Jönnek az új megszorító csomagok?

2006-08-31

A konvergenciaprogram benyújtása előtti hajrában minden politikai erő igyekszik megfogalmazni üzeneteit a választóknak. A kormányoldal arra törekszik, hogy társadalmi egyetértést mutasson fel. A Fidesz új csomagról beszél, és a megszorítások és a kormány elleni tiltakozó szavazássá akarja tenni az önkormányzati választást. A KDNP a multikat és a bankokat szorítaná meg, az MDF pedig távolmaradásával demonstrál.

Intézetünk minden héten olyan áttekintést készít, mely összefoglalja a hét legfontosabb gazdaságpolitikai témájú híreit, eseményeit és nyilatkozatait, továbbá a napvilágot látott adatokat. A nyilatkozatok közül azokat idézzük, melyeket a bejelentő személye, a bejelentés tartalma vagy annak újdonságértéke miatt kiemelkedő jelentőségűnek tartunk.

Szeptember elsejét megelőző napokban szinte nem volt olyan politikus és gazdasági szakember, aki ne fejtette volna ki a véleményét a konvergenciaprogrammal kapcsolatban. A vita politikai csúcspontja az ötpártira tervezett négypárti találkozó volt, mely kevés meglepő fordulattal szolgált. A kormányoldali politikusok egyetértettek a programban foglaltakkal, és nem láttak okot annak felülírására. Az SZDSZ elnöke – korábbi véleményére rácáfolva – egyetértett azzal, hogy a programban nem szerepel az euró bevezetésének céldátuma. A Fidesz politikusai négy, korábbról már ismert javaslattal álltak elő, majd a miniszterelnök kompromisszumképtelenségét hangsúlyozták. A KDNP baloldali-populista oldalról támadta a programot, mondván: aránytalanul érinti a vagyontalan rétegeket, és a bankoknak és multinacionális cégeknek kedvez. Az MDF kívülről kritizálta a találkozót, színjátéknak nevezve azt.

 

 

A kormány arra törekszik, hogy teljes társadalmi konszenzus látszatát teremtse meg az euróbevezetés körül. Ennek jegyében külső szereplőket vont be a tervezet elkészítésébe (Állami Számvevőszék, MNB, Konvergenciatanács), és igyekezett a bírálatokat azáltal súlytalanítani, hogy nem vett tudomást róluk. Ennek legfeltűnőbb példája az volt, hogy pár nappal azután például, hogy Járai Zsigmond gyilkos kritikát közölt a programról és általában a kormány megszorítócsomagjáról, Gyurcsány Ferenc őszödön megköszönte a jegybankelnök hozzájárulását a programhoz. Felvállalta viszont a konfliktust a konvergenciatanács egyik tagja, a volt jegybankelnök Surányi György, aki a bírálatokra válaszolva annyit mondott: „nem érdekel Járai magánvéleménye”.

 

A Fidesz a megszorítócsomag és a kormány elleni protestszavazássá próbálja alakítani az önkormányzati választást. A párt azonban nem törekszik széles körű mozgósításra, politikájában szándékosan kerüli a látványosságot. A Fidesz éles üzeneteket nem fogalmaz meg, új javaslatokkal nem áll elő – és az aláírásgyűjtéssel is elsősorban saját táborát akarja mozgósítani. Amellett, hogy a párt új megszorítócsomagokat helyezett kilátásba október 1. utánra, a pártvezetők nyíltan kijelentik, hogy a párt meg tudja védeni az ország lakosságát a megszorításoktól – mind a már bejelentettektől, mind a továbbiaktól. Ebben a lépésben Orbán Viktor korábbi stratégiája köszön vissza, mely az országgyűlési és az önkormányzati választások közötti különbséget igyekszik elmosni, azt sugallva, hogy a két választás valójában ugyanúgy az ország irányításáról szól.

 

 

 

Makrogazdasági és pénzügyi mutatók

GDP növekedés*

4,1%

(2006. I-VI.)

Ipari termelés
növekedése*

8,8%

(2006. VI.)

Beruházás-növekedés*

9,7%

(2006. I-III.)

Munkanélküliség

7,2%

(2006. IV-VI.)

Infláció*

2,8%

(2006. VII.)

Reálkereset-növekedés*

5,4%

(2006. I-VI.)

Államháztartási hiány

-1252,0 milliárd Ft

(2006. I-VII.)

Fizetési mérleg -1442 millió euró

(2005. I-III.)

