Vissza a megszorításokhoz

2006-11-09

A Fidesz a héten támadásba lendült gazdasági fronton: igyekszik felhívni a közvélemény figyelmét a 2006-os államháztartási hiány korrekciójára, illetve a konvergenciaprogram és az Európai Bizottság hiányszámainak eltérésére. Az ellenzéki párt ezzel a kormány gazdaságpolitikájának fő sikerét vitatja el: kétségbe vonja, hogy a megszorítások jelentősen és kiszámíthatóan csökkentik az államháztartási hiányt.

Intézetünk minden héten olyan áttekintést készít, mely összefoglalja a hét legfontosabb gazdaságpolitikai témájú híreit, eseményeit és nyilatkozatait, továbbá a napvilágot látott adatokat. A nyilatkozatok közül azokat idézzük, melyeket a bejelentő személye, a bejelentés tartalma vagy annak újdonságértéke miatt kiemelkedő jelentőségűnek tartunk.

Bár az utcai demonstrációk lecsengését követően elvben adott a lehetőség, hogy a kabinet „látványos” kormányzásba kezdjen, ebben ezúttal gazdasági tényezők akadályozzák. A baloldal gazdaságpolitikusai a héten két ügyben is magyarázkodni kényszerültek, az ellenzék pedig kihasználta az alkalmat, hogy a kormányzat hiánycsökkentő intézkedéseinek sikertelenségéről győzze meg a közvéleményt.

 

 

Az egyik témát a héten megjelent európai bizottsági jelentés szolgáltatta. A félévente megjelenő előrejelzés most publikált, Magyarországot érintő adatai ugyanis eltérnek a konvergenciaprogramban szereplő, a kormány által számolt mutatóktól, és magasabb hiányt prognosztizálnak az abban szereplőnél. (Brüsszel jövőre 7,4 százalékos GDP-arányos államháztartási hiányt vár, miközben a konvergencia-program és a 2007-es magyar költségvetés alapja, hogy 6,8 százalékra szorítják le a deficitet). A nagyobbik ellenzéki párt az eltérés alapján a korábban konvergenciaprogram egészét igyekszik hitelteleníteni – ezzel visszanyúlva a program elfogadását megelőző kritikákhoz. A kormányoldal azzal védekezik: az államháztartási mutatókról alkotott brüsszeli és magyar előrejelzések tavaszra egyezni fognak, de az Európai Bizottság nem számolt a kormány minden intézkedésének hatásával.

 

A másik vitát az idei költségvetés módosító indítványának benyújtása váltotta ki, melynek alapján az egész évre tervezett hiány mértéke jelentősen módosul a korábban tervezetthez képest. A Fidesz ennek kapcsán további megszorításokat helyezett kilátásba; mondván: „nincs ingyenebéd”, a növekvő hiányt a lakosság is meg fogja érezni. Az idei és a 2007-es költségvetést egyaránt érintő ellenzéki kritikákat ugyanakkor a pénzügyminiszter nyilatkozatai is erősítették. Veres János a héten kifejtette ugyanis: ha az Alkotmánybíróság elveti a házipénztáradót, akkor más adónemet kell bevezetni, és a 2007-es költségvetést „lehet a Bokros-csomaghoz hasonlítani”, bár annál sokkal enyhébb lesz a lakosságot érintő hatása.

 

 

 

 

Makrogazdasági és pénzügyi mutatók

GDP növekedés*

4,2%

(2006. I-VI.)

Ipari termelés
növekedése*

9,0%

(2006. VIII.)

Beruházás-növekedés*

1,8%

(2006. I-VI.)

Munkanélküliség

7,5%

(2006. VII-IX.)

Infláció*

5,9%

(2006. IX.)

Reálkereset-növekedés*

5,6%

(2006. I-VIII.)

Államháztartási hiány

-1509,6 milliárd Ft

 

(2006. I-IX.)

Fizetési mérleg

-3006 millió euró

(2006. I-VI.)

Jegybanki alapkamat 8,00%

* az előző év azonos időszakához képest

Források: Figyelőnet, HVG, Magyar Nemzeti Bank, Portfolio.hu, Origo.hu, Világgazdaság

 

 

 

Politikai nyilatkozatok

 

Kormányoldal

 

 

Veres János pénzügyminiszter

Ha az Alkotmánybíróság elveti a házipénztáradót, akkor más adónemet kell megemelni, hogy az egyensúly megmaradjon. A jövő évi költségvetés lényege ugyanis, ,,hogy egyenlegjavulás következzen be". Lehet a Bokros-csomaghoz hasonlítani a 2007-es költségvetést, de annál sokkal enyhébb lesz a hatása, amit a lakosság érezni fog.

(november 6.)

