Megszorítások, de csak megszorításokkal

2006-10-12

Ismét a gazdaságpolitika vált a kormányoldal és az ellenzék legfőbb ütközőzónájává. Az MSZP a Fidesz gazdasági kommunikációban mutatkozó váltását használja fel arra, hogy a Fidesz hazugságairól és a megszorítások elkerülhetetlenségéről győzze meg a közvéleményt – tehát bebizonyítsa: a nagyobbik ellenzéki párt nem nyújt valódi alternatívát. A Fidesz eközben egyszerre beszél a reformok és megszorítások szükségességéről és szükségtelenségéről.

Intézetünk minden héten olyan áttekintést készít, mely összefoglalja a hét legfontosabb gazdaságpolitikai témájú híreit, eseményeit és nyilatkozatait, továbbá a napvilágot látott adatokat. A nyilatkozatok közül azokat idézzük, melyeket a bejelentő személye, a bejelentés tartalma vagy annak újdonságértéke miatt kiemelkedő jelentőségűnek tartunk.

A héten az unió pénzügyminisztereinek tanácsa (ECOFIN) elfogadta a magyar konvergenciaprogramot. Ez az Európai Bizottság támogatása után nem számított meglepetésnek, mint ahogy az sem, hogy az esemény teljesen eltérő megítélést kapott a két politikai oldalon. A pénzügyminiszter üdvözölte a döntést, és a program hitelességéről beszélt – nem kommentálva az ECOFIN kemény kritikáját, és Almunia pénzügyi biztos burkolt fenyegetését, miszerint Magyarország búcsút mondhat a támogatások egy részének, ha letér a programban felvázolt útról. A Fidesz ugyanakkor arról beszélt: az EU „gyámság alá helyezte” Magyarországot. A pénzügyi piacok mindenesetre kedvezően reagáltak a döntésre, a forint árfolyama jelentősen emelkedett a hírre.

 

 

A belpolitikai viták a bizalmi szavazást követően visszaterelődtek a gazdaságpolitika mezejére. Az MSZP ezt a terepet választotta arra, hogy aláássa a nagyobbik ellenzéki párt hitelességét. A párt az utóbbi héten arra hegyezte ki mondanivalóját, hogy szembeállította a Fidesz kampányüzeneteit Orbán Viktor reformok és megszorítások szükségességéről szóló nyilatkozataival – ami arra is alkalmas lehet a párt számára, hogy meggyőzze a közvéleményt: a megszorítások elkerülhetetlenek, nem létezik adó-és járulékcsökkentésen alapuló alternatíva.

 

A Fidesz gazdasági szempontból egyszerre többféle üzenettel igyekszik megszólítani a megszorítások szükségességéről, hol annak elkerülhetőségéről beszélnek. A Fidesz a széles közvéleménynek továbbra is a korábbi, népszerű elemekből összeállított gazdaságpolitikájáról szóló nyilatkozatait hangoztatja, miközben igyekszik célzott üzeneteket küldeni az üzleti szféra irányába. Kérdés azonban, hogy ez a politika mennyiben lehet hatásos, ugyanis a Fidesz látványosan ellentmondásba került önmagával – amit ellenfele igyekszik maximálisan kihasználni. Miután múlt pénteken Orbán Viktor a HVG-ben arról beszélt: „Megszorításokra valóban szükség lesz”; a Fidesz képviselője, Ágh Péter pár nappal később arról beszélt: a Fidesz „nem tarja elfogadhatónak a kormány megszorításokra épülő intézkedéssorozatát”, és továbbra is az adó- és a járulékcsökkentésben látja a válságból kivezető utat. A piacbarát politikáról szóló nyilatkozatokat pedig kiolthatják a KDNP elnökének kevéssé piacbarát, protekcionista gazdaságpolitikai elképzeléseket tükröző nyilatkozatai is. A párt tehát a jelek szerint egyelőre nem hirdet új gazdaságpolitikát; és a népszerűtlenebb, piacnak tetsző nyilatkozatokat minden esetben igyekszik ellensúlyozni – kérdés viszont, hogy ez a stratégia alkalmas-e a befektetők meggyőzésére.

