"Elfogadott" vagy "jóváhagyott" konvergenciaprogram?

2006-09-28

Az Európai Bizottság kedden értékelést adott az átdolgozott magyar konvergenciaprogramról, amely az uniós előírásoknak megfelelően a közös uniós pénzt használó országok gazdaságaihoz történő felzárkózás pályáját vázolja fel. A döntés után értelmezési vita alakult ki a pártok között: vajon „elfogadta”, vagy pusztán „jóváhagyta” az Európai Bizottság a kormány pénzügyi programját.

Magyarországnak szeptember elejére azért kellett átdolgoznia tavalyi programját, mert az abban szereplő célszámokat Európai Unió tagországainak pénzügyminisztereiből álló tanács korábban nem találta hitelesnek. Az Európai Bizottság jelenlegi döntésével voltaképpen ajánlást tett a pénzügyminiszteri tanács számára, hogy testület október 10-i ülésén fogadja el a magyar kormány pénzügyi programját. Ez pedig az eddigi uniós gyakorlatnak megfelelően minden bizonnyal meg is történik.

 

Mindezt azért fontos hangsúlyozni, mert a kormány és a Fidesz között vita alakult ki az Európai Bizottság döntését illetően. A kormány szerint „elfogadta”, a legnagyobb ellenzéki párt szerint viszont csupán „jóváhagyta” az uniós testület a konvergenciaprogramot. A szavak mögött meghúzódó üzenet ugyanaz mint eddig. A kormány a terv „elfogadását” hangsúlyozva kívánja bizonyítani gazdaságpolitikájának helyes voltát, míg a Fidesz a lesajnáló „jóváhagyás” szót alkalmazva azt fejezi ki, hogy konvergenciaprogram továbbra is rossz, és nem segíti az ország pénzügyi gondjainak megoldását. Összességében azonban a konvergenciaprogram elfogadásával kommunikációs szempontból a kormányoldal került előnyösebb helyzetbe. Ennek egyik oka, hogy a kormány a válságáról szóló ellenzéki üzenetek helyett, a fejlesztések elindításához szükséges elfogadott konvergenciaprogramot állíthatta a nyilvánosság érdeklődésének középpontjába. A másik ok pedig, hogy a külső szereplők a kormányzat érvelését erősítették. Az Európai Bizottság pénzügyi biztosa ugyanis a konvergenciaprogramot alternatíva nélkülinek nevezve, erőteljesen gyengítette a Fidesz kormányzati gazdaságpolitika elleni érvelését.

 

 

 

 

 

 

Makrogazdasági és pénzügyi mutatók

GDP növekedés*

4,2%

(2006. I-VI.)

Ipari termelés
növekedése*

12,2%

(2006. VII.)

Beruházás-növekedés*

1,8%

(2006. I-VI.)

Munkanélküliség

7,3%

(2006. IV-VII.)

Infláció*

3,5%

(2006. VIII.)

Reálkereset-növekedés*

5,5%

(2006. I-VII.)

Államháztartási hiány

-1386,9 milliárd Ft

(2006. I-VIII.)

Fizetési mérleg

-1442 millió euró

(2005. I-III.)

Jegybanki alapkamat 7,75%

* az előző év azonos időszakához képest

Források: Figyelőnet, HVG, Magyar Nemzeti Bank, Portfolio.hu, Origo.hu

 

 

Politikai nyilatkozatok

 

Kormányoldal

 

 

Kiss Péter, szociális és munkaügyi miniszter

 

A kormány szándéka szerint konvergenciaprogram arról szól, hogyan lehet felzárkózni az életkörülményekben és az ehhez szükséges gazdasági és társadalmi fejlettségben ahhoz, amit látunk az Európai Unió tagállamainak többségében. (szeptember 24.)

 

Szekeres Imre, az MSZP elnökhelyettese

 

Ha a Fidesz gazdaságpolitikai javaslatai valósulnának meg, az ország gazdasága összeomolna, az állam csődjét eredményezné, mert a párt kevesebb pénzből akar többet kiosztani, illetve csökkentené az adókat, miközben több pénzt osztana szét. Ha a Fidesz javaslatai megvalósulnának, éves szinten 2500 milliárd forint többlethiányt eredményeznének a költségvetésben, a forint euróhoz viszonyított árfolyama 320 forint fölé emelkedne, az infláció pedig 10 százalék fölé, és a program Magyarország fejlődését 15-20 évre vetné vissza. A Fidesz nem támogatja a fejlesztéspolitikát, ugyanakkor nem fogalmaz meg ettől eltérő célokat. A kormány konvergenciaprogramjával ellentétben a Fidesz programja divergenciaprogram. (szeptember 26.)

