Hová tűnt Orbán Viktor?

2006-07-22

Bár a Fidesz várhatóan javítja pozícióit a helyhatósági választásokon, a jobboldalon kitapintható az érdekellentét a Fidesz és annak vezetője között. A helyzet több szempontból is paradox: Orbán Viktor aktív jelenléte a kampányban gyengitheti a Fideszt. Orbán Viktor távolléte a kampánytól viszont erősítheti a Fideszt és már középtávon is gyengitheti Orbán Viktor pozicióit a jobboldalon.

 

Visszavonulás vagy felkészülés?

 

Orbán Viktor csaknem egy hónapja (a Tarlós Istvánnal való szerződés aláírása óta) keveset jelenik a nyilvánosságban. Visszatérése várakozásokat kelt: mikor, milyen párt élére tér vissza, milyen pozíciót foglalja el, a Fidesz vagy a KDNP politikai irányvonalához csatlakozik-e. Egyelőre nem világos, hogy Orbán jelenlegi visszavonulása mögött van-e koncepció, az újrapozicionálást szolgálja-e, vagy csak felkészülés egy ősszel kezdődő aktivizálódásra. Adódik a kérdés: mennyiben hasonlít a jelenlegi helyzet a 2002-es választás utánihoz, amikor a pártelnök szintén kivonult a nyilvánosságból?

 

A mostanihoz hasonlóan 2002-ben is egy vesztes választáson volt túl a Fidesz, és elmaradt a vezetőváltás, a politikai következmények levonása. A jobboldal akkor is vezér nélkül maradt: Orbán kivonult a napi politikai ügyekből, és a parlamenti szereplés lehetőségével sem élt.

 

> 2002: párt és nép között lebegő vezető
Orbán Viktor 2002-ben közvetlenül a választásokat követően kivonult a politikai életből, hogy aztán hamarosan a polgári körök mozgalom élére állva visszatérhessen oda. Júniusban az MDF-es Hende Csabát kérte fel kabinetfőnökének, és megalakult a volt miniszterelnök saját polgári köre, a Szövetség a Nemzetért. Egy polgári körös fórumon fogalmazta meg a mozgalom irányadó gondolatát, miszerint "a választási vereség világossá tette a polgári oldal számára, hogy már nem pártokban kell gondolkodni". Június közepén megtartották a polgári körök első találkozóját a Margit-szigeten, és a mozgalom elkezdett intézményesülni. A Hajrá, Magyarország! mozgalom népszavazást kezdeményezett a termőföld ügyében, majd a székházukat is kiválasztották. Orbán Viktor a nyarat a polgári körök építésével töltötte, a Fidesztől távol. Ekkor még úgy tűnt, a Fideszen kívül, pontosabban a Fidesznél tágabb politikai mozgalom élén képzeli el a jövőjét. 2003 januárjáig lebegtette terveit, ezalatt az idő alatt, mint mozgalmár, kvázi párton kívüli közszereplő jelent meg. Július közepe fordulatot hozott a mozgalom történetében. Orbán Viktor kezdeményezte, hogy ahol a polgári pártok nem indítanak jelöltet, ott indítsanak a polgári körök. A pártelnök eközben egyáltalán nem nyilvánult meg napi politikai ügyekben, a parlamentben nem jelent meg, és több kérdésben is pártja politikusaival szemben nyilatkozott –például Medgyessy ügynökmúltja kapcsán cáfolta Pokorni állítását, miszerint alkotmányos válság fenyeget.

 

Fontos különbség azonban, hogy Orbánnak most vélhetően más a politikai szándéka, mint négy évvel ezelőtt. Orbán jelenleg nem helyezkedik a párton kívüli-felüli szerepbe, amint 2002-ben; fő célja, hogy a pártpolitikán belül megerősödjön; különben elszigetelődhet a hazai politikában. Míg továbbá 2002-ben Orbán személye még jelentős érzelmi mozgósító erővel bírt, amit ki is használt (példa erre a Kerényi Imre által koreografált tüntetés az MTV székház előtt augusztus végén), ez most megcsappanni látszik. Formális pozíciója sem tenné továbbá számára lehetővé, hogy 2002-höz hasonlóan a párton kívül építse kapcsolatát a választókkal: míg akkor a választás után csak funkció nélküli pártvezető volt, most pártelnök (ennek a megszerzéséért ráadásul komoly belső kampányt folytatott már a választások első fordulójától kezdve). Orbán Viktor négy éve ritkán szólalt meg ugyan, de annak funkciója volt: kiszakadni a választásokon alulmaradt párt béklyójából, és saját személyiségének mozgósító erejére építve megerősíteni pozícióját a jobboldalon. Ezzel összefügg, hogy míg akkoriban Orbán a napi pártpolitikából való kivonulása erősödő szimbolikus üzenetekkel és látványos jobbkanyarral párosult, mostani visszavonulásának nincs stratégiai „iránya”. Akkor Orbán Viktor tartott kifelé, a Polgári Körökbe – most pedig a Polgári Körök tartanak befelé a Fideszbe (példa erre az Orbánhoz kötődő emberek – például Pesti Imre és Kubatov Gábor megerősödése).

