Az őszinteség vagy a hazugság vallomása?

2006-09-19

A publicisták véleménye megoszlik a nyilvánosságra került beszédet illetően. Többen közülük úgy vélekednek, hogy a Gyurcsány Ferenc a felelős politizálás új korszakát nyithatja meg a közbeszédben, mások szerint viszont a miniszterelnök morálisan megsemmisült, ezért azonnal le kellene mondania.

Szeptember 17-én délután egy időben, ismeretlen forrásból több nagyobb elektronikus médiumhoz is eljutott azt a hangfelvételt, amelyen Gyurcsány Ferenc egy május-26-án, a balatonöszödi frakcióülésen elhangzott beszéde hallható. Monológjában a miniszterelnök önkritikusan értékeli az elmúlt négy évet, és kijelenti: „Nyilvánvalóan végighazudtuk az utolsó másfél, két évet".

 

A hanganyag nyilvánosságra kerülését követően a kormányfő több médiumnak is nyilatkozott a felvételről, és egyértelművé tette: nem kíván lemondani, valamint a beszéd tartalmát vállalhatónak tartja. Lendvai Ildikó, az MSZP frakcióvezetője kifejette, egyáltalán nem bánják hogy a hangfelvétel kikerült, mivel segít tisztázni a miért nem vártak a szükségesnek tartott intézkedésekkel az önkormányzati választásokig. A Fidesz-MPSZ vezetőségének több tagja is informális megbeszélést tartott a 18-ára virradó éjszakán, mely után Pokorni Zoltán kijelentette: a miniszterelnök morálisan megsemmisült, és politikai kalandornak bizonyult.

 

> Publicisztikák
Tóta W. Árpád: Cselekményes pornó (Index, szeptember 18. hétfő)
Gavra Gábor: Elkúrtuk, oszt’ jó napot?-Miniszterelnöki beismerés katarzis nélkül (Hírszerző, szeptember 18. hétfő) Magyar Hírlap: Kúrta beszéd (szeptember 18. hétfő)

Szerető Szabolcs: Egyszer az életben (Magyar Nemzet, szeptember 18.)

Németh Péter: Szabad-e hazudni (Népszava szeptember 18.)

Tanács István: Az igazság pillanata (Népszabadság, szeptember 18.)

Révész Sándor: Nincs más!(Népszabadság, szeptember 19.)

Dési János: Az igazmondás kora (Népszava szeptember 19.)

Balavány György: Titkosított Magyarország (Magyar Nemzet, szeptember 19.)

 

Navracsics Tibor levélben kérte fel a köztársasági elnököt, hogy szólítsa fel lemondásra a miniszterelnököt, Hiller István szocialista pártelnököt pedig arra kérte: a kormánypártok nyújtsanak be konstruktív bizalmatlansági indítványt a miniszterelnök lemondatása érdekében. Dávid Ibolya, az MDF elnöke lemondásra szólította fel Gyurcsány Ferencet. Kuncze Gábor, az SZDSZ elnöke kifejtette: bár sem tartalmában, sem stílusában nem ért egyet a nyilatkozattal, az nem befolyásolja a koalíciós együttműködés jövőjét. Az MSZP vezetői rendkívüli sajtótájékoztatót tartottak, melyen Hiller István, az MSZP elnöke elmondta: „Az MSZP kiáll Gyurcsány Ferenc politikája mellett, végigvisszük a reformokat. Hogy az őszödi hangfelvétel nyilvánosságra került, emiatt nem fogjuk leállítani a 16 éve halogatott reformokat". A szocialista párt esti frakcióülésén Gyurcsány Ferenc bizalmat kapott a parlamenti képviselőcsoporttól, és kifejtették: nem indítanak vizsgálatot a kiszivárogtatás ügyében.

 

Semjén Zsolt, a KDNP frakcióvezetője és Navracsics Tibor, a Fidesz-MPSZ frakcióvezetője felkérték Sólyom László köztársasági elnököt, hogy az alkotmány alapján tegye meg a szükséges lépéseket a helyzet megoldására.