 

 

 

 

Makrogazdasági és pénzügyi mutatók

GDP növekedés*

4,2%

(2006. I-VI.)

Ipari termelés
növekedése*

12,2%

(2006. VII.)

Beruházás-növekedés*

1,8%

(2006. I-VI.)

Munkanélküliség

7,4%

(2006. VI-VII.)

Infláció*

3,5%

(2006. VIII.)

Reálkereset-növekedés*

5,5%

(2006. I-VII.)

Államháztartási hiány

-1386,9 milliárd Ft

(2006. I-VIII.)

Fizetési mérleg

-3006 millió euró

(2006. I-VI.)

Jegybanki alapkamat 7,75%

* az előző év azonos időszakához képest

Források: Figyelőnet, HVG, Magyar Nemzeti Bank, Portfolio.hu, Origo.hu, Hírszerző

 

Politikai nyilatkozatok

 

Kormányoldal

 

 

 

Gyurcsány Ferenc miniszterelnök

 

Nem ígéretekre, bizonyítékokra van szüksége a befektetői közösségnek. „A bizonyítékokat viszonylag rövid időn, a következő fél éven belül szállítani lehet, ahogy jönnek az ígért számok. Ez lesz az, ami helyreállítja a hitelességet". Az elemzők a jelenlegi kormányt és vezetőjét a konvergenciaprogram végrehajtása biztosítékának tartják, ugyanakkor Magyarország vaklóban elvesztette makrogazdasági hitelességének egy részét. (október 11.)

 

 

Veres János, pénzügyminiszter

Az Európai bizottság és az európai uniós tagországok pénzügyminisztereinek tanácsa egyaránt hitelesnek tekinti a magyar konvergenciaprogramot. A 2007-es költségvetést teljes mértékben a programban szereplő keretszámok alapján tervezik. (október 10.)

 

 

Katona Tamás, a Pénzügyminisztérium államtitkára

A kormány 2008-tól kívánja bevezetni az ingatlanadót az átlagosnál értékesebb, jelenleg 9,5 millió forintnál többet érő lakásokra. Ingatlanadót jelenleg is kivetnek az önkormányzatok, ez idén 60 milliárd forint bevételt jelent számukra. A kormány a jövő év tavaszán kívánja a parlament elé terjeszteni a bevezetendő ingatlanadó törvénytervezetet, amely szerint a 9,5 millió forintnál értékesebb lakóingatlanok után kellene fizetni 2008-tól. Ezt az adófajtát az iparűzési adó kiváltása érdekében lehetne alkalmazni az önkormányzatok finanszírozására. A kormány által tervezett jövő évi 2,2 százalékos GDP-növekedés igen konzervatív, némileg kisebb a kutatóintézetek prognózisánál. A következő két évben nem nőhetnek a reálbérek. A szerdán megjelent 5,9 százalékos 12 havi szeptemberi árindex miatt ebben az évben az átlagos infláció 3,9 százalék lehet a várt 3,5 százalék helyett, ami gyorsabb lefutást jelent, így jövőre a várt 6,8 százalék helyett 6 százalék körül alakulhat. A Brüsszelnek benyújtott konvergenciaprogram szerint a GDP-arányos adókoncentráció jövőre 38 százalék lesz az idei 36,4 százalék után, ami 400–450 milliárd forint adó- és járuléktöbbletet jelent. (október 12.)