Jegybanki alapkamat 7,25%

* az előző év azonos időszakához képest

Források: Figyelőnet, HVG, Magyar Nemzeti Bank, Portfolio.hu

 

Politikai nyilatkozatok

 

Kormányoldal

 

Danks Emese kormányszóvivő

 

Véglegesítette és elfogadta a kormány a konvergenciaprogramot a balatonöszödi találkozón. A kabinet ülésén először Járai Zsigmond jegybankelnök fejtette ki véleményét a programmal kapcsolatban, aki szerint az valóságos és hiteles képet fest a költségvetés és a magyar gazdaság helyzetéről. A jegybank elnöke ugyanakkor jelezte, vita van a nemzeti bank és a kabinet között az inflációs előrejelzést illetően, de hozzátette, ez a véleménykülönbség a normális szakmai vita keretein belül van. (augusztus 31.)

 

 

Hiller István, az MSZP elnöke

A konvergenciaprogramról szóló megbeszélésen semmilyen olyan véleményt, javaslatot nem hallottunk, amely alapjaiban befolyásolta volna a konvergenciaprogramot. Az MSZP támogatja a programot, mert az a szükséges egyensúly megteremtése után biztos növekedési pályára helyezi a magyar gazdaságot. az MSZP egyetért azzal a javaslattal, hogy a dokumentum végső változatát a szeptember 1-i, brüsszeli benyújtás előtt megkapják a parlamenti pártok. (augusztus 29.)

 

 

Gyurcsány Ferenc miniszterelnök

A közpénzügyeket egyensúlyban kell tartani, ez nem jobb- vagy baloldali politika kérdése. A hosszú távú egyensúly megteremtése érdekében nem kerülhető el a bevétel növelésén és a kiadás csökkentésén alapuló kiigazítás. A gazdaság növekedését nem gyorsítja az adó- és járulékcsökkentés. A konvergencia-program nem csupán kiigazítja, hanem a gazdaság egészét alakítja át. A program véglegesítésénél a kormány figyelembe veszi a munkaadói és munkavállalói érdekképviseletek javaslatait egyaránt. Egy reformbizottság felállítását a konvergencia-program keretei között, a szociális partnereket bevonva segíthetné a fő célkitűzések elérését. (augusztus 29.)

 

 

László Boglár, a miniszterelnök sajtófőnöke

Pozitívak az euróövezeti országok miniszteri csoportját irányító Jean-Claude Juncker luxemburgi miniszterelnök-pénzügyminiszter első reakciói a módosított magyar konvergencia-program "fő intézkedéseit, a pályát és az irányokat tekintve". Juncker egyetlen pontban sem fogalmazott meg kritikát a programmal összefüggésben. Az euróövezeti tagságnak a luxemburgi miniszterelnök szerint nem közvetlen feltétele az államadósság 60 százalékosnál alacsonyabb szintje a GDP-hez képest, hanem a csökkenő tendenciát várja el az EU, a magyar programból pedig a 2009-es időszaktól kezdve kiolvasható az erre való törekvés. A programot szeptember elsején, péntek délután a tervek szerint elküldik Brüsszelbe. (augusztus 30.)

 

 

Veres János pénzügyminiszter

2009-re elérhetők a reális egyensúlyfeltételek, ekkor csatlakozhat az ország az ERM II. rendszerhez. A kormány arra számít, hogy a program beadását követően Brüsszel elfogadja azt, és erre jó esély van. A program valós adatokat, megalapozott intézkedéseket tartalmaz, és kitűzött céljainak elérésével a gazdasági stabilitást tartós gazdasági növekedés fogja jellemezni. Az egyeztetések eredményesek voltak, és főként az Országos Érdekegyeztető Tanács, a Jegybank, az Állami Számvevőszék és a konvergencia-tanács javaslatai alapján 22 módosítás történt.

(augusztus 31.)

 

 

Kuncze Gábor, az SZDSZ elnöke

Az SZDSZ támogatja a konvergencia-programot, mert az összhangban van a párt programjával. A konvergencia-program tartalmazza az SZDSZ egészségügyi, önkormányzati, közigazgatási és oktatási reformjait, ill. a 2009-től történő adócsökkentési javaslatait. A kormány által korábban kitűzött céldátumok rendre nem teljesültek, ezért helyes lépés, hogy a program nem tartalmaz konkrét dátumot. A pénzügyminiszter prognózisa, mely szerint Magyarország reálisan 2007-2009 között csatlakozhat az ERM II. árfolyamrendszerhez, reálisnak tűnik. (augusztus 26.)