 

Az államfő tegnap délután folyamán beszédében kijelentette: a miniszterelnök morális válságba taszította az országot, de köztársasági elnökként nincsen közjogi lehetősége a beavatkozásra. A Kossuth téren tüntetők egy csoportja eközben a Magyar Televízió épülete elé vonult, ahol petíciójuk felolvasását követelték, majd ennek megtagadása után megostromolták és elfoglalták a székházat.

 

 

Vélemények a beszédről I.

 

 

Tóta W. Árpád: Cselekményes pornó (Index, szeptember 18.)

 

Miniszterelnök ennyi trágárságot még nem mondott az országról, nem ismerte el azt a tényt, hogy jobban élünk mint az lehetőségeink megengedik. Gyurcsány Ferenc kilépett a hazugságok közül és elismerte a hibákat, ami most úgymond véletlenül kikerült. A beszéd csak azt erősítette meg, amit a Gyurcsány-csomag kapcsán eddig is tudtunk, és elvezethet a politikai hazugságok elmaradásához.

(...) minden ciklus végén el lehetett volna mondani: elkúrtuk. Nem nyúltak semmihez, mert beszariak voltak. Hagyták inkább, hadd működjön tovább a széjjelrozsdásodott gépezet, az ingyenkonyha-alapú Magyarország, köhögjön, füstöljön, köpje orrán-száján az olajat.

 

(...) Be is vallotta Gyurcsány férfiasan a jól végzett elkúrást. Előbb az övéinek, most meg, úgymond véletlenül olvashatja mindenki a blogján: elkúrtuk, végighazudtuk. Kár, hogy ehhez előbb fél évet várt, aztán ilyen nyakatekert mutatványt szervezett köré. Nincs okom feltételezni, hogy váratlanul érte a kiszivárgás. Túl flottak a reakciók, túl gyors a beismerés és a blogos utánközlés.

 

(...) Üdvös fejlemény, ha a közélet központi toposza lesz a hazugság. Járjuk körül, és csodálkozzunk rá. Elég régóta itt van közöttünk, nosza ismerjük meg. Lehet közzétenni sorban a vallomásokat, rajta. Négy év múlva talán már kicsit kevésbé lesz kurva ez az ország. Talán beéri kevesebb hazugsággal. Talán nem kell megint elkúrni.

 

 

Gavra Gábor: Elkúrtuk, oszt’ jó napot?-Miniszterelnöki beismerés katarzis nélkül (Hírszerző, szeptember 18.)

A miniszterelnök azon a május végi napon nem tett mást, mint beavatta az MSZP-frakciót a magyar politikai élet hazugságainak napi működésébe, azzal a szándékkal, hogy lezárja pártja és a rendszerváltás utáni Magyarország történetében a nagyüzemi hazudozás és semmittevés időszakát. Hiába ad tehát önkritikus, voltaképpen lényegbevágó elemzést saját és pártja elmúlt éveiről – hiányzik az abból levont következtetés, a felelősségvállalás.

Nehéz nem egyetérteni Gyurcsány Ferenc politikai elemző megállapításaival: a szocialista-liberális kormánynak 2002 és 2006 között, ha szabad ezekben a drámai pillanatokban ilyen emelkedett kifejezést használni, történelmi utat sikerült megtennie az ország újra-eladósítása felé az előre megfontolt szándékkal végrehajtott nyakló nélküli osztogatással

 

(...) Gyurcsány Ferenc későn, de helyes döntést hozott, amikor szembesítette pártját az elmúlt négy év tehetetlenségével és hazugságaival, amelyeknek – és itt van érvelése gyenge pontja – egy felelős miniszterelnök stratégiai tanácsadójaként, majd felelős miniszterelnökként maga is részese volt.”

 

(...) mondandója központi elemét egykor szebb napokat látott ellenfele hasonlóan kiszivárgott április közepi szavaival variálva Gyurcsány Ferenc nem mondott többet, mint hogy „elkúrtuk, oszt’ jó napot!”.”

