Meglepetéskongresszus?

2006-10-20

Az MSZP az önkormányzati választást követően kongresszust hívott össze, ami közel egy hónap alatt sok találgatásra adott okot a kormányalakítás óta eltelt időszak történéseinek értékelésével kapcsolatban. Az unalmasnak ígért kongresszust éppen a várakozások és a lehetséges következmények tehetik meghatározó politikai eseménnyé. Belpolitika a nyilvánosság előtt

 

 

Az MSZP hétvégi kongresszusa előtt a párt vezetői következetesen csökkentik az esemény jelentőségét. Munkakongresszusról, a nagy durranás elmaradásáról beszélnek. Ezzel párhuzamosan azonban a nyilvánosságban folyamatossá vált a találgatás akár Gyurcsány Ferenc miniszterelnöki és esetleges pártelnöki posztjáról van szó, akár a jelenlegi pártvezetés által szorgalmazott szervezetei átalakításról.

 

Az MSZP kongresszusai és belső viszonyai a többi párthoz képest mindig nagyobb nyilvánosságot kaptak, abban az esetben is, ha maga a rendezvény nem volt nyilvános. 2004-től azonban még nagyobb figyelem irányul a kongresszusokra, hiszen a Medgyessy-Gyurcsány cserét úgy hajtotta végre a párt, hogy a belső kampány a nyilvánosság elé is kilépett. Ezt a helyzetet egyébként az akkori tisztújítás során hivatalossá is tették azzal, hogy az elnökjelöltek versenyét is, addig szokatlan módon, ugyancsak a nyilvánosság előtt bonyolították le.

 

Az MSZP belpolitikája tehát, részben a sokszor bírált kibeszélések, részben a gyakorlat miatt már eleve a szélesebb értelemben vett belpolitikában is megjelent. Emiatt nem meglepő, és nem kizárólag a jelenlegi országos politikai helyzetnek tudható be, hogy az eseménytelennek ígért kongresszus előtti találgatások jelentős következményeket sugallnak. Gyurcsány Ferenc ezzel párhuzamosan elébe ment a lehetséges vitáknak azzal, hogy az európai parlamenti választásig türelmi időt kért a párttól. A türelmi idő azonban azt jelzi, hogy Gyurcsány Ferencnek az MSZP-re vonatkozó tervei legalábbis óvatosabbá váltak, de óvatosságot jelez az is, hogy még nem állt a nyilvánosság elé egyetlen párton belüli kihívó sem vele szemben, legyen szó akár a miniszterelnökségről, akár a pártelnökségről.

 

A pártelnöki és miniszterelnöki poszt szétválasztása vagy összekapcsolása ugyan az MSZP-n belül gyakran elméleti kérdésként vetődik fel, de a konkrét döntés (vagy a döntés elhalasztása) mindig az aktuális kormányfőtől, támogatottságától és a párt belső erőviszonyaitól függ. Így van ez most is, hiszen Gyurcsány Ferenc esetleges pártelnöksége hatékonyabban irányított pártot, a belső konfliktusok párton belül tartását teszi lehetővé (a belső viták megállhatnak a pártvezetés szintjén, és hierarchikusan nem feltétlenül terjednek át a kormányzásra), de egyúttal szűkíti a mozgásteret a miniszterelnök a párt között.

 

Nem mindegy, miért gyűlnek össze

 

Az előzetes várakozásokat kiegyensúlyozandó az MSZP vezetői a kongresszussal kapcsolatban három „napirendi pontot” határoztak meg. Az 1956-os forradalom évfordulóján tartott megemlékezés mellett sor kerül a tisztújítás előkészítésére, valamint a legutóbbi két választás értékelésére. A megszólaló szocialista politikusok igyekeztek minél határozottabban már előre értelmezni a kongresszus történéseit, alapvető érdekük ugyanis elkerülni, hogy a nyilvánosság előtt ismét befelé forduló, a saját belpolitikájára koncentráló pártként jelenjenek meg.

