Ismét a "haladás vagy maradás" a kérdés

2006-10-26

A Fidesz népszavazási kezdeményezésével a kormány-ellenzék kommunikációs csatába visszatért egy, a kampányból jól ismert vitatéma: ki képviseli a reformokat, és ki a „változatlanságot”. A kormány elfogadta a büdzsé tervezetét, melyet rögtön mind a kabinet, mind a nagyobbik ellenzéki párt rögtön felcímkézett: a kormány szerint a 2007-es a felelősség költségvetése lesz, míg a Fidesz szerint a megszorításé.

Intézetünk minden héten olyan áttekintést készít, mely összefoglalja a hét legfontosabb gazdaságpolitikai témájú híreit, eseményeit és nyilatkozatait, továbbá a napvilágot látott adatokat. A nyilatkozatok közül azokat idézzük, melyeket a bejelentő személye, a bejelentés tartalma vagy annak újdonságértéke miatt kiemelkedő jelentőségűnek tartunk.

Az elmúlt héten három fő téma uralta a gazdaságpolitikai vitákat: a zavargások hatása, a 2007-es költségvetés és a Fidesz népszavazási kezdeményezése.

 

Az október 23-i zavargások másnapján gyakorlatilag minden elemző azon az állásponton volt, hogy a hasonló események nem módosítanak érdemben a pénzügyi folyamatokon – amit később a forint árfolyama és a BUX-index alakulása is visszaigazolt. Így a téma hamar lekerült a napirendről. A folyamat azt is mutatja ugyanakkor: a piacok szerint az esemény nem befolyásolta érdemben a kormány stabilitását, a befektetők szerint nem ingott meg a miniszterelnök széke.

 

A kormány tegnap "valamennyi fő paraméter tekintetében" elfogadta a 2007-es büdzsé tervezetét, egyúttal megindította a témával kapcsolatos politikai vitát. Gyurcsány Ferenc a „felelősség költségvetésének” nevezte a tervezetet. A kormányfő és a pénzügyminiszter a piacokat azzal igyekezett megnyugtatni, hogy az „tizedszázalék pontossággal” megfelel a konvergencia-programban megfogalmazott hiánycéloknak, míg a közvéleményt azzal: a szigorúság nem jelent egyben az újabb lakossági megszorításokat, a korábbi ellenzéki feltételezésekkel szemben 2007 nem lesz a „megszorítások éve”. A Fidesz ugyanakkor a költségvetésből a megszorítások értelmetlenségének igazolását véli kiolvasni: a 2000 milliárd forint körül várható 2007. évi hiány az ellenzéki párt szerint arra utal: az intézkedések nem érték el a kívánt célt. A kormány október 31-én nyújtja be az Országgyűlésnek a 2007. évi költségvetési törvényjavaslatot.

 

A Fidesz népszavazási kezdeményezése is heves politikai reakciókat váltott ki. A párt fő célja saját táborának mozgósításán túl, hogy a reformfolyamatokat leszűkítse a lakosság „zsebét” érintő intézkedésekre, mint például a vizitdíj és a tandíj . A kormányoldal első reakciója alapján részben elfogadja a Fidesz értelmezését, és a kampányban is megszokott séma szerint a reformellenes párt szerepébe akarja szorítani a Fideszt.

 

 

 

 

 

Makrogazdasági és pénzügyi mutatók

GDP növekedés*

4,2%

(2006. I-VI.)

Ipari termelés
növekedése*

9,0%

(2006. VIII.)

Beruházás-növekedés*

1,8%

(2006. I-VI.)

Munkanélküliség

7,4%

(2006. VI-VIII.)

Infláció*

5,9%

(2006. IX.)

Reálkereset-növekedés*

5,6%

(2006. I-VIII.)

Államháztartási hiány

-1457,2 milliárd Ft

 

(2006. I-IX.)

Fizetési mérleg

-3006 millió euró

(2006. I-VI.)

Jegybanki alapkamat 8,00%

* az előző év azonos időszakához képest

Források: Figyelőnet, HVG, Magyar Nemzeti Bank, Portfolio.hu, Origo.hu, Világgazdaság

 

 

 

 

Politikai nyilatkozatok

Kormányoldal

 