 

 

 

Magyar Hírlap: Kúrta beszéd (szeptember 18. hétfő)

A beszédben nem hallható más, mint ami a Magyar hírlap álláspontja: a kormány látszatintézkedéseket tesz, az ország helyzete pedig súlyosbodik. A helyzetértékelés pontos, de Gyurcsány szerencsétlenségére a teljes szöveget kevesen fogják hallani, a legtöbb emberhez csak az fog eljutni, hogy a kormányfő beismerte hazugságát. A helyzet kockázatos, akár utcai tüntetéshez is vezethet.

„A kormányfő is éppen ezt kihasználva próbál meg kikerülni abból a nehéz helyzetből, amelybe saját szavai hozták. Úgy próbálja beállítani, mintha a rendszerváltás óta ő volna az első vezető, aki kész leszámolni ezzel az egész országot átszövő hazugsággal. És e logika mentén az ellenzék egy furcsa csavarral akár abba a helyzetbe is kerülhet, hogy éppen ő az, aki tovább akar hazudni, nem pedig a hazugságon kapott kormányfő.”

 

(...) Nem tudjuk, ki szivárogtatta ki a hangfelvételt - a skála csalódott szocialistától egészen a kormányfőig terjed -, de az biztos, hogy kockázatos helyzetet idézett elő. Az eredmény még több és durvább utcai tüntetés is lehet. De akár az ország is nyerhetne, ha a felvételt minél többen meghallgatnák, és megértenék, hogy az eddigi út járhatatlan. Az már egy másik kérdés: vajon hogyan hihetünk innentől olyasvalakinek, aki épp most vallotta be: hazudik, mióta csak kormányon van.

 

 

Szerető Szabolcs: Egyszer az életben (Magyar Nemzet, szeptember 18.)

Egy, magát demokráciának tartó ország vezetője nem keveredhet ilyen helyzetbe, és nem is hazudhat. Itt a választópolgárok mélységes lenézésesről és megalázásról, politikai közösség arcul köpéséről, a demokratikus normák semmibevételéről van szó. A miniszterelnök egy országot csapott be, és mostantól szalonképtelen politikusnak számít.

(...) furcsa érzés Gyurcsány Ferenctől azt hallani, amit az ember évek óta ír, ráadásul a kormányfő néhol irigylésre méltóan frappánsan és lényegre törően fogalmaz. A demokrácia nem tűrheti el ezt a fajta kettős beszédet: Gyurcsány Ferenc az övéinek azt mondja, amit Orbán Viktor a társadalomnak a gazdaság tönkretételéről, a trükközésről, a szervezett politikai hazugságról, s amit ő nyilvánosan kikér magának. Megcsináltuk! - harsogta a kampányban. Elkúrtuk! - riposztoz a frakció előtt (...)

 

(...) A politikusi hitelesség kényes holmi, ha egyszer szilánkokra tört, lehetetlen újra összerakni. A miniszterelnök egy országot csapott be, miért higgyük el neki, hogy a győzelme után megváltozott? Miért higgyük el, hogy csapatával együtt mostantól tényleg az ország javáért dolgozik, és képessé is válik erre? Egyelőre úgy látszik, hogy ő és a mögötte álló, gyalázatos módon megszerzett parlamenti többség nem hajlandó levonni a történtekből az egyetlen morálisan vállalható következtetést, inkább ismét igyekeznek megmagyarázni a megmagyarázhatatlant.

 

Vélemények a beszédről II.

