Fellélegezhet Demszky Gábor?

2006-09-16

Bár az augusztusi közvélemény-kutatások még a Fidesz hatalmas előnyét mutatták, a szeptember közepén készített budapesti felmérések szerint az MSZP a fővárosban visszaszerezte a vezetést. Tarlós István és Demszky Gábor küzdelmében a kutatások egy része kiélezett versenyt, a másik fele a jelenlegi polgármester vezetését mutatja – az MSZP fővárosi erősödése ugyanakkor jelentősen javítja Demszky esélyeit.

 

Az augusztus első három hetében végzett országos közvélemény-kutatások a Fidesz folytatódó előretörését és az MSZP csökkenő népszerűségét mutatták. Az MSZP gyengülése gyakorlatilag már harmadik hónapja zajlik, augusztusban azonban nyilvánvalóvá vált, hogy a szocialistákról lemorzsolódó szavazók közül sokan idővel átpártoltak a legnagyobb ellenzéki párthoz. A két nagy párt közötti különbség az augusztusi mérések szerint a teljes népességben elérte a 11-14 százalékot, a biztos szavazó pártválasztók körében pedig 16-21 százalékot. Az MSZP a szavazókorú népesség durván egynegyedének (23-26 százalék), a Fidesz több mint egyharmadának (34-40 százalék) bizalmát élvezi. A legnagyobb ellenzéki párt ugyanakkor a mérések mindegyike szerint megszerezné a voksok több mint felét egy (listás) választáson.

 

Az SZDSZ és az MDF támogatottsága csökkenő tendenciát mutat a júliusi adatokhoz képest, mindkét párt a biztos szavazatok 2-4 százalékára számíthatna a kutatások szerint. A KDNP támogatottsága gyakorlatilag nem mérhető a kutatásokban – vélhetően nem függetlenül attól, hogy az önkormányzati kampányban a párt egyáltalán nem jelenik meg különállóan –, a MIÉP pedig a szavazatok 1-2 százalékára számíthat.

 

 

 

 

 

Elsődleges pártpreferenciák három intézet adatai alapján (%)

/zárójelben a március végén publikált felmérések adataihoz viszonyított eltérés/

Intézet


Medián

Gallup

Szonda Ipsos

Mintanagyság (fő)

1200

1010

1500

Adatfelvétel ideje

Augusztus 4-8.

Augusztus 8-15.

Augusztus 11-22.

Választókorú lakosság
MSZP

26 (-2)

23 (+2)

23 (-4)

Fidesz-MPSZ

40 (+4)

34 (-1)

35 (+4)

SZDSZ

2 (-2)

3 (+1)

3

MDF

3 (-2)

2 (-1)

4

KDNP

n.a.

n.a.

0

MIÉP-Jobbik

1

1

1

Egyéb

1

1

2

Nem menne szavazni

26

18 (+5)

 

Nem tudja/nem válaszol

 

12

32 (-1)*

Biztos szavazó pártválasztó
MSZP

35

35

36 (-4)

Fidesz-MPSZ

56 (+8)

56

52 (+4)

SZDSZ

3 (-2)

4

3 (-1)

MDF

3 (-3)

2

4 (-1)

KDNP

n.a.

n.a.

0

MIÉP

2

2

1 (-1)

Egyéb

1

1

2

* A bizonytalan szavazók, a távolmaradók és a válaszmegtagadók együttes aránya.

 

 

A választásokon távolmaradók és a bizonytalanok aránya a mérések szerint 30 százalék körül van, ami nem jelent lényeges elmozdulást előző hónaphoz képest. A jóval kevésbé népes szocialista szavazótábor azonban valamivel aktívabbnak tűnik a kutatások alapján. Az október elseji önkormányzati választásokon való részvételt a Szonda Ipsos szerint a szocialisták 78, a fideszesek 73 százaléka ígéri; az MSZP városokban élő hívei továbbá elkötelezettebbek saját polgármesterjelöltjeik támogatásában, mint az ellenzékiek (65-47 százalék). A kormánypárti szavazók körében ugyanakkor 92 százalékról 52 százalékra esett azok aránya, akik kormánypárti „győzelemre” számítanak; a Fidesz táborában viszont emelkedett a nyerésben bízók aránya, 44 százalékról 83 százalékra.

