Költségvetési vita: ilyen volt, ilyen lesz

2006-11-23

Az elemzői várakozások ellenére változatlan maradt a jegybanki alapkamat, ám a konvergenciaprogram néhány adata módosult. A miniszterelnök költségvetéssel kapcsolatos módosító javaslata kapcsán került ismételten napirendre a Fidesz két korábbi terve: a költségvetési tanács felállítása és a büdzsé teljesülésével kapcsolatos kormányzati felelősség számonkérése.

Intézetünk minden héten olyan áttekintést készít, mely összefoglalja a hét legfontosabb gazdaságpolitikai témájú híreit, eseményeit és nyilatkozatait, továbbá a napvilágot látott adatokat. A nyilatkozatok közül azokat idézzük, melyeket a bejelentő személye, a bejelentés tartalma vagy annak újdonságértéke miatt kiemelkedő jelentőségűnek tartunk.

A költségvetési vita közepette nem a jövő évi gazdálkodás alapelemei kerülnek a szélesebb nyilvánosság elé, sokkal inkább van szó arról, hogy a politikai viták inkább csak felhasználják a most készülő tervezetet ahhoz, hogy igazolják vagy erősítsék eddigi álláspontjukat, illetve alátámasszák jövőre vonatkozó terveiket. A miniszterelnök által megfogalmazott szufficites költségvetés optimista követelménye mellé így kerül a Fidesz pesszimista javaslata a rosszul gazdálkodó kormányt ellenőrző költségvetési tanácsról. A vita tehát nem a jövő évről, hanem a mai helyzethez vezető útról, a másik oldal szerint pedig a pozitív következményekről, az egyensúlyteremtés eredményéről szól.

 

 

A Monetáris Tanács e heti ülésével kapcsolatban az elemzők szinte egyöntetűen kamatemelést vártak. A testület azonban változatlanul hagyta a 8 százalékos jegybanki alapkamatot. Ennek ellenére az elemzők úgy látják, a kamatemelés folyamata ezzel nem zárult le, ez azonban az inflációs nyomás és a forint árfolyamának függvénye.

 

Az Országgyűlésben folytatódott a költségvetés vitája. A kormányzati politikusok változatlanul azt hangsúlyozzák, hogy a 2007-es az egyensúlyteremtés költségvetése. Kóka János gazdasági miniszter egy újabb jelzővel gazdagította az eddig ismert címkéket: a "nagykorúság költségvetése". Gyurcsány Ferenc miniszterelnök bejelentette, hogy a kormány módosító javaslatot tervez, amely szerint 2008-tól csak olyan költségvetés terjeszthető be és fogadható el, amelyben az államháztartás elsődleges egyenlege szufficites. Varga Mihály, a Fidesz alelnöke szerint ezzel a bejelentéssel Gyurcsány beismerte, hogy „az elmúlt években átgondolatlan, koncepciótlan gazdaságpolitika folyt”. S rögtön hozzátette, hogy pártja két – korábbról más ismert – módosító javaslatot is kíván benyújtani ezzel kapcsolatban. Az egyik a költségvetési tanács felállítására vonatkozik majd, a másik pedig a kormányfő és a miniszterek személyes anyagi felelősségvállalására a büdzsé teljesülésében.

 

Az Állami Számvevőszék a jövő évi költségvetést a korábbiakhoz „jobban elkészített tervezetnek” tartja, a konvergenciaprogram számai igazolódnak a tervezetben. Az ÁSZ ugyanakkor kritikaként emelete ki, hogy a költségvetési számok alapján nem látható, milyen gazdaság- és társadalompolitikai koncepciót kíván követni a kormány.

 

A konvergenciaprogram néhány adata (GDP, adósság, infláció) módosult a héten, a fő számok azonban változatlanok maradtak. A nagyobbik kormánypárt frakcióvezetője, Lendvai Ildikó elmondta, hasonló módosításra később is sor kerül, mivel az Európai Unió elvárja, a program évenkénti pontosítását. Járai Zsigmond jegybankelnök ismét negatívan és szkeptikusan nyilatkozott a konvergenciaprogramról, szerinte ugyanis a program nem teszi lehetővé az euró bevezetését. Bírálta azt is, hogy a program növeli az adóterheket és csökkenti a gazdaság teljesítőképességét. Kiemelte, hogy a gazdaságpolitika évek óta rosszul irányított, ami tönkreteszi a magyar gazdaságot.

