Mire jó a Konvergenciatanács?

2006-07-13

A hét elején az ellenzék és számos érdekszervezet tiltakozása ellenére az Országgyűlés kormánypárti többsége megszavazta a költségvetési egyensúly javításához szükséges adóemeléseket. Meglepő módon azonban ennél nagyobb vitát váltott ki a kormányfő által javasolt Konvergenciatanács felállítása. Az elemzők a megszorítások eredményeként elsősorban növekvő inflációra számítanak és a jegybanki alapkamat emelését sem zárják ki.

 

Intézetünk minden héten olyan áttekintést készít, mely összefoglalja a hét legfontosabb gazdaságpolitikai témájú híreit, eseményeit és nyilatkozatait, továbbá a napvilágot látott adatokat. A nyilatkozatok közül azokat idézzük, melyeket a bejelentő személye, a bejelentés tartalma vagy annak újdonságértéke miatt kiemelkedő jelentőségűnek tartunk.

 

Hétfőn a parlamenti többség megszavazta az Új Egyensúly Program adóemelésekre vonatkozó részét, noha az ellenzék és több érdekszervezet a programcsomag visszavonására szólította fel. A kormányoldal változatlanul hangsúlyozza a megteendő lépések szükségességét, ugyanis érvelésük szerint ez teszi lehetővé az államháztartás helyzetének rendezését és az euró 2010-es bevezetését.

Az elmúlt hét másik fontos eseménye volt a Konvergenciatanács, melynek faladata abban áll, hogy közreműködik a konvergencia-program előkészítésében, és támogatja a program érvényre juttatását a költségvetésben. A három tekintélyes tagból (Bogsch Erik, Simor András, Surányi György) álló testület nem rendelkezik döntési jogkörrel, így Konvergenciatanács elsődleges feladata vélhetően a hitelesség visszaszerzése itthon és külföldön.

Pártpolitikai vita főként azután alakult ki, hogy az SZDSZ javasolta Járai Zsigmond jegybankelnök és a költségvetési bizottság elnöki posztját betöltő Varga Mihály tanácsba való bevonását. Ez ugyanis csapdát jelentett a Költségvetési Tanács felállítását régóta szorgalmazó Fidesz számára. Ha a Fidesz elfogadta volna a javaslatot, akkor a nevét kellett volna adnia a kormány programjához, a visszautasítással azonban ismét mindenre nemet mondó pártként tűnik fel. Ráadásul a Fidesz saját korábbi ötletét kénytelen kritizálni akkor, amikor egyre hangsúlyosabban értelmetlennek nevezi a Konvergenciatanács felállítását, hiszen sokan nem tudnak különbséget tenni a Fidesz által javasolt Költségvetési Tanács, valamint a kormány által létrehozott – döntési jogkörrel ugyan nem bíró, de szakértőkből álló - Konvergenciatanács között.

Az elemzők szerint a közvélemény alakítása miatt hasznos lehet a tanács működtetése: a testület tudatosíthatja a lakosságban az euró bevezetéséhez szükséges feladatokat. Ugyanakkor a piaci szereplők ettől függetlenül nem ítélik jónak a magyar költségvetés kilátásait, és továbbra sem bíznak az euró 2010-es bevezetésében. Az államadósság GDP-hez viszonyított növekedését prognosztizálják, valamint az infláció és az árak – különösen az élelmiszerárak – emelkedését és a jegybanki alapkamat emelését.

 

 

GDP növekedés*

4,6%

(2006. I-III.)

Ipari termelés
növekedése*

10%

(2006. V.)

Beruházás-növekedés*

9,7%

(2006. I-III.)

Munkanélküliség

7,3%

 

(2006. III-V.)

Infláció*

2,8%

(2006. VI.)

Reálkereset-növekedés*

5,7%

(2006. I-IV.)

Államháztartási hiány

-1284,9 milliárd Ft

(2006. I-VI.)

Fizetési mérleg -1442 millió euró

(2005. I-XII.)

