Barátságtalan hétköznapok

2007-01-11

A hét legfontosabb gazdaságpolitikai témája a Moszkva és Minszk közötti árvita miatt leállt oroszországi kőolajszállítás volt. A kormányoldalról nyilatkozók az aggodalmakat igyekezetek csökkenteni, míg a Fidesz politikusai ismét az energiapolitikai kiszolgáltatottság veszélyeire hívták fel a figyelmet– bár a legnagyobb ellenzéki párt álláspontja érezhetően árnyaltabbá vált a kérdésben. Egyre több találgatás lát napvilágot a leendő jegybankelnök személyéről is.

 

 

Miután 2007. január 8-án hétfőn teljesen leállt a hazánkat Oroszországgal összekötő a Barátság kőolajvezetéken a kőolajszállítás, Kóka János gazdasági miniszter magához rendelte az összes, hazai stratégiai ellátásban érdekelt cég vezetőjét. A közösen kidolgozott akcióterv alapján elrendelte a mintegy 90 napra elegendő stratégiai tartalékok megnyitását, azokból a napi 15 ezer tonna felhasználását, és felmerült az 1988 óta nem használt Adria kőolajvezeték beüzemelése is. A kormányoldal elsődleges feladatának azt tekintette, hogy megnyugtassa a közvéleményt, hogy hazánk biztonságban van, a kedvezőtlen következmények a lakosságot nem fogják érinteni. A gazdasági miniszter és más kormányzati megszólalók az eset nyomán ismét elmondhatták gondolataikat a magyar energiafüggőség megszüntetésének fontosságáról, és az alternatív energiahordozók bevezetéséről – ami ugyanakkor azt is nyilvánvalóvá á tette a lakosság számára, hogy ezen a téren a tavalyi orosz-ukrán gázárvita óta nem történt alapvető változás; és Magyarország önállóan nem alakíthatja át energiapolitikáját.

 

A Fidesz politikusai ugyanakkor amellett, hogy továbbra is az orosz olajmonopólium megtörésének fontosságáról beszélnek, finomítottak korábbi álláspontjukon, mely szerint „Magyarország nem akar a Gazprom legvidámabb barakkja lenni”. A legnagyobb ellenzéki párt szószólói ezen a héten már a kormányzathoz hasonlóan a több pilléren nyugvó energiapolitika mellett tettek hitek, melyben az orosz fél is szerepet kap. A Fidesz álláspontjának árnyaltabbá válásában vélhetően szerepet játszott, hogy a gázárvitában tett múltheti nyilatkozataival szemben több gazdasági és külügyi szakember erős bírálatokat fogalmazott meg.

 

Vita kezdődött az Európai Unió pályázatain nyerhető fejlesztési pénzekkel kapcsolatos kormánypolitikáról is. A Fidesz képviselői a hazai pályázati rendszert bírálták, ezzel– előre is – igyekezve csökkenteni a kormányzat érdemeit az uniós források megszerzésében és felhasználásában.

 

Eltérő vélemények láttak napvilágot a jegybank középtávú stratégiájával kapcsolatban, Járai Zsigmond jelenlegi elnök közeljövőben várható távozása miatt. Egyes elemzők rövidtávon a további kamatemelést sem tartják kizártnak, középtávra azonban több százalékos csökkentést prognosztizálnak.

 

 

 

Makrogazdasági és pénzügyi mutatók

GDP növekedés*

4,2%

 

(2006. I-IX.)

Ipari termelés növekedése*

10,6%

 

(2006. IX.)

Beruházás-növekedés*

-0,4%

 

(2006. I-IX.)

Munkanélküliség

7,5%

 

 

(2006. IX-X.)

Infláció*

6,4%

 

(2006. XI.)

Reálkereset-növekedés*

4,3%

 

(2006. I-X.)

Államháztartási hiány

-2033,8 milliárd Ft

 

 

(2006. I-XII.)

Fizetési mérleg

-4062 millió euró

 

(2006. I-XI.)