 

Az államháztartási mutatókról alkotott brüsszeli és magyar előrejelzések tavaszra egyezni fognak. Az Európai Bizottság hétfőn kiadott őszi gazdasági előrejelzésében nem számolt a Magyarországon folyamatban lévő parlamenti vagy kormányzati döntések hatásaival. Ezért fordulhatott elő, hogy a prognózisban szereplő néhány adat negatív irányban tér el a magyar tervektől. Ugyanezt Joaquín Almunia pénzügyi biztos is megerősítette a brüsszeli jelentést a november 6-án ismertetve. Ha a szóban forgó döntések megszületnek, Brüsszelben ugyanazon számok jönnek ki, mint a magyar tervekben, várhatóan már a tavaszi prognózisban is. Nincs számszerű vita Budapest és Brüsszel között ebben a kérdésben.

(november 7.)

 

Áprilisban kiderül, hogy helyre állt-e az ország iránti bizalom. A konvergenciaprogram alapján összeállított költségvetés nagy mértékben hozzájárul ahhoz, hogy a külföldi befektetők bizalma helyreálljon. A parlament már a nyár folyamán elfogadott olyan törvénymódosításokat, amelyek meghatározzák a következő év adó- és járulékbefizetéseit, de hamarosan a parlament elé kerülnek olyan változtatások is, amelyek finomítják a rendszert, és megalapozzák az egészségügy, illetve a nyugdíjrendszer reformját. Ha az országgyűlés a december 21-i zárószavazáson elfogadja a jövő évi költségvetést, a konvergenciaprogramban felvázolt makrokeret tartható lesz.

(november 8.)

 

 

Pénzügyminisztérium

A Pénzügyminisztérium prognózisában 62,8 milliárd forintos deficittel számolt. A szaktárca közleménye szerint az államháztartáson belül csak a központi költségvetés zárt hiánnyal, a deficit 61,7 milliárd forint volt.

A társadalombiztosítás pénzügyi alapjai és az elkülönített állami pénzalapok mérlegében többlet keletkezett. Ez a többlet a tb-alapoknál 1,7 milliárd forintot, az elkülönített állami pénzalapoknál 7,6 milliárd forintot ért el.

Október végén az államháztartás tíz havi pénzforgalmi hiánya – helyi önkormányzatok nélkül – 1509,6 milliárd forintot tett ki, ami a GDP 6,49 százalékával egyenlő. A tárca előrejelzése az első tíz hónapra 1520,0 milliárd forintos deficittel számolt, ami a GDP 6,53 százaléka.

(november 7.)

 

 

Kóka János gazdasági és közlekedési miniszter

A nagykorúság költségvetése lesz a 2007-es, átgondoltabb szociális támogatásokkal. Újra kell gondolni az állami szerepvállalás kérdését. „A mesterségesen alacsonyan tartott árakra, a rászorultságtól elszakadó kedvezményekre és az igazság különféle látszatát fenntartó nagy rendszerekre gondolok.”

(november 7.)

 

 

Szabó Lajos, az MSZP országgyűlési képviselője

A költségvetés módosítástól nem omlik össze a költségvetés, és nem kell több terhet viselni a magyar embereknek 2006-ban. A módosításra azért van szükség, mert az idei gazdasági folyamatok jelentősen változtattak a költségvetési előirányzatokon.

 

A forint kamatlába, az árfolyam és a költségvetési deficit változása miatt jelentősen megemelkedtek a költségvetés kamatkiadásai az előre tervezetthez képest, a világpiaci gázárak megemelkedése miatt a lakossági gázárkompenzáció is várhatóan meghaladja a tervezettet, de a társadalombiztosítás kiadása is nagyobb lesz az előre jelzettnél, valamint a nyáron elfogadott adócsomag hatásait is át kell vezetni a költségvetésen.

A költségvetési hiány a változtatások után sem fogja meghaladni a konvergencia-programban megfogalmazott 10,1 százalékot. Azért van eltérés az Európai Bizottság és a kormány előrejelzései között, mert az EB jelentésében nem tudta figyelembe venni a tervezett, de még be nem vezetett kormányrendeleteket.

(november 8.)

 

 

 

Ellenzék

 

 

Navracsics Tibor, a Fidesz frakcióvezetője

Az Európai Bizottság előrejelzéséből az derül ki, hogy az unió illetékesei nem fogadták el a magyar kormány jövő évre vonatkozó előrejelzéseit. Joaquín Almunia, az EB pénzügyi biztosa aggodalmát fogalmazta meg, hogy a már kiindulási adatok sem felelnek meg a valóságnak. Az államháztartás egyensúlya annak ellenére sem fog javulni, hogy a jövő évi költségvetés „brutális megszorításokat” tartalmaz. Továbbra sem tudják, hogy a kormány milyen módon akarja kivezetni az országot a jelenlegi helyzetből, milyen reformokat kíván bevezetni, mert úgy tűnik, hogy már az alapokkal is probléma van.