 

 

Az említett mérések azonban az elmúlt három hét eseményeinek (köztük a Fidesz „radikalizálódásával” kapcsolatos nyilatkozatháború)pártpreferenciákat és választói aktivitást befolyásoló hatását már nem mutatják ki.

 

 

Az MSZP és a Fidesz közti különbségek három intézet adatai alapján

(%, zárójelben az adott mérés szerint legerősebb párt)

Intézet

Medián

Gallup

Szonda Ipsos

Összes megkérdezett

Fidesz-MSZP különbség

14 (Fidesz)

11 (Fidesz)

12 (Fidesz)

Biztos szavazó pártválasztók

Fidesz-MSZP különbség

21 (Fidesz)

21 (Fidesz)

16 (Fidesz)

 

 

 

Mélyponton a közszereplők

 

A Szonda Ipsos mérése szerint negatív rekordot döntöttek a magyar politikusok: a rendszerváltozás óta nem volt még olyan kedvezőtlen a magyar politikai elit megítélése, mint 2006 októberében. A kormánypárti politikusok szenvedtek el jelentős népszerűség-csökkenést, ami viszont alig járt együtt az ellenzékiek iránti rokonszenv emelkedésével. Molnár Lajos egészségügyi miniszter és a miniszterelnök népszerűsége zuhant a legnagyobbat, visszaesett ugyanakkor a népszerű politikusok megítélése is: a legnépszerűbb Szili Katalin is az eddigi legalacsonyabb (54-es) rokonszenvpontszámot kapta a választóktól. Őt egy, illetve két ponttal lemaradva Sólyom László, illetve Dávid Ibolya követi a rangsorban. Orbán Viktor a kutatás szerint az ötödik (49 pont), Gyurcsány Ferenc a 15. a rangsorban, mindkettejüket a választók kevesebb, mint fele látná szívesen felelős politikai pozícióban a jövőben.

 

A Gallup Intézet kutatása szerint a miniszterelnök is népszerűtlenségi csúcsot döntött augusztusban: Gyurcsány Ferenc munkájával a szavazók 61 százaléka elégedetlen, és mindössze 27 százalékuk a támogatja – amire nem csak 2004 nyara óta, de az elmúlt hat évben sem volt példa. edgyessy Péter leváltása előtt a magyarok 58 százaléka vélekedett úgy, hogy nem végzi megfelelően a munkáját. Januárban és februárban, a miniszterelnök munkájával elégedettek aránya (46-47 százalék) még meghaladta a tevékenységét negatívan értékelők arányát (40-41 százalék).

 

 

A városháza meghódítása

A főpolgármester-jelöltek támogatottságát mérő, augusztus végén és szeptember elején készített közvélemény-kutatások közül három (Medián, Marketing Centrum, Szonda Ipsos) Demszky Gábor, az SZDSZ és az MSZP közös jelöltjének vezetését jelzi. Ugyanakkor két kutatóintézet – a Gallup és a Századvég – felmérései kiegyenlített esélyeket mutatnak. Érdekes, hogy Demszky Gábor támogatottsága tekintetében nagyobb összhangot mutatnak a felmérések (a budapesti lakosság körében 33-41 százalék), mint Tarlós István megítélésében (21-36 százalék). Nincs konszenzus a mérések közt a tekintetben sem, hogy Tarlós Istvánt menyire tekintik függetlennek a választók.

 

 

 

 

Polgármesterjelöltek támogatottsága öt intézet adatai alapján, teljes népesség (%)

 

Medián

(megjelenés: szept. 1.)

Gallup

(aug. 30.–szept. 1.)

Századvég – Forsense

 

(szept. 4-11.)

Marketing Centrum (szept. 5-9.) Szonda Ipsos (szept. 13.)
Demszky Gábor 38 35 33 38 41
Tarlós István 25 36 31 21 30
Katona Kálmán 7 8 9 4 4
Egyéb 1 n.a. n.a. n.a. n.a.