 

MSZP-közlemény

 

Az Európai Bizottság ma őszinte, reális és megvalósítható programnak írta le a konvergenciaprogramot, azaz a magyar felzárkózás programját. Az Orbán-kormány alatt elkezdett, a gazdaság lehetőségein rendre túllépő állami kiadásnövekedés egyensúlytalansághoz vezetett, amire a megoldás, az Európai Bizottság szerint is, az egyensúlyteremtés és a reformok politikája, magyarán az, amit a Gyurcsány-kormány tesz. amit az ellenzék és Orbán Viktor mond: a konvergencia program, az egyensúlyteremtés visszavonása, céljainak akár csak részleges feladása óriási veszélyt jelentene a magyar költségvetés egyensúlyára, így Magyarország fejlődésére és a magyar emberek életszínvonalának alakulására is. Az MSZP azonban kitart a program teljesítése mellett, mert meg van győződve arról, hogy ez szolgálja az ország és a nemzet érdekét. A konvergencia program leszámol az elmúlt 16 év illúzióvilágával, új korszakot nyit a magyar politikában. A magyar kormány a jövőt, és a nyugodt gyarapodást választja. (szeptember 26.)

 

Veres János pénzügyminiszter

 

A konvergenciaprogramnak valóban lesznek fájdalmas részei, ám a 2007-es évi költségvetést úgy kell elkészíteni, hogy ez a konvergenciaprogramnak teljes mértékben megfeleljen. Ha a programban szereplő intézkedések mindegyike megvalósul, akkor teljesülnek a program számai. A program a feltétele annak is, hogy a következő hét évben be tudjon érkezni az uniótól 8000 milliárd forint fejlesztési forrás. (szeptember 27.)

 

Kóka János gazdasági miniszter

 

Igazi liberális siker a konvergenciaprogram brüsszeli elfogadása. Zöld út nyílt a Magyarország számára 2007-13 között rendelkezésre álló uniós források lehívására. Közös felelősségünk azonban, hogy a mintegy 8000 milliárd forintnak megfelelő támogatást minél nagyobb részét felhasználjuk, amihez alapvetően változtatni kell az intézményi struktúrán. (szeptember 26.)

 

 

Ellenzék

 

 

Pelczné Gáll Ildikó, a Fidesz alelnöke

 

Az Európai Uniónak nincs olyan lehetősége, hogy beavatkozzon az egyes nemzetek gazdaságpolitikájába, ezért ezt a konvergenciaprogramot nem elfogadta, hanem jóváhagyta. Jóváhagyta, mert mindig az adott országnak a feladata és felelőssége is, hogy milyen konvergenciaprogramot nyújt be a kormány. A kormány konvergenciaprogramja már kétszer megbukott. A program egy második „Gyurcsány-csomag”, ami kizárólag megszorításokról, az emberek megsarcolásáról szól. A program nem a magyar gazdaság problémáira fókuszál, így a problémák újratermelődnek, és még mélyebb válságot fognak okozni. Napvilágot látnak a 2007. évi költségvetési számok, és az október 1-jei választások után jön a következő Gyurcsány-csomag. (szeptember 26.)

 

Varga Mihály, a Fidesz alelnöke

 

A Fidesz gazdasági programja négy pilléren nyugszik, ennek eleme a versenyképesség javítása, amelybe a gazdaságfejlesztési programokon kívül a belefér az adócsökkentés.” a többi elem a hitelesség visszaállítása, a „trükkök befejezése”, az államháztartás konszolidációja, az állami kiadások átalakítása, és a gazdasági konszenzus mellett a társadalmi egyetértés kialakítása az euró bevezetéséről. (szeptember 27.)

 

A konvergenciaprogramnak legfeljebb 2-3 hónapja van, már decemberben kiderül, hogy a számok túl optimisták és semmiféle kockázatelemzés nem készült melléjük. Egyrészt egy gazdaságfejlesztő programot kellett volna leadni, mert ez csak az államháztartási egyensúlyra koncentrál, de nem számol a továbblépéssel, másrészt több változatra lett volna szükség, hogy lehessen reagálni arra, ha kiderül, ez a forgatókönyv nem teljesíthető. (szeptember 28.)

 

Orbán Viktor, a Fidesz elnöke

 

A kormánynak programjával együtt távoznia kell. A miniszterelnök a gazdasági stabilitás gátja. Joaquín Almunia azért tartja jónak a konvergenciaprogramot, mert nem itt él. (szeptember 28.)