 

 

 

 

 

Makrogazdasági és pénzügyi mutatók

GDP növekedés*

4,1%

 

(2006. I-IX.)

Ipari termelés
növekedése*

9,2%

 

(2006. IX.)

Beruházás-növekedés*

1,8%

(2006. I-VI.)

Munkanélküliség

7,5%

 

(2006. VII-IX.)

Infláció*

6,3%

 

(2006. X.)

Reálkereset-növekedés*

4,8%

 

(2006. I-IX.)

Államháztartási hiány

-1509,6 milliárd Ft

 

(2006. I-X.)

Fizetési mérleg

-3006 millió euró

(2006. I-VI.)

Jegybanki alapkamat 8,00%

* az előző év azonos időszakához képest

Források: Figyelőnet, HVG, Magyar Nemzeti Bank, Portfolio.hu, Origo.hu, Világgazdaság

 

 

 

 

Politikai nyilatkozatok

 

 

Kormányoldal

 

Gyurcsány Ferenc miniszterelnök

Módosító javaslatot tervez a kormány, amely szerint 2008-tól csak olyan költségvetés terjeszthető be és fogadható el, amelyben az államháztartás elsődleges egyenlege szufficites. Rövid távon megfelelő lépés, hogy a kiigazítás érdekében először bevételnövelő intézkedéseket tett a kormány, viszont a kiigazítás első nagy szakasza után, el lehet gondolkozni azon, hogy a következő évekre meghatározott adótömeget elő lehet-e állítani más szerkezetben. (november 17.)

 

Magyarország egyetlen hónapot sem akar késni az operatív programok után elfogadásra kerülő akciótervekkel, illetve az uniós pályázatok kiírásával, ezért a kormány ideiglenes akciótervet készít, amelyek alapján a magyarországi pályázók elkezdhetik beadni a pályázatokat az uniós forrásokért. Az Országgyűlés előtt lévő 2007-es költségvetés feszes büdzsé, de az biztosítja az uniós pénzekhez szükséges nemzeti forrásokat. (november 20.)

 

 

 

 

Kiss Péter szociális és munkaügyi miniszter

A konvergenciaprogrammal a kormány ambiciózus, de konfliktusos és meglehetősen meredek pályát tűzött ki maga elé a rövid távú politikai érdekekkel szemben. A következő évekre elhatározott intézkedésekről azzal a meggyőződéssel döntött a kabinet, hogy ebből az esélyből illik csodát csinálni. A pénzügyi, gazdasági kiindulópontok kedvezőek a támogatások befogadását illetően. (november 21.)

 

 

 

 

Veres János pénzügyminiszter

A 2006-os költségvetés módosítására benyújtott javaslat meghatározó eleme az egyensúlyteremtés. Idén az államháztartás eredményszemléletű GDP-arányos hiánya 10,1 százalék, jövőre 6,8 százalék lesz. Az adó- és járuléktörvények nyári módosításával, valamint a Nyugdíj- és az Egészségbiztosítási Alap kiadási többleteivel, továbbá a gázár-kompenzáció okozta többletkiadásokkal indokolható a költségvetés módosítása, ami az autópálya-építési kiadások átvállalásával is közelebb hozza egymáshoz az eddigi magyarországi pénzforgalmi szemléletű és a maastrichti eredményszemléletű számítási módszereket, illetve azok számadatait. (november 21.)

 

A jövő évi költségvetés szigorúan igazodik a konvergenciaprogramhoz. A kormány óvatosan tervezte meg a következő évek gazdasági pályáját, így a GDP-t tekintve 2007-ben 2,2 százalékos, 2008-ban 2,6 százalékos növekedést vár. A következő évi büdzsében már rögzítették, hogy az uniótól várhatóan 465 milliárd forintnyi forrás érkezik az országba, ehhez a jövő évi költségvetés biztosítja a mintegy 165 milliárd forintnyi saját részt. Magyarországnak mintegy 215 milliárd forintot kell az uniónak befizetnie 2007-ben. (november 22.)

 

 

 

 

Hiller István, az MSZP elnöke

Szigorú, de a kitűzött célokat ugyanakkor realitásként tárgyaló a 2007. évi költségvetés. 2007 az egyensúlyteremtés éve. Az elkövetkező két esztendőben nem nőnek a reáljövedelmek, 2008-ban ugyanakkor az elindított reformok már éreztetik majd hatásukat. Ha az egyensúlyteremtést, a reformok politikáját és a fejlesztéseket a kormány képes egymásra építeni, akkor 2009-2010-re „jobban fogunk élni”. A minden évben tervezett költségvetési tartalék mellett minden tárca egyensúlyi tartalék képzésére kötelezett, amelynek összege 220 milliárd forint. Ennek arányos összege negyedévenként hívható le, vagy marad benn a tartalékban a helyzettől függően. (november 20.)