 

A Fidesz gazdasági szakemberei már az első Gyurcsány-csomag tárgyalásánál is elmondták: nem tartják jó megoldásnak azt, hogy a jelenlegi válságból nem a növekedés irányában keresi a kormány a megoldást, hanem az aktívak terheinek növelésével. Ezzel szűkülni fog az aktívak jövedelemtermelő képessége, ami azt eredményezi, hogy csökkennek a bevételek.

(november 7.)

 

 

Tállai András, a Fidesz országgyűlési képviselője

Az idei költségvetéshez benyújtott módosítás következtében tovább emelkedik az államháztartás hiánya, ennek mértéke több mint tíz százalék lesz, ami azt eredményezi, hogy újabb hiteleket kell felvennie az országnak. „Az államadóság növelésére kér az országgyűléstől felhatalmazást a kormány.” Példátlan, hogy a parlament egyszerre tárgyalja a következő évi költségvetést az adott évi költségvetés módosításával.

 

A benyújtott módosítással a kormány elismerte, hogy „kártyavárként összeomlott az idei évi költségvetés.” Igazak voltak az Állami Számvevőszék, a Magyar Nemzeti Bank, az elemzők, valamint a parlamentben az ellenzéki frakciók által megfogalmazott kritikák, amelyek szerint tudható volt, hogy a 2006-os költségvetés „bevételi és kiadási számai valótlanok, hazugságokra épülnek”. A politikus szerint e módosítás benyújtása olyan beismerés, ami után a pénzügyminiszternek távoznia kellene.

(november 5.)

 

 

Szijjártó Péter, a Fidesz szóvivője

Érthetetlen és inkorrekt, hogy Kóka János versenyképességről, kis - és középvállalkozások hihetetlen mértékű kormányzati támogatásáról, államháztartási hiány lefaragásáról, tőkevonzó-képességről beszélt.

„Kóka Jánosnak a jól hangzó ígéretek ismételgetése helyett arról kellene számot adnia, hogy milyen felelősség terheli a kialakult gazdasági válságért és a költségvetés összeomlásáért.”

(november 7.)

 

 

Varga Mihály, a Fidesz frakcióvezető-helyettese

Magyarország három évig az államháztartási hiány tekintetében éllovas lesz. Mindez drágulást jelent az élet minden területén. A kormány ismét költségvetési törvénymódosítást nyújtott be a Parlamentben, amely már a sokadik ilyen módosítás, és amely egyértelműen azt jelenti, hogy Magyarországon még drágább lesz az élet. Még nagyobb lesz az államháztartási hiány, nagyobb lesz az államadósság és magasabb lesz a hitelek törlesztése is. A kormány eredetileg 1533 milliárdos hiányt fogadott el, ami 4,5 százalékos államháztartási hiányt jelent. Ám ezt már júniusban korrigálták, elismerték, hogy túlköltekeztek, és ugyanez történt most novemberben is. Jelenleg 1921 milliárdos hiánynál járunk. Magyarország államháztartásának a hiányát mindannyiunknak kell megfizetnie. Az egészségbiztosítási alap eredeti 31 milliárdos hiánya 158 milliárdra nőtt.

(november 8.)

 

Elemzői vélemények és jelentések

 

 

KPMG

Az alacsony társasági adó jelentős versenyelőnyt jelenthet a gazdasági versenytársakkal szemben, és hozzájárulhat az átlagosnál nagyobb gazdasági növekedés eléréséhez. A biztonság, az átláthatóság és a kiszámíthatóság ma fontosabb, mint az alacsony adóteher. A külföldi befektetők hosszabb távú megnyeréséhez stabil jogi és gazdasági infrastruktúrára, célzott kedvezményekre van szükség. „Mivel az adóversenyben lassan eltűnnek az adókulcsok közötti különbségek, a jövőben nagyobb versenyelőnyt adhat, ha egy ország adórendszere valóban vállalkozóbarát, és arra hosszabb távon is lehet építeni” – hangsúlyozta a KPMG adópartnere.

 

A KPMG 1993 óta évente értékeli a társasági adó kulcsának változásait. Az 1993-ban, 23 országban indított felmérése ma már 86 országra terjed ki. A felmérésben közreműködtek a KPMG helyi irodáinak munkatársai.

A társasági adó kulcsa az elmúlt 14 évben a felmérés szerint a vizsgált országokban átlagosan 38 százalékról 27,1 százalékra csökkent. Az átlagos adókulcs 2006-ban a G7-ek országaiban volt a legmagasabb (36,5 százalék) és az Európai Unió tagállamaiban a legalacsonyabb (25,7 százalék).

(november 3.)