Gyurcsány Ferenc kormányfő

A 2007-es büdzsé a „felelősség költségvetése”.Az államháztartás hiánya a következő években tizedszázalék pontossággal megfelel a konvergencia-programban megfogalmazott céloknak, 2009-re eléri a 3 százalék körüli szintet. A jövő évi büdzsében kevesebb pénzt irányoznak elő az állam működésére. Ez az összeg 2006-ban 2.200 milliárd forint volt, jövőre azonban 1.900 milliárd forintra csökken. Az államháztartás elsődleges egyenlege 2008-ban pozitív lesz, az adó- és járulékcentralizálás, vagyis az adók és járulékok GDP-hez viszonyított aránya 2007 után csökken. A kormány nagyobb költségvetési tartalékot tervez a jövő évi büdzsében. Lesznek úgynevezett fejezeti általános tartalékok, amit majd csak akkor lehet elkölteni, ha a tárcák negyedévente beszámolnak költségvetésük addigi alakulásáról. Megjelenik a költségvetésben az államigazgatás átalakítása, ezen belül a regionalizálódás finanszírozása, az új gyógyszerár-szabályozás és a vizitdíj, a rokkantnyugdíjak új rendszere, a felsőoktatás átalakuló struktúrája, illetve "új ösztönzők a kistérségi együttműködésre".

2007-ben a GDP 1,7 százaléka lesz az európai uniós forrásokból is megvalósuló fejlesztések aránya, majd az év végére ez az arány 3,3-3,4 százalékra emelkedhet. A GDP 6,8 százaléka lehet a hiány jövőre.

 

A népszavazási kezdeményezés "a változatlanság politikai akarata", a Fidesz valójában reformellenes népszavazást takar. „Bízom abban, hogy Magyarország nem ad támogatást ahhoz, hogy ne csináljunk semmit”. Inkább arról kellene népszavazást kezdeményezni, mit kellene csinálni Magyarországon. A kormány, a kormánypártok el fogják mondani a véleményüket, elmondják, miért nem értenek egyet a kérdésekkel, de azt is, mit miért tesznek. Ezzel a kezdeményezéssel a "nem változtatni semmit" politikája áll szemben a reformok politikájával. (október 25.)

 

 

Szili Katalin, az országgyűlés elnöke

A kormány október 31-én nyújtja be az Országgyűlésnek a 2007. évi költségvetési törvényjavaslatot. A házelnök arra kérte a frakciókat, fontolják meg a költségvetés esetében a házszabálytól eltérést, mert így december 21-én befejezhetnék az őszi ülésszakot. Ha a frakciók nem járulnak hozzá a házszabálytól eltéréshez, akkor december 23-án kerülhet sor a költségvetés zárószavazására.

 

 

Kóka János gazdasági miniszter

A Fidesz népszavazási kezdeményezése bizonyos pontokon ki szeretné venni a reformok megvalósításának lehetőségét a kormány kezéből, de mint demokratikus intézmény, jogszerű eszköz az ellenzék kezében. Ha lesz referendum, akkor az emberek minden bizonnyal elutasítják azt a szándékot, hogy gyógyszert kizárólag patikákban lehessen vásárolni. Alkotmányjogi vita eredménye lesz majd, hogy egyáltalán megállnak-e a kérdések. (október 26.)

 

 

Göndör István, az MSZP frakcióvezető-helyettese

Az MSZP szerint mások a kérdések, mint amelyeket a Fidesz és a KDNP népszavazásra fog bocsátani. Mi ezekre a kérdésekre igent mondunk, ezért kezdtünk bele a reformprogramba. (október 26.)

 

 

Veres János pénzügyminiszter

Az államháztartási hiány jövő évi tervezett csökkentéséből a GDP 1,5%-ának megfelelő tétel az idei egyszeri kiadások elmaradásából adódik. A főbb ilyen egyszeri tételek között szerepelnek az árvíz okozta károk, illetve a magyar állam által elvesztett esetleges perek okozta kiadások. "Jelenleg nincs nagy értékű perünk folyamatban". A GDP mintegy 2 százalékával mérsékelik a hiányt jövőre az idén júliusban meghozott adóintézkedések. A hiánycsökkentés harmadik nagy tétele a közigazgatásban meghozott módosítások, a bevezetett bértömeggazdálkodás. Az egyszeri tételek fő hatását már az idén októberben érzékelte a lakosság. Tízmilliárdos nagyságrendben mérhető az a kár, amelyet Magyarországnak okoz az a féle politika, amelyet Orbán Viktor képvisel". a Fidesz kezdeményezésének lényege, hogy ne legyenek reformok. Azt akarják elérni, hogy minden maradjon változatlan Magyarországon, a becsontosodott szerkezet pedig újratermeli a hiányt, ahogy az elmúl 16 évben is látható volt. (október 24.)

