Kampányradikalizmus vagy radikalizmus-kampány?

2006-09-15

Radikálisan átrendeződött az önkormányzati kampány tematikája. A pártok üzenetei és eszközei azonban továbbra is kísértetiesen hasonlítanak az országgyűlési választási kampányra. Az MSZP kihasználja a helyzetet és erőteljes támadást indított az aktivizálódó Orbán Viktorral szemben. A szocialisták számára a választás tétje eközben egyre csökken, a Fidesz pedig egyre komolyabb célokat tűz ki maga elé. Témaváltás

 

 

Orbán Viktor aktivizálódásával és az ő, valamint Gyurcsány Ferenc országos kampánykörútjával jelentősen átrendeződött az önkormányzati kampány tematikája. Mostanra egyértelművé vált, hogy a Fidesz kommunikációjának nem egyszerűen a megszorítások bírálata a legfontosabb témája, hanem ezek megalapozatlansága. Ez magyarázatot adhat arra is, hogy a Fidesz miért nem kötelezte el magát sem amellett, hogy a megszorítások egyszerűen az állampolgárok indokolatlan megsarcolását jelentik, sem pedig amellett, hogy a megszorítások a koncepció nélküli, összevissza cselekvő, kapkodó kormányt jellemzik. A Fidesz a mai napig mindkét érvet felhasználja, és ezzel egyiket sem teszi kifejezetten hangsúlyossá, egyik irány sem válik a kormány bírálatának középpontjává.

 

A két támadási irány ellentmond egymásnak, gyengítik egymást, de az önkormányzati kampányra kiderült, hogy a Fidesz nem tisztázni igyekszik a különböző bírálatokat, hanem a mögöttük meghúzódó harmadik elemet emeli ki: a legnagyobb ellenzéki párt szerint a kormány jogtalanul teszi, amit tesz, mert nem erre kapott felhatalmazást a választóktól. A kormányzás a Fidesz felfogásában tehát olyan előzetesen meghatározott ügyek, döntések végrehajtását jelenti, amelyek már a választási kampányban megjelennek, hiszen ez az, amire az emberek voksukat adták – így pedig a kormányprogramnak is egybe kellene esnie a választási programmal. Ebben a szigorú értelmezésben viszont jó eséllyel minden rendszerváltás utáni kormány felhatalmazás nélkül cselekedett, amikor csak eltért választási programjától. A kormány mozgásterének ilyen jellegű szűkítésével nem először kísérletezik a Fidesz, hiszen lényegében ez adta Medgyessy Péter ügynökügyének egyik legfontosabb érvét (elhallgatta múltját a választók előtt), és ugyancsak ez jelent meg Gyurcsány Ferenc miniszterelnökké választásakor, amikor a nagyobbik ellenzéki párt illegitim miniszterelnökről beszélt, akinek nem a választók adtak megbízást.

 

Orbán Viktor legutóbbi cikke, valamint a kampánynyitó óta adott interjúi mind azt az üzenetet helyezik középpontba, hogy az önkormányzati választás a felhatalmazás nélkül cselekvő kormánnyal szembeni egyet nem értés kifejezése lesz. A Fidesz elnökének értelmezéséből pedig az következik, hogy a kormányoldal vereségére Gyurcsány Ferencnek reagálnia kell, mégpedig a jogtalan intézkedések visszavonásával. A Fidesz üzenete szerint tehát a kormány radikális lépései okozzák a radikális fellépést. Ezt az érvelést pedig részben maga a kormány is alátámasztja azzal, hogy olyan jelentőségű és mértékű változásokról beszél, amelyek radikálisan mást jelentenek, mint bármi, amit a rendszerváltás óta hivatalban lévő kormányok tettek.

 

Kudarcra ítélt radikalizmushalasztás

 

A kérdés az, hogy miért alakult ki látszólag ugyanaz a helyzet, mint az országgyűlési kampányban: a Fidesz támadásait az MSZP azzal tudja semlegesíteni, hogy a Fidesz kampányeszközeire, stílusára és a párt körüli hangulatra irányítja a figyelmet. Miközben ismét előtérbe kerültek a Gyurcsány Ferenc elleni demonstrációk, Orbán Viktornak olyan kérdésekre kell válaszolnia, hogy miért elégszik meg a Gyurcsány-csomag megbuktatásával, ahelyett, hogy magát a Gyurcsány-kormányt buktatná meg.