 

 

Juhász Ferenc, az MSZP alelnöke

A Fidesz és Orbán Viktor továbbra is megtéveszti az embereket. szerint a legnagyobb ellenzéki párt az állampolgároknak továbbra is adócsökkentést ígér, miközben nagyköveteknek, befektetőknek, szakértőknek azt mondja, hogy szükségesnek tartja a stabilizációs programot. A Fidesz álljon elő az Orbán-csomaggal. A Fidesz egyik oldalról folyamatosan megtéveszti a közvéleményt, mivel azt a látszatot kelti, hogy nincs szükség stabilizációs lépésekre, eközben a háttérben a megteendő lépésekről beszél. A kormányfő már megfogalmazta a legszükségesebb teendőket, vagyis a költségvetés stabilizálását, a reformokat. A Fidesz azonban a nagy nyilvánosság előtt nem ismertette azt, mit tenne az ország jelenlegi helyzetének javítására. "Egy dolgot fogalmaztak meg csupán, hogy a programmal rendelkező miniszterelnök menjen". (október 11.)

 

 

Nyakó István, az MSZP szóvivője

Miféle tartalommal készül „suttyomban” az Orbán-csomag? A Fidesz a tavaszi választási kampány óta féligazságokkal, sőt teljes hazugságokkal ámítja az embereket, hogy az ország „évtizedes” gondjainak megoldása áldozatvállalás nélkül kezelhető. Ha a legnagyobb ellenzéki párt nyert volna „lecsúszási programjával”, 320 forint lenne egy euró, 90 százalékos az államadósság és a piacok is összeomlanának. Miért nem őszinte a Fidesz, miért folytatja a cinikus „kettős beszédet”, vagyis hogy mást mondanak a gazdaság szereplőinek és mást az embereknek? (okjóber 11.)

 

 

Fazakas Szabolcs, az Európai Parlament Költségvetési és Ellenőrző Bizottságának elnöke (MSZP)

A pénzügyminiszteri tanács (ECOFIN) annak ellenére hogy határozatában aláhúzza, hogy a magyar gazdaság helyzete valóban súlyos, mégis bizalmáról tanúsítja a magyar kormányt lévén kész és képes a gazdasági helyzet javításához szükséges stabilizációs program következetes végrehajtására. A tanács bizalmát fejezte ki azzal, hogy 2009-ig adott időt az alapvető változások bevezetésére. (október 10.)

 

 

SZDSZ (sajtóközlemény)

Az SZDSZ 16 éve szorgalmazza a nagy, átfogó reformokat. Sokáig egyedül voltunk javaslatainkkal, de 2006-ban végre a kormányprogramba tudtuk foglalni azokat a célokat, melyek a költségvetés stabilizálását követően a legfontosabbak Magyarországnak. A konzervatívok sokáig más állásponton voltak. Kampányuk is arról szólt: semmin nem kell változtatni, csak mindenkinek több pénzt kell adni. Két hete azonban már a Fidesz is más véleményen van, a napokban Orbán Viktor, Varga Mihály nyilatkozataikban egyértelműen új álláspontot, a reformok szükségességét elfogadó konzervatív politikát hirdettek meg. Reméljük, a Fidesz ezek után elismeri: a kampányban félrevezették a választókat alaptalan ígéreteikkel. Az SZDSZ egyeztetést kezdeményez, három pontban: 1)azokban a kérdésekben, ahol korábban a Fidesz ellenkezése miatt nem sikerült a reformokat elindítani, 2) az adók kérdésében és 3) az egészségügyről. Helyes, hogy a Fidesz változtatni tud korábbi, reformellenes politikáján. Azt szeretnénk, ha a konzervatívok, szocialisták, és liberálisok egyeztetése során kiderülne, a reformokról nem csak beszélni, de azokért tenni is akarnak a Fideszben. (október 12.)

 

 

 

 

 

 

Ellenzék

 

Varga Mihály, a Fidesz gazdasági kabinetjének vezetőjének és az Európai Parlament magyar néppárti (Fidesz-KDNP-MDF) delegációjának közleménye

 

Az Európai bizottság szeptemberi javaslatát követve a magyar gazdaságpolitikát gyámság alá helyezték az Európai Unió gazdaság- és pénzügyminiszterei is. Sajnálatos, hogy a magyar kormányzati menetrend kizárólag a gazdasági növekedés drasztikus visszafogásával, és nem költségmegtakarítással kínál kiutat a bajból. A magyar kormány által választott megoldás felfogásában is, módszereiben is szembemegy az Európai Unió közös gazdasági és társadalmi irányelveivel. (október 10.)

