Gyurcsány Ferenc beelőzte Orbán Viktort

2006-12-04

Az utóbbi hónapban kismértékben csökkent az MSZP és a Fidesz támogatottságának különbsége – a nagyobbik ellenzéki párt azonban továbbra is jelentősen vezet riválisa előtt. A választók többsége ugyanakkor nem elégedett a Fidesz által nyújtott alternatívával. A közvélemény még mindig kedvezőbbnek és kevésbé kockázatosnak ítéli a népszerűtlen Gyurcsány Ferenc vezette kormányt, mint Orbán Viktor esetleges miniszterelnökségét. Az utóbbi hónapok érdekes fejleménye a két parlamenti kispárt erőviszonyainak látványosa átalakulása.

Novemberben öt kutatóintézet közül három (Medián, Szonda Ipsos, Századvég) szerint az utóbbi hónapban csökkent a két nagy párt közötti tátongó szakadék szélessége. A legtöbb közvélemény-kutató szerint a Fidesz támogatottsága némileg visszaesett október óta, az MSZP esetében pedig leginkább stagnálásról beszélhetünk (két intézet erősödést, kettő gyengülést, egy a változás hiányát mérte). Az öt kutatóintézet méréseinek átlaga alapján az MSZP a teljes népességben a szavazók közel negyedének (24%), a Fidesz pedig egyharmadának (32%) szimpátiáját bírja.

 

A "most vasárnapi" választás listás eredményét legjobban közelítő biztos szavazó pártválasztói közegben mért eredmények átlaga szerint a Fideszre a szavazók 51, az MSZP-re pedig 36 százaléka adná voksát –, a Fidesz tehát továbbra is jelentősen, körülbelül 15 százalékkal vezet. A Fidesz jelentős előnye ellenére ugyanakkor a párt által nyújtott politikai alternatíva nem bír nagyobb vonzerővel a választók számára: a Századvég-Forsense által megkérdezettek többsége (60-60 százalék) a kormány és az ellenzék tevékenységét egyaránt negatívan ítéli meg A KDNP továbbra sem válik el a közvélemény szemében a Fidesztől: a kereszténydemokrata párt támogatottsága nem haladja meg az 1 százalékot.

 

A kis pártok esetében érdekes trendek figyelhetőek meg az utóbbi hónapokban: az SZDSZ és az MDF gyakorlatilag helyet cseréltek egymással. Míg korábban a legtöbb mérés szerint az SZDSZ bizonyult az erősebb és stabilabb szavazótáborral rendelkező kispártnak, az MDF mostanra egyértelműen beelőzte vetélytársát. A párt támogatottsága szinte minden mutatóban magasabb az SZDSZ-énél, a biztos szavazó pártválasztók körében ötből négy intézet szerint meghaladja az öt százalékot – míg az SZDSZ-t csak két intézet (Medián és Századvég-Forsense) mérése szerint jutna be a parlamentbe. A Demokrata Fórum támogatottságában mind a Századvég-Forsense, mind a Tárki jelentős előretörést mért. Az támogatottságának növekedésében több tényező is szerepet játszhat: az SZDSZ támogatottságának csökkenése és a liberális párt szavazóinak esetleges átpártolása, illetve az MDF által következetesen bírált két nagy párt vezetőjének, Orbán Viktornak és Gyurcsány Ferencnek a népszerűtlensége. Az MDF számára a jövőben a fő kérdés, hogy meg tudja-e szilárdítani növekvő, de még meglehetősen képlékeny szavazótáborát.

 

 

 

 

Elsődleges pártpreferenciák öt intézet adatai alapján

(%, zárójelben az előző hónaphoz képest mutatott változás)

Intézet

Medián

Gallup

Tárki

Szonda

Századvég-Forsense

Minta mérete (fő)

1200

1020

1000

1500

968

Adatfelvétel ideje

nov. 4-7.

nov. 8-14.

nov. 2-18.

nov. 16-23.

nov. 20-29

Választókorú lakosság (Teljes népesség)

Fidesz-MPSZ

36

33 (+1)

30 (-2)

32

30

MSZP

27

22 (-1)

21 (-3)

25 (+1)

24

SZDSZ

4

2

2

3

5

MDF

6

4 (+1)

4 (+2)

3 (-1)

8

KDNP

1

1

n.a.

