Gyurcsány-blog: a kétélű fegyver

2006-08-29

A blogok elterjedésével számol a politika is: ma már minden pártnak és sok politikusnak is van sajátja. A választókkal való közvetlen kapcsolattartás egyik eszközévé vált az internetes napló. Előnye, hogy a választók megismerhetik a „politikus mögött az embert”, a jelölt személyiségét és véleményét a világról. A politikusnak azonban számolnia kell a blogírás lehetséges veszélyeivel is.A blog története

 

Gyurcsány Ferenc 2006. január 31-én kezdte írni az Amőba Alapítvány weboldalán internetes naplóját. Már másnap fokozott érdeklődést tapasztalhatott a miniszterelnök, hiszen az egy internetes portál nem éppen pozitív recenziója a blogra irányította a figyelmet. Az internetes napló kezdettől fogva ki volt téve a média kritikájának, mondván: a rendkívül elfoglalt kormányfőnek kevés ideje juthat egy internetes naplóval foglalkozni. Erre a miniszterelnök azzal válaszolt, hogy leírta: a bejegyzések szaporodtával feltűnő lenne a stílusbeli különbség, illetve, hogy diktafonra mondja a szöveget, amely később netes felületté változik.

 

Kezdetben a blog jól illeszkedett az MSZP törekvéséhez, hogy a párt képes legyen megszólítani a fiatalokat is. A kormányalakítási tárgyalások idején a blog már az üzenetközvetítés eszközévé vált: Gyurcsány felszólította koalíciós partnerét, az SZDSZ-t, hogy ne nyilvánosság előtt vitázzanak személyi kérdésekről. Július elején is a liberálisoknak üzent a miniszterelnök: kifejezte sajnálatát amiatt, hogy az megbukott az Országos Érdekegyeztető Tanács ülése után az ÁFA-kulcsok emeléséről szóló megegyezés, mivel az SZDSZ nem volt hajlandó elfogadni a kompromisszumos javaslatot.

 

Előnyök, hátrányok és nehézségek

 

A blog nyilvánvaló előnye, hogy bővíti a kommunikációs mozgásteret, hiszen az új felület új politikai kommunikációs stílus kialakítását és új célcsoport megszólítását teszi lehetővé. A blog először ráadásul éppen újdonságával hívta fel magára és szerzőjére a figyelmet: Gyurcsány Ferenc blogja Gyurcsány Ferenc politikusi imázsának meghatározó eszközévé vált. Egyúttal szűkíti a média lehetőségeit azzal, hogy saját maga kommentálhatja a napi történéseket, híreket, személyes véleményét hozzáadva. További előny, hogy Gyurcsány Ferencnek csak azokra a kommentárokra kell reagálnia, amire szeretne, így elkerülheti az ellenzéki sajtó számára gyakran kellemetlen kérdéseit.

 

A kormányfő (és sajtóosztálya) számára a legnagyobb gondot a műfajbeli ellentmondások jelentik. A blog kötetlen műfaj, amelyben szerző személyes gondolatait, véleményét osztja meg az olvasóval, de azáltal, hogy a napló szerzője maga a miniszterelnök, hivatalos forrássá, így az ellenzék által támadhatóvá válik. Ezért a legkisebb pontatlanság, kihagyás vagy akár a kormány álláspontjához képest bővebb kifejtés is politikai kommunikációs hibává változhat. Sőt, a blog önmagában támadási felület, ezt bizonyítja Navracsics Tibor Fidesz-frakcióvezető egy parlamenti felszólalása, miszerint a Gyurcsány inkább blogot írt, mint kormányprogramot. Tisztában van a veszélyekkel a kormányfő is: „Látom a veszélyét is a blognak, látom, mert politikai rivalizálásban minden szavamat, minden mondatomat megpróbálják úgy is értelmezni, ahogy soha nem gondolnám, soha nem mondanám.”

