A Kormány feladta a 2010-es céldátumot?

2006-07-20

Az államfő zöld utat adott az egyensúlyjavító intézkedéseknek. A kormányfő igyekszik külső szereplőkkel hitelesíteni a megszorításokat: a Konvergenciatanács megalakítása után az MNB és az ÁSZ elnökének együttműködését kéri. Kormánypárti nyilatkozatokban már megjelent a 2011-es euróbevezetés lehetősége. A külföldi gazdasági lapok és elemzőintézetek továbbra is bírálják a kormány intézkedéseit.

Intézetünk minden héten olyan áttekintést készít, mely összefoglalja a hét legfontosabb gazdaságpolitikai témájú híreit, eseményeit és nyilatkozatait, továbbá a napvilágot látott adatokat. A nyilatkozatok közül azokat idézzük, melyeket a bejelentő személye, a bejelentés tartalma vagy annak újdonságértéke miatt kiemelkedő jelentőségűnek tartunk.

 

Sólyom László köztársasági elnök hétfőn aláírta az egyensúlyjavító törvénycsomagot, döntését azzal indokolva, hogy nem hagyhatta figyelmen kívül a költségvetés helyzetét, valamint a magyar gazdaságpolitika nemzetközi megítélését. A piac és a kormányoldal üdvözölte, az ellenzék tudomásul vette a döntést. A KDNP ugyanakkor nyíltabban, az MDF finomabban bírálta az államfő bejelentését, a Fidesz politikusai pedig kijelentették: továbbra sem támogatják az adóemeléssel és a lakosság terheinek növekedésével járó döntéseket.

 

A Kormány súlyos kritikákat kapott nemzetközi lapoktól: a Financial Times-tól és a Süddeutsche Zeitungtól. A vezető londoni lap kevésnek és megkésettnek tartja a bevezetett intézkedéseket és arra is felhívja a figyelmet, hogy Magyarország egyre inkább elmarad a térség országaitól és szembemegy azok koncepciójával, amikor adóemelést vezet be. Az FT ezek alapján ennek kapcsán pedig a befektetői kedv csökkenését prognosztizálja. A német lap azt emelte ki, hogy a Kormány a bevételek növelésére helyezi a hangsúlyt, ahelyett, hogy a kiadásokat csökkentené.

 

A kormányfő eközben külső szereplők bevonásával igyekszik hitelesíteni a megszorító csomagot, és tompítani a kívülről jött kritikák élét. Ez azonban egyelőre kevéss sikerrel járt. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a héten Járai Zsigmond jegybankelnöktől és Kovács Árpád számvevőszéki elnöktől is együttműködést kért a reformok megvalósításához. A két tárgyalófél kifejezte készségét az együttműködésre – ugyanakkor a jegybank elnöke erős kritikával illette a kormány gazdaságpolitikáját, és hangsúlyozta: a kormánynak fel kell adni a 2010-es céldátumot.

 

A héten fordulat következett be a kormányzat euró bevezetésével kapcsolatos kommunikációban is. Míg az utóbbi hetek kormányzati nyilatkozataiban következetesen a 2010-es bevezetési céldátum szerepelt, ez a szándék az utóbbi napok nyilatkozataiban már „felpuhítva” jelent meg. A miniszterelnök, majd később az MSZP frakcióvezetője is kifejtette: a kormánynak az a célja, hogy a kormányzati ciklus közepére megvalósítsa az euró bevezetésének gazdasági feltételeit, s ez évszámokban kifejezve 2008-2009-et jelenthet. Amennyiben 2009-ben valósulnak meg a feltételek, az az euró 2011-es bevezetését jelenti.

 

 

 

GDP növekedés*

4,6%

(2006. I-III.)

Ipari termelés
növekedése*

10%

(2006. V.)

Beruházás-növekedés*

9,7%

(2006. I-III.)

Munkanélküliség

7,3%

 

(2006. III-V.)

Infláció*

2,8%

(2006. VI.)

Reálkereset-növekedés*

5,5%

 

(2006. I-V.)

Államháztartási hiány

-1284,9 milliárd Ft

(2006. I-VI.)

Fizetési mérleg -1442 millió euró

(2005. I-XII.)

Jegybanki alapkamat 6,25%

* az előző év azonos időszakához képest

 

Források: Figyelőnet, HVG, Magyar Nemzeti Bank, Portfolio.hu

 

 

Sólyom László köztársasági elnök

 

Az új törvények mielőbbi bevezetése a cél, mert tekintettel kell lenni a költségvetés helyzetére, valamint a magyar gazdaságpolitika nemzetközi megítélésére. Ahhoz, hogy az adóemelésekkel járó áldozatnak értelme legyen, szükséges, hogy a költségvetés hiányának csökkentése mellett az Országgyűlés olyan intézkedéseket hozzon, amelyek pontos menetrendet és határidőket követnek, és biztosítják Magyarország hosszú távú és fenntartható fejlődését. (július 18.)

