A két párt a célcsoportokban egyetért

2006-10-28

Szokatlan egyetértés körvonalazódik a két nagy párt között. Gyurcsány Ferenc a kormány számára előnyösnek nevezte a Fidesz népszavazási kezdeményezését, Áder János pedig kijelentette: pártja szeretne segítséget nyújtani a miniszterelnöknek. A látszólagos egyetértés persze aligha jelenti a konfliktusok eltűnését. Sokkal inkább arról lehet szó, hogy az utcai zavargások újbóli megjelenését követően az indulatokat mindkét párt igyekszik visszaterelni az általuk még kezelhető szintre, a pártpolitikai térbe.

 

A mindig népszerű összeesküvés-elméletek állításaival szemben az október 23-án történt események egyik párt érdekét sem szolgálták. Már az első közvélemény-kutatások is jól mutatták ugyanis, hogy minden ilyen eset tovább rombolja a politikai elitbe vetett – amúgy sem túl erős – bizalmat. Szeptember közepe óta mind a kormányoldal, mind Fidesz szembesülni volt kénytelen azzal, hogy kialakult Magyarországon egy olyan erőszakos cselekményektől sem visszariadó társadalmi csoport, amely képes a pártoktól függetlenül megszerveződni. A fejlett demokráciákban is régóta megszokott utcai erőszak ezzel Magyarországon is teret nyert, jelenlétével valószínűleg időről időre számolnia kell majd a mindenkori kormánynak. Az egymással szemben megfogalmazott konspirációs vádak sokasága és a rendőri fellépésről kialakult vita ellenére jól látható, hogy ez a felismerés mindkét politikai oldalt irányváltásra kényszerítette.

 

Az indulatok levezetésében – melyet egyébként a Fidesz már a bizalmi szavazást követően elkezdett – egymás segítségére siettek a pártok. A Fidesz október 23-án meghirdette népszavazási kezdeményezését, és csendben felfüggesztette a párt által szervezett kormány-ellenes tüntetéseket. Ezt követően Gyurcsány Ferenc fontosnak tartotta kijelenteni blogjában, hogy „a népszavazás kezdeményezésének van egy fontos előnye: az tudniillik, hogy a korábbinál sokkal szélesebb körben lehetőséget, sőt kényszert teremt arra, hogy végigbeszéljük, miért van szüksége Magyarországnak a változásokra”. Rá egy napra Áder János sajtótájékoztatón jelentette be: „Fidesz azért kezdeményez népszavazást, mert szeretne segítséget nyújtani Gyurcsány Ferencnek, hogy visszataláljon eredeti választási programjához”. Végül pedig ugyanezen a napon ötpárti találkozót tartottak, ahol a frakcióvezetők egyet értettek abban, hogy mindenekelőtt a nyugalom helyreállítása a fontos.

 

Mindez persze nem jelenti azt, hogy a következő időszakban nem számíthatnánk utcai tiltakozásokra, tüntetésekre. A Fidesz azonban jelenleg érezhetően nem erre koncentrál. A legnagyobb ellenzéki pártnak érdeke kikerülni az utcai tiltakozások forgatagából, ezért számára a népszavazás előkészítése vált elsődleges feladattá, miközben több önjáróvá vált radikális és szélsőséges szervezetek, de még a Fideszhez erősen kötődő Magosz is demonstrációkat szervez, az általuk burkoltan, vagy nyíltan puhánynak nevezett ellenzéki párt helyett.

 

 

A népszavazás értelme

 

A Fidesz által egyre inkább központi kérdésnek tekintett népszavazási kezdeményezés több szempontból is előnyös lehet.

 

1. A feltehetően átmeneti megoldásként kitalált, és mára a nyilvánosságból eltűnt Igen Magyarország chartát ezzel egy hosszabb távú politikai akciósorozat váltja fel, mely alkalmas a kormány elleni kampány folytatására és a saját tábor mozgásban tartására.

 

2. A népszavazás kérdései eleve hitelteleníteni próbálják a kormány reformjait, hiszen például az egészségügy átalakítását a vizitdíj kérdésére, míg az oktatás reformját a tandíjra egyszerűsítik le.

 

3. A Fidesz sikeres népszavazásban érdekelt, így a kérdések egyben a fontosabb célcsoportokat is megszólítják. Így az egyetemi hallgatókat, a gazdákat, a nyugdíj mellett munkát vállalókat, az egészségügyi intézményeket leggyakrabban látogató időseket.

 

4. Végül pedig a kérdések a reformok népszerűtlen részkérdéseiről szóló vitát állítják a középpontba, elterelve a figyelmet arról, hogy a Fidesz gazdaságpolitikai váltást hajtott végre, azaz ma már a megszorítások szükségességét nem vitatja. A párt már kevésbé hangsúlyosan, és csak általános értelemben beszél a megszorításokról. A „megélhetési válság” előrevetítésével utal erre, az egyes konkrét megszorító intézkedések (pl. adóemelések) bírálata viszont kikopott a párt kommunikációjából.