 

 

> Félreértések vígjátéka

 

Emlékezetes vihart kavart egy május végén kelt publicisztika, amely azt taglalta, hogy Tóth András nemzetbiztonságért felelős államtitkár kijelentette, hogy a miniszterelnök egy 2016 (!) májusában írt bejegyzése államtitkot sért. A publicisztikát sokan - köztük egy kereskedelmi rádió is - félreértették és valós hírként közölték. A rádió a cikk alapján hírül adta, hogy Tóth András a nemzetbiztonság érdekeire való hivatkozással a blogírás felfüggesztésére, vagy legalább a posztok előzetes biztonsági ellenőrzésének engedélyezésére szólította fel a miniszterelnököt.

 

Míg egy hagyományos blogban a bejegyzések általában egy-két témát boncolgatnak, Gyurcsány korábban több témát is érintett. Ez az olvasó számára nehezítette az elmélyülést, hiszen egy családi vagy könnyedebb hangvételű politikával foglalkozó bekezdés után nehéz a szakpolitikai kérdésekben elmélyedni. Ennek következménye az lett, hogy az írás gyakran saját magát hiteltelenítette, hiszen „sokat markolt”, egy bejegyzésen belül próbált könnyednek, szellemesnek és komolynak, felkészültséget sugárzónak mutatkozni. A kormányfő kezét köti ugyanakkor időbeosztása is, ráadásul ha naponta többször írna (diktálna) egy-egy témára koncentrálva, az olvasók azt gondolhatnák, hogy a miniszterelnöki munka nem igényel különösebb erőfeszítést. A hibát azóta javította a miniszterelnök, a korai írásokhoz képest egy bejegyzés most már kevesebb témával foglalkozik.

 

A környezet megváltozása

 

Egy párt vagy politikus imázsát egymást kiegészítve alakítják ki a médiumok. A választások után a politikai környezet megváltozásához nem igazodott a kormányfő netes naplója. Sőt, inkább domináns hírforrássá vált, sokszor háttérbe szorítva a televíziót, rádiót és az írott sajtót. A hazai média neheztelt a miniszterelnökre, amiért a kormány szerkezeti átalakításáról, a minisztériumok számának csökkentéséről előbb tudhattak a blog olvasói, mint a sajtó munkatársai. A média a választások óta minden alkalommal negatívan tálalja a Gyurcsánnyal kapcsolatos híreket, ha azokról nem hivatalos forrásból, hanem az internetes naplóból értesül. Az elsődleges kormányzati információforrássá vált blog visszaüt szerzőjére, mert éppen az az imázselem válik általa támadhatóvá, melynek felépítésében korábban pedig kifejezetten hasznosnak bizonyult. A közalkalmazotti bértábla vitájának idején a szakszervezetek sérelmezték, hogy nem vonják be őket a reformok kidolgozásába, és a kormányfő blogjából értesültek a tervezett változtatásokról. A miniszterelnököt már nem egyszerűen a bejelentések tartalma, hanem a választott kommunikációs csatornát tekintve is támadják ellenfelei. Gyurcsány Ferenc imázsának már a választásokat megelőzően is az egyik legkritikusabb pontja volt a közvetlenség és a komolytalanság közötti határvonal átlépése, az elérhető ember és a felelős államférfi imázsának összehangolása.

 

A blog tehát kétélű fegyver: alkalmazásakor mérlegelni kell: nem biztosít-e nagyobb támadási felületet, mint amennyi hasznot hoz a kommunikációs mozgástér bővítésével. Korábban a miniszterelnök blogja hozzátett Gyurcsány Ferenc arculatához, míg most inkább elvesz belőle. A problémát egyre inkább az jelenti, hogy a blog, mint – a sajtóban komolytalannak minősített – eszköz formálja szerzőjének, Gyurcsány Ferencnek az imázsát.

 

Sajtókapcsolat:
+36 20 665-0384
Telefon / Fax:
+36 1 430-6699 / +36 1 430-6695