 

 

 

 

Lamperth Mónika önkormányzati és területfejlesztési miniszter

Növekszik a többcélú kistérségi társulások támogatása, január 1-től elindulnak a regionális operatív programok, melyek támogatására 1620 milliárd forintot fordít a kormány. A 162 kistérségi társulás 2007-ben 18,3 milliárd forint számíthat, a kistérségi fejlesztési tanácsok működésére 840 millió forintot szánnak, a leghátrányosabb helyzetű kistérségek pedig 5,8 milliárd forintos támogatást vehetnének igénybe. (november 20.)

 

 

 

 

Kóka János gazdasági és közlekedési miniszter, a Liberális Gazdasági Tanács elnöke

Világos reformmenetrendre van szükség, és arra, hogy a reformok beindulásával felszabaduló pénzt teljes egészében a béreket terhelő adók és járulékok csökkentésére, és ne a szociális rendszerre fordítsák. Támogatandó a kormányfő azon elképzelése, hogy 2008-tól csak olyan költségvetés fogadható el, aminek elsődleges egyensúlya szufficites lesz. Az SZDSZ ezt azonban csak úgy tudja elképzelni, ha ez nem jár az adóbevételek növelésével és egyúttal az adórendszer egyszerűsítésével párosul, mert a bonyolult adminisztráció jelenleg a gazdaság versenyképességének egyik legfőbb gátja. (november 18.)

 

A 2007-es költségvetés a nagykorúság költségvetése. Hat esztendőnyi késlekedés, halogatás után most rákényszerül a politika, hogy nagykorúvá váljon, és nagykorúnak tekintse az ország lakóit. A kormány tudja, hogy a megszorításoknak senki sem örül, és annak sem, hogy megszokott kedvezményekről kell lemondani. (november 17.)

 

 

 

 

Harangozó Gábor, az MSZP Európai parlamenti képviselője

Új fejezetet kell nyitni Magyarország gazdaságpolitikájában. A 2007-es költségvetés valóban a felelősség költségvetése. Az elkövetkező évben, illetve az azután következő években kell megalapoznunk Magyarország hosszú távú jövőjét. Ragaszkodnunk kell a konvergencia-programban foglaltakhoz, hogy a maastrichti kritériumok teljesítése és az euró bevezetése után az ország elfoglalhassa méltó helyét Európa szívében. Egy sikeres gazdaságpolitika és a költségvetési egyensúly megteremtése után Magyarország könnyen Közép-Kelet Európa egyik meghatározó államává válhat, ehhez azonban bátor, őszinte, ugyanakkor megfontolt és megalapozott változásra van szükség.

A Fidesz népszavazási kezdeményezése, melynek nem leplezett célja egy demokratikusan megválasztott kormány programjának felülírása, hamis képzeteket kelt a választókban, és lehetetlenné teszi a konvergencia program végrehajtását. Ahelyett, hogy javaslatok benyújtása által egy másik valódi alternatívát találna, inkább konzerválja állapotokat, és veszélyezteti hazánk fölzárkóztatását.

(november 20.)

 

 

 

 

Lendvai Ildikó, az MSZP frakcióvezetője

A konvergenciaprogram fő számai maradtak, a hiányadatokat nem kellett módosítani. Ugyanakkor néhány adatot kellett módosítani, de csak kis mértékben, tizedszázalékokkal, így például a kormány a GDP-t kicsit alábecsülte, viszont emiatt kicsit fölébecsülte az adósság arányát. Az inflációt illetően úgy néz ki, hogy az idei valamivel magasabb lesz, a jövő évi meg valamivel kisebb az eredeti konvergenciaprogramhoz képest. Ilyen jellegű módosítás lesz később is, hiszen minden konvergenciaprogramot készítő országtól azt várja az unió, hogy évenként pontosítsa a programot, éppen az ilyen pozitív vagy negatív irányú mozgások miatt. (november 23.)

