Eltűnt a költségvetési vita

2006-12-14

A gazdasági elemzőket már elsősorban a jövő évre vonatkozó előrejelzések foglalkoztatták az elmúlt héten, a politikai szereplők viszont inkább a régi viták felmelegítésén fáradoztak. Az Országgyűlésben ismét vita tárgya lett a kormány költségvetési „trükközése”, Orbán Viktor pedig az egyik hetilapnak adott interjújában visszatért a Fidesz országgyűlési kampányban meghirdetett „szolidáris fejlődést” szolgáló gazdaságpolitikájához.

Intézetünk minden héten olyan áttekintést készít, mely összefoglalja a hét legfontosabb gazdaságpolitikai témájú híreit, eseményeit és nyilatkozatait, továbbá a napvilágot látott adatokat. A nyilatkozatok közül azokat idézzük, melyeket a bejelentő személye, a bejelentés tartalma vagy annak újdonságértéke miatt kiemelkedő jelentőségűnek tartunk.

 

Az elmúlt héten a költségvetési vita a célegyenesbe ért azzal, hogy az Országgyűlés hétfőn megszavazta a 2007-es évre szóló adómódosításokat, Románia és Bulgária uniós csatlakozása kapcsán pedig vezető témává vált a munkaerőpiaci nyitás kérdése. A legélesebb politikai nyilatkozatok mégsem aktuális kérdésekkel foglalkoztak, hanem főként korábbi eseményekre vonatkozóan hangzottak el.

 

 

Az Országgyűlésben heves vita alakult ki Varga Mihály és Veres János között. A szóváltás azonban csak részben szólt a jelenlegi költségvetésről, a téma ehelyett a kormány „trükközése” volt, melyet a Fidesz alelnöke a költségvetés 200 milliárdos többlet kamatkiadására hivatkozva igyekezett feleleveníteni. Válaszul Veres János sokadszor tagadta, hogy a kormány korábban trükközött volna, a jelenlegi többlet kiadásért pedig szerinte teljes egészében az ősszel kirobban politikai válság, valamint az azt okozó Fidesz a felelős. A magyar gazdaságpolitikai hitelességének ugyanakkor Kóka János is felvetette, ő azonban ezúttal is az egész politikai elit eddigi felelőtlenségét hangsúlyozta. Végül pedig Orbán Viktor is szót ejtett egy interjúban a kormány szavahihetőségéről, Gyurcsány Ferenc miniszterelnököt immár sokadszor „beteges hazudozónak” nevezve. A Fidesz elnöke emellett újból azokat a gazdaságpolitikai elképzeléseit emelte ki, melyek egyszerre ígérnek adó- és járulékcsökkentést, valamint nagyobb szolidaritást.

 

 

 

 

Makrogazdasági és pénzügyi mutatók

GDP növekedés*

4,1%

 

(2006. I-IX.)

Ipari termelés
növekedése*

10,6%

 

(2006. IX.)

Beruházás-növekedés*

-0,4%

 

(2006. I-IX.)

Munkanélküliség

7,4%

 

 

(2006. VIII.-X.)

Infláció*

6,4%

 

 

(2006. XI.)

Reálkereset-növekedés*

4,8%

 

(2006. I-IX.)

Államháztartási hiány

-1701,1 milliárd Ft

 

 

(2006. I-XI.)

Fizetési mérleg

-3006 millió euró

 

(2006. I-VI.)

Jegybanki alapkamat 8,00%

* az előző év azonos időszakához képest

Források: Figyelőnet, HVG, Magyar Nemzeti Bank, Portfolio.hu, Origo.hu, Világgazdaság

 

 

Politikai nyilatkozatok

Kormányoldal

 

Tátrai Miklós, Pénzügyminisztérium államtitkár

 

Nagyon fontos, hogy valósak legyenek és teljesüljenek a konvergencia programban szereplő számok, félévente aktualizálni kell a programot. A költségvetésbe 226 milliárd forint tartalékot épített be a kormány. A költségvetési intézkedéseket tekintve jelentős kiadáscsökkentés várható. Az államháztartási hiány négy esztendő alatt a GDP hét százalékával javul, és ennek 70 százaléka az első két esztendőben valósul meg. A reáljövedelmek négy százalékkal csökkennek, ami gyakorlatilag annyit jelent, hogy 2007 decemberében a reáljövedelmek azonosak lesznek a 2006. januárival. Ez a csökkenés bizonyos társadalmi csoportoknál nagyobb lesz, tehát szükség van a szociális juttatások hatékonyabbá alakítására. A kiigazítások jelentős része érinti az állami beruházásokat. Amit lehet, uniós forrásból fog fedezni a kormány, így a metróépítés költségeit is, ami egymagában 100 milliárdos megtakarítást jelent. A költségvetési törvény megteremti a reformok lehetőségeit. 2008-ban már érzékelhetőek lesznek a reformok hozta változások. Az eddigieknél több pénz jut fejlesztésekre. (december 11.)