Jegybanki alapkamat 6,25%

* az előző év azonos időszakához képest

 

Források: Figyelőnet, HVG, Magyar Nemzeti Bank, Portfolio.hu

 

Kormányoldal

Gyurcsány Ferenc, miniszterelnök

A Kormány Konvergenciatanácsot hoz létre, melynek feladata, hogy közreműködjön a konvergencia-program előkészítésében, és hogy támogassa a program érvényre juttatását a költségvetésben. (július 10.)

Amit most teszünk, attól baloldali karakterű, hogy azokra tesz több terhet, akiknek egyébként magasabb a jövedelmük és több a vagyonuk. Annak érdekében, hogy erősödjön a forint, amely jelenleg árfolyamsávjának közepén van, olyan költségvetési politikára van szükség, amely egyensúlyra törekszik. Így kisebb lesz az ország finanszírozási kockázata és több külföldi befektető keresi majd az állampapírokat, s alacsonyabb hozammal is megelégszenek. (július 11.)

 

Veres János, pénzügyminiszter

A megszavazott adótörvények 2008-ra lehetővé teszik, hogy az államháztartási hiány a nemzeti össztermék három, három és fél százalékára csökkenjen. Magyarország így majd szabadon eldöntheti, hogy 2010-ben bevezeti-e az eurót. Nem kell más intézkedéseket hozni. Azaz újabb adótörvény módosításokat nem áll szándékunkban a következő hónapokban a parlament elé terjeszteni. (július 10.)

 

Kuncze Gábor, SZDSZ elnök

Alapvető érdeke Magyarországnak, hogy a hitelességet külföldön, a kormánynak pedig, hogy a hitelességet Magyarországon visszaszerezze. Ehhez van szükség a Konvergenciatanácsban helyet foglaló megkérdőjelezhetetlen tekintélyű szakértőkre. (július 11.)

 

Ellenzék

 

Navracsics Tibor, Fidesz frakcióvezető

Át kell tekinteni, hogy az államháztartási egyensúly helyreállítására elfogadott „jogszabály-tömeg” mennyiben felel meg az alkotmányosság követelményeinek. Önmagában jó ötlet a Konvergencia Tanács felállítása, de sajnáljuk, hogy az nem erősebb jogosítványokkal és nem költségvetési tanácsként valósul meg. Kiváló embereket választott ki a miniszterelnök, azonban fennáll a veszélye annak, hogy a tanács látszattestület lesz. (július 10.)

 

Herényi károly, MDF frakcióvezető

A megszorító intézkedések nem keltik azt a reményt, hogy Brüsszelben az Európai Unió a magyar konvergencia-programot elfogadja, s nem keltik azt a reményt, hogy 2010-ben Magyarországon az euró bevezethető lesz. (július 10.)

 

Varga Mihály, a Fidesz alelnöke

A miniszterelnök nem tájékoztatta időben a közvéleményt az ország valós pénzügyi helyzetéről, a mostani intézkedéseket pedig koncepciótlanság, fejetlenség és kapkodás jellemzi. (július 11.)

 

Szijjártó Péter, a Fidesz szóvivője

Konvergenciatanács néven a kormánynak alárendelt újabb tanácsadó testület jött létre. Kirakattestületről van szó, hiszen az MSZP már nem mer utalást tenni az euró magyarországi bevezetésének dátumára. (július 12.)

Kudarcra van ítélve a Gyurcsány-kormány megszorító csomagja, mivel az a Medgyessy-kabinet sikertelen megszorító intézkedéseinek silány utánzata. A mostani intézkedések hatására 2007-re 2-3 százalékra csökken a gazdasági növekedése, 6-7 százalékra nő az infláció, 3-4 százalékkal csökkennek a reáljövedelmek, és mintegy 9 százalékra emelkedhet a munkanélküliség. Magyarországon mostanra sajnos ki lehet mondani, hogy Gyurcsány Ferenc és kormánya pénzügyi válságot hozott. (július13.)