 

A kormányoldal első egyetértő reakciója után megkezdődött az ellenkérdések megfogalmazása, és ezzel a vita átértelmezése. Ezzel első látásra ki is alakulhat az a vita, mely visszavezet a minden parlamenti szereplő által szükségesnek tartott reformokhoz. Kevéssé valószínű ugyanakkor, hogy minden idők legmélyebb szakpolitikai vitája előtt áll az ország. A két kérdéssort, a nyilvánvaló leegyszerűsítéseket tekintve sokkal valószínűbb, hogy a következő hónapokban olyan több szakaszból álló kampány következik, amelyben a pártpolitikai konfliktus szorosan összefonódik a demagóg szakpolitikai vitákkal.

 

A népszavazás által lehetővé váló szakpolitikai vita ráadásul önmagában sem lesz jelentős előrelépés az elmúlt hetek-hónapok vitáihoz képest. A Fidesz továbbra is arra emlékeztet, hogy a választási kampány és a kormányzati döntések közötti eltérés miatt van szükség a népszavazásra, vagyis a kezdeményezés a „hazugság-kampány” folytatását jelenti. Ennek kiterjesztéséhez járul hozzá az október 23-i rendőri akció bírálata is, illetve ennek a kérdésnek az áthelyezése európai politikai színtérre.

> Az MSZP ellenkérdései

 

1. egyetért-e Ön azzal, hogy az államilag támogatott felsőfokú tanulmányokat folytató hallgatók a legkorszerűbb, európai színvonalú eszközökkel, számítógépekkel, laboratóriumi, hang- és vizuális eszközökkel sajátíthassák el a tudást?

 

2. egyetért-e Ön azzal, hogy az egészségügyi közszolgáltató intézményekben, kórházakban kulturált, tiszta, emberhez méltó körülmények között, jól felszerelten, korszerű gyógyító eszközökkel és jól szervezetten lehessen gyógyulni?

 

3. egyetért-e Ön azzal, hogy a háziorvosi, fogászati, járóbeteg ellátási rendszer úgy működjön, hogy ne kelljen hálapénzt fizetnie? Ne kelljen pirulva elköszönnie az orvosától?

 

4. egyetért-e ön azzal, hogy ha fáj a feje, láza van, a leggyorsabban juthasson gyógyszerhez?

 

5. egyetért-e Ön azzal, hogy a mai fiatalok is számíthassanak tisztességes megélhetést lehetővé tevő nyugdíjra?

 

6. egyetért-e Ön azzal, hogy a földeken értékteremtő tevékenységet végezzenek, ne maradhassanak csupán parlagfüvet termő területek?

 

7. egyetért-e Ön azzal, hogy egy hazafi nem érvelhet hazája érdekei ellen az Európai Unióban?

 

8. egyetért-e Ön azzal, hogy minél gyorsabban utolérjük a legfejlettebb európai országokat és ehhez, minden fejlesztésre fordítandó egy forinthoz, nyolcvan fillért kapjunk az Európai Uniótól?

 

 

 

Erősödő vezérek

 

Mind Orbán Viktor, mind Gyurcsány Ferenc pozíciója erősebbé vált saját táborának élén. Kérdés azonban, hogy a Tárki közvélemény-kutatása által mért MSZP-erősödés trenddé válik-e a következő időszakban. Ez ugyanis megnyugtathatja a szocialista politikusokat, és ismét bebizonyosodna, hogy az éles konfliktus összezárja a szembenálló táborokat a vezetők mögött.

 

A pártjánál sokszor radikálisabb hangot megütő Orbán Viktor külföldi útja során igyekezett nemzetközi, európai uniós támogatást építeni a Fidesz bírálatai mögé. A kísérlet eredménye ugyanakkor egy könnyen átértelmezhető kijelentést követő éles támadás lett: az MSZP számára fontos muníciót jelent az, hogy a Fidesz elnöke minden támogatás és segítség felfüggesztésére szólított fel uniós politikusok előtt. Orbán Viktor számára ugyanakkor az október 23-i rendőri fellépés visszaigazolást jelent legutóbbi cikkére vonatkozóan, amelyben lényegében diktatórikus törekvésekkel vádolta a baloldalt.

 

Aligha van tehát szó arról, hogy a pártok ténylegesen egymás segítségére sietnének a politikai válság megoldása érdekében. Az ideológiai és szimbolikus konfliktus jól mutatja, hogy a népszavazási kezdeményezés, bár a témákat illetően szakpolitikai mederbe tereli a politikát, nem egyszerűen a reformok megvitatásáról és végrehajtásáról szól majd.

 

Sajtókapcsolat:
+36 20 665-0384
Telefon / Fax:
+36 1 430-6699 / +36 1 430-6695