 

 

Varga Mihály, a Fidesz gazdasági kabinetjének vezetője

A Fidesz nem készít Orbán-csomagot, de vannak hiteles és reális ötletei arról, hogy mit kell tenni az ország jelenlegi tragikus gazdasági helyzetében”. A Fidesz nem szándékozik tételes konszolidációs csomagot vagy a CEMI tanulmányához hasonló részletes intézkedési tervet készíteni. A magyar gazdaság legnagyobb problémája maga Gyurcsány Ferenc miniszterelnök, ő nem képes konszolidálni a helyzetet. A tételes megszorító csomag készítése és a 2007-es költségvetés benyújtása nem az ellenzék feladata. A Gyurcsány-csomag alapjaiban elhibázott, a foglalkoztatás növelése és a beruházások serkentése teljesen kimaradt belőle”, az átmeneti egyensúlyteremtéssel a kulcsprobléma megoldása marad el, hisz nem látható, hogy a magyar gazdaság mitől fog növekedni, mitől lesz tartós az egyensúly. (október 12.)

 

 

Ágh Péter, a Fidesz országgyűlési képviselője

A Fidesz továbbra is csak adó- és járulékcsökkentésekkel képzeli el Magyarország gazdasági helyzetének javítását, és nem hajlandó megszorításokra épülő intézkedéseket támogatni. A Fidesz Gyurcsány Ferenc menesztését várja az MSZP-től. (október 12.)

 

 

Kósa Lajos, Debrecen polgármestere

Miközben már az első Gyurcsány-csomagba is majdnem belerokkantak az emberek, a második, csaknem 1000 milliárdos csomagot nem fogják túlélni a családok, és akkor „éppúgy az utcán lesznek általános sztrájkok formájában az emberek”. Ha nem sikerül megegyezésre jutni, akkor később, amikor az ország már végleg padlóra került, nem fog számítani, hogy volt, aki kicsit jobbat akart, és volt, aki gonoszkodott. (október 11.)

 

 

Semjén Zsolt, a KDNP elnöke

Az "álszocialisták" ellenzékben a szociális demagógiára, kormányzatban a legkeményebb vadkapitalizmusra képesek. "Mi azt mondjuk, hogy a munka elsődleges a tőkével szemben, a magukat szocialistáknak mondók azonban páros lábbal tiporják a munkajogokat." Ezek az álszocialisták - miután tönkretették az országot - minden terhet a munkások és az egyszerű emberek vállára akarnak rakni, miközben a multinacionális cégek szentek és sérthetetlenek. "Egy magyar vállalkozó ma Magyarországon olyan hátrányban van a multikkal szemben, hogy eleve versenyképtelen. Európában minden állam a sajátjait támogatja, de nálunk a magyar vállalkozó nem is álmodhat olyan kedvezményekről, mint amit a multik és a befektetők kapnak. Én nem akarom, hogy bárkinek hátránya legyen Magyarországon azért, mert nem magyar, de az tűrhetetlen, hogy mi hátrányban legyünk, csak mert magyarok vagyunk". Világossá kell tennünk, hogy a mindenkori kormány az egyetemes magyar nemzetnek felelős, nem pedig a multiknak vagy a bankoknak". (október 10.)

 

 

 

 

Érdekképviseleti szervezetek

 

Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke

 

Az Új Magyarország Nemzeti Fejlesztési Terv és a konvergenciaprogram összehangolását szorgalmazza a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) a megszorítások növekedési és a foglalkoztatás áldozatainak csökkentése érdekében. A gazdaságpolitikának nagyobb hangsúlyt kellene fordítania a növekedésre, nem koncentrálhat kizárólag az egyensúly helyreállítására. Az NFT-2 és a konvergenciaprogram megfelelő összehangoltság hiányában keresztezhetik egymást, így a GDP növekedésének gyorsulása csak később következhet be a tervezetthez képest, a foglalkoztatottak száma pedig a 130-140 ezer fővel csökkenhet két-három év múlva. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) gazdaságfejlesztésre szánt forrásainak megkétszerezésére lenne szükség. (október 11.)