 

Érdekképviseleti szervezetek

 

Peredi Péter, a Fuvarozó Vállalkozók Országos Szövetségének főtitkára

A közúti fuvarozók számára az olcsóbb gázolajár létkérdés, így egyesek a határ mentén valószínűleg máig kiskapuk segítségével hoznak be üzemanyagot. A „bent rekedtek” a növekvő belföldi költségeket tarifaemeléssel, illetve ésszerűsítésekkel igyekeznek ellensúlyozni. Emellett a fuvarozók továbbra is szorgalmazzák a jövedéki adó csökkentését. (július 11.)

 

Gaskó István, a Liga elnöke

A Liga azt indítványozza a többi konföderációnak, hogy keressenek további tiltakozási formákat, ugyanakkor szorgalmazzák a tárgyalást a kormánnyal arról, mit lehetne tenni a mostani helyzetben. Az elfogadott törvények módosítása valószínűtlen, reálisnak inkább a megszorítások időkorlátozása tűnhet. Ám ha erről nem sikerül megállapodni, folytatódnak a tiltakozó akciók. (július 11.)

 

Szabó Endre, a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának elnöke

Az emberek akkor érzékelik majd a megszorításokat, ha megkapják az első emelt összegű számlákat. A Kormánynak tudomásul kell vennie: a társadalmi konszenzus minimuma nélkül a reformok zátonyra futnak. (július 11.)

 

Széles Gábor, a Magyar Gyáriparosok Országos Szövetségének elnöke

Az MSZP abban téved hatalmasat, hogy két év alatt képes rendbe tenni a költségvetést, s a választásokig hátralevő maradék időben foglalkozhat a népszerűségével. Számításaim szerint legalább hat évre van szükség az egyensúly megteremtéséhez. (július 13.)

 

Nyeste Orsolya, Erste Bank

Az elfogadott adótörvények hatására szeptembertől már 1 százalékponttal is megugorhat az árindex és az év végére a 12 havi infláció 5,8 százalékra emelkedik, míg az idei átlagos áremelkedési ütem várhatóan 3,5-3,6 százalék lesz. 2007 elején az árindex 7 százalékra kúszik fel, és a jövő év egészére 6 százalékos infláció várható. Noha feltehető, hogy a Magyar Nemzeti Bank nem veszi figyelembe a piac által már beárazott 1 százalékot is meghaladó kamatemelkedést, júliusban 25-50 bázispontos emeléssel kalkulálhatunk, az év végére pedig 7 százalékos kamattal, amely 2007-ben, a kiigazítási csomag hatásának érvényesülése után fokozatosan csökkenhet. (július 11.)

 

ICEG Európai Központ

Az államadósság GDP-hez viszonyított mértéke folyamatosan emelkedve 2007 végére eléri a 67 százalékot, s erről a szintről kezdhet évek alatt visszacsökkenni a megkövetelt 60 százalék alá. A teljesítésben némi segítséget jelent, hogy egy uniós megállapodás szerint 2008-ban még a nyugdíjreform miatti állami kiadások 40 százaléka az euró-bevezetési feltételek kiszámolásánál elszámolható lesz korrekciós tételként. Ráadásul 2008-ra az államháztartási hiányt sem lehet a megkövetelt szintre csökkenteni. A 3 százalékos mérték alulmúlásához még 2008 után is egy-két évre lesz szükség. (július 12.)

 

Központi Statisztikai Hivatal

Az infláció valamelyest gyorsult az áprilisi 2,3 százalékos 12 havi ütemről, ám ez még csak a kezdet. A fogyasztói árak a következő hónapokban egyre gyorsabb ütemben emelkednek tovább, a 12 havi visszatekintő drágulás az év végére így elérheti a hat, a jövő év elején pedig a hét százalékot. Az élelmiszerárak emelkedése a növekvő infláció egyik oka. Egy hónap alatt 0,9, 12 hónap alatt 5,8 százalékkal drágultak az élelmiszer-ipari termékek. A szolgáltatások ára szintén az átlagosnál nagyobb mértékben, 3,6 százalékkal nőtt. Ezen belül a helyi tömegközlekedés 12,5, a szemétszállítás 6,3, a társasházi közös költség 5,8 százalékkal emelkedett. (július 12.)