 

 

 

 

Ellenzék

 

 

Varga Mihály, a Fidesz alelnöke

A miniszterelnök bejelentése a szufficites költségvetésről annak beismerése, hogy az elmúlt években átgondolatlan, koncepciótlan gazdaságpolitika folyt. A Fidesz két módosító javaslatot fog benyújtani a miniszterelnöki bejelentés kapcsán. Az egyik szerint a nagyobbik ellenzéki párt továbbra is javasolja a költségvetési tanács felállítását; a másik – szintén korábban már megfogalmazott – fideszes javaslat a kormányfő és a miniszterek személyes anyagi felelősségvállalását tartalmazza a büdzsé teljesülésében.

(november 17.)

 

 

Tállai András, a Fidesz országgyűlési képviselője

A 2007-es költségvetés a munkanélküliség költségvetése. Beismerten növekedni fog a munkanélküliek száma 2007-ben. Magyarországon növekedett a legdinamikusabban az adósságállomány, és itt a legmagasabb az adóterhelés. Előbb le kellene zárni a 2006-os költségvetési folyamatokat, és utána kellene beszélni arról, hogy mi lesz 2007-ben. (november 17.)

 

 

 

 

 

Érdekképviseleti szervezetek

 

 

Tóth Judit, a Magyarországi Gyógyszergyártók Országos Szövetségének szóvivője

A gyógyszergazdaságossági törvény olyan károkat okozhat a hazai gyógyszeriparnak, amellyel készítői sem számoltak, és a jogszabály hátrányosan érinti az olcsó, utángyártott orvosságok előállítóit. (november 22.)

 

 

 

Hávelné Szatmári Katalin, a Magyar Gyógyszerész Kamara elnöke

Igenis van 300 ezer olyan beteg, aki nem akar patikaliberalizációt, nem akar gyógyszertáron kívüli gyógyszert. Azt gondolom, hogy ez egy olyan kérdés, amiben igenis meg lehet kérdezni az embereket, ugyanis ez egy koncepcionális kérdés. Az Európai Unióban 25 országból 9-ben van patikán kívül gyógyszer, 16-ban nincs. Tehát igazából a többség gyógyszerbiztonsági szempontból, egészségügyi szempontból aggályosnak tartja ezt a szabályozást. (november 22.)

 

 

 

Éger István, a Magyar Orvosi Kamara elnöke

A kamarai tagság eltörlése nem valamiért, hanem valami ellen született döntés. Ez nem a betegekért, nem a költségvetésért, nem az orvosokért, nem a gyógyszerészekért vagy a szakdolgozókért született, nem azért, amit eddig csináltunk az elmúlt években, hanem egészen pontosan az ellen". Megnyílt az út a sarlatánok előtt, miután a törvénymódosítás elvette a köztestülettől az orvosok szakmai ellenőrzésének jogát. (november 22.)

 

 

Elemzői vélemények és jelentések

 

 

Daniel Thorniley, az Economist Intelligence Unit vállalati hálózatának alelnöke

Kemény évek elé néznek a Magyarországon működő külföldi vállalatok. A kormány megszorító csomagjának hatására az elkövetkező két évben az infláció felpörög, a fogyasztás pedig visszaesik. A reáljövedelem zuhanásával az emberek nem csak szegényebbnek érzik majd magukat, hanem szegényebbek is lesznek. A nyugat-európai cégek forgalma mindennek hatására ugyancsak visszaesik, és a központi kiadás-visszafogás miatt még állami megrendelésekben sem bízhatnak. Ennek ellenére a cégek elmenekülésével nem kell számolni, mert az egy főre jutó bruttó nemzeti össztermék és a jövedelem tekintetében még jó a magyar piac. Az utóbbi 3-4 évben Magyarország veszített fontosságából a befektetők szemében, ma már Csehország és Lengyelország mellett Szlovákia is megelőzi. Az ország 3-4 éve még a második, legrosszabb esetben a harmadik helyen állt. A 2007. év lesz a legrosszabb, ami után 2008 második fele már kedvezően alakulhat. Az európai uniós források nem jelentenek majd teljes megoldást Magyarország számára, de segíthetnek kilábalni a jelenlegi helyzetből. (november 17.)