1 (+1)

n.a.

MIÉP

1

n.a.

1

1

n.a.

Egyéb

1

3 (+1)

3 (+1)

2

n.a.

Nem menne szavazni

 

20 (+1)

 

 

n.a.

Nem tudja / nem válaszol

24*

17

39 (+2)

34*

n.a.

Biztos szavazó pártválasztók

Fidesz-MPSZ

50 (-6)

54

51 (+1)

51 (-2)

48 (-4)

MSZP

36 (+2)

35

36 (-5)

37 (+1)

35 (-1)

SZDSZ

5 (+2)

3

4 (+1)

3 (-1)

7

MDF

5 (+1)

5

5 (+2)

4

9

KDNP

1

1

n.a.

1 (+1)

n.a.

MIÉP

2

n.a.

1

2 (+1)

n.a.

Egyéb

1

2

4 (+2)

2 (-1)

n.a.

* A bizonytalan szavazók, a távolmaradók és a válaszmegtagadók együttes aránya.

 

 

Októberről novemberre a kismértékű elbizonytalanodás és politikától való elfordulás volt tapasztalható a választók körében. A Medián mérése szerint novemberre az októberi közvélemény-kutatáshoz képest 7 százalékponttal csökkent azoknak az aránya, akik biztosra mondják a részvételüket egy „most vasárnapi” választáson, 22-ről 27 százalékra nőtt viszont azoké, akiket „egyáltalán nem érdekel a politika”. A választási hajlandóság a Tárki mérése szerint is visszaesett, az októberi 62 százalékról 55 százalékra csökkent azok aránya, akik biztosan elmennének szavazni. A politikától való elfordulásban vélhetően szerepet játszottak az október 23-i események és az azt követő éles politikai csatározások is.

 

 

A Fidesz és az MSZP közti különbségek öt intézet adatai alapján

(%, zárójelben az adott mérés szerint legerősebb párt)

Intézet

Medián

Gallup

Tárki

Szonda

Századvég-Forsense

Választókorú lakosság (Teljes népesség)

Fidesz-MSZP különbség

9

11

9

7

6

Biztos szavazó pártválasztók

Fidesz-MSZP különbség

16

19

15

14

13

 

Gyurcsány megelőzte Orbánt

Az MSZP jelentős hátránya ellenére a miniszterelnök javított politikájának és személyének megítélésén, míg az ellenzék vezetőjének választói értékelése visszaesést mutatott az utóbbi hónapban. A Medián november elején kiegyenlített küzdelmet mért a két vezető között: a választók körében ugyanannyian tartották Gyurcsányt és Orbánt a kormányfői posztra alkalmasabbnak (40 és 41 százalék). A Századvég-Forsense november végén végzett mérése szerint ugyanakkor a közvélemény többsége Gyurcsány Ferencet (39 százalék) tartja alkalmasabbnak a miniszterelnöki posztra, szemben Orbán Viktorral (31 százalék) – míg 21 százalék azok aránya, akik szerint egyik politikus sem alkalmas a kormányfői poszt betöltésére. Fontos eredmény, hogy az utóbbi hónapban növekvő arányú bizonytalan pártpreferenciájú választók csaknem háromszor akkora arányban tartják Gyurcsány Ferencet alkalmasabbnak a miniszterelnöki poszt betöltésére (33 százalék), mint Orbán Viktort (12 százalék). Míg Orbán Viktor ősz elején még növelni tudta támogatottságát, az utóbbi két hónapban népszerűsége látványosan megkopott.