 

 

 

Ellenzék

 

Orbán Viktor, a Fidesz elnöke

A Fidesz ügydöntő népszavazást kezdeményez a tanügy, a nyugdíjak, a termőföld és a demokratikus garanciák kérdésében. Ezzel a lépéssel eldől a hazugságokra épülő kormány sorsa, illetve kiküszöbölhető a demokrácián esett csorba is. Meg kell adni az embereknek a lehetőséget arra, hogy szavazzanak azokról a reformokról, amelyeket be akarnak vezetni – akaratuk ellenére. A népszavazás nyugalmat fog teremteni. "Mi 2006-os magyarok, be fogjuk bizonyítani, hogy a demokrácia, amelyet mi alkottunk, képes a legsúlyosabb gondok megoldására is". (október 23.)

 

Az Európai Uniónak világossá kell tennie, hogy nem nyújt segédkezet semmilyen megfontolásból hazug és csaló, a kommunizmus erkölcsi örökségét máig fel nem adó kormányzatoknak. A kommunizmus örökségétől nem sikerült megszabadulni, és egyre növekvő gazdasági nyomás nehezedik az európai demokráciákra. A „posztkommunista elitek" is átvették a versenyképesség ideológiáját. (október 24.)

 

 

Áder János, az országgyűlés alelnöke

Az Orbán Viktor által október 23-án már elmondott érveken kívül a Fidesz azért kezdeményez népszavazást, mert szeretne segítséget nyújtani Gyurcsány Ferencnek, hogy visszataláljon eredeti választási programjához, amelynek megvalósítására áprilisban a választóktól felhatalmazást kapott. "Ha megnézzük a kormány mai, valódi programját és összehasonlítjuk az áprlisi programmal, akkor látjuk, hogy ég és föld a különbség a kettő között, azok 180 fokos fordulattal térnek el egymástól." Az eredeti programban nem volt sem tandíj, sem vizitdíj, sem adóemelés, sem pedig az, hogy a bérből és fizetésből élők jövedelmét csökkentenék, vagy akár a nyugdíjak rendszerét átalakítanák, mint ahogy arról sem beszéltek korábban, hogy a gyógyszerforgalmazás szigorú rendjét is megváltoztatják majd. (október 25.)

 

 

Navracsics Tibor, a Fidesz frakcióvezetője

A Fidesz szerint a beadványban szereplő hét kérdés kiállja az alkotmányosság próbáját, közvetlenül egyik kérdés sem érinti az alkotmányban foglalt kizáró okokat. Valamikor február-április környékén lehet majd megtartani a népszavazást. A tavaszi parlamenti választások után kiderült, a választók úgy hoztak a pártok programjai alapján döntést, hogy nem voltak a valós információk birtokában. Fél évvel a választások után jogos a kérdés, hogy az állampolgárok miként döntenének ma. Felmerült, hogy talán másként - mondta, hozzátéve, hogy erre utalnak a közvélemény-kutatási eredmények, a szocialista párt, illetve a kormányfő népszerűsége történelmi mélypont felé közelít. (október 24.)

 

 

Szijjártó Péter, a Fidesz szóvivője

A Fidesz népszavazási kezdeményezése azért született meg, hogy az emberek "szabadon és demokratikusan" dönthessenek saját jövőjükről."Ma Magyarországon, a kormányzati kommunikációval ellentétben, nem reformokat hajt végre a kormány, hanem kormányzati pénzbehajtás zajlik, ugyanis a dilettáns, hazug kormányzás árát a magyar emberekkel akarja a kormányzat megfizettetni". A kormány "nap mint nap" felhatalmazás nélküli, kampányígéreteivel szöges ellentétben álló döntéseket hoz, amelyek "megélhetési válságot" okoznak Magyarországon. A Fidesz igazolva látja azokat a szakértői vélekedéseket, amelyek szerint a megszorító intézkedések értelmetlenek. A tervezetek szerint ugyanis mintegy 2000 milliárd forintos lesz a 2007. évi költségvetés hiánya. (október 25.)

 

 

 

Érdekképviseleti szervezetek

 

Szabó Endre, a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának elnöke

Tárgyalásra alkalmatlan a kormányzati bérajánlat, amely 2007 január elsejétől nem emelné a közszférában dolgozók fizetését. A 800 ezer főt képviselő érdekegyeztető oldal ugyannyit kér, mint amennyit a kormány a versenygazdaságnak ajánl 2007-re: 6 % béremelést, 6,2 %-ra becsült infláció mellett. (október 26.)

 

 

Magyar Kereskedelmi és Iparkamara

Az exportképesség javítása, a kereskedelmi orientáció erősítése a feltétele annak, hogy a gazdaság ne három-négy év után, hanem már 2009-re magasabb növekedési pályára tudjon visszaállni, új munkahelyek jöjjenek létre, növekvő adóbevételek és csökkenő kiadások segítsék az államháztartási hiány minél gyorsabb lefaragását. (október 26.)