 

Juliet Sampson, HSBC bankcsoport

Várhatóan augusztusban, de legkésőbb ősszel kezdődik a magyarországi infláció jelentősebb gyorsulása. A kormány egyensúlyi csomagjának inflációs hatása akkor kezd érződni a számokban, amikor megkezdődik a támogatások leépítése. Így augusztusban már a 4 százalékos sávban lesz a tizenkét havi áremelkedés üteme. (július 12.)

 

Goldman Sachs

A múlt havi infláció azt is mutatja, hogy a forintgyengülés nem szűrődik át azonnal a fogyasztói árakba. Júliustól azonban már jelentős inflációgyorsulás várható, először a magasabb üzemanyagárak és a gyengébb forint, majd az áfa és a hatósági árak emelkedése miatt. Az éves visszatekintésű infláció 7 százalék körül tetőzik 2007-ben. (július 12.)

 

Hegedűs Csaba, Inter-Európa Bank

25 bázispontos kamatemelést várható júliusban, az év végére pedig 7-7,25 százalék lehet az alapkamat. A júniusi 0,3 százalékos havi és a 2,8 százalékos 12 havi inflációs adat megfelelt a várakozásoknak, noha az élelmiszerárak a vártnál gyorsabban nőttek, amit ellentételezett a ruházati cikkek és a tartós fogyasztási cikkek árcsökkenése. Júliusban már emelkedik az árindex, várhatóan 3 százalék lesz, decemberre pedig 6,1 százalékra ugrik fel az infláció, amely 2006 átlagában 3,7 százalékra jöhet ki. Arra is lehet számítani, hogy a jövő év első hónapjaiban a 12 havi árindex elérheti a 7 százalékot is. (július 12.)

 

Járai Zsigmond, Magyar Nemzeti Bank elnöke

A Konvergenciatanács kormányzati bábszervezet. A jegybanknak is megvan a szerepe a konvergencia-program véleményezésénél, ám ezt nem vették figyelembe. (július 12.)

 

K&H Bank - GfK Hungária

A kis- és középvállalkozási (kkv) bizalmi indexe jelentős mértékben csökkent. A második negyedévben az index mínusz 56 pont, szemben az előző negyedévi mínusz 4 ponttal. Az 52 pontos visszaesés a vállalkozók közterhekkel kapcsolatos várakozások miatti félelmeire, a gazdaságpolitika kedvezőtlen megítélésére, valamint a monetáris politika alakulásával kapcsolatos bizonytalanságokra vezethető vissza. (július 13.)

 

Kopint-Datorg

A korábbi prognózissal megegyezően 4,3 százalékkal nő a GDP, jövőre viszont nem 4, csak 3 százalékkal. A régiónkban tapasztalható kedvező trendek alól Magyarország kivétel. A kiigazító csomag miatt az idei inflációs prognózist 3,4, a 2007. évit 5,5-6 százalékra emelte fel a kutatóintézet. A kiigazítási csomagban a terhek nagy részét a reálgazdaság, azaz a munkavállalók és a munkáltatók viselik az általános adóemeléseket kivéve. Ahhoz azonban, hogy a gazdasági növekedés esélyét a kiigazítási csomag ne korlátozza, a szociális juttatások átmeneti visszafogására is szükség lehet. Ellenkező esetben a lassabb gazdasági növekedés és a versenyszféra túlzott terhelése a szociális támogatások reálgazdasági alapjait is alááshatja. (július 13.)

 

Joaquín Almunia, az Európai Bizottság pénzügyi biztosa

Jelenleg a magyar államháztartás helyzete a legproblematikusabb az egész Unióban. (július 13.)

Sajtókapcsolat:
+36 20 665-0384
Telefon / Fax:
+36 1 430-6699 / +36 1 430-6695