 

Simon Gábor, MSZP Országos Választmányának elnöke

Az MSZP szerint a január 1-től, Románia és Bulgária európai uniós csatlakozása után a munkaerőpiac részleges és fokozatos megnyitására van szükség, mert ez a magyar munkaerőpiac sajátosságainak, helyzetének megfelelő álláspont. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy amely szakmákban munkaerő-kereslet van, ott lehetővé teszik a könnyített munkavállalást. A kormányzati álláspontot helyes és józan kompromisszum. (december 13.)

 

Veres János, pénzügyminiszter

A gazdasági bizonytalanság következtében 200 milliárdos többlet kamatkiadással kell a költségvetésnek számolnia. Azonban a zavargások „mögött egyértelműen felfedezhető a Fidesz magatartásának felelőssége”, vagyis nem a kormány, hanem az ellenzéki párt felelős a nagyobb terhekért és a költségvetés vártnál rosszabb helyzetéért. (december 12.)

 

Kóka János, gazdasági és közlekedési miniszter

A pannon puma köszöni, jó erőben van, de tartósan csatlakozott hozzá a hun hiéna, vagyis a rekordméretű hiány. Ennek oka az elmúlt nyolc évben hozott sok rossz döntés, a finanszírozhatatlan méretűvé növelt szociális kiadások. Magyarországon a politikai elit olyan mértékben játszotta el hitelét – bármelyik oldalon – a nemzetközi közvélemény előtt, hogy kár is bármit ígérni, a költségvetés sarokszámait hónapról hónapra teljesíteni kell. (december 14.)

 

Horn Gyula, MSZP országgyűlési képviselő, volt miniszterelnök

Habár a kormány által elhatározott reformokra - beleértve az egészségügy területén tervezett lépéseket - szükség van, a kabinet túlságosan sietteti a meghozandó lépéseket. (december 14.)

 

Török Zsolt, az MSZP ifjúsági szakcsoportjának vezetője

Nem támogatja a kormánynak azon elképzelését az MSZP ifjúsági szakcsoportja, hogy az esti és levelező képzésben résztvevő hallgatók utazási kedvezménye teljesen megszűnjön. (december 14.)

 

 

 

Ellenzék

 

Varga Mihály, a Fidesz alelnöke

A kormány és a pénzügyminiszter kérjen bocsánatot az elmúlt hónapokban megjelent hamis költségvetési számokért, például a 200 milliárd forintos többlet kamatkiadás elhallgatásáért. (december 12.)

 

Dávid Ibolya, az MDF elnöke

Az MDF részlegesen és korlátozottan nyitná meg a határt a romániai és bulgáriai munkavállalók előtt. A hiányszakmákban kellene engedélyezni a külföldiek munkavállalását, és az első pár évben korlátozásokat kellene rögzíteni. Nem kell külön kedvezményt adni a romániai magyaroknak, hiszen ők magyarajkúként úgyis előnyt élveznek majd. (december 12.)

 

Németh Zsolt, Fidesz országgyűlési képviselő

A Fidesz elment volna a munkaerőpiac megnyitásáról szóló tárgyalásra, ha a kormánytól előkészített vitaanyagot kap. „Különösen érdekel minket, milyen intézkedéseket terveznek a határon túli magyarokkal kapcsolatban.” (december 13.)

 

Orbán Viktor, a Fidesz elnöke

A gyógyszerárak emelése, az élelmiszer, a távhő, a gáz, a közlekedés drágulása mindenkit megvisel, s köztudomású, hogy az infláció a szegények adója. Éppen az inaktívak a legkiszolgáltatottabbak, hiszen ők - szemben a keresőkkel - nemigen tudnak új lehetőségek után nézni vagy többet dolgozni. Igaz, hogy a gazdaság fellendülését az aktívaktól várhatjuk, de ehhez adó- és járulékcsökkentésre, új munkahelyekre lenne szükség. Ám a többiekről sem feledkezhetünk meg, ezért képviseljük a gáz- és távhődíjak féken tartását, a gyógyszerárak mérséklését, a vizitdíj és a tandíj eltörlését. Van tehát más út: a szolidáris fejlődés útja. (december 14.)

 

 

Érdekképviseleti szervezetek

 

Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke

 

Szükség van átmeneti korlátozásokra a román és bolgár munkavállalók magyarországi foglalkoztatásában, azonban a korlátozásokat minél szűkebb körre kell szorítani. A magyarországi munkavállalás kereteit a Romániában, illetve Bulgáriában biztosított munkavállalási lehetőségekkel arányosan kellene meghatározni.(december 14.)