Jegybanki alapkamat 8,00%

* az előző év azonos időszakához képest

Források: Figyelőnet, HVG, Magyar Nemzeti Bank, Portfolio.hu, Origo.hu, Világgazdaság

 

 

Politikai nyilatkozatok

Kormányoldal

 

 

Kóka János, gazdasági és közlekedési miniszter

Magyarországon nem lesz fennakadás az üzemanyag- és a vegyipari ellátásban, a kialakult helyzet nem okoz árnövekedést sem. A tartós szállításkiesésre is felkészülve, 500 ezer tonna nyersolajkészlet áll rendelkezésre, és hozzájárult napi 15 ezer tonna kőolaj felszabadításához a stratégiai készletekből, ami bőségesen fedezi a napi 13 ezer tonnás napi magyarországi felhasználást. A Szlovákia felé vállalt exportkötelezettségeinket is tudjuk teljesíteni. Magyarország elvárja Moszkvától és Minszktől, hogy teljesítsék ellátási és tranzitkötelezettségeiket, és az uniónak tárgyalnia kell Moszkvával a gázellátás jövőbeni biztonságáról, és az arra adott garanciákról. A kormány a jövőben csökkenteni kívánja az egyoldalú energiafüggést. (2007. január 10.)

 

 

Polgár Viktor, a külügyi tárca szóvivője

Mind a belorusz, mind az orosz nagykövet járt a magyar Külügyminisztériumban és tájékoztatást adott a tárca vezetőinek arról, mi a helyzet az orosz-berarusz olajvitában. A két nagykövet elmondása szerint a legfelsőbb szinten folynak a megegyezés érdekében a tárgyalások. Reményüket fejezték ki, hogy belátható időn belül megegyezés születik a két ország között. A magyar Külügyminisztériumban az a vélemény alakult ki, hogy várhatóan néhány napon belül megállapodás születhet az Oroszországból érkező olajszállítások újraindításáról, Magyarország az Oroszországból megrendelt teljes olajmennyiségre igényt tart. (2007. január 9.)

 

 

Draskovics Tibor, az Államreform Bizottság elnöke

2008-ban lesz érzékelhető a mindennapokban a tavalyi és az idei reformok pozitív hatása, a tavaszra várható további lépésekkel a nyugdíj, az egészségügy és a közoktatás területét érinti majd a kormány. Az elmúlt tizenhat év tespedtsége miatt kellett gyors döntéseket hozni, ami időnként a kapkodás látszatát keltette. Még ebben a félévben el kellene dönteni, hogy a kötelező társadalombiztosítás rendszerén belül egy vagy több intézmény vásároljon-e a biztosítottak számára egészségügyi szolgáltatásokat, március-április táján lehet döntés ebben a kérdésben, a szolgáltatók közötti verseny támogatandó. A 2007-es a reformokról szóló döntés éve lesz, el kell dönteni azt is, hogy szükséges-e a nyugdíjrendszer valamiféle rendszerszerű változtatása, illetve milyen minőségi változtatások időszerűek a közoktatásban. Ugyancsak 2007-ben kell áttekinteni a közfeladatok körét és ellátásuk módjait, hogy a lehető leghatékonyabban, és leginkább költségtakarékos módon, a legjobb minőségű közszolgáltatásokat tudjuk nyújtani. 2007 évi feladat továbbá, hogy a hosszabb távú gazdasági versenyképességen belül vizsgálják meg az adórendszert. (2007. január 11.)

 

 

Kovács Kálmán, a környezetvédelmi tárca államtitkára

Az Oroszországból érkező kőolajszállítások leállítása is azt bizonyította, hogy kulcskérdés a többféle energiahordozó felhasználása, ezen belül a megújuló energiaforrások egyre nagyobb elterjedése. Ez nemcsak környezetpolitikai szempontból, hanem az ország biztonsága szempontjából is kulcskérdés. A megújuló energiahordozók nem nagy erőművekben, hanem vállalkozói, lakossági szinten kezelhetők. Európában és a világban is azt tapasztalható, hogy a megújuló energiaforrások felhasználását alapvetően építhetik a vállalkozásokra és a lakosságra, éppen ezért a lokalitást kell növelni. Magyarországon ezekre az újszerű megoldásokra elsősorban a vidéki értelmiség nyitott, egy ilyen váltásnak ez a réteg lehet a motorja, de a több lábon állás jegyében természetesen szükséges a tartalékképzés is. Magyarország uniós csatlakozási szerződésben azt vállalta, hogy például a villamos-energia felhasználáson belül 3,6 százalékra növeli a megújuló energiahordozókkal termelt részarányt 2010-re, ezt 2005-ben már túlszárnyalta, 4,5 százalékot ért el. 2013-ra a 10 százalékos célt tűzték ki. (2007. január 10.)

