ÁFA-emelés: az állatorvosi ló

2006-06-30

Az elmúlt héten az áfa-emelés körül kialakult zűrzavar a kormányzati kommunikáció majd minden hibáját láthatóvá tette. A hét eleji bejelentést követően ugyanis a kormány, visszatáncolt ahhoz az eredeti elképzeléséhez, miszerint az áfa középső kulcsát 15-ről 20 százalékra emelik, és nem osztják meg az emelést a jelenlegi 15 és 20 százalékos áfa-kulcsok között.

 

Intézetünk minden héten olyan áttekintést készít, mely összefoglalja a hét legfontosabb gazdaságpolitikai témájú híreit, eseményeit és nyilatkozatait, továbbá a napvilágot látott adatokat. A nyilatkozatok közül azokat idézzük, melyeket a bejelentő személye, a bejelentés tartalma vagy annak újdonságértéke miatt kiemelkedő jelentőségűnek tartunk.

 

Az áfa-emelésről szóló döntés kormányzati kommunikációja állatorvosi lónak tekinthető, melyen a kormányoldal által eddig elkövetett hibák mindegyike felfedezhető. Az Országos Érdekegyeztető Tanács keddi ülésén Katona Tamás, a Pénzügyminisztérium politikai államtitkára bejelentette, hogy elfogadható a szakszervezetek által korábban javasolt koncepció, mely szerint az áfa-emelés megoszlana a középső és a felső sávok között (17 és 23 százalék). A bejelentés azonban teljesen váratlanul érte a kisebbik koalíciós pártot, ugyanis erről korábban nem történt egyeztetés a kormányülésen - ezt Kuncze Gábor sajtótájékoztatón is bejelentette. Szerdán a kormányfő igyekezett orvosolni a "malőrt" és megerősítette, hogy valóban csak a középső kulcs nő.

Az áfa-üggyel kapcsolatos imázsromboló kommunikáció a kormány határozatlanságáról tanúskodik. Amellett, hogy bizonytalanságot és bizalmatlanságot kelt piaci szereplők és a közvélemény körében, azt sugallja, hogy a kormánypártok közti egyeztetés nem zökkenőmentes. A szociális partnerek számára továbbá lehetőséget ad az egyeztetési folyamat értelmének megkérdőjelezésére és a kormánnyal való teljes szembefordulásra. A szakszervezetekegyre elégedetlenebbek, július 8-ra demonstrációt szerveznek a Kossuth térre a kormány megszorító intézkedései ellen, követelve a csomag visszavonását.

A héten megszólalt egyes elemzők, szakértők (pl. Kornai János) türelemre intenek a Gyurcsány-csomaggal kapcsolatban, a kitűzött célokat reálisnak látják, és úgy vélik a kormány hosszú távú politikát folytat, melynek középpontjában nem feltétlenül a következő választások megnyerése áll, sokkal inkább a jövő generációi iránt érzett felelősség. Ugyanakkor mások (pl. Csaba Lászó) továbbra is úgy látják, a kormány tervei tartalmi és kommunikációs szempontból is elhibázottak.

 

Makrogazdasági és pénzügyi mutatók

GDP növekedés*

4,6%

(2006. I-III.)

Ipari termelés
növekedése*

1,8%

(2006. IV.)

Beruházás-növekedés*

9,7%

(2006. I-III.)

Munkanélküliség

7,3%

 

(2006. III-V.)

Infláció*

2,8%

(2006. V.)

Reálkereset-növekedés*

5,7%

(2006. I-IV.)

Államháztartási hiány

-981 milliá rd Ft

(2006. I-III.)

Fizetési mérleg -6405 millió euró

(2005. I-XII.)

Jegybanki alapkamat 6,25%

* az előző év azonos időszakához képest

Források: Figyelőnet, HVG, Magyar Nemzeti Bank, Portfolio.hu

 

 

Kormányoldal 

Katona Tamás, a Pénzügyminisztérium politikai államtitkára

Elfogadható, hogy az áfa-emelést a 15 és a 20 százalékos kulcs között osszák meg. A kormány elfogadja, hogy a 15 százalékos áfa-kulcs 17, a 20 százalékos pedig 23 százalékra emelkedjen. (június 27.)

 

Kuncze Gábor, az SZDSZ elnöke

Nem elfogadható, hogy a koalíciós partner elnöke rádióhírekből értesüljön a kormányzati döntésekről, miközben kormányülésen ezek a döntések még nem szerepeltek napirenden. (június 27.)