 

 

 

 

Kovács Árpád, az Állami Számvevőszék elnöke

A költségvetés elkészítéséhez kétféle megközelítésben kell és lehet hozzálátni: egyrészt egy szigorúan vett könyvelői szemlélettel, melyben technikai szempontból helyükön kell lenniük a dolgoknak. Ebből a technikai szempontból az ÁSZ a jövő évi költségvetést a korábbi évek javaslatainál jobban elkészített tervezetnek tartja. A konvergencia-program számai visszatükröződnek a számokban, és számos korábbi észrevételünket, javaslatainkat is figyelembe vették. Azonban egy költségvetés nem csak a számokról és a technikai ügyekről szól, hanem egy koncepciót kell, vagy inkább kellene, hogy hordozzon, ám a költségvetési számok azt mutatják, mintha nem lenne eldöntve, hogy milyen államot, milyen Magyarországot is akar a kormány. Az ÁSZ-nak nincs joga bírálni, hogy a kormány milyen gazdaság- és társadalompolitikai koncepciót követ, de mégis kötelességük jelezni, hogy a 2007. évi költségvetési törvényjavaslatból markánsan nem derül ki, hogy a társadalompolitikai vonalvezetés a lehetőségek közül dominánsan melyik forgatókönyvet részesíti előnyben. (november 17.)

 

 

 

 

Kádár Béla, az Antall-kormány külgazdasági minisztere

Fel kellene végre hagyniuk a pártoknak azzal a régi gyakorlattal, hogy a politikai, hatalmi érdekeket az ország gazdasági érdeke elé helyezik. Nem az a legfontosabb kérdés, hogy melyik párt, hány képviselőt tud küldeni a parlamentbe, hanem, hogy miként lehetne javítani a gazdaság helyzetén és versenyképességén. (november 18.)

 

 

 

 

Járai Zsigmond, a Magyar Nemzeti Bank elnöke

Nem tudni, hogy mikor lesz euró Magyarországon. A jegybank korábban arra készült, hogy 2007-ben vagy 2008-ban, majd később, 2010-ben lesz euró Magyarországon, ma pedig már nem tudjuk, mikor lesz euró az országban, mert ez a konvergenciaprogram nem vezet el az európai közös valutához. A konvergenciaprogram nem segíti a vállalatok versenyképességének javulását, növeli az adóterheket, de nem szélesíti az adóbázist, miközben csökkenti a gazdaság teljesítőképességét, a gazdaság bővülését. Magyarországon a rossz állam rátelepedett a magyar gazdaságra. Az elmúlt években folytatott, rosszul irányított gazdaságpolitika és a rossz államigazgatás kezdi tönkretenni a magyar gazdaságot. (november 22.)

 

 

 

 

Bokros Lajos, volt pénzügyminiszter

Átfogó, összecsiszolt reformok kritikus tömegére van szükség a következő évek államháztartási, szerkezeti reformjai kapcsán. Ma nem államcsődről van szó, hanem a leszakadás veszélye fenyegeti az országot, ha nem valósítjuk meg sürgősen az elodázhatatlan reformokat. Különösen nagy gond az ország számára a hatalmas ikerdeficit, vagyis az államháztartás és a folyó fizetési mérleg külön-külön is magas hiánya, ami gátolja a gazdasági növekedést. Az a nagy arányú újraelosztás, amely a központi büdzsén keresztül megvalósul, csökkenti a megtakarításokat és a termelő beruházásokat, ezzel párhuzamosan a költségvetési túlköltekezés és a büdzsé hitelfelvétele kiszorítja a vállalati szektor tőkebevonását. A reformok rangsorában az egészségügy és az oktatás reformjának kell elsőnek lennie, hiszen ez a két terület biztosítja a későbbi minőségi munkaerőt. (november 22.)

 

 

 

 

Monetáris Tanács

A Monetáris Tanács változatlanul 8%-on hagyta a jegybanki alapkamatot. A Tanács rövidtávon az infláció jelentős emelkedésére, azt követően fokozatos csökkenésére számít, és azt valószínűsíti, hogy az áremelkedés üteme a teljes előrejelzési horizonton meghaladja a középtávú 3 százalékos inflációs célt. A Tanács megítélése szerint az infláció várható pályáját övező kockázatok továbbra is kétirányúak. A makrogazdasági kereslet visszaesése és ennek inflációt mérséklő hatása a feltételezettnél jelentősebb is lehet, ami egy alacsonyabb inflációs pálya valószínűségét növeli. Ugyanakkor a felfelé mutató kockázatok közül a Monetáris Tanács továbbra is azt tartja a legfontosabbnak, hogy az egyszeri áremelések hatására tartósan megemelkedhetnek a gazdasági szereplők inflációs várakozásai. (november 20.)