 

 

A Fidesz helyzete és rövidtávú kilátásai is jelentősen eltérnek a 2002-estől. Négy éve az MSZP-t és Medgyessy Pétert népszerűségi csúcsokra repítő száz napos program következtében a Fidesz egyértelmű és látványos vereségre számíthatott az önkormányzati választáson. Jelenleg az MSZP szavazóinak megszorítások miatti kiábrándulása nagy lehetőségeket tartogat a Fidesz számára. Kérdés azonban, a Fidesz esélye jelenti-e egyben Orbán Viktor esélyét is. Orbán Viktor háttérbe vonulása 2002-ben a Fidesz kilátásainak fényében racionális lépés volt: elkerülhető volt általa, hogy a veszteség a pártelnökhöz kapcsolódjon. Orbán fő érdeke ennek alapján, hogy most, a várhatóan „nyertes” (2002-esnél jobb eredményt hozó) önkormányzati választás előtt előtérbe tolja magát – ebbéli törekvésében azonban könnyen ellentmondásba kerülhet pártjának céljaival.

 

Fidesz és Orbán: kölcsönös csapdahelyzet?

 

Orbán Viktor csak akkor erősödhet meg egy „győztes” önkormányzati választáson, ha kiveszi részét a kampányból, és előtérbe tolja magát – ha ugyanis nem vesz részt a korteskedésben, a sikert nem tudja sajátjaként feltüntetni. Könnyen lehet viszont, hogy ezzel a lépésével gyengítheti a párt szereplését, hiszen az MSZP ismét az „Orbán Viktor elleni szavazássá” formálhatja az önkormányzati választást, és negatív kampánnyal gyengítheti a Fideszt.

 

Különösen nagy jelentőséggel bír ebben a vonatkozásban a budapesti főpolgármester személye. Tarlós István egyelőre távol tartja magát Demszky politikai bírálatától és a szimbolikus ügyektől, és csak akkor van esélye a győzelemre, ha ezt a jövőben tartani tudja, a Fidesz pedig nem jelenik meg látványosan mögötte. Tarlós István az utóbbi napok fővárosi botrányai miatt egyre növekvő esélyét azonban jelentősen leronthatja Orbán aktivizálódása. Ezzel „beérhet” ugyanis Demszky Gábor stratégiája, mely „Orbán Viktor és Semjén Zsolt jelöltje”-ként pozicionálja Tarlóst.

 

Orbán Viktor mint a Fidesz vezetője elvben a sikeres önkormányzati választásban érdekelt – ugyanakkor a jó szerepléssel az elnök pártbeli ellensúlya is növekedhet. Orbán Viktor lehetséges ellenlábasai közül többen a nagy pártbéli autonómiát biztosító önkormányzatokban igyekeznek megerősödni. Orbán esetleges ellenfelei sokkal hatékonyabban léphetnek fel ellene, ha pozícióba kerülnek a választáson. Ha jól szerepelnek helyi szinten, akkor csökkenhet a párt centralizáltsága, és ezzel meggyengülhet Orbán pozíciója.

 

 

Amennyiben tehát Orbán Viktor csak visszafogottan vesz részt a kampányban, a Fidesz jó szereplése személyes hatalmának meggyengülésével járhat. Ha azonban a kampány frontembereként lép fel, megerősítheti saját pozícióját – ugyanakkor ronthatja pártjának esélyeit az önkormányzatokban.

Sajtókapcsolat:
+36 20 665-0384
Telefon / Fax:
+36 1 430-6699 / +36 1 430-6695