 

A Medián szeptember elsején nyilvánosságra hozott közvélemény-kutatási adatai szerint Demszky Gábor jelentősen vezet Tarlós Istvánnal szemben. A felmérésből az is kiderül, hogy a megkérdezettek 28 százaléka tudta megerősíteni, hogy Tarlós István független jelölt; a többség azonban a jobboldalhoz, s azon belül is a Fideszhez kötötte a jelöltet. A kutatás szerint Tarlós inkább számíthat a Fidesz-szavazók aktivitására, mint a kormánypártiak átszavazására.

 

A Gallup Intézet eredményei szerint Tarlós és Demszky versenye kiegyenlített. Ugyanakkor Demszkyt a megkérdezettek 37%-a, míg Tarlóst 20%-a nem tartja vagy tartaná megfelelő főpolgármesternek. Érdekes ugyanakkor (amit a Századvég adatai is megerősítettek), hogy azok, akik a tavaszi országgyűlési választások alkalmával az SZDSZ-re voksoltak, most alacsonyabb arányban tartják alkalmasnak Demszkyt, mint az MDF-re és az MSZP-re szavazók. Tarlós István ismertsége az elmúlt három hónap során nagyon gyorsan növekedett. A megkérdezett budapestiek kétharmada (67%) spontán, és további 25 százaléka pedig a nevét hallva be tudta azonosítani főpolgármester-jelöltként. Demszky Gábor ún. spontán ismertsége 91%, míg Katona Kálmáné 36%. A Gallup azon kérdésére, hogy az egyes jelöltek mely politikai erők támogatásával indultak a kampányban, a megkérdezettek 69%-a válaszolt úgy, hogy Tarlós István független jelölt, alig 15% nevezte a Fidesz jelöltjének, illetve 3% a Fidesz-KDNP jelöltjének. Demszky Gáborról a fővárosiak 62%-a nyilatkozott úgy, hogy az SZDSZ jelöltje, s csupán 25% tudta azt, hogy a koalíció közös jelöltje ként szállt ringbe a posztért.

 

 

Polgármesterjelöltek támogatottsága öt intézet adatai alapján, biztos szavazók (%)

 

Medián

(megjelenés: szept. 1.)

Gallup

(aug. 30.–szept. 1.)

Századvég – Forsense

 

(szept. 4-11.)

Marketing Centrum (szept. 5-9.) Szonda Ipsos (szept. 13.)
Demszky Gábor 51 n.a. n.a. n.a. 44
Tarlós István 39 n.a. n.a. n.a. 34
Katona Kálmán 7 n.a. n.a. n.a. 4
Egyéb 2 n.a. n.a. n.a. 1

 

 

A Századvég és a Forsense által készített közös kutatás, a Galluphoz hasonlóan kiegyenlített állást mutatott a két jelölt között (két jelölt esetén pedig egyenlő mértékű támogatottságot). Egy százas skálára vetítve azt állapította meg a felmérés, hogy 45 pontot kapna Demszky Gábor, ami a közepesnél gyengébb teljesítményt jelent (négy éve ez az index 61 pont volt). A Századvég – a Galluphoz hasonlóan – azt állapította meg, hogy Demszky teljesítményének saját párton belüli megítélése alacsonyabb, mint más pártok támogatóinál. Az MDF jelöltjének, Katona Kálmánnak az összes megkérdezett körében 9 százalékos a támogatottsága ennek alapján a kutatóintézet arra a következtetésre jutott, hogy a Katonára adott szavazatok száma (közvetve) eldöntheti azt, ki nyeri a főpolgármesteri posztot. A szeptember elején végzett kutatás a vasárnapi választáson a kutatás szerint a fővárosiak 26 százaléka szavazna az MSZP képviselőjelöltjére és 29 százaléka a párt polgármesterjelöltjére, míg a Fidesz képviselőjelöltjei és polgármesterjelöltjei esetében 24-24 százalék ez az arány, az SZDSZ esetében 6, illetve 7 százalék.