 

Gyurcsány Ferenc, miniszterelnök

A Országos Érdekegyeztető Tanácson a kormányt képviselő államtitkár pontatlan fogalmazása miatt az SZDSZ úgy érzi, hogy kész helyzet elé állítja őt a kormány, miközben semmi másról nincs szó, mint arról, hogy a kormány az elhangzottakat valóban tárgyalási alapnak tekinti, és nyitott azokra a javaslatokra, amelyek az Országos Érdekegyeztető Tanácsban formálódnak. (június 28.)

2008-ra el kell érni az egyensúlyt és készen kell állni rá, hogy 2010 második felétől be lehessen vezetni az eurót. (június 29.)

 

Kiss Péter, szociális és munkaügyi miniszter

A nagycsaládosok a súlyos fogyatékkal élők és a kisnyugdíjasok nagyobb részét a kormány bevonja a kedvezményezettek körébe a gázár-kompenzáció során. A rájuk vonatkozó ár 1500 köbméteres fogyasztásig megegyezik a többiekével, a második tömbben 25, a harmadikban 30 százalékos drágulással szembesülnek. A jogosultság alapvető feltétele, hogy az egy főre jutó havi jövedelem ne érje el az 51 600 forintot. Ez egyébként a nyugdíjminimum kétszerese: egyedül élő nyugdíjasoknál viszont a határ a nyugdíjminimum háromszorosa lesz. (június 28.)

 

Ellenzék

 

Szijjártó Péter, a Fidesz kommunikációs vezetője

A bejelentett áfa-emelés túl azon, hogy igazságtalan, alapvetően cáfolja Gyurcsány Ferenc kampányban tett kijelentését, miszerint nincs szükség az áfa emelésére. (június 27.)

 

Varga Mihály, a Fidesz alelnöke

A kormány kommunikációból, PR-ből jeles, azonban hiányzik az őszinteség. Ahhoz, hogy valós programok szülessenek és érdemi reform történjen, az első lépés az őszinteség lenne. Az, hogy a miniszterelnök őszintén elismeri a magyar választóknak és a magyar parlamenti képviselőinek, hogy nem mondott igazat, hogy félretájékoztatott bennünket, vagy őt félretájékoztatták. Nincs ember, aki az ő szavát komolyan veszi. (június 28.)

 

Herényi Károly, az MDF frakcióvezetője

A drasztikus, jelentős gázáremelés megterheli a lakosságot, emellett az ipari fogyasztókat érintő árnövekedésnek árfelhajtó, és ebből adódóan inflációt növelő hatása lesz. (június 28.)

 

Matolcsy György, az Orbán-kormány gazdasági minisztere

Új nemzeti kerekasztal összehívására és nemzeti megállapodásra lenne szükség, mert a gazdaság válsága olyan mély, amelyet a politikai elit nem képes magában kezelni. A gazdaságnak radikális járulék- és adócsökkentésre lenne szüksége, és ezeket az intézkedéseket tíz évre kellene rögzíteni. A kormány megszorító intézkedéseinek 90 százaléka elhibázott, egyedül az államigazgatási szervek létszámának csökkentése elfogadható. Az elhibázott gazdaságpolitika miatt újabb és egyre nagyobb megszorítások jöhetnek, a várhatóan legnagyobb, a 2008-as Gyurcsány-csomag pedig magával hozhatja a miniszterelnök bukását. (június 29.)

 

Érdekképviseleti szervezetek

Kerpen Gábor, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) elnöke

A PDSZ nem tudja elfogadni a pedagógusok kötelező óraszámnak emelését. 2007. szeptember 1-től 5, 10, 20 százalékkal nő a pedagógusok kötelező óraszáma. A közoktatási törvény módosítása tartalmaz egy olyan kitételt is, amely szerint a munkáltató a kötelező óraszámon felül heti 4 óra foglalkozást, tanítást is elrendelhet. Ez azt mutatja, mintha bújtatott kötelező óraszámemelés lenne. Amíg nem készül reprezentatív felmérés a pedagógusok munkaterheléséről, tárgyalni sem lehet ilyenről. A PDSZ mindent megtesz a jövőben, hogy ez a jogszabály ne lépjen érvénybe. (június 28.)

 

Szabó Endre, a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának (SZEF) elnöke

Abszurd és elfogadhatatlan a bérstopról kiszivárgott hír. A beterjesztett javaslat csak a leépítések felgyorsítását szolgálja, azonban ennél jóval túlmutat, hogy a törvényerőre emelkedése esetén a közszféra munkáltatóinak jóval nagyobb mozgásterük lenne az általuk nem megfelelőnek ítélt dolgozó eltávolítására. Aggodalmat keltő az a mód, ahogyan itthon versenypiaci értékelési és működési mechanizmusokat próbálnak meghonosítani köztestületeknél. Elvben a szakszervezet nincs ellene a teljesítményalapú bérezésnek, azonban csak a közszolgálatiság jellegének a szem előtt tartásával. Így az olyan elemeknek továbbra is meghatározóknak kell lenniük a bérezésben, mint a szolgálatban eltöltött évek száma vagy a kvalifikáltság. (június 28.)