 

Nem hangzott el az egyeztetésen olyan új elem, amely a konvergenciaprogram módosítását szükségessé teszi. A konvergenciaprogram végrehajtásának eredményeként stabil egyensúly alakul ki középtávon, a gazdaság növekedhet, valamint sor kerülhet az adórendszer strukturális átalakítására. "A lehetséges legrövidebb időn belül" kell sort keríteni az euró bevezetésére. A következő években a II. Nemzeti Fejlesztési Terv kidolgozásáról, az adórendszer átalakításáról, valamint a hazai kis- és középvállalkozások fejlesztéséről kellene egyeztetnie a kormányoldalnak és az ellenzéknek. (augusztus 30.)

 

 

Kékesi Tibor, az MSZP országgyűlési képviselője

"Szenzációhajhászás" a konvergenciaprogramot második megszorító Gyurcsány-csomagnak nevezni. A program teljes gazdasági és jelentős társadalmi fordulatot jelent, de nem tartalmaz az eddig megismertekhez képest új kiigazító intézkedéseket. A konvergenciaprogram hiteles, és bár valóban nem állt túl hosszú idő rendelkezésre a megvitatására, de a társadalom széles köre nyilváníthatta ki véleményét a programról. A program kiinduló adataival mindenki egyetért, a felvázolt makrogazdasági pályát mindenki valósnak ítélte meg. (augusztus 30.)

 

 

 

 

Ellenzék

 

Szijjártó Péter, a Fidesz szóvivője

 

A konvergenciaprogram a második Gyurcsány-csomag. Elkészítését az átgondolatlanság, a kapkodás és kizárólag a megszorításokra való koncentrálás jellemezte. A program megint csak a magyar emberek értelmetlen megsarcolásáról szól. Rossz az embereknek, és rossz a gazdaságnak is, ugyanis nem kínál lehetőséget a gazdaság jövőjére és kitörésére nézve, ismeretlen a hatása az államháztartásra, és nem fogalmaz meg gazdaságfejlesztési terveket.

(2006. augusztus 30.)

 

 

Navracsics Tibor, a Fidesz frakcióvezetője

A négypárti találkozón nem érdemi egyeztetés volt a cél, hanem az, hogy a kormány és a kormánypártok az "ellenzéki pártok háta mögé bújva próbálják meg a felelősséget áttolni”. A miniszterelnök "csípőből" utasította el valamennyi fideszes javaslatot. Elsőként, hogy megalapozottabb legyen a konvergenciaprogram arra kérték a miniszterelnököt, hogy a program előkészítésébe vonja be a Magyar Kereskedelmi és Ipari Kamarát és az Agrárkamarát is. Azt is javasolták Gyurcsány Ferencnek, hogy a jegybank és a kormány eltérő inflációs prognózisa miatt egyeztessen a Magyar Nemzeti Bank elnökével. A Fidesz javaslatcsomagjának része volt az is, hogy az Országgyűlés is véleményt alkothasson az anyagról még annak beadása előtt. Javasolták, hogy az Országgyűlés ismét vegye napirendre a Költségvetési tanács felállítására, és a miniszterek anyagi felelősségére vonatkozó fideszes törvényjavaslatokat, illetve, hogy a program tartalmazza az euró bevezetésének céldátumát.A Fidesz annak érdekében, hogy növekedéspárti legyen a konvergenciaprogram, azt is javasolta, hogy a programban és a fejlesztési tervben is szerepeljen egy Széchenyi-vállalkozásfejlesztési alap, amely lehetővé teszi az uniós források lehető legnagyobb mértékű azonnali lekötését, és a mikro-, kis- és középvállalkozók közötti szétosztását. Ez utóbbi volt az egyetlen olyan javaslat, amellyel kapcsolatban a miniszterelnök arra kérte a Fideszt, hogy kidolgozva küldje meg elképzelését a kormánynak. (augusztus 29.)