 

 

Németh Péter: Szabad-e hazudni (Népszava, szeptember 18. hétfő)

A felvétel kapcsán az ellenzék megpróbálja illegitim helyzetbe hozni az államfőt, és elérni a lemondását, azt kommunikálva, hogy tudatosan és szervezetten hazudott, becsapta az embereket, nem mondta meg, mire készül. Az öszödi beszéd is tanúsítja hogy a kormányfő egyszer és mindenkorra szakítani akart a politikai közbeszédet uraló hazudozással, hogy azért beszélt ilyen indulattal, mert éppen ebben érezte küldetését: új pályára tenni Magyarországot

Tanúim vannak rá: pénteken, amikor híre ment, hogy a Fidesz sorozatban mondja le az előre meghirdetett sajtótájékoztatóit, azt mondtam a kollégáknak: valami komoly dolog került a kezébe, vagy legalábbis olyan, ami új irányt szab a kampánynak. Nos, nem állíthatom, hogy igazam lett, hiszen ha ezt tenném, akár be is perelhetnének, de talán mégis lehet összefüggés; ez a most nyilvánosságra került hanganyag biztosan új irányt ad a még két hétig tartó választási kampánynak.

 

 

(...) Aligha túlzás azt állítani: az utóbbi idők legnehezebb napjait és talán a legsúlyosabb válságát éli most majd át a magyar baloldal és Gyurcsány Ferenc. Egyrészt azért, mert e kazetta nyilvánosságra hozása olyan belső feszültségről árulkodik, amit talán maga Gyurcsány sem érzett eddig, másrészt azért, mert most nem egy kormányfőváltás a tét, hanem a jelenlegi kormány bukása vagy fennmaradása.

 

 

Tanács István: Az igazság pillanata (Népszabadság, szeptember 18.)

A kijelentés tartalma maga nem kelthet meglepetést, ez volt az ára annak, hogy Orbán Viktort távol tartsák a hatalomtól. A kérdés, amely most majd aktuálissá válik: szabhat-e büntetlenül ilyen árat az egyik politikai oldal a társadalom számára?

Nehéz ilyen pillanatban önmérsékletre inteni a küzdelembe belehergelődött elitcsoportokat. Nehéz azt mondani Gyurcsánynak, hogy nem bölcs dolog nemzeti radikálisként stigmatizálva, az európai progresszióból kirekeszteni a magyar jobboldal túlnyomó részét.”

 

(...) Hazudhatnak ugyanis nekünk. Lehet abból politikatudományt csinálni, hogy melyik hónapban, ki, milyen kommunikációs trükkel fordította a maga javára a közvélekedést. Lehet bennünket gyereknek, tudatlannak nézni; az adott pillanatban valamit elhiszünk, mást nem.(...) De előbb-utóbb eljön az igazság pillanata, amikor kiderül, hogy nemcsak az egyik, hanem mindkét állítás hazugság volt, és akkor egy jó darabig nem hiszünk el semmit”

 

 

Révész Sándor: Nincs más! (Népszabadság, szeptember 19. kedd)

 

Nem az a kérdés, miért hazudott Gyurcsány Ferenc, hanem az hogy választások után miért mondott igazat. Az ok, amiért a tudatos, viszonylag informált polgár a hazudós kormányt hatalmon tartotta az a remény volt, hogy a Gyurcsány-kormánynak a semmittevés és a hazugság nem természetes jellemzője, hanem az időhiányból és az örökségből következő kényszere, ami a választásokkal megszűnhet.

Kevésbé tudatos, kevésbé informált, átverhető emberek nélkül sajnos nem lehet választásokat nyerni. De a tudatosabb, informáltabb, kevésbé átverhető emberek nélkül sem. Sokan voltunk, akik nem szavaztunk a kormány ellen, noha tudtuk, mondtuk, írtuk, hogy alig történt valami négy év alatt, amire büszkék lehetnének, hogy az ígérgetéseknek nincs fedezetük, hogy a költségvetés, köszöni szépen, nincs jól.