 

Wittich Tamás, az MSZOSZ elnöke

Azaz Országos Érdekegyeztető Tanács ülésén elért egyik részeredmény is meghiúsul, így a munkavállalói járulék 1,5 százalékra emelkedik, ami elfogadhatatlan a szakszervezetek számára. (június 28.)

 

Gaskó István, a Liga elnöke

A Kormány fontolja meg a javaslatok visszavonását, ellenkező esetben ugyanis „konfliktusra számíthat”. (június 27.)

A kormány becsapta az ajtót, volt egy látszólagos egyezség, de a kormány visszalépett. Az egyeztetés folyamán négyből három alkalommal nem volt érdemi egyeztetés, az egész formális volt. A kormány tisztában volt a költségvetési helyzettel, négy hónappal korábban is, félrevezették a választókat a választási kampányban. Július 8-án tüntetnek a szakszervezetek, amennyiben ez nem jár eredménnyel, akkor folytatják küzdelmüket. (június 29.)

 

Erdei Tamás, a Bankszövetség elnöke

A Bankszövetségnek elege van abból, hogy a politika populista és demagóg módon hangulatot kelt a bankok ellen. A Gyurcsány-csomag részeként bejelentett újabb banki különadó (ezúttal a pénzintézetek állami kamattámogatással elért profitjából részesedne extra mértékben a kormány) elvi okokból elfogadhatatlan, mert a kamattámogatásból nem a bankok, hanem az ügyfelek profitáltak és profitálnak. A banki különadó ráadásul súlyosan diszkriminatív, mert csak a bankszektort sújtja, ezért az erről szóló jogszabály elfogadása esetén a szövetség az Alkotmánybírósághoz fordulna. Ugyanakkor lehetséges, hogy az újabb különadó helyett szektorsemleges módon több szolidaritási adót szedjen a kormány nyereséges vállalatoktól. (június 29.)

 

Economist Intelligence Unit

Nehéz lesz elérni a célkitűzéseket, sőt még a terv elfogadtatása is akadályokba ütközhet a parlamentben. Helyes, hogy a kormány már nem tagadja a közkiadások rendbetételének elkerülhetetlenségét, de az elképzelések a globális pénzpiacok kiújult turbulenciája közepette túl csekélynek és elkésettnek bizonyulhatnak. A költségvetési deficit csökkentését megnehezítheti a növekedés lelassulása és a meghatározó kamat várható további emelése. Ha folytatódik a piacok világszerte tapasztalható zűrzavara a feltörekvő gazdaságok között, a kettős deficit miatt Magyarország lehet a legsérülékenyebb. (június 24.)

 

Kornai János, közgazdász

A kiigazítás iránti eltökéltség nem azt jelenti, hogy görcsösen ragaszkodni kell minden egyes betűhöz, amelyet ezekben a napokban leírtak. Rugalmasságra van szükség, a siker néha kompromisszumokat is követel. Tartózkodni kellene az olyan kijelentésektől, miszerint a már bejelentett csomag most elegendő a kiigazításhoz; ennél többre biztos nem lesz szükség. Nem kellene elölről kezdeni az olyan megnyugtatást, amelynek ígéretei esetleg nem tarthatók. Az eltökéltséget nem azon méri majd az ország lakossága, a pénzügyi világ és végső soron a történelem, hogy a kiigazítási program 50 vagy 100 tervezett rendszabályát valóban bevezették-e. A teljes és erős hitelességet csak a végeredmény szerezheti meg. Akkor és csak akkor bizonyul valóban eltökéltnek a kormányzat, amikor az ország majd újra egyensúlyi pályán halad. Ahogy közeledünk majd ehhez, talán hónapok, talán csak egy-két év múltával, úgy erősödhet a bizalom. (június 28.)

 

Barcza György, ING Bank

Ha a kormány belelendül, s valóban áthatja a jövő generációk iránt érzett felelősség – azaz az átalakításokat nem a következő választásokra sandítva hajtja végre, hanem azért, hogy tíz-húsz év múlva Magyarország sánta helyett pannon puma legyen –, akkor örülhetünk. Ha a kormány a higgadt, visszafogott költekezést vagy adócsökkentést tartalmazó választási költségvetés irányába mozdul, akkor nincs szükség az euró bevezetésének teljes feladására, a közvéleménynek az osztogató gazdaságpolitika iránti fogékonyságának kijátszására. (június 28.)