 

Halász Zsuzsa, a KDNP szóvivője

 

A KDNP szerint jó, hogy az Európai Bizottság elfogadta a kormány által benyújtott dokumentumot. Brüsszel azt fogadta el, hogy Magyarország nem tudja megmondani, mikorra lesz képes a maastrichti feltételeket teljesíteni. (szeptember 28.)

 

Dávid Ibolya, az MDF elnöke

 

Az MDF megnyugvással fogadta a brüsszeli döntést, hiszen közös érdek, hogy Magyarország gazdasága rendeződjön. Ugyanakkor Dávis Ibolya arra kérte a kormányfőt, hogy a bizottsági véleményt ne használja fel saját hatalma védelmében. (szeptember 28.)

 

 

Elemzői vélemények és jelentések

Járai Zsigmond, a Magyar Nemzeti Bank elnöke

 

A Monetáris Tanács hétfői szeptember 25-i döntése után kialakult 7,75 százalékos kamatszint megfelelő, de nem lehet tudni, hogy a piac hogyan reagál majd, és nem biztos, hogy ezzel a kamatszinttel le lehet érni 2008 végére a 3 százalékos inflációt. A Brüsszelnek benyújtott konvergenciaterv merész és jelentős államháztartási deficit csökkentést tartalmaz. A szükséges intézkedések megvalósításához társadalmi megértésre, a célok támogatására van szükség, amit, úgy tűnik, nem sikerült megteremteni. A piac úgy értékeli, hogy a miniszterelnök esetleges távozása, legalábbis átmenetileg, nehezítené a konvergenciaprogram megvalósítását, az államháztartási egyensúly javítását. Én személy szerint úgy gondolom, hogy más tervek is létezhetnének, hiszen többször is elmondtam, hogy a konvergenciaprogram nem jó, nem jó irányba megy, de erről ma nem tárgyaltunk. (szeptember 25.)

 

A konvergenciaprogram nem jó irányba halad, nem erősíti a magyar gazdaságot. A magyar forint napjainkban a világ egyik legsebezhetőbb valutája, ezért a mostani monetáris politika komoly kihívások elé néz, várható, hogy a jövőben tovább kell szigorítani a monetáris kondíciókon. Annak ellenére, hogy kedden az Európai Bizottság jóváhagyta a kormány által beadott aktualizált programot - a konvergenciaprogramban a központi kiadásokat kellett volna jelentősen mérsékelni és adóemelések helyett adócsökkentést kellett volna megvalósítani. (szeptember 27.)

 

Joaquin Almunia, az EU pénzügyi biztosa

 

Az alacsonyabb deficitszint fenntarthatóságának kockázata igen jelentős, ugyanis a lefaragás magas szintről indul, az adósság számottevő és növekszik, a társadalom öregedésével kapcsolatos szociális kiadások egyre nagyobbak. Az a célszerű, ha a deficit leszorítása minél hamarabb megkezdődik. A Bizottság folyamatosan figyeli a magyar fiskális folyamatokat, és ellenőrzi, hogy a programban vázolt intézkedések megvalósulnak-e. Különösen fontosak a szerkezeti reformok és a kiadások kontroll alatt tartása. A jelenlegi konvergenciaprogramban foglaltaknak nincs alternatívája.

 

Moritz Kraemer, a Standard & Poor’s ügyvezető igazgatója

 

Gyurcsány politikai ellenfelei nem rendelkeznek semmilyen alkotmányos eszközzel ahhoz, hogy elmozdítsák a miniszterelnököt, aki láthatóan maga vinné végig a reformokat, és ehhez jelenleg még élvezi a kormánypártok támogatását.

 

Csaba László, a Közép-Európai Egyetem professzora

 

A konvergenciaprogram a hosszabb távú, elvibb megfogalmazása annak, hogy miként fogunk felzárkózni a monetáris unióhoz. Ebben magunk tűzzük ki, milyen ütemben akarjuk elérni az euró bevezetéséhez szükséges gazdasági mutatókat, és hitelesen alá kell támasztanunk, hogy ezt milyen intézkedésekkel kívánjuk elérni. A túlzottdeficit-eljárás büntetőjellegű, és azonnal reagálnunk kell rá. Akár fel is függeszthetik a támogatások kifizetését. Ha azonban az intézkedések hatására látványosan javulnak a mutatóink, akkor hamar kikerülhetünk az eljárás alól. A jelenlegi tízszázalékos magyar deficit háborús időszakokra jellemző. Mivel az egész unió hitelességét megkérdőjelezi, szükség van gyors lépésekre. Brüsszel azonban nem írja elő, hogy milyen ütemben kell teljesítenünk az euró bevezetéséhez szükséges mutatókat, ezért ha a helyes úton elindultunk, a sebességről majd mi dönthetünk. (szeptember 28.)

