A pártok újraélesztették a kampányt

2006-12-22

Az év utolsó politikai üzeneteiből és az évértékelésekből nem csak a pártok előző évről adott értelmezése olvasható ki. Az összegzések sűrítik a pártok elmúlt hetekben-hónapokban folytatott politikáját, és kijelölik az elkövetkező év irányvonalát is. Az elfoglalt pozíciók összességében keveset módosultak az utóbbi évben: az MSZP a reformlendületet és a „haladást” állítja középpontba, a Fidesz elnöke a múlt erőivel szembeni harcról beszél. Az SZDSZ kommunikációja beszűkült az egészségügyi reform témakörére, az MDF pedig feleleveníti a korrupcióval kapcsolatos üzeneteit.

 

2006 végére a pártok politikája gyakorlatilag visszatért a tavaszi választási kampány által meghatározott mederbe. A pártok fő üzeneteiben, a konfliktusvonalakban és az ellenfelekről adott definíciókban ugyanazok a gondolati elemek és szlogenek köszönnek vissza, melyeket év elején hangoztattak előszeretettel a pártok. Érdekes ugyanakkor, hogy idén év végén a látványos gesztuspolitika és a megbékélés fontosságáról szóló, karácsony hangulatához illeszkedő üzenetek nem szorították háttérbe az intenzív konfliktusokat és kölcsönös támadásokat.

 

 

MSZP: Több reform, több párbeszéd

 

Az MSZP évértékelésében nagy hangsúlyt kapott a tavaszi választási kampány egyik legfőbb szembeállítása: a ”haladás” és a „maradás”, mely most a Fidesz által képviselt „tehetetlenségi erő” és az MSZP jelentette valódi „mozgatóerő” szembeállításában öltött testet. A baloldal számára a szeptemberi-októberi zavargások is ebbe a konfliktusvonalba illeszkednek: a Fidesz mint a maradás pártja a „radikális kártya kijátszásával”, „puccskísérlettel” próbálta meg elejét venni a kedvező irányú társadalmi változásoknak. Gyurcsány Ferenc évértékelésének – és hétfői parlamenti felszólalásának – fő gondolatai az „offenzív” reformok folytatása, a kommunikáció felett gyakorolt önkritika és a nyitott kormányzati menetrend voltak. mindezek alapján úgy tűnik: 2007 elején a szocialisták folytatják a november eleje óta képviselt politikai irányvonalat, melynek elemei a „látványos” reformkormányzás, az egyeztetéseken alapuló gesztuspolitika, és a Fidesz változatlanság pártjaként való meghatározása. A visszatekintések alapján ugyanakkor az is látható: az utóbbi hónapok hibái meghozták azt a felismerést a baloldalon, hogy az intézkedések megfelelő tálalása, a reformok mögötti vízió kidolgozása és a társadalmi partnerekkel való egyeztetés nélkül a reformok hosszú távú politikai sikere erősen kétséges.

 

 

Fidesz: egymást kioltó értékelések

 

A Fidesz évértékeléseinek legfeltűnőbb eleme azok ellentmondásossága volt – mind tartalom, mind hangütés tekintetében. Míg Orbán Viktor a Polgári Magyarországért Díj átadóünnepségén – összhangban az utóbbi két hétben tapasztalt erős hangvételű, konfrontatív, üzenetekkel – a hazugság és a múlt erőinek legyőzéséről, a felelősök megnevezéséről beszélt, Navracsics Tibor frakciója munkájának értékelésekor kifejezett előnyként értékelte, hogy a Fidesznek beszélő viszonyt sikerült kialakítania a kormánypártokkal, és a fokozatos, tárgyalásokon keresztüli, pragmatikus közeledést nevezte meg az elkövetkező időszak egyik fő céljának.