 

Ecostat

A hazai gazdaság korábbi növekedési üteme 2006 egészében fennmarad, 2007-ben viszont az Új egyensúly program bevételnövelő intézkedései és a vállalati többletterhek hatására a fejlődés üteme 1-1,5 százalékponttal mérséklődhet. A makrogazdasági egyensúly megbomlásának jelentős a kockázata a költségvetésnek, a vállalatoknak és a háztartásoknak ugyanis igen magas a külső forrásigénye. A 2006. első negyedévi folyamatok követték a múlt évi trendet, az év eddig eltelt részében felhalmozódott hiány jelentősen meghaladta az időarányosan elvárható mértéket. Feltehetőleg az Új egyensúly program fiskális politikában tervezett intézkedéseit bevezetik és elkezdődnek az átfogó államháztartási reformintézkedések. 2006 második felében az infláció emelkedése, a fizetési mérleg javulása, a lakossági fogyasztás mérséklődése várható, miközben további befektetői nyomás lesz érezhető a pénzpiacokon. 2006-ra 1-1,5 körüli reáljövedelem emelkedésre lehet számítani. Fogyasztáscsökkentő hatás várható az áfa-kulcs emelése, a 3 százalékkal emelt munkavállalói járulék és az adókedvezmények megvonása miatt. A várakozások szerint ebben az évben a lakossági fogyasztás mintegy 2 százalékkal emelkedik. Idén a hitelfelvétel csökkenő tendenciájú lesz. A megtakarítások alig, míg a lakossági hitelállomány csak kisebb mértékben nő. (június 28.)

 

 

Goldman Sachs

A magyar költségvetési tervek változékonysága miatt romlik a befektetői hangulat. Az áfa-elképzelések sűrű változása megerősíti azt a benyomást, hogy a költségvetési tervek még mindig folyékony halmazállapotúak. Bár a két áfakulcs-javaslat bevétel szempontjából szinte megkülönböztethetetlen, az epizód nem erősíti a piaci bizalmat, azzal együtt sem, hogy a program általános irányvonala - vagyis jelentős költségvetési szigorítás 2007-ben - egyértelműen változatlan marad a részletek módosulása esetén is. (június 29.)

 

Ruzsonyi Ákos, Commerzbank

A forint plusz/mínusz 15 százalékos ingadozási sáv gyenge oldalára kerülésére nem volt példa a 30 százalékos ingadozási sáv bevezetése óta. (június 29.)

 

Török Zoltán, Raffeisen Bank

A magyar valuta gyengülésében több negatív hatás érvényesült egyszerre. Az amerikai szövetségi jegybank magyar idő szerint csütörtök este esedékes kamatdöntését megelőző kommentárja inkább azokat a véleményeket erősítette, amely szerint augusztusban folytatódhat az amerikai kamatemelés; ez pedig rossz hír a feltörekvő piacoknak. Az elmúlt hetek alapján nem meglepetés, hogy a forint átlépte a sáv közepét és átkerült a gyenge oldalra, hisz nincs semmi, ami megtámasztaná az árfolyamát. Jelen esetben nem lenne értelme beavatkoznia a Magyar Nemzeti Banknak, mert az csak felhívás lenne keringőre. Egyszerűen nagyobb kamatemelésre lett volna szükség legutóbb. (június 29.)

 

Csaba László, CEU

Nem lehet védeni, ami védhetetlen, vagyis hogy a súlypont a bevételi oldalon van, a kiadási oldalon az energiaár-támogatást leszámítva semmilyen lényeges intézkedés nem történt. A piacok azt várják, hogy valamiféle kiutat mutassanak nekik, másfél-két-ötéves pénzügyi tervekkel, számokba foglalt és intézkedésekkel alátámasztott tervekkel. (június 30.)

 

Gallup Intézet

A magyarok 38 százaléka gondolja, hogy Magyarország számára elsőrendű fontosságú, hogy mihamarabb bevezessük az eurót, akár az ismertté vált megszorító intézkedések árán is, míg a relatív többség, 48 százalék ellenkező véleményen van. Az MSZP-hez a választások óta hűséges szavazók döntő többsége, 64 százalék ilyen feltételek mellett is elkötelezett euró-párti, míg a választások óta elpártoló viszonylag széles szavazói körnek mindössze negyede támogatja az euró bevezetését, ha az ilyen áldozatokkal jár. A Fidesz támogatói körében hasonlóan alacsony, 28 százalék az euró bevezetését megszorítások árán is támogatók aránya. (június 30.)

Sajtókapcsolat:
+36 20 665-0384
Telefon / Fax:
+36 1 430-6699 / +36 1 430-6695