 

 

Elemzői véleményekECOFIN

 

A szeptember végi európai bizottsági javaslatot követve az EU pénzügyminisztereinek tanácsa (Ecofin) kedden elfogadta a magyar konvergenciaprogramot, és egyúttal a hazánk ellen folyó túlzottdeficit-eljárás folytatásáról is döntött. "Magyarország romló költségvetési helyzete... komoly aggodalmat keltett, s olyan intézkedéseket követel meg, amelyek sürgősek, elkötelezettek, és hatásuk fenntartható." Üdvözlendő, hogy a magyar kormány elsőbbséget adott a túlzott deficit majdnem hét százalékpontos csökkentésének 2006 és 2009 között, és ennek megvalósítására már "fontos kezdeti lépéseket" is tett. A kormánynak készen kell állnia (a konvergenciaprogramon túlmutató) "esetleges pótlólagos intézkedésekre", és mielőbb meg kell reformálnia a nagy elosztórendszereket. (október 10.)

 

 

Joaquín Almunia, az EU pénzügyi biztosa

Ha Magyarország a harmadik EU-ajánlást sem tartja be, úgy "biztosan felvetődik a szankciók kérdése". A szankció a felzárkóztatási EU-pénzek részleges vagy teljes felfüggesztése lehet. A „múlt tapasztalataira tekintettel" kockázatos a magyar tervek végrehajtása. (október 10.)

 

 

Rácz Margit, MTA Világgazdasági Kutatóintézetének vezetője:

Azokat az intézkedéseket kell látni és láttatni az Unióval, hogy a konvergenciaprogramban ma kibontatlanul szereplő reformtervek pontosan milyen intézkedéseken keresztül valósulnak meg, milyen hatással lesznek várhatóan a költségvetésre: mekkora állami pénzek szabadulnak fel, illetve az így kieső pénzeket milyen forrásból pótoltatná a kormány a rendszerek működőképességének fenntartására. Az idei évre várt 10,1 százalékos deficit olyan kirívóan magas az uniós országok között, hogy ez indokolja az Unió kiemelt figyelmét. (október 10.)

 

 

KSH

Szeptemberben a fogyasztói árak egyhavi átlagos emelkedése 2,5 százalékos volt. A maginfláció is jelentősen gyorsult szeptemberben, az augusztusi egy hónapra 0,5, illetve egy évre visszatekintő 2,1 százalékos ütem a kilencedik hónapban 1,7, illetve 4,0 százalékos vágtába kapcsolt. (október 11.)

 

 

Török Zoltán, a Raiffeisen Bank elemzője

Ismert volt, hogy az áfa, az energiaárak, valamint a jövedéki adó emelése 5 százalék fölé viszi a szeptemberi inflációt, a drágulás további, nem várt mértéke az érdekes. Elsősorban az élelmiszerárak emelkedésének gyorsabb üteme, az üzemanyagok árainak lassúbb esése, valamint szezonális hatások állnak a magas infláció mögött. 6,05 százalékos konszenzushoz képest magasabb, 6,3 százalékos decemberi infláció várható. Az áremelkedés plafonja 2007 első negyedévének végére 7 és 8 százalék közötti ütemre tehető (október 11.)

 

 

Suppan Gergely, a Takarékbank szakértője

Szeptemberben még nem teljesen épült be az árakba az áfaemelés hatása, így ez (is) felfelé mutató kockázatot jelent. Ugyancsak gyorsíthatja az inflációt, hogy eddig csak kevés önkormányzat emelte a távhőszolgáltatás díját. Októberben 6,5 százalékos infláció várható, decemberre 6,8 százalék, így az éves átlagos áremelkedés 4 százalék körül alakulhat. Az idén decemberben az alapkamat 8,5 százalékos lehet. (október 11.)