 

Kormányoldal

 

Gyurcsány Ferenc, miniszterelnök

 

A konvergenciaprogramot olyannak tekintjük, amelyet meg kell vitatni. A benyújtás előtt egy kellően kiérlelt, de még nem végleges változatot nyilvánosságra fogunk hozni, erről a változatról majd eszmét cserélünk, szakmai vitát folytatunk a jegybankkal. A kormány határozott szándéka az, hogy a mostani kormányzati ciklus félidejére megteremti a gazdasági egyensúlyt, amely előfeltétele az euró egy későbbi időpontban elhatározott bevezetésének. (július 18.)

Bár a kormánynak és a Számvevőszéknek az Alkotmányosság keretei között szabályozott módon kell együttműködnie, a kormány a törvényi minimumnak megfelelőnél szorosabb együttműködést szeretne elérni az ÁSZ-szal. (július 19.)

A kormány a ciklus közepére, 2008-2009-re állítja vissza a költségvetést az egyensúlyi pályára. (július 19.)

 

Lendvai Ildikó, az MSZP frakcióvezetője

Az euró bevezetésének előfeltétele az egyensúly megteremtése. Ha ez 2008-2009-re sikerül, úgy a közös pénz csak 2011-ben jön. Erről azonban még semmiféle döntés nincs. Először a házat kell felépítenünk, ez az egyensúly megteremtése - és utána jöhet a berendezés.( július 20.)

 

Kuncze Gábor, az SZDSZ elnöke

Az SZDSZ kiáll Kóka János gazdasági miniszter mellett, és támogatja a vasúti reformot. Nincs más út, mint a vasút racionalizálása, akkor is, ha az konfliktusokkal jár. A megszűnő szárnyvonalak helyett biztosítani kell más közlekedési lehetőséget az érintett települések lakói számára, ennek érdekében közlekedési szövetséget kell létrehozni a MÁV és a Volán között. (július 19.)

 

 

 

Ellenzék

 

Navracsics Tibor, a Fidesz frakcióvezetője

 

A Fidesz frakció mehívja a Fidesz július 24-i frakcióülésére a Konvergenciatanács tagjait; ez ügyben kedden küldött levelet Bogsch Eriknek, Simor Andrásnak és Surányi Györgynek. „Arra kérem, hogy tisztelje meg július 24-én tartandó frakcióülésünket, és egy rövid előadás keretében adjon számot az ország valós helyzetéről és a konvergenciaprogrammal kapcsolatos elképzeléseiről” – írja a levélben. (július 18.)

 

Zombor Gábor, a Fidesz országgyűlési képviselője

„Kihűlő ígéret” az a kormányzati nyilatkozatot, hogy a gyermekeknek, a nyugdíjasoknak és a krónikus betegeknek nem kell majd fizetniük, mivel az alkotmány értelmében nem tehető különbség beteg és beteg között, vagyis a terv nem állná ki az alkotmányosság próbáját. Így mindenkinek fizetnie kellene, ami csak kompenzációval enyhíthető, ám a jelenlegi gazdasági helyzetben nem látható, honnan lehetne előteremteni a szükséges mintegy évi 60 milliárd forintot. (július 16.)

 

Herényi Károly, az MDF frakcióvezetője

Az a baj, hogy semmiféle hatástanulmány nem előzte meg a törvények elfogadását. Az MDF nem támogatja a hátralévő törvénymódosító javaslatok egyikét sem. Az ez évi költségvetési törvény módosításának vannak ugyan olyan elemei, amelyeket el tudnának fogadni, de a kormány rossz technikát választott, ezért egyetlen voksolással szavaznak a „salátatörvényről”. (július 18.)

 

 

 

Érdekképviseleti szervezetek

 

Erdei Tamás, a Magyar Bankszövetség elnöke

 

A Magyar Bankszövetség az Alkotmánybírósághoz fordul a szektorra kirótt különadó miatt. A kamat- és árfolyamnyereség-adó korábbi – 2007. január 1-jei helyett 2006. szeptember 1-jei – hatályba léptetése a bankok többsége számára megoldhatatlan nehézséget jelent az informatikai rendszerek fejlesztésének igénye miatt. A technikai kérdésekről már több hete folynak a szakértői tárgyalások a Pénzügyminisztériummal. Nagyon rövid az idő, a szeptember 1-jei bevezetést kétségesnek tartjuk. (július 19.)

