Gyurcsány alapoz, Orbán levezet

2006-10-09

A pénteki bizalmi szavazás, valamint a Fidesz-nagygyűlésen elmondott Orbán-beszéd olyan új helyzetet teremtett a politikában, amelyhez mindkét oldalnak alkalmazkodnia kell. A Fidesz által elindított tüntetés-sorozat inkább tűnik az indulatok levezetésének, mint a radikális politikai irányvonal folytatásának. A posztján megerősített miniszterelnök pedig sokadszorra futott neki a kormányzás megalapozásának. Az azonban még mindig kérdés, hogy vissza tud-e térni a kormányzáshoz.Magabiztos bizalmi szavazás

 

A pénteki bizalmi szavazáson az előzetesen legvalószínűbb forgatókönyv vált valóra. Orbán Viktor ultimátuma még azokat a kormánypárti képviselőket is miniszterelnök mellé állította, akik esetleg hajlamosak lettek volna a kiszavazásra. Ugyanakkor Gyurcsány Ferenc feltehetően ettől függetlenül is hivatalban maradt volna a bizalmi szavazás után, mivel jelenleg sem a szocialistáknak, sem a szabaddemokratáknak nem volt érdeke a leváltása. Nem látszott egy olyan szocialista politikus sem a nyilvánosság előtt, aki megkapná a többség támogatását a parlamentben, és vállalná a kormány előtt álló feladatokból adódó népszerűségvesztést.

 

Gyurcsány Ferenc ennek tudatában tartotta meg beszédét a bizalmi szavazás előtt. Szónoklatában hosszasan bocsánatot kért az balatonöszödi beszéd stílusáért, az egyenes beszéd megkésettségéért, valamint túlzó választási ígéretekért - melyek között azonban gondosan felsorolta a Fidesz 1998-as választási kampányban tett, és be nem tartott ígéreteit is. A legfőbb vádat, azaz a választók becsapását, azonban határozottan visszautasította a kormányfő. Sőt, ezt a bírálatot igyekezett átfordítani a Fideszre, és egyben felhívni a figyelmet a legnagyobb ellenzéki párt csendben végrehajtott gazdaságpolitikai irányváltásra. Azzal ugyanis, hogy Orbán Viktor maga is elismerte megszorítások szükségességét, a Fidesz kisebb eséllyel használhatja ki a Gyurcsány-csomag miatt támadt szociális elégedetlenséget.

 

A miniszterelnök értelmezésében tehát szó sincs arról, hogy a Fidesz gazdaságpolitikai alternatívát jelenítene meg a kormánnyal szemben, hanem pusztán hatalmi célok érdekében igyekszik ellehetetleníteni a kormányzást. Ahogy Gyurcsány Ferenc fogalmazott: „A cél világos: elvitatni a parlamenti többség jogát, megfutamítani, kicsikarni az előrehozott választásokat, és a megvert, megalázott kormányoldallal szemben - inkább holnap, mint holnapután - kétharmados többséget elérni, és új alkotmányt kérni. Új alkotmányt, Orbán Viktor szája íze szerint.” A miniszterelnöknek feltehetően nem a kormánypárti frakciók meggyőzése érdekében volt szüksége arra, hogy vázolja a Fidesz – általa elképzelt – forgatókönyvét. A hazugságon kapott, de tettét megbánt kormányfő, és a velejéig antidemokrata ellenzéki vezér képét felfestő expozé sokkal inkább a nyilvánosság szólt, valamint Orbán Viktornak, aki a bizalmi szavazás után készült beszédet tartani pártja Kossuth téri nagygyűlésén.