 

 

Jeff Gable, a Barclays Capital elemzője

A legfigyelemreméltóbb piaci fejlemény a forint erősödése, ami rábírhatja az MNB-t, hogy a fél százalékpontos kamatemelésekről váltson vissza negyed százalékpontosokra.

 

 

Juhász István, az APEH elnökhelyettese

Segített a gazdaság fehérítésében az egyszerűsített vállalkozási adó (eva), az adónemre történő áttérést követően ugyanis az egyéni vállalkozók és társas vállalkozások a korábbinál nagyobb bevételt vallottak be. Az evát választók csaknem 80 százaléka korábban 5 millió forint alatti árbevételt produkált, az átjelentkezést követően azonban ez az arány 54 százalékra szorult vissza.

 

 

Palócz Éva, a Kopint-Datorg Zrt. tudományos vezérigazgató-helyettese

A konvergenciaprogramban felvázolt deficitpálya idén és jövőre minden különösebb erőfeszítés nélkül befutható, az első igazi kihívás 2008 lesz: az akkorra prognosztizált áht-deficit mérsékléséhez ugyanis már valódi, működő reformok szükségesek. (október 11.)

 

 

K&H és GfK

További bizalomesésről és aggasztó jövőképről tanúskodik a középvállalati (kkv) bizalmi index, hasonlóan a többi, a szektor szereplőinek várakozásait aggregáló mutatóhoz. Az index értéke az előző negyedévi –56 pontról a harmadik negyedévben –69 pontra csökkent, ezzel elérte az elmúlt két év mélypontját. A pesszimizmust alapvetően a kormányzati gazdaságpolitika és a monetáris politika tovább romló megítélése okozta. Jelenleg a vezetők 23 százaléka szerint a kormányzat a kkv-k számára kifejezetten hátrányos gazdaságpolitikát folytat. Amíg az előző negyedévben a kormányzat a leggyengébb minősítést az ipari vállalatok vezetőitől kapta, mostanra már minden szektor kritikusan ítéli meg a kormányzat által életbe léptetni tervezett intézkedéseket. A megkérdezettek 70 százaléka „vállalkozásellenes” gazdaságpolitikától tart a következő egy évben; ez az arány a szolgáltatási szektorban (72 százalék) és a középvállalatok esetében (73 százalék) a legmagasabb. A korábbi 63 százalék helyett ma már a vállalatvezetők 76 százaléka várja a vállalati hitelkamatok növekedését; átlagosan 3,7 százalékpontos emelkedésre számítanak a következő egy évben (korábban még csak 2,9 százalékra számítottak). Ráadásul további alapkamat-emelést, illetve a forint árfolyamának romlását valószínűsítik.

 

Botos Katalin közgazdász

Jó lenne, ha végre valaki világosan megfogalmazná, mit ért bátor reformokon. Mert ahhoz valóban bátorság kell, hogy valami kellemetlent a széles publikum elé tárjunk. Ha valamit elrontottunk, azt helyre kell igazítani. Ez még nem reform. Sőt ha nem kellő bölcsességgel csináljuk, éppen ellenkező hatású lehet. A hibákat egy adott struktúrájú gazdaságban követtük el, s most abban is kívánjuk helyrehozni, alapvetően az elvonási mértékek szorításával. Ennek hatása hosszú távon éppen a szándékolttal ellentétes lehet. Csakhogy a gazdaság szerkezetét oly gyorsan nem lehet átalakítani, hogy rövidtávon a stabilizációs intézkedések ne okozzanak feszültségeket, hogy átmenetileg ne eredményezzenek ellenhatást. Igen ám, de akkor nagyon világosan fel kell vázolni azt a rövidtávú kényszerintézkedés-sorozatot követő bátor reformkoncepciót, amely a strukturális átalakulásokkal hosszú távon fenntartható pályára viszi a gazdaságot. Ennek nyomait se látja a széles közvélemény.

Sajtókapcsolat:
+36 20 665-0384
Telefon / Fax:
+36 1 430-6699 / +36 1 430-6695