 

 

Semjén Zsolt, a KDNP elnöke

A KDNP a megbeszélést nem tárgyalásnak, hanem egyfajta tájékoztatásnak tekinti, hiszen nyilvánvaló, a hátralévő néhány napban már aligha várható, hogy érdemben változzon a konvergenciaprogram. A a KDNP elfogadhatatlannak tartja, hogy a konvergenciaprogram minden terhet a magyar társadalomra tesz, ezért azt javasolta: a kormány kezdjen tárgyalásokat a bankokkal és a multinacionális cégekkel arról, hogy ebből vállaljanak arányos részt. Közölte: az egyeztetésen felhívták a kormány figyelmét az ország demográfiai helyzetéből adódó veszélyekre, a családtámogatás fontosságára, illetve arra is, hogy a konvergenciaprogram nem számol a "közép-alsó osztály" társadalmi lecsúszásával, elszegényedésével. (augusztus 30.)

 

 

Cséfalvay Zoltán, a Fidesz gazdasági szakértője

„A konvergenciaprogram jelen pillanatban nem más, csak egy papír, amin számok vannak”. A program igazi próbája az lesz, hogy a kormány szinten tudja-e tartani az államháztartási hiányt. A unió pénzügyi főbiztosa jogosan mondja, hogy csak egy céldátum legyen, de ahhoz tartsa is magát az ország. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján érthető, hogy a kormány nem szívesen tűz ki céldátumot, ugyanakkor ha nincs dátum, akkor nincs kapaszkodó, e nélkül pedig nagyon könnyen felpuhulhat a program a különböző társadalmi, gazdasági, vagy világgazdasági változások hatására.

(augusztus 30.)

 

 

Varga Mihály, a Fidesz alelnöke (augusztus 31.)

Az áprilisi választás nyomán kormányon maradt koalíció mást ígért és mást tett, hiszen a nyáron egy megszorító Gyurcsány-csomagot kapott a lakosság. "Most tehát az önkormányzati választáson mód nyílik arra, hogy az emberek véleményt mondjanak erről a csomagról és voksaikkal kifejezzék akár a fenntartásaikat is". Ne legyen senkinek sem illúziója, ez a csomag csak az első része annak, amit a kormányzó pártok a nyáron elfogadtak, a java még az önkormányzati választás után következik. Varga Mihály szerint a Fidesz éppen ezért a választáson azt kéri majd az emberektől, hogy "akinek elege van az életét ellehetetlenítő döntésekből, és szeretné, ha a következő évek ne a reálbércsökkenésről, ingatlanadóról, vizitdíjról, illetve más lakossági terhekről szólnának, szavazzon a pártra". (augusztus 31.)

 

 

 

Herényi Károly, az MDF frakcióvezetője

 

A Magyar Demokrata Fórum egyeztetést kezdeményez a parlamenti pártokkal és a konvergencia-tanáccsal az euró bevezetésének céldátumáról. Eltekintve attól, hogy Brüsszel esetlegesen elfogadja a konvergenciaprogramot, a céldátum hiánya erősíti a gazdasági élet szereplőinek bizonytalanságát. Reális és hiteles céldátumban kell megegyezni a politika és a szakma képviselőinek, amelynek betartása garantált, és a tőkepiacok számára is elfogadható. Az MDF természetesen részt vesz a céldátumról folytatott érdemi vitában, amennyiben a miniszterelnök megkezdi a tárgyalásokat. (augusztus 29.)

 

 

 

Érdekképviseleti szervezetek

 

Mihalovits Ervin, a Nyugdíjasok Országos Képviseletének (NYOK) elnöke

 

„Tudomásul vesszük, de nem örülünk” annak, hogy kormányoldalon felvetődött a 13. havi nyugdíj eltörlésének javaslata.A nyugdíjrendszer jövőjével kapcsolatos elvárásaik és a konvergenciaprogram vitaanyagában foglaltak között van némi egyezés. Egyelőre nincs szükség a nyugdíjkorhatár felemelésére, vannak ugyanis egyéb tartalékok. Ilyen például a korengedményes nyugdíj rendszerének, valamint a járulékok behajtásának szigorítása. Alapvetően azt tartják fontosnak, hogy folytatódjon az 1997-ben megkezdett nyugdíjreform, és hajtsák végre annak elmaradt intézkedéseit.

(augusztus 31.)