 

Zara László, a Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Országos Egyesületének elnöke

A szervezet a házipénztáradóval kapcsolatban fordul az Alkotmánybírósághoz. A házipénztáradóról szóló törvény az üzletmenet által indokolt mértéket meghaladó állományra (300 ezer forint felett, amennyiben ez meghaladja az éves forgalom 0,8 százalékát) vezet be 20 százalékos adót, így kívánja megakadályozni a rendellenes házipénztár-használatot. Az adótanácsadók szerint a házipénztárban tartandó összegre nincs (nem is lehet) jogi korlátozás, vagyis akkora összeg tartható ott, amennyit a vállalkozás jónak lát. (július 20.)

 

Financial Times

 

A héten Magyarországon elfogadott adóemelések ellentétesek a külföldi befektetésekért versengő kelet-európai térségben uralkodó folyamatokkal. Miközben a környező országok adócsökkentésbe kezdtek, hogy minél több külföldi tőkét vonzzanak magukhoz, Magyarország a térségben uralkodó trenddel szemben a magas költségvetési hiány csökkentése érdekében bevezetett takarékossági intézkedések részeként 16-ról 20 százalékra emeli a társasági adót, az egyéni egészségbiztosítási járulékot pedig 4 százalékról 6 százalékra növeli. Sok megfigyelő dicsérte Gyurcsány Ferenc kormányfőt, amiért szembeszállt a fiskális hanyagsággal, ugyanakkor nem egy vezető üzletember aggódik amiatt, hogy az új adók miatt a világcégek messzire el fogják kerülni Magyarországot. Elkésett és kevés a kormány konszolidációs programja. Az intézkedések nagy részének 2008 előtt kevés hatása lesz, és megvalósításukhoz kellene az ellenzék segítsége, amire aligha lehet számítani. A koncepció éppen a költségvetési hiány fő forrásával, a kevéssé hatékony és túlságosan nagyvonalú társadalombiztosítással nem foglalkozik. A piac már reagált a helyzetre, a többi között a forint értékvesztésével, de még rengeteg a lehetőség a körülmények további romlására. Magyarország nem pusztán aggasztó, hanem válságos állapotban van". (július 18.)

 

Süddeutsche Zeitung

A magyar kormány bírálói szerint a gazdaság versenyképessége a tét, miután a tavasszal újraválasztott szocialista-liberális koalíciónak az államháztartás szanálására tett első intézkedései csak félig sikerültek. A parlament jóváhagyta ugyan a drasztikus adóemeléseket, de elutasította a közigazgatás reformját, amely a megtakarítási elképzelések egyik központi eleme. Ez megingathatja Gyurcsány Ferenc miniszterelnöknek azt a tervét, hogy még az idén 1,2 milliárd eurónak megfelelő összeget megtakarítson. Az adóterheléses reform a kritikus szellemű gazdasági szereplők érveinek is újabb tápot ad. Ezek a gazdasági szereplők elvi alapon kifogásolják, hogy a kormány a bevételek növelésére összpontosít a kiadások csökkentése helyett. (július 18.)

 

Bauer Tamás, közgazdász

Ha létrejön egy országban egy, a szükséges reformok mellett elkötelezett kormánytöbbség, az akkor jár el helyesen, ha a törvényhozási ciklus során, amelyre a választói felhatalmazás szól, megvalósítja a reformnak azt a kritikus tömegét, amely érdemi változást alapoz meg, s amelyet egy esetleges következő kormány már nehezen tud meg nem történtté tenni. Schröder két kormánya több évtized reformkerülő kormányzása után elindította Németországot a nehéz átalakulás útján, és Dzurinda két kormánya is visszafordíthatatlan változásokat hozott a szlovák gazdaságban, megalapozva az ország európai felzárkózását. Itthon a Horn-Kuncze-kormány által végrehajtott reformok a sietséggel járó hibák mellett is új helyzetet teremtettek, és a Fidesz már nem tudta helyreállítani az állam korábbi szerepét. Ezek a követendő példák. Ezért azt javasolnám a Gyurcsány-kormánynak: körültekintően készítse elő reformjait, de ne késlekedjen, hanem hajtsa végre a reformok kritikus tömegét az egészségügyben, az oktatásban, a foglalkoztatásban és az adózásban, és hirdesse meg a következő változtatást a nyugdíjrendszerben. (július 18.)

 

Járai Zsigmond, a Magyar Nemzeti Bank elnöke

A jegybanki vezetésben az eddig elfogadott stabilizációs intézkedések kételyeket ébresztettek, az a félelmük, hogy az adóemelések, az eddigi lépések rontják a versenyképességet és növelhetik az inflációt. Egyúttal kifejtette, hogy megítélése szerint az euró 2010-es bevezetése nem tartható. (július 18.)

 

Kovács Árpád, az Állami Számvevőszék elnöke

Az ÁSZ véleményét a költségvetési gazdálkodással kapcsolatban eddig is mindig meghallgatták a politikusok. A helyzetet az javítaná, ha javaslataikat a meghallgatáson túl meg is fogadnák. (július 19.)