 

A Marketing Centrum felmérése egyértelműen Demszky Gábort találta esélyesnek a főpolgármesteri cím megszerzésére. A választásokon való részvételt 60 százalék körülire teszi a közvélemény-kutató cég. A fővárosi közgyűlés összetételére vonatkozóan az a megállapítást tette, hogy a koalíció biztos többséget szerez: az MSZP listáját a válaszadók 26, a Fideszét 23, az SZDSZ-ét 12, az MDF-ét pedig a megkérdezettek 4 százaléka támogatná.

 

A Szonda Ipsos eredményei alapján arra a következtetésre jutott, hogy Budapesten, ahol leginkább érzékelhetőek a pártok közötti küzdelmek a szavazók számára, könnyű népszerűséget szerezni azzal, ha valaki a pártokkal vagy az azok jelöltjeivel folyó versenyben függetlenként indul. A főpolgármester-választás esetében ugyanis a szavazók 37 százaléka szeretne független polgármestert, míg kormánypártit 32, ellenzékit pedig 7 százalék. A kutatásból az is kiderül, hogy a koalíciós jelöltként induló Demszky Gábor nevéhez 71 százalék tudja kapcsolni valamelyik jelölő pártot; Tarlós Istvánnál a helyzet összetettebb: a megkérdezettek 39 százaléka szerint a Fidesz jelöltje, 22 százaléka szerint független és 29 százaléka nem tudja, milyen színekben indul. A felmérés során azt is megkérdezték, hogy milyen a válaszadók Budapest-képe, eszerint a budapestiek relatív többsége szerint (48 százalék) jó irányba mennek a dolgok, 54 százalékuk bizakodó a jövővel kapcsolatban, és ugyanilyen arányban látják fejlődőnek Budapestet.

 

Budapest budapesti szemmel

Egy a Medián által készített felmérésből az derül ki, hogy a budapestiek felháborodását leginkább a kéregetők, a hajléktalanok és a kutyapiszok látványa váltja ki. Ezeken túl a közlekedést és az autóforgalmat, valamint ezzel összefüggésben a rossz levegőt emelték ki a megkérdezettek. Az idősebb korosztály a zajt és a kutyapiszkot helyezi az első helyre, s kevésbé tolerálja, hogy a bárok és a melegfelvonulások révén nagyobb teret kapnak a homoszexuálisok. A fiatalok és a középkorúak inkább az utak és járdák állapotára, valamint a parkolási nehézségekre érzékenyek. S ugyancsak a fiatalokat vélekednek úgy, hogy a jómódú és szegény városrészek közti jelentős különbségek miatt nem szeretik a fővárost.Arra a kérdésre, hogy mennyire jó Budapesten élni a fővárosiak általában gyenge 4-es osztályzatot adtak. Az elmúlt fél évben jelentősen megnőtt azok aránya, akik szerint a főváros gyorsan fejlődik: júliusban tíz megkérdezett közül három vélekedett így, míg januárban csak kettő.

 

Pesszimista magyarok

A magyarok harmada rossznak látja saját gazdasági helyzetét – derül ki a Tárki Lengyelországban, Szlovákiában és Magyarországon végzett, a háztartások helyzetértékelésére vonatkozó felméréséből. A szlovákok a legoptimistábbak, ugyanis ők javulónak, míg a lengyelek stagnálónak, a magyarok pedig kifejezetten romlónak prognosztizálják saját háztartásuk anyagi helyzetét. 2006 januárjához képest a lengyelek és a szlovákok jövőképe alig változott, a magyaroké viszont jelentősen romlott. A magyar háztartások esetében a gazdasági helyzetük javulását remélők aránya több mint felére esett vissza, ezzel párhuzamosan erősen csökkent az anyagi szint megőrzésében bízók aránya is, és nőtt a helyzet romlásától félők aránya.

Sajtókapcsolat:
+36 20 665-0384
Telefon / Fax:
+36 1 430-6699 / +36 1 430-6695