 

A Fidesz elnöke legutóbbi, a Magyar Nemzetben megjelent cikkében és azóta egyértelműen áthelyezte a hangsúlyt arra, hogy a kormány illegitimmé vált, amivel szemben fel kell lépni. Ezzel párhuzamosan az óvatoskodó hang is megjelenik nyilatkozataiban: miközben radikalizálódással vádolják, már nem tartja olyan jó ötletnek a szeptember 23-i nagygyűlést, és kijelenti, hogy igazán radikálisnak majd a választási győzelem birtokában kell lenni. A folyamatosan elhalasztott radikalizmus azonban jelen idejűvé válik, amint a kampány radikalizmus kérdése, esélye, jövőbeni lehetősége témává válik. A már júliusban bejelentett szeptemberi nagygyűlésre igaz volt, hogy leszerelte a radikálisabb fellépést követelőket, ám a kampányban már pusztán a lázadás tagadása is elegendő ahhoz, hogy az MSZP átrendezve a kampány tematikáját, támadásba lendüljön a Fidesszel szemben. A nagygyűlésig hátra lévő napokban pedig már ennek következtében a rendezvénnyel kapcsolatos félelemkeltés válhat uralkodóvá, ami a Fidesz kampánya szempontjából hátrányosabb, mint az utólagos visszamutogatás egy már lezajlott rendezvényre.

 

Lehetséges magyarázatok

 

Orbán Viktor nyilatkozatait a Fidesz vezérkarának tagjai értelmezik újra a nyilvánosságban, tompítva az eredeti mondatok élességét. Miközben Orbán Viktor egyértelműen azokhoz szól, akik elégtelennek látták a Fidesz eddigi reakcióit, párttársai arról beszélnek, hogy a „megindulni a kormány ellen” valójában nem jelent mást, mint október 1-jén elmenni szavazni (Varga Mihály), illetve, hogy a kormány illegitimitása nem jogi, hanem politikai értelemben veendő (Navracsics Tibor).

 

Nehéz lenne egyértelműen meghatározni az okát annak, hogy a Fidesz miért váltott a kampányában. Amíg a hátradőlés nyári heteiben a közvélemény-kutatások szerint az MSZP-től is érkeztek támogatók az ellenzéki párthoz, addig a Fidesz szolnoki kampánynyitóján elhangzott Orbán-beszéd ennek a folyamatnak a lezárását mutatta. Az addig a „becsapott szavazók” felé is nyitott Fidesz elnökeként Orbán Viktor újra élesen kettéosztotta a szavazótábort: azokra, akik nyitott szemmel szavaztak, és azokra, akik bekötött szemmel (a Kósa Lajos által felidézett nép-birka metafora ennek már csak kiélezését jelentette). Az okok között mindenképpen felmerülhetnek a Fidesz belső viszonyai, a párt kapcsolata saját értelmiségi holdudvarával, egy elsöprő önkormányzati siker esetén Orbán Viktor szempontjából túlzottan megerősödő ellenpólus lehetősége, mint ahogyan Tarlós István győzelmével sem lenne egyértelmű, hogy a Fidesz hosszú távon is sikert ért el. Azt sem lehet kizárni, hogy Orbán Viktor bízik abban, hogy ami nem működött tavasszal, az a megváltozott politikai környezetben sikeres stratégia lehet: minél hatékonyabban mozgósítani a saját tábort, anélkül, hogy ugyanígy hatna az ellenfél szavazóira is.

 

Az MSZP-nek éppúgy magas labdát jelent a radikalizálódás témája, mint amilyet a Fidesznek a választások utáni kormányzati döntések jelentettek. A szocialistáknak is számolniuk kell azonban azzal, hogy ez a választás – bármennyire is ugyanazok az elemek ismétlődnek – nem ugyanaz, mint az országgyűlési. Ami azonban akár meg is könnyítheti a kormányoldal dolgát az éppen az, hogy milyen erőssé váltak a nagyarányú vereséggel kapcsolatos előzetes várakozások. A kampány hangulatához képest már a vereség mérséklése is elegendő lehet, miközben a Fidesz egyre növeli a saját maga elé állított feladat tétjét.

 

Sajtókapcsolat:
+36 20 665-0384
Telefon / Fax:
+36 1 430-6699 / +36 1 430-6695