 

 

 

 

John Dizard, a Financial Times szakírója

Érthető az étvágy manapság a magyar állampapírok iránt, mert azok jobb nyereséget ígérhetnek a befektetőknek, mint amit a fedezeti alapok nyújtanak.Több tényező hatására alakulhatott ki egy ilyen helyzet, de a fő ok a kormányzat elhatározása a kettős (magyar) deficit leszorítására az EU által elfogadható szintre. Ezt egészítette ki a MNB sorozatos kamatemelése, ami stabilizálta a forintárfolyamot, növelve a forintkötvények iránti keresletet. A jelek szerint a befektetők arra számítanak, hogy a kormány megvalósítja (reform)programját, legalábbis a következő egy-két évben. Az euróra játszó befektetők a magyar államkötvényeken 9 százalékot nyerhetnek, ami jóval többet, mint a fedezeti alapokkal. Az öt éves kötvényeken levezetett példája szerint még egy esetleges 2 százalékos forint gyengülés esetén is legalább 7 százalékos hozamot realizálhatnak a befektetők, ami ugyancsak jobb hozam, mint a legtöbb fedezeti alapé. (november 20.)

 

 

 

 

Adam Slater, az Intrinseca Research gazdaságelemző központ igazgatója

Jó eséllyel nem zárult le végleg az MNB kamatemelési sorozata, mivel a gazdaságban meglévő alapszintű inflációs nyomás változatlanul erős. A döntés fő eleme a forint igen meredek erősödése az elmúlt időszakban, kérdéses azonban, hogy ez meddig tartható. A forintnak innen már „igen korlátozott” erősödési mozgástere van; 255 forintos euróárfolyam már nagyon erős lenne.

Az elmúlt hetek nagyon kedvező globális befektetői hangulata az egész térséget húzta magával, de ez nyilván nem tart örökké. (november 20.)

 

 

 

 

Olivier Desbarres, a Crédit Suisse befektetési csoport londoni részlegének alelnöke

A Monetáris Tanácsban most „a galamboké az előny”, és az MNB alapkamata ezután belátható ideig 8,00 százalékon marad, hacsak nem lesz valamilyen drámai változás az alapszintű makrodinamikában, például a maginflációban vagy a forintárfolyamban. Az MNB – azzal, hogy új előrejelzésében 2008-ra is a cél fölé jósolja az inflációt – saját magának hagy mozgásteret az esetleges későbbi kamatemelésekhez, de ez nem a legközelebbi jövőre szól. (november 20.)

 

 

 

 

Raffaella Tenconi, a Dresdner Kleinwort londoni Magyarország-elemzője

Az MNB új inflációs jelentésében 2008-ig rendre a 3 százalékos középtávú inflációs cél fölé jósolta a drágulási ütemet, ezzel azt jelzi, hogy mivel az inflációs kilátás nincs összhangban a céllal, a következő negyedekben újabb kamatemelés várható. Ugyanakkor a forint meredek erősödése lehetőséget ad a jegybanknak a szigorítási szünetre, amely alatt az MNB felmérheti, hogy az eddigi kamatemelések milyen hatást gyakoroltak a gazdaságra. (november 20.)

 

 

 

Hamecz István, az MNB közgazdásza

Az eddig bejelentett intézkedéseken túl új csomagra valószínűleg nem kell számítani, a versenyképesebb gazdaság megteremtéséhez viszont többre, olyan reformokra lenne szükség, amelyeknek még a vázlatos tervei is hiányoznak. (november 22.)

 

 

 

Reuters

A kamatemelések annak ellenére véget érhetnek, hogy az elemzők szerint 2008-ra nem elérhető a 3 százalékos középtávú inflációs cél. A jegybank a jövő év közepe felé a várakozások szerint újra csökkenteni kezdi majd kamatait. A gazdaság növekedése ugyanakkor jelentősen lelassul. (november 16.)

 

 

 

KSH

A budapesti székhelyű szervezeteknél alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete 2006. január-szeptemberben 212 000 forint volt, ami az egy évvel korábbit nominálisan 8,5 százalékkal haladta meg. Országosan a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 166 600 forint volt, ami 7,7 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi időszakét. A fizikai és a szellemi munkakörben foglalkoztatottak havonta átlagosan 102700, illetve 216700 forintot kerestek. A keresetnövekedés üteme a fizikai foglalkozásúak esetében volt nagyobb, ők 7,2 százalékkal, míg a szellemiek 5,7 százalékkal kerestek többet, mint egy évvel korábban. (november 17.)

 

 

Sajtókapcsolat:
+36 20 665-0384
Telefon / Fax:
+36 1 430-6699 / +36 1 430-6695