 

Elemzői vélemények és jelentések

 

Fitch Ratings

 

A 10 új EU-tagország euró-bevezetési esélyeivel foglalkozó jelentés borúlátóan mutatja be az országoknak az euró-bevezetéshez való "közeledését" az elmúlt egy év alapján. Ennek oka egyrészt a maastrichti kritériumok közül elsősorban az inflációs és az államháztartási hiányra vonatkozó feltételek láthatóan nehéz teljesítése, de az is szerepet játszik benne, hogy az unió példát statuált a szabályok szigorú betartatásával Litvánián. Fontosak továbbá a politikai fejlemények is, a populista erők kormányba kerülése például Szlovákiában és Lengyelországban, amelyek érdemben hátráltathatják a konvergencia-folyamatot. Az egy évvel ezelőtti előrejelzésekhez képest hét ország esetében átlagosan 2 évvel tolták későbbre az egyes országok pénzcseréjének várható időpontját. Magyarország esetében a nagy államháztartási kiigazítási igény miatt, az ambiciózusnak ítélt kormányzati csomag ellenére a már eddig is hangoztatott 2014-es év előtt nem tartják valószínűnek a hitelminősítő elemzői az euró bevezetését. A kormány 2011-2013 közötti, a piac jellemzően 2013-2014-es pénzcserével számol. (augusztus 31.)

 

 

Ecostat Gazdaságelemző és Informatikai Intézet

Az idén augusztusban a TOP-100 nagyvállalati konjunktúra indexe 43 százalék, a kis- és középvállalati (kkv) index 41 százalék volt. A rövid távú gazdasági várakozásokat összegző mutatók közül a nagyvállalatok bizalmi indexe 1 százalékponttal csökkent, míg a kkv-szektoré 4 százalékponttal nőtt a júliusihoz képest. Tavaly augusztushoz viszonyítva mindkét mutató romlott, akkor a TOP 100 index 55, a kkv 50,7 százalék volt. A nagyvállalatok üzleti bizalma két éven át kiegyenlített és viszonylag magas szintű volt, az idén június óta azonban a konjunktúra-mutatók bizalomvesztést jeleznek, a havi értékekből kirajzolódó trend csökkenő pályára váltott. A hazai tulajdonú kkv-k helyzetértékelése az utolsó negyedévben jelentősen romlott, május és július között a pesszimista hangulat erősödött, ez augusztusban valamelyest enyhült. (2006. augusztus 31.)

 

 

KSH

A második negyedévben visszaestek a beruházások. A nemzetgazdasági beruházások volumene a második negyedévben 3,6 százalékkal esett vissza a bázisidőszakhoz viszonyítva. Folyó áron a beruházások teljesítményértéke 996,3 milliárd forintot tett ki. Az előző negyedévhez képest - a szezonálisan kiigazított index szerint - a nemzetgazdasági beruházások volumene 0,1 százalékkal csökkent. Így, 2006 első félévében összesen 1774,7 milliárd forintot költöttek beruházásra, ami 1,8 százalékos növekedésnek felel meg.

(2006. augusztus 31.)

 

 

Járai Zsigmond MNB elnök

Négy maastrichti kritériumból háromban távolodunk a következő években, ezt bátor dolog konvergenciának hívni. Az egyetlen pozítivum, hogy évek óta először néhány igaz szám is szerepel a dokumentumban, de ezért nem jár dicséret, ez eddig is a minimum lett volna. Nem lesz tartható a programban felvázolt pálya: az nemcsak nem felel meg az uniós egyezményeknek, a lisszaboni programnak, azaz nem növeli Magyarország versenyképességét, de éppen emiatt az egyensúlyhiány újratermelődik a következő években. Ez a lecsúszás programja, a jó pálya az állami kiadások csökkentése lett volna. A a program alapján az euró a ködös jövőbe vész, a kijelölt pálya nem vezet el sem a 2011-es, sem a 2013-as euróbevezetéshez.” A nagy átverés időszaka után átmentünk a nagy kapkodás időszakába. Az áremeléseket nem lehet reformnak nevezni, széthulló állami intézményeket látunk, szabályozók változnak, kilenc hónapig tartott egy áfarendszer, ebben alighanem világrekorderek vagyunk. Nem lett volna szükség a reformokra, „tetszettek volna jól csinálni az elmúlt években”.