 

Mindezeknek ellenére a miniszterelnök megítélése a közvéleményben továbbra is rendkívül kedvezőtlen: a Gallup mérése szerint annak ellenére, hogy a miniszterelnök munkájának megítélése valamelyest javult az utóbbi hónapban, a tevékenységét negatívan megítélők aránya (60%) így is kétszerese azokénak, akik elégedettek a miniszterelnök munkájával (29%). A Medián mérése szerint a választók 54 százaléka továbbra is úgy gondolja, hogy a miniszterelnöknek le kellene mondania.

 

A Századvég kutatása szerint míg a kormány működésével a válaszadók 60 százaléka elégedett, a megkérdezettek abszolút többsége (52 százaléka szeretné), ha a mostani kormány maradna hivatalban. A megkérdezettek relatív többsége szerint (45 százalék) annak lenne nagyobb kockázata, ha az ellenzék kerülne kormányra, míg a jelenlegi kormány hatalmon maradását csak 31 százalék tartja kockázatosabbnak. Míg tehát a kormány és a miniszterelnök megítélése továbbra is történelmi mélyponton van, az ellenzék vezetője által képviselt alternatíva a közvélemény többsége számára még kevésbé vonzó.

 

Érdektelenségbe fulladó népszavazás?

Két kutatóintézet novemberei adatai egybehangzóan azt mutatják: az utóbbi időszakban csökkent az emberek érdeklődése a Fidesz elnöke által még október 23-án meghirdetett népszavazás iránt – annak ellenére is, hogy a többség mind a hét kérdésben a Fidesz álláspontját osztja. Mindez összefügghet azzal, hogy a párt kommunikációjában az utóbbi hónapban összességében háttérbe szorult a népszavazási kezdeményezés ügye, és csak egy rövid időszakban került előtérbe – amikor az OVB a hét kérdésből négyet népszavazásra alkalmatlannak nyilvánított.

 

A Medián már hónap elején, még az OVB döntését megelőzően is csekély érdeklődést mért a kezdeményezés iránt. Az intézet kutatésa szerint bár az emberek 82 százaléka hallott a Fidesz népszavazási kezdeményezéséről, a Fidesz szavazóin kívül minden szavazói csoportban és a lakosság egészében is többségben vannak azok, akik feleslegesnek tartják a referendumot. A kezdeményezést mérsékelt szavazási kedv kíséri: a Fidesz-szavazók közel háromnegyede biztosra mondja a részvételét, az MSZP-szavazóknak csak a bő egynegyede, a „bizonytalanoknak” pedig az ötöde menne el szavazni. Összességében a teljes népesség 44 százaléka mondja biztosra a részvételét a vizsgált hét kérdésben megtartandó népszavazásra –a tényleges részvétel a korábbi tapasztalatok szerint ráadásul rendszerint jelentősen elmarad attól, ami a kutatások alapján várható lenne.A legtöbben a vizitdíjra (51 százalék), a felsőoktatási tandíjra (43 százalék) és a kórházak tulajdonlására (42 százalék) vonatkozó kérdésekről hallottak, a többi téma ismertsége viszont lényegesen elmaradt ezektől. Mind a hét kérdés kapcsán többségben vannak ugyanakkor akik igennel szavaznának. A legtöbben a vizitdíj elutasításában értenek egyet a legtöbben a Fidesz álláspontjával, jóval megosztottabb viszont a közvélemény a nyugdíjasok munkavállalási feltételeivel és a gyógyszerek forgalmazásával kapcsolatban.

 

A Századvég szerint három adat is lanyhuló érdeklődést jelez: 1) az utóbbi hónapban nem növekedett a népszavazási kezdeményezésről ismerettel rendelkezők aránya 2) október végéhez képest kevesebben tudták önállóan, segítség nélkül felsorolni a kezdeményezés által érintett témákat és 3) a népszavazás kérdése novemberben nem került bele a megkérdezettek által az elmúlt időszak legfontosabbnak ítélt eseményei közé. Míg az intézet októberben még 61 százalékos, novemberben már csak 49 százalékos részvételi hajlandóságot regisztrált. Az OVB kritikája, a kérdések körüli politikai vita és a népszavazás jövőjével kapcsolatos bizonytalanság hatására teháta jelek szerint megcsappant a választók érdeklődése a kezdeményezés iránt.