 

Egy hetilapnak adott interjújában ugyanakkor a Fidesz frakcióvezetője nyíltan is utalt a pártelnökkel való nézeteltérésére: Orbán Viktor a teljes kormányoldallal, míg Navracsics csak a miniszterelnökkel való egyeztetés lehetőségét zárja ki. A nyilatkozat jelentősége, hogy az Orbán Viktor által „felemelt” Navracsics a jövőben kiléphet a pártelnök árnyékából, és önálló politikai szereplővé válhat. Folytatódik továbbá az az április óta tapasztalható tendencia, hogy a Fidesz tagjai (korábban Kósa Lajos, Pokorni Zoltán, illetve a kórháztörvény hét eleji szavazásakor Varga Mihály) egyre nyíltabban jelenítik meg a pártelnökkel szembeni véleménykülönbségeket – ami a pártelnöki tekintély gyengüléseként is értelmezhető. Orbán Viktor utóbbi két hétben tapasztalható szokatlan médiaoffenzívája, a Fidesz-frakció szabadságra küldése és a vele szemben lojálisabb jobboldali „keménymagnak” küldött üzenetek is ennek tükrében válnak értelmezhetővé. A Fideszen belüli konfliktusok várhatóan a következő év ellenzéki politizálását is végigkísérik majd.

 

> Orbán és Navracsics: eltérő szempontok

„Orbán Viktor beszédeiben, cikkeiben, interjúiban nyilvánvalóvá tette, hogy az október 6-i bizalmi szavazással új fejezet kezdődött a kormány megítélésében. Addig Gyurcsány Ferenc egy személyben volt felelős a helyzetért, azóta az egész kormány a miniszterelnök cinkosa. Itt van a különbség kettőnk között. Bár szerintem is van értelme arról beszélni, hol áll meg a felelősség, ám ez nem jelenti azt, hogy a törvényhozási munkánál az MSZP vagy az SZDSZ ne lenne a partnerünk. Gyurcsány Ferenc viszont mindkettőnk számára elfogadhatatlan”.

Navracsics Tibor, Heti Válasz, 2006. december 21.

 

 

Kis pártok: változatlanság, eltérő előjellel

 

A kisebb pártok politikájában sem látható alapvető változás az év eleje óta – míg azonban az MDF esetében a változatlanság a stabilizálódáshoz kötődik, az SZDSZ esetében a meggyengüléssel kapcsolódik össze. Az SZDSZ elnökének évértékelése – azon túl, hogy az MSZP-hez hasonlóan felemlegette a szélsőjobboldal őszi akcióit – elsősorban az egészségügyi reform eredményeinek felsorolása jegyében telt. Az utóbbi hetekben általánosan is érzékelhető, hogy az egyre intenzívebb pártelnöki kampány mellett az SZDSZ hivatalos kommunikációja szinte kizárólag az egészségügy területére szűkült le. Kuncze Gábor és Molnár Lajos a többiztosítós egészségügyi rendszer bevezetésének megakadályozása esetén a koalícióból való kilépést is kilátásba helyezte, ami viszont fokozódó koalíciós ellentétek lehetőségét vetíti előre. A párt egyelőre mindent egy lapra, az egészségügyi reformra tesz fel, és a kora tavasszal megtartott tisztújításig nem is várható, hogy bővíti az általa képviselt politikai témákat.

 

AZ MDF évértékelése is arról tanúskodott: a párt továbbra is folytatja a jobboldali gazdaságpolitikán, a középosztálynak küldött üzeneteken és a két nagy párt politikájának együttes elutasításán alapuló stratégiáját – és az utóbbi napokban a korrupció visszaszorítása is ismételten a párt kommunikációjának előterébe került. Mivel az MDF utóbbi hónapokban mutatott erősödése a párt eddigi politikáját igazolja, a jelentősebb irányvonalváltás nem is lenne indokolt. Az utóbbi időszak kihívásaként említhető ugyanakkor, hogy a Fidesz vezetői is egyre többször alkalmazzák a „középosztály” hívószavát – az MDF politikájára ugyanakkor ez mindaddig nem jelent valódi veszélyt, amíg a választócsoport megszólítása nem társul a Fidesz szociális demagógián alapuló gazdaságpolitikájának megváltoztatásával.

Sajtókapcsolat:
+36 20 665-0384
Telefon / Fax:
+36 1 430-6699 / +36 1 430-6695