 

 

Elemzői vélemények

 

Csaba László közgazdász

Hidegen hagyják és érdemben nem befolyásolják a pénzpiacok döntéseit a magyarországihoz hasonló tüntetések, demonstrációk. Nyugat-Európa számos országában, például Franciaországban és Olaszországban is szinte a mindennapi élethez tartoznak a tüntetések, megmozdulások, melyek után nem történik tőkekivonás. A nemzetközi befektetők sokkal inkább a kormányzat stabilitását és a konvergenciaprogram végrehajtását tartják szem előtt. A nemzetközi tőkepiacra gyakorolt hosszú távú hatást 6–8 hónap múlva, a jövő évi költségvetés sarokszámainak meghatározásakor lehet majd lemérni. (október 24.)

 

 

Lars Christensen, a Danske Bank elemzője

„Nem befolyásolják közvetlenül a pénzpiacokat a vasárnapi magyarországi események”. Az összecsapások Gyurcsány Ferenc miniszterelnök „igen gyenge pozícióját” igazolják. A magyar piaccal kapcsolatban jelenleg két fontos kérdéssel kell szembenézni: rendelkezik-e a kormány a reformok véghezviteléhez elengedhetetlenül szükséges hitelességgel, s képes lesz-e végigvinni a megszorításokat társadalmi támogatottság nélkül. Az utóbbi években Magyarország lényegesen többet költött bevételeinél, a tíz százalék feletti hiány pedig még rövid távon is tarthatatlan, ezért az államháztartás átalakítása létkérdés a magyar gazdaság számára. (október 24.)

 

 

Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője

„A pénzpiacok elsősorban az államháztartási deficitcsökkentéstől, a konvergenciaprogram sikerességétől, illetve a jegybanki alapkamat- emelésektől teszik függővé döntéseiket. A körvonalazódó megélhetési válság áll a jelenlegi társadalmi elégedetlenségek hátterében. Magyarországon kiélezett helyzetben van a költségvetés, ezért a nemzetközi piacok a konvergenciaprogramban vázolt hiánycsökkentésekre irányuló lépésekre figyelnek – szögezte le az elemző. (október 24.)

 

 

KSH

Magyarországon a kormányzati szektor hiánya a nemzeti számlák előzetes adatai – a maastrichti módszertannal számítva – alapján 2005-ben 1434 milliárd forint volt, ez a GDP 6,5 százalékára rúgott . (október 24.)

 

Augusztusban nemhogy lendületét nem vesztette el, hanem még gyorsult is a magyarországi kiskereskedelem, változatlan áron számított forgalma ugyanis 5,1 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi értéket, a júliusihoz viszonyítva pedig 0,6 százalékkal bővült. A hónapban folyó áron 533 milliárd forint értékű árut forgalmaztak, az első nyolc hónapban összesen 3708 milliárdnyit. Így az egy évvel korábbihoz képest január–augusztusban 5,1 százalékkal nőtt az ágazat forgalma (október 25.)

 

 

JP Morgan

Egyre erősebb a bizalom abban, hogy a magyar kormány képes lesz tartani a 2007-re kitűzött áht-hiányt, sőt a deficit akár ez alatt is maradhat. A kormány tudatosan alábecsülte a jövőre várható áfabevételeket, és ez várhatóan elégséges lesz a kiadási oldal esetleges túlfutásának ellensúlyozására. Az azonban már kétségesebb, hogy a kormány végre tudja-e hajtani a középtávú reformterveket, és marad-e a költségvetési szigor 2008-ban is. Nem valószínű, hogy a következő 12 hónapban veszélyben volna Gyurcsány Ferenc kormányfő helyzete; az is valószínűtlen azonban, hogy Gyurcsány a 2010-es parlamenti választások idején is jelen lesz még, a kormánypártok a parlamenti ciklus második felében várhatóan új vezetőt választanak. (október 25.)

 

 

Moritz Kraemer, a Standard & Poor’s igazgatója

Fennáll annak a veszélye, hogy Magyarországot a következő évben leminősítik, miután „hihetetlenül nagy" költségvetési hiánycsökkentést kell végrehajtania. Egy-két éves távlatban inkább a leminősítés esélyes, miután a kiigazítás végrehajtása túlságosan kemény feladat. A besorolás biztonságban lesz, ha a „túlságosan ambiciózus" konvergenciaprogramot sikerül végrehajtani. (október 25.)

Sajtókapcsolat:
+36 20 665-0384
Telefon / Fax:
+36 1 430-6699 / +36 1 430-6695