 

Fidesz: kint is vagyok, bent is vagyok

 

A bizalmi szavazás előtt megfogalmazott ultimátumával Orbán Viktor csapdába csalta saját magát. A nagygyűlés előtt a Fidesz elnöke előtt így csupán presztízsveszteséget jelentő lehetőségek álltak. Egyrészt az alkotmányellenes kereteket átlépve megpróbálhatta ellehetetleníteni a kormányt, ezzel azonban saját bukását is előidézte volna. Másrészt az Alkotmányt tiszteletben tartva is megbéníthatta volna a kormány működését, így azonban az ország gazdasági és politikai válságának további mélyítésével lehetetlen helyzetbe hozta volna saját magát is. A harmadik, és egyben a valóra vált lehetőség pedig az volt, hogy Orbán Viktor a politikai racionalitásnak megfelelően kitáncol a radikalizmusból. Ennek megfelelően a Fidesz elnöke reagálva a kormányfő beszédére kijelentette, hogy nem akar előre hozott választást, majd megerősítette a szakértői kormány felállítására tett javaslatát. Ugyanakkor a radikalizmus látszatának fenntartása, és az indulatok levezetése érdekében tüntetéssorozatot kezdeményezett és leszögezte, hogy a Fidesz továbbra sem hajlandó Gyurcsány Ferenccel egyezkedni.

 

A pénteki beszéd azonban csalódottságot okozhat a Fidesz táborában, Orbán Viktor ezért nem hagyta, hogy a parlamenti keretek közé történt visszalépés egyedül az ő személyéhez kapcsolódjon. Sokatmondó, hogy a demonstráció folytatásában Orbán Viktor után Áder János, Navracsics Tibor és Varga Mihály, Kövér László vagyis a Fidesz legfőbb vezetői szólalnak fel. A Gyurcsány Ferenc elleni feljelentés ugyanakkor arra utal, hogy a Fidesz a továbbiakban is párhuzamosan, de eltérő hangsúllyal lép fel az Országgyűlésben és a Parlament előtt: kint feljelentésről, bűnöző miniszterelnökről beszélnek, bent viszont, a róla szóló bizalmi szavazásban mégis parlamenti vitát folytatnak vele szemben.

 

A következő napokban a demonstrálók számának csökkenése várható, de a Fidesz számára kedvezőtlen lehet, hogy egy idő után már csak a Kossuth téri radikálisoknak szónokolhatnak a frakció tagjai, a Fidesz tehát rátelepedhet a már hetek óta tüntetőkre, az ő retorikájukat és követeléseiket azonban nem teheti magáévá. Az „Igen, Magyarország Charta” újabb aláírásgyűjtő akciója abban különbözik a korábbi hasonló kezdeményezésektől, hogy nem tölthet be mozgósító szerepet, hiszen a Fidesz éppen most fogja vissza ezeket a törekvéseket, de mégis arra tesz kísérletet, hogy felmérje a párt táborát, valamint, hogy pozitív állításokat fogalmazhasson meg az eddigi csak elutasító és ezért csapdát jelentő politikával szemben.

 

Bizonytalan kormányzás

 

A bizalmi szavazás eredménye és az önmagát csapdába hajszoló Fidesz rövid távon megerősítette a miniszterelnököt, de hosszú távon továbbra sem látszik biztosnak a pozíciója. „A Gyurcsány-kormány legnagyobb problémája, hogy akár évekre is beleragadhat igazság és hazugság konfliktusába.” – írtuk elemzésünkben még három héttel az őszödi beszéd napvilágra kerülése előtt.

 

Az alapprobléma pedig nem változott. Ha a miniszterelnök sokadik kommunikációs alapozása sem lesz sikeres, és nem lesz képes hozzálátni a kormányzáshoz - mert például a kormányfő hiteltelenségét hangsúlyozó politikai tüntetések mellé az érdekképviseleti tiltakozások is visszatérnek - akkor Gyurcsány Ferenc jövője hosszabb távon válhat kérdésessé. Ugyanez történhet, ha rendre olyan ügyek nehezítik a kormányzás elkezdését, mint az MSZP választmányi üléséről kiszivárgott hangfelvételek, melyek nem is annyira a tartalmuk, mint inkább nyilvánosságra kerülésük módja miatt emlékeztetnek az őszödi beszédre. Végül pedig a hiteles kormányzati koncepció nélküli megszorítások puszta továbbvitele során is előfordulhat, hogy egyre többen hátrálhatnak ki mögüle, ami hasonló megoldáshoz is vezethet, mint amilyen következtében éppen Gyurcsány Ferenc lett Medgyessy Péter utódja 2004-ben.

Sajtókapcsolat:
+36 20 665-0384
Telefon / Fax:
+36 1 430-6699 / +36 1 430-6695