 

A többség díjazta az egyeztetést

A Szonda Ipsos november végi felmérése szerint a közvélemény mintegy kétharmada értesült arról, hogy a miniszterelnök és az önkormányzati vezetők között november 22-én egyeztetésre került sor. A megkérdezettek többsége kedvezően vélekedett a találkozóról: kétharmaduk szerint a tárgyalás valójában mindkét érintett fél javát szolgálta, és a társadalom minden csoportjában az a vélemény vált uralkodóvá, hogy a kormányfő és polgármesterek múlt heti találkozója minden szereplő számára hasznos volt. A kormánypártiak kilenctizede, de az ellenzéki szavazók 55 százaléka is összességében hasznos volt az egyeztetés – ez utóbbi eredmény annak fényében is érdekes, hogy az ellenzék politikusai utólag egybehangzóan kritikusan értékelték és eredménytelennek nyilvánították a találkozót.

 

Egészségügyi reform: elvben támogatjuk, gyakorlatban nem

A Medián novemberi kutatása szerint az ellátással való elégedetlenség és a változásoktól való félelem miatt meglehetősen ellentmondásos az egészségügyi reform lakossági megítélése. A kutatóintézet szerint a küszöbön álló a lakosságból érdekes „dacreakciót” váltottak ki: míg korábban éveken keresztül az az egészségügy volt a sereghajtó, a szakpolitikai területekkel való lakossági elégedettség terén, az augusztusi 30 pontról novemberre 43 pontra ugrott az egészségügyi rendszerrel való elégedettség mérőszáma, miközben a többi terület megítélése érdemben nem változott. A jelenség hátterében az állhat, hogy az emberekben erősebb a változásoktól való félelem, mint a rendszer megváltoztatatásának igénye, így a reform beindulásával párhuzamosan vélekedésük inkább a jelenlegi helyzet fenntartásának irányába mozdult el.

 

A többség (56 százalék) ezzel együtt általában véve reformpárti és augusztus óta jelentősen 42-ről 31 százalékra csökkent azoknak az aránya, akik szerint „veszélyes lenne az egészségügy gyökeres átalakítása, ezért fenn kell tartani a jelenlegi rendszert, de jóval többet kell költeni az egészségügyre”. Nem egyértelmű ugyanakkor, hogy a közvélemény szerint mit kéne gyökeresen megváltoztatni, az egészségügy egyes elemeivel ugyanis jóval elégedettebbek az emberek, mint az ellátás egészével.

 

A közvélemény a költséghatékonyság növelésére vonatkozó javaslatokkal (potyázók kiszűrése, olcsóbb gyógyszerek felírása) ért egyet a leginkább. A kiemelt kórházak létrehozását éppen annyian támogatják, mint ahányan ellenzik. A többség ellenzi azonban a gyógyszerforgalmazás liberalizálását – ami összhangban áll azzal, hogy a patikák működésével a többség kifejezetten elégedett. A vélekedések ellentmondásosságát és a témával kapcsolatos tájékozatlanságot mutatja, hogy a gyógyszertárak mellett a háziorvosi ellátást tartják a legjobbnak az emberek – ennek ellenére a legtöbben ellenzik a magántőke bevonását. Az ingyenesség elvével való szakítást egyértelműen elutasítja a közvélemény, a 300 forintos vizitdíj bevezetésétől pedig az emberek nem várnak kedvező fejleményeket, és az intézkedés többségük szerint nem segíti elő a hálapénz visszaszorítását sem.

Sajtókapcsolat:
+36 20 665-0384
Telefon / Fax:
+36 1 430-6699 / +36 1 430-6695