 

A tisztújítás előkészítése jó eséllyel a hivatalos kampánykezdetet jelenti a jövő februári újabb kongresszus előtt. A parlamenti bizalmi szavazás, a frakcióban, illetve a választmányban már megerősített miniszterelnökkel szemben eddig nem lépett fel szervezetten Gyurcsány Ferenc lehetséges belső ellenzéke, de ha a pártelnöki posztért a kormányfő elindul és lesz kihívója is, akkor ez most megváltozhat. Egy Gyurcsány Ferenccel szemben elinduló pártelnök a belső kampányban ugyanis aligha hagyhatja figyelmen kívül azt a népszerűségcsökkenést, amit a párt nyáron elszenvedett, mint ahogy a sokfrontos küzdelmet vívó miniszterelnök pozíciójának stabilitása is belső üggyé válhat a tisztújítás folyamatában.

 

A tervezett szervezeti átalakítás – az MSZP „néppártosítása” – nem semleges pártirányítási kérdés, hanem a belső hatalmi erőviszonyokat jelentősen befolyásoló átalakítás.

 

A kongresszust megelőző nyilatkozatok kísértetiesen emlékeztetnek az MSZP 2004-es vitáira. Két évvel ezelőtt a megkezdett tisztújítási folyamatot azonban éppen a miniszterelnök-váltás zavarta meg, amelynek következtében Gyurcsány Ferenc került Medgyessy Péter helyére. Részben ennek következtében halasztódott el akkor az új alapszabály és az új szervezeti felépítés kialakítása. A most megfogalmazott szervezeti célok lényegében megismétlik a két évvel ezelőttieket. A szorosabbra zárt pártszervezettel a vezetés hatékonyabb politizálást igyekszik megvalósítani, ugyanakkor ami 2004-ben a külső események miatt halasztást szenvedett, az most a belső hangulat miatt húzódhat el. A párt székházának kérdése az elhúzódó folyamatot jól jelképezi: 2004-ben még úgy tervezték, hogy a szimbolikusan terheltté vált épületet elhagyva új helyre költöznek a szocialisták még a 2006-os országgyűlési választások előtt. Most ismét napirenden van a kérdés, de ma már sokkal inkább praktikus szempontok kerülnek előtérbe, például, hogy legyen túl sok hely demonstrációkra.

 

Az MSZP tagfelvételi botrányai után Sipos József pártból való kizárása mutatja, hogy a gyakorlat a szervezetnél szigorúbb politikát követel meg, a szervezet szorosabbra fogása viszont a belső politikai küzdelmek tétjévé válik. A pártból első fokon kizárt ügyvivő esete minden lehetséges párton belüli csoport számára hivatkozási alap lehet: éppúgy érv lehet azoknál, akik „Gyurcsány Ferenc hatalmi törekvéseivel” szemben foglalnak állást, mint azoknál, akik végleg meg szeretnék szüntetni a látványos párton belüli ellenzék lehetőségét, egy professzionalizált, de szigorúbb pártszervezet jegyében. Az MSZP „néppárti megújulása” ebben a helyzetben pozitív üzenetet jelent a nyilvánosság felé, és hivatott ellensúlyozni a hatékonyság és központosított irányítás célkitűzéseit.

 

Az MSZP szempontjából a következő pár hónap, a tisztújításig hátralévő időszak egy szempontból mindenképpen döntő lehet. A belső kampány miatt bizonyos mértékben szükségszerű befelé fordulás hordozhat üzenetet a választók számára, vagyis a sokadszori megújulásnak lehet imázsépítő hatása, de kérdés, hogy a következő időszak történései – költségvetési vita, demonstrációk, népszerűségi adatok változása, Fidesz-stratégia változása – milyen mértékben válnak eszközzé a párton belül egymással szemben is kampányoló csoportok, személyek kezében.

 

Sajtókapcsolat:
+36 20 665-0384
Telefon / Fax:
+36 1 430-6699 / +36 1 430-6695