 

(...) Gyurcsánynak mázlija van, hogy nyilvánosságra került ez a beszéd, mely ezt a reményt erősíti, melynél hatásosabbat eddig nem nagyon tartott, s mely nyilvánvalóan minden nyilvános beszédénél hitelesebb, hiszen nem a nyilvánosság elé szánták. A beszéd kulcsmondata ez: "majdnem beledöglöttem, hogy másfél évig úgy kellett tenni, mintha kormányoztunk volna. Ehelyett hazudtunk reggel, éjjel meg este. Nem akarom tovább csinálni." Mi is majdnem beledöglöttünk. Mi sem akarjuk, hogy tovább csinálják.

 

 

Dési János: Az igazmondás kora (Népszava, szeptember 19. kedd)

Ha valaki meghallgatja a beszédet, rájön, hogy a miniszterelnök párttársait akarta ráébreszteni arra, hogy nem szabad csak a saját egzisztenciájukkal törődni, nem lehet tovább csak a népszerűségi mutatókat figyelni. A beszédből az is kiderül, hogy nincs más választás, neki kell állni a változtatások véghezvitelének, s miután ez áldozatokkal is jár, ehhez szükséges a frakció támogatása is. A várható ellenzéki támadások ellenére a miniszterelnöknek nincsen oka a lemondásra.

Hazudni csúnya dolog. Hazugsággal választást nyerni - nehezen védhető. Más kérdés, ha a Fidesz nyert volna, akkor ő győz hazugsággal, hiszen a "Rosszabbul élünk" merő hazugság volt. Hiszen abban a négy évben általában jobban éltünk - jegyezzük meg, hogy a mostani gondok jelentős részét éppen ez a túlzott osztogatás okozza. Ezzel együtt, mondjon mindenki igazat!

 

(...) A Fidesz kapva kapott az alkalmon és a jó torgyám úton indult el! "Móóngyóón le!" De miért is? A parlamenti többség szilárd, önkormányzati választások jönnek, amikor is helyi ügyekről döntünk. Az a játék pedig nagyon veszélyes, hogy akkor majd tárgyalunk erről meg arról a köztársasági elnökkel. A magyar alkotmányból világosan kiderül, a köztársasági elnök nem oszlathatja fel a parlamentet, gyakorlatilag lehetetlen új választást kiíratni.

 

(...) Fidesz sokszor kudarcba fulladt elképelése az, hogy minél radikálisabban, hangosabban kell föllépni az utcán. Tüntetések, erős szavak, zászlók lengetése, harsány szónokok - a Testnevelési Egyetemen elhangzottaktól a Kossuth téri és várbéli dzsemboriéig emlékszünk ezekre. Nem jöttek be. Sok okunk nincs feltételezni, hogy most bejön az ilyesmi.

 

 

Balavány György: Titkosított Magyarország (Magyar Nemzet, szeptember 19.)

Már nincs sok lehetőség a baloldalon, Gyurcsány Ferencet el kell zavarni, de ez nem fog megtörténni, mert a szocialisták anyagi érdekei nem engedik. A miniszterelnök ugyanis soha nem fog lemondani.

Pontosan így beszél egy morális zombi. "Trükkök százairól" szólt, amikről a hallgatóknak "nyilvánvalóan nem kell tudni". Nyilvánvaló, barátaim és üzletfeleim, imádóim és gyűlölőim, hogy trükkök százai vannak itt, ahogy az is, hogy az SZDSZ tele van korrupciós ügyekkel; nyilvánvaló, hogy vannak titkos iratok, amelyek a "terveket tartalmazzák".

 

(...) Nem hagy fel egy ilyen kalanddal csak úgy. Gyönyörködik önmagában, abban, hogy ő maga a központi akarat; figyeljük meg, már rég karlendítésekkel lép színpadra. Most levette az álarcot, és röhögve beismerte, ami nyilvánvaló volt. S így szólt: "az én imádatom nem fog változni". Ha hatalomban marad, akkor ettől a héttől a hatalom mást jelent, mint eddig jelentett. Mindehhez képest köztársasági elnökünk csupán bocsánatkérésre szólította Gyurcsányt.

Sajtókapcsolat:
+36 20 665-0384
Telefon / Fax:
+36 1 430-6699 / +36 1 430-6695