 

 

Magyar Nemzeti Bank

Az MNB Monetáris Tanácsa november 6-i ülésén áttekintette a gazdasági és pénzügyi folyamatokat, de ülésezési rendjének megfelelően nem tárgyalt a jegybanki alapkamatról. A Monetáris Tanács legutoljára október 24-én változtatta az alapkamatot, 0,25 százalékkal 8,0 százalékra emelte.

(november 6.)

 

 

Csaba László közgazdász

Újabb megszorítások várhatók jövőre, és az államháztartás hiánya túllépi a tíz százalékot. A jövő évi költségvetés sem áll biztos alapokon, és sokkal rosszabb a helyzet, mint ahogy azt a kormány az év közepén, a megszorítások bejelentésekor elismert. Az idei költségvetés módosításának beterjesztéséről azt gondolja, hogy az tulajdonképpen egy pótköltségvetés, csak nem annak nevezik.

(november 6.)

 

 

KSH

Az előzetes adatok alapján az ipari termelés az előző év azonos időszakához viszonyítva 2006 szeptemberében 9 százalékkal, a munkanaphatástól megtisztítva pedig 11,6 százalékkal növekedett. A termelés volumene az első kilenc hónapban 10,1 százalékkal volt magasabb, mint az előző év azonos időszakában. Az előző hónaphoz képest a szezonálisan és munkanap-tényezővel is kiigazított ipari termelési index szeptemberben 3,1 százalékos csökkenést mutatott.

 

A KSH egy évvel ezelőtti közlése szerint 2005 szeptemberében az ipari termelés előzetes, szezonálisan és munkanaptényezővel kiigazított indexe 2,5 százalékkal nőtt az előző havi, és - munkanaptényezővel korrigálva - 8,9 százalékkal emelkedett az egy évvel korábbi szinthez viszonyítva. A termelés 2005 első kilenc hónapjában 6,9 százalékkal emelkedett.

(november 7.)

 

 

Ecostat

Jövő márciusban a fogyasztói árak várhatóan 7,3 százalékkal lesznek magasabbak az egy évvel korábbiaknál, és a termelői árak szintje ugyancsak 7,3 százalékkal haladja meg az előző év azonos időszakának értékét. Az ipari termelés márciusban 7,2 százalékkal bővül az előző év azonos időszakához képest, az ipar belföldi értékesítése 4,8 százalékkal, az export 9,2 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbit. A lassuló reálbér-növekedés hatására erőteljesen visszaesik a következő hónapokban a lakossági fogyasztás növekedési üteme is, a kiskereskedelmi forgalom dinamikája azonban csak részben követi a tendenciát. A lakossági fogyasztás visszaesése például jelentősebb lesz - már most is látszik - a gépjárművásárlásoknál. Az is várható, hogy kevesebben döntenek lakásvásárlás, illetve hitelfelvétel mellett. A kiskereskedelmi forgalom visszaesését mérsékli a kutatók szerint az is, hogy a gazdaság "fehéredésével" a fogyasztás egyre nagyobb része a legális kereskedelemben jelentkezik. (november 7.)

 

 

 

Belyó Pál, az Ecostat igazgatója

Az Európai Bizottság féléves jelentése szerint úgy tűnhet, Brüsszelben a magyar pénzügyi kormányzattól lényegesen eltérően ítélik meg a konvergenciaprogram teljesítése és a magyar költségvetés által vállalt jövő évi kiigazítási prognózist és ennek hatására kialakuló fejlődési pályát. „Ez a vélemény automatikusan változni fog, amint elfogadja a Parlament a kormány által benyújtott intézkedéseket.(...) Az Európai Bizottság részletes beszámolója is hangsúlyozza, hogy a deficitprognózisoknál nem vették figyelembe az időközben benyújtott 2007-es költségvetésben foglaltakat, mindössze azon intézkedések megbecsült hatásait jelenítették meg, melyekről korábban döntött a magyar Országgyűlés.” A kormányzat érvelése helyes, az eltérés oka valóban technikai, és nem tartalmi jellegű.

(november 8.)

 

 

Goldman Sachs

Kedvezően alakul az októberi államháztartási hiány. Már a második hónapban járunk az első pénzügyi intézkedések (többek között az áfa emelésének) bevezetése óta, így a bevételeknél már jelentkeznie kellene a hatásnak. A központi költségvetés bevételei összességében ugyanakkor még nem mutatnak emelkedést. A Goldman mégis úgy véli, hogy a megszorítási program működni fog, s az év hátralévő részében már lényegesen kedvezőbb hiányszámokat eredményez, ahogy jelentős javulás várható 2007-ben is a 2006-os deficitadatokhoz képest.

(november 8.)

Sajtókapcsolat:
+36 20 665-0384
Telefon / Fax:
+36 1 430-6699 / +36 1 430-6695