 

KSH

Májusban 5,5 százalékkal volt magasabb reál értékben az átlagos kereset, mint egy évvel korábban. A költségvetési kiigazító csomag hatására azonban a második fél évben már lassul a bérdinamika, jövőre pedig várhatóan csökken a keresetek vásárlóértéke. A versenyszféra átlagos munkavállalója bruttó 155 ezer forintot keresett havonta az év első öt hónapjában, ebből nettó 104 ezer forintot vihetett haza – derül ki a KSH adataiból. A közszférában a 204 ezres bruttó átlagfizetésből az adók és járulékok levonása után 128 ezer maradt. (július 19.)

 

GKI

A fogyasztói bizalmi index egyetlen hónap alatt még soha nem zuhant ekkorát. Ezúttal romlottak az üzleti várakozások is. Az ülteti várakozások márciustól tartó emelkedése júniusban megállt, az ipari, építőipari és kereskedelmi várakozások egyaránt romlottak kissé. Az ipari várakozások egyéves szinte töretlen javulás után májusban stagnáltak, júniusban pedig valamivel kedvezőtlenebbé váltak. Az átlagosnál nagyobb mértékben romlottak a munkanélküliség következő 12 havi alakulására vonatkozó várakozások is. (július 17.)

Az első félévi, öt százalék körüli dinamika a második fél évben egy-két százalékra lassul, így az év egészére három-három és fél százalék körüli átlagos reálkereset-emelkedés várható. (július 19.)

 

Barta Judit, a GKI Energiakutató és Tanácsadó Kft. ügyvezető igazgatója

Júliusban a Brent hordónkénti ára már elérte a 74 dollárt, ezért emelkedik folyamatosan a benzin ára Európában, így Magyarországon is, noha a magyarországi benzinellátás több mint 80 százalékát adó Mol orosz olajat finomít. Ha 70 dollár felett marad az olajár, a magyarországi benzinárak a jövőben is felfelé tartanak majd, és a 95-ös benzin literenkénti ára az év végére elérheti a 330 forintot is.

 

Herczenik Ákos, a Takarékbank elemzője

A csütörtöki kereskedést belföldi piacmozgató hírek hiányában egyértelműen a külső piaci mozgások határozzák majd meg a Budapesti Értéktőzsdén. A feltörekvő piacok számára pedig kedvező hír, hogy az amerikai FED elnöke szerdán a kongresszusban elmondott beszédében az év hátralévő részében az infláció csökkenésének valószínűségéről beszélt. Ezzel megszakadhat az amerikai kamatemelési periódus, az amerikai jegybank szerepét betöltő FED augusztus 8-i kamatdöntő ülésén valószínűleg nem változtat az alapkamaton . Ennek alapján a BUX-index akár 300 ponttal is erősödhet, értéke jóval a 21 ezer pont fölé mehet. (július 20.)

 

MoneyMoon Kft.

Kedvezőtlen a költségvetési kiigazítások szerkezete, amelynek hatására erőteljesen lassul a gazdaság növekedése. Eközben továbbra is gyorsan nő a magyar háztartások adóssága, a devizahitelek térnyerése jelentős. A piac már várja az aktualizált és hitelesebb konvergenciaprogramot. Ugyanakkor érdemlegesen ez sem fog változtatni a jelenlegi helyzeten, csak egy fegyelmezett, hiteles és átlátható gazdaságpolitika útján térhetünk vissza a konvergenciapályára. A bejelentett költségvetési kiigazítások a GDP-növekedési pálya összeomlását, s növekvő inflációt tükröznek. Az elmúlt években az export mellett a magas belső fogyasztás alapozta meg a magyar GDP növekedését, ám a költségvetési kiadások a bevételektől teljesen függetlenül alakultak, a büdzsét súlyos egyensúlytalanságok jellemezték. A 2006-os államháztartási deficit valószínűleg nem lesz két számjegyű, a 2007-es ötszázalékos deficit azonban nem lesz tartható. 2006 második felében gyorsuló inflációt valószínűsíthető, mely az utolsó negyedévben, a kormány által bejelentett szigorító intézkedések hatására, 4,5-5,5 százalékig is emelkedhet, 2007 első felében pedig magas, szinte tetőző inflációra kell számítani. Jelenleg egy újabb, jelentős mértékű forintgyengülés jelenti a legnagyobb veszélyt. Az idei évre két-három 25 bázispontos kamatemelést várható, ha a forint nem gyengül tovább jelentős mértékben.

Sajtókapcsolat:
+36 20 665-0384
Telefon / Fax:
+36 1 430-6699 / +36 1 430-6695