 

 

Bokros Lajos volt pénzügyminiszter, a Közép-európai Egyetem (CEU) igazgatója

Rövid lejáratú gazdaságpolitikai intézkedések csokra a konvergencia-program, amelyben csak jelzésszerűen vannak benne a valódi változásokat megalapozó szerkezeti - az oktatást, az egészségügyet, a nyugdíjrendszert, a közigazgatást, az önkormányzatokat érintő - reformok. Időzítési problémák vannak a kormány intézkedéseivel kapcsolatban. Ilyen körülmények között ugyanis egy évvel eltolódhat a tervezett lépések bevezetése". A reformok a gyógyszerekhez hasonlatosak: amennyiben a pirulákat külön-külön szedjük be, nem ugyanaz a hatásuk, mint együtt - vagyis szükséges a reformok egy kritikus tömege a hatásossághoz. Be kellene vezetni valamennyi ingatlanra terjedő értékalapú ingatlanadót, megszüntetni a minimálbér adómentességét és bruttósítani ezt a díjazást. Az egészségügyben több-biztosítós modellre van szükség: létrehozni a magánegészség-pénztárakat, a biztosítottaknak egy évet adni a választásra; a kimaradókat pedig hozzárendelni egy független pénztárhoz.

 

 

Surányi György, a konvergenciatanács tagja

A kormány mihamarabb fontolja meg az adórendszer olyan átalakítását, amely változatlanul hagyva az adózás GDP-arányos szintjét, a versenyképességi szempontokat figyelembe véve egyrészt csökkenti a jövedelemtípusú adók és járulékok arányát, másrészt az összes adóbevételen belül növeli a vagyon- és fogyasztási adók arányát. Ezen felül, fontos lenne a személyi jövedelemadó- és a társadalombiztosítási járulékrendszer radikális felülvizsgálata is. Ez a kiigazítás fájdalmas és elkerülhetetlen. Magyarország ma nyolc százalékkal több jövedelmet használ fel, mint amennyit megtermel. A csomag nem fog jóvátehetetlen károkat okozni az életszínvonalban. Radikális intézkedések nélkül, képtelenség lesz kilábalni a gödörből. Hiszen ha a GDP-növekedés üteme nem esik a várt 2-3 százalék alá belátható időn belül, akkor még egészen kis áldozattal megússzuk az elmúlt évek hibás gazdaságpolitikáját. Jó a kormány által választott pálya, mert ennél jelentősebb megszorítás – melyet az IMF sok országban megvalósított – már negatív tartományba lökné a gazdasági növekedést.„Járai magánvéleményére nem vagyok kíváncsi, a jegybank apparátusának véleménye pedig eltér ettől.” (augusztus 29.)

 

 

 

Stumpf István, a Századvég Alapítvány elnöke

Minősített felelősség terheli azokat, akik bizonyos állami szolgáltatásokat piacosítani akarnak, ugyanis a társadalom, a családok nincsenek felkészülve rá és félő, hogy a társadalom kettészakad, vagyis lesz aki meg tudja majd fizetni, mások nem a magánszolgálatásokat. A mostani korrekció nem hoz tartós egyensúlyt. A közszféra finanszírozás nélkül marad, a további leépítés pedig már a tűréshatárt érinti. Nyílt helyzetértékelésre lenne szükség a piacok, a család és a kormány érdekeinek átgondolásával, valamint egy új alkura a nemzetközi tőkével kapcsolatban. (augusztus 29.)

 

 

Csillag István volt gazdasági miniszter

most lenne igazán itt az ideje, és most lenne ok is arra, hogy a kormány kétéves költségvetést készítsen, mert ezzel hitelesen támasztaná alá, hogy mit is szeretne megvalósítani a következő időszakban.

 

 

Ferge Zsuzsa Szociológus, a Szociális Szakmai Szövetség elnöke

Míg a meghirdetett Új egyensúly program kezdeti célja a költségvetési takarékosság és az igazságosabb teherviselés volt, amit a jobb helyzetűek nagyobb megadóztatásával, a rosszabb helyzetűek kompenzálásával célzott meg, az azóta hozott intézkedések leginkább csak takarékossági célokat szolgálnak, "törekvései között már nem evidens az igazságosság". Téves az a politikában megjelenő gondolkodás, amely az állami újraelosztás csökkentését szorgalmazza. A piac jótékony hatása a mai magyar szegénység csökkentésében nem várható: a gazdasági növekedés hozadéka eddig sem áradt szét a társadalom egészében ". A cél inkább a tisztességes adóztatás, adófizetés és a színvonalas közszolgáltatás megteremtése kellene, hogy legyen. Az öngondoskodásra való hivatkozás egy olyan országban, ahol a társadalom ötven százaléka nem tud önmagáról gondoskodni, társadalmilag és gazdaságilag is "káros gondolat".

Sajtókapcsolat:
+36 20 665-0384
Telefon / Fax:
+36 1 430-6699 / +36 1 430-6695