 

Széles Gábor, Magyar Gyáriparosok Országos Szövetsége

A jelenlegi gazdaságpolitika nem nevez meg olyan húzóágazatokat, prioritásokat, mint például a gyógyvízprogram és az egészségügyi turizmus fejlesztése, a logisztikai központok erőteljes támogatása, vagy a kis- és középvállalkozások szerepének a mostaninál fokozottabb erősítése. (december 14.)

 

Elemzői vélemények és jelentések

 

 

Siegfried Steinlein, Európai Bizottság Gazdasági és Pénzügyi Főigazgatósága

Magyarország bruttó hazai termékének növekedése 2007-ben jelentősen el fog maradni a többi újonnan csatlakozott ország GDP-bővülésétől, biztató azonban, hogy Magyarország elkötelezte magát az államháztartás rendbetételére. (december 9.)

 

Központi Statisztikai Hivatal

A fogyasztói árak novemberben 0,2 százalékkal nőttek októberhez képest, és 6,4 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbi szintet. Az adatok megegyeznek az elemzői várakozásokkal. A havi maginfláció 0,4 százalék, az éves 4,6 százalék volt. Az első tizenegy hónapban az árak átlagosan 3,7 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbi szintet. (december 12.)

 

Michal Dybula, BNP Paribas

Érdekes lesz, hogy 2007 elején milyen mértékben hajtják fel az inflációt a központi árintézkedések, főleg annak ismeretében, hogy ezekhez bázishatások is hozzájárulnak majd éves összevetésben. Január-februárban 8,2-8,3 százalékos éves inflációs adatok várhatók, de vannak olyan várakozások a piacon, amelyek 9 százalék körüli márciusi tetőzéssel számolnak. Ezt követni fogja az Magyar Nemzeti Bank is: 8,75 százalékon várható a magyar jegybanki kamat tetőzése 2007 első felében, és utána is csak fokozatos kamatcsökkentésre lehet számítani. (december 12.)

 

Goldman Sachs

Még egy, negyed százalékpontos kamatemelés várható 2007 első negyedévében, utána a jegybank „valamikor a nyáron” már elkezdi a kamatcsökkentést. Az éves összevetésű infláció 9 százalék körül fog tetőzni márciusban, bár a hatósági áremelkedések mértéke körül „módszertani bizonytalanságok vannak”, mivel az energiaár-támogatások az eddigi gyakorlattól eltérően nem a fogyasztástól, hanem a jövedelemtől függnek majd. (december 12.)

 

Dresdner Kleinwort Wasserstein

Nem várható további magyarországi kamatemelés, annak ellenére, hogy az éves inflációs adatok 2008 elejéig nem térnek vissza a 3 százalékos célszintre. Akkor várható kamatemelés, ha a bérkiáramlási nyomás erősödésére utaló jelek mutatkoznak, vagy ha a befektetői bizalom jelentősebb mértékben meginogna a jövő év első felében. (december 12.)

 

JP Morgan

Véget ért a magyar jegybank pénzügypolitikai szigorító ciklusa a jelenlegi, 8,00 százalékos kamatszinten, az infláció várható további gyorsulása ellenére is. Előzetesen pontosan 6,4 százalékos novemberi inflációt jósolt, az év végén 6,5 százalékos éves adat várható, majd a drágulási ütem 8,5 százalék körüli szinten tetőzik februárban, 2007 végéig azonban 5 százalékra lassul vissza. (december 12.)

 

Magyar Nemzeti Bank

Az idén novemberben az előzetes adatok alapján a monetáris bázis 68,9 milliárd forinttal 2563,5 milliárdra csökkent. A forgalomban lévő készpénz havi átlagállománya 22,6 milliárd forinttal 1936,8 milliárd forintra emelkedett. Az egyéb monetáris pénzügyi intézmények bankszámláinak havi átlagos állománya az októberi szinten maradt, 618,4 milliárd forintot tett ki. (december 12.)

 

Borbély László András, Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) Zrt.

Jövőre a kincstár 1160 milliárd forint nettó állampapír kibocsátást tervez az idei 1081 milliárd forint várható kibocsátás után. A bruttó belföldi állampapír értékesítés az ideit 8 százalékkal alulmúlva 7066 milliárd forint lesz, míg a magyar állam a nemzetközi tőkepiacon 2 milliárd euró értékben tervez kötvénykibocsátást, ami szintén elmarad a 2006. évitől. Az államháztartás nettó finanszírozási igénye 2007-ben 1740 milliárd forintra csökken a 2006. évi 1887 milliárd forintról. A törlesztésekkel együtt a bruttó finanszírozási igény jövőre várhatóan 7938 milliárd forintot tesz ki az idei 8758 milliárd forint után. (december 13.)