 

Világbank

 

Az Európai Unió kelet-európai tagországai elmulasztották a kulcsfontosságú gazdasági reformokat és államháztartásuk rendbe tételét a gyors gazdasági növekedés idején. A régióban erősödik az infláció, ami megnehezíti az euró bevezetését. A nyolc új tagállam nem használta ki a kedvező növekedési feltételeket a pénzügyi fegyelem helyreállítására és a nagyobb szerkezeti reformok megvalósítására. A térség gazdasági növekedése erős lesz az idén, kivéve a Balti-országokat és Magyarországot. A magyar kormánynak véghez kell vinnie az ambiciózus kiigazítási programját, és a minél előbb elő kell készítenie a kiadáscsökkentő reformokat. (szeptember 27.)

 

Simai Mihály, az MTA Világgazdasági Kutatóintézetének professzora

 

Minden gazdaságnak más a sajátossága, ezért az adócsökkentések terén nincs játékterünk. Írország, Hollandia vagy Dánia esete nem hasonlítható össze Magyarország jelenlegi helyzetével, így gazdasági fellendülésük receptje sem alkalmazható az itthoni viszonylatban.

(szeptember 26.)

 

Standard & Poor’s

 

A magyar konvergenciaprogram brüsszeli jóváhagyása jó hír, de nem elégséges a magyar szuverén adósosztályzaton érvényben lévő negatív kilátás stabilra javításához. Az egyensúlyi csomag javító hatása valamelyest még el is marad attól, amennyivel a közfinanszírozási szektor állapota rosszabb a csomag előtt ismertnél, vagyis a kiigazítás hatása a hitelminősítő szerint nettó negatív. Ezért minősítette le a Standard & Poor’s a magyar szuverén devizaadósi besorolást (az addigi elsőrendű „A mínusz"-ról a már csak közepes befektetői „BBB plusz"-ra) az egyensúlyi csomag ismertetése után. A probléma az, hogy a magyar költségvetési politika hitelessége viszonylag alacsony öt olyan év után, amelyben nem sikerült teljesíteni a hiánycélokat. A konvergenciaprogram jóváhagyása önmagában nem elég arra, hogy a negatív minősítést stabilra javítsa át a hitelminősítő cég. (szeptember 27.)

 

Ecostat

 

2006 első félévében a bruttó hazai termék 4,2 százalékkal nőtt. Az államháztartási és a folyó fizetési mérleg helyzete továbbra is kedvezőtlen, az egyensúlyjavító intézkedések hatására idén várhatóan nem következik be további romlás. Az ország külső és belső egyensúlyának biztosítása, az államadósság jelentős csökkentése középtávon, következetes stabilizációs politikával valósítható meg. Az elmúlt hetek tükrében az Ecostat szerint ismételten felerősödött annak igénye, hogy Magyarországon is – korábbi nemzetközi példákhoz hasonlósan - létrejöjjön valamiféle együttműködés a politika és a társadalom szereplői között. Az intézet kiemeli, hogy az Új egyensúly program elemeinek többségét kormányzattól és pártoktól függetlenül meg kellett lépni. Államháztartási szempontból az elmúlt időszak legfontosabb eredménye, hogy a hiányszámokat átlátható módon kommunikálja a kormányzat. A korábban vállalt konvergenciapálya kiigazításra szorul, a 2006. évi államháztartási hiány meghaladja a GDP 10 százalékát. Az Ecostat szerint a következő hónapokban az inflációs nyomás erősödik, a devizapiac lassan stabilizálódik, ezért 2007 közepéig nem lehet monetáris lazításra számítani; a jegybanki alapkamat várhatóan emelkedik. Az idei 3,8 százalékos éves inflációt jövőre 6,3 százalékos követi. Hosszabb távú kitekintésben az infláció 2008-ban 3 százalék körüli lesz. Az Ecostat modellszámítása szerint az egyensúlyjavító intézkedések hatására jövőre a GDP dinamikája 2,3 százalék körüli lesz az idei 3,9 százalékkal szemben. A lakosság fogyasztása idén 2,1 százalékkal növekedhet, 2007-ben valamelyest csökkenni fog. (szeptember 26.)

 

Sajtókapcsolat:
+36 20 665-0384
Telefon / Fax:
+36 1 430-6699 / +36 1 430-6695