 

Fitch Ratings

Jövőre az amerikai és globális befektetők várhatóan csökkenteni szeretnék majd dollárkitettségüket, így a feltörekvő piacokra áramló tőke nagysága emelkedhet. A helyi deviza ezt kísérő felértékelődése némely államban a folyó fizetési mérleg hiányának növekedésével járhat. Efféle kockázatnak Magyarország és Törökország különösen ki van téve, feltéve, hogy megvalósul a fenti szcenárió. Az is igaz ugyanakkor, hogy Közép- és Kelet-Európában 2007-ben a kontinens nyugati részét felülmúló gazdasági növekedést várható. (december 13.)

 

Európai Bizottság

Magyarországnak nem sikerült teljes mértékben végrehajtania a rá váró feladatokat, ugyanakkor meg kell jegyezni, hogy a kormány 2006 októberében felülvizsgált nemzeti reformprogramot nyújtott be. A tervezett és a tényleges költségvetés közötti igen számottevő eltéréseket követően a kormánynak jelentős mértékben módosítania kell költségvetési kiigazítási pályáját. Mind a foglalkoztatási, mind a mikroökonómiai szakpolitika terén megvalósult néhány reform. Továbbra is számos tennivaló marad azonban ezeken a területeken csakúgy, mint a makrogazdasági stabilitás növelése terén. Csak korlátozott mértékű előrehaladást sikerült elérni az Európai Tanács 2006. tavaszi ülésén tett kötelezettségvállalások teljesítése terén. Pozitívumok ugyanakkor a deficit csökkentését célzó korrekciós intézkedések, amelyek mind a bevételek növelését, mind a kiadások csökkentését magukban foglalják; a munkanélküli-járulék rendszerének reformját; valamint a piacra lépési korlátok megszüntetése egyes területeken, különösen a kiskereskedelmi gyógyszerágazatban. (december 13.)

 

Világbank

Mindenképpen lassul jövőre a világgazdaság növekedése, de ez valószínűleg nem okoz megrázkódtatást. A magyarországi gazdasági bővülésre adott prognózis szerint a GDP-növekedés az idei 3,8 százalékos után jövőre 2,5 százalékos lesz. A 2008-as ütem már ismét enyhén gyorsulva, 3,2 százalék körül alakulhat. A folyó fizetési mérlegü GDP-arányos hiánya az idén várható 8 százalékos értékről jövőre 6,7-re, 2008-ra 6-ra mérséklődhet.(december 14.)

 

Reuters

Az elemzők legtöbbje szerint véget értek a Magyar Nemzeti Bank kamatemelései, várakozásuk szerint a következő hónapokban változatlanok maradnak a jegybanki kamatok, a jövő év második felében pedig ismét elindulhatnak lefelé. Az elemzői előrejelzések szerint a jegybank 2008-ban elvéti középtávú inflációs célját, 2009-ben azonban a megcélzott három százalék közelébe lassulhat az éves áremelkedési ütem. A gazdasági növekedés üteme ugyanakkor jövőre és a rákövetkező évben is jelentősen az idei szint alatt marad az elemzők szerint, akik továbbra is 2014-re teszik az euró magyarországi bevezetését. Egy november végén, szélesebb európai elemzői mintán végzett Reuters-felmérés szerint valamennyi új Európai Uniós tagállam, beleértve a jövőre csatlakozó Bulgáriát és Romániát is, előbb vezeti be az eurót, mint Magyarország. (december 14.)

 

Intrum Justitia

Magyarország egyike annak a négy európai országnak, amelyekben az utóbbi időben növekedtek a késedelmes-, vagy nem-fizetések miatti kockázatok. Magyarországon a fizetési kockázat 2006. őszén tovább növekedett, ezzel a 2004. évi tavaszi értékhez képest jelentősen magasabb kockázati szintet ért el. Ez a tendencia egyedülálló az új uniós tagállamok körében. A Cseh Köztársaság, Lengyelország, Észtország, Lettország és Litvánia kockázati mérőszámai 2004. évi őszi adatokhoz képest pozitív irányban változtak. (december 14.)

 

Nézőpont Intézet

A 2007-es büdzsé nem nyújt jövőképet egyetlen társadalmi rétegnek sem, és tovább görgeti maga előtt a megoldatlan gazdasági és társadalmi problémákat. A jövő évi költségvetés sem fordulatot, sem reformokat nem tartalmaz, a perspektíva nélküli állami spórolás költségvetése, amely előremutatás helyett a növekedő adóterhekkel a szürkegazdaság felé tereli a vállalkozókat. (december 14.)

Sajtókapcsolat:
+36 20 665-0384
Telefon / Fax:
+36 1 430-6699 / +36 1 430-6695