 

 

Varjú László, az MSZP frakcióigazgatója

Január 30-án jelenik meg az Új Magyarország Fejlesztési Terv első hat pályázata kis- és középvállalkozóknak, a munkahelyteremtésre és az eszközfejlesztésre kiírt pályázatok összértéke 29 milliárd forint, de ebből 9 milliárd forintra csak a hátrányos helyzetű kistérségekből pályázhatnak. A pályázati kiírás csak azután lesz végleges, miután a szakmai szervezetek is véleményezték. Az 5 milliárd forintos értékhatár feletti fejlesztésekre nem írnak ki pályázatot, a beruházók a terveiket a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséghez, valamit a regionális fejlesztési tanácsokhoz tudják benyújtani, a végső döntést pedig a kormány hozza meg. (2007. január 10.)

 

 

 

Ellenzék

 

 

Németh Zsolt, a parlamenti külügyi bizottságának fideszes elnöke

A Fidesz ebben a rendkívüli helyzetben kész a kormánnyal együttműködni a válság megoldása érdekében, ugyanakkor szakítani kell az Oroszországgal kötendő külön alkuk politikájával. A történteket nem lehet elszigetelt esetként kezelni, az elmúlt hónapokban súlyosan megkérdőjeleződött Oroszországnak, mint megbízható szállítónak a hitelessége. Egyidejűleg az is bebizonyosodott, hogy Magyarország milyen nagymértékben és egyoldalúan függ az energiahordozók tekintetében Oroszországtól. Magyarországnak hozzá kell járulnia ahhoz a stratégiai célkitűzéshez, amelyik Oroszország energetikai monopolpozíciójának a megtörésére irányul. Ehhez szükséges a nemzetközi, és különösen az európai szintű összefogás, másrészt a diverzifikáció, amely egyszerre jelenti az alternatív források, útvonalak és energiahordozók feltérképezését, kiépítését. Természetesen mindennek a célja nem lehet Oroszország kiszorítása Európa energiaellátásából, de a monopolpozíciót, amivel ma fenyegeti Oroszország Európa energiabiztonságát, fokozatosan fel kell váltsa egy piaci szemlélet, nem véletlen, hogy az Európai Unió márciusi csúcstalálkozójának kiemelt napirendi pontja lesz az EU közös energiapolitikájának kérdése. (2007. január 08.)

 

 

Navracsics Tibor, a Fidesz frakcióvezetője

A Gyurcsány-csomag háztartásonként 40 ezer forintos többletterhet jelent. Ehhez adódik, hogy a 2007-es költségvetés több mint 30 ezer forint bevételkiesést jelent a nyugdíjasoknak. Az ország gazdasága leszakadóban van a térség államaitól, ami abban is megjelenik, hogy eltűntek a nemzeti fejlesztési célok és a fejlesztésekhez kizárólag uniós források állnak rendelkezésre. Ez annak a veszélyét hordozza magában, hogy csak azok a települések kapnak támogatást, akik az EU által preferált irányokban haladnak. Nem világos, hogy milyen cél érdekében hozzuk az áldozatot, mert a magyar gazdaság tervezett növekedése idén 3 százalék, míg ez az érték Szlovákiában 7, Lengyelországban 6 százalék.

(2007. január 9.)

 

 

Pelczné Gáll Ildikó, a Fidesz-MPSZ alelnöke

Átgondolatlanok és felelőtlenek az Új Magyarország Fejlesztési Terv pályázati kiírásai, mert hamarabb jelentek meg, minthogy kidolgozták volna a pályáztatási szisztémát. Hiba, hogy a pályázati kiírások tervezete már megjelent, de szakmai szervezetekkel csak ezután konzultálnak. Alejandro Checchi-Lang, az Európai Bizottság Regionális Főigazgatóságának igazgatója a múlt év végén levelet intézett Bajnai Gordon kormánybiztoshoz, amiben bizonyos hiányosságokra hívta fel a figyelmet, a pályázati kiírás helyett ezeket a hiányosságokat kellett volna pótolni. Érthetetlen, miért nem részei az elbírálási folyamatnak az 5 milliárd forintos értékhatár feletti fejlesztések; ha a kormány dönt róla, centralizált módon osztják szét ezt az összeget.

(2007. január 11.)

 

 

Érdekképviseletek

 

Szűcs György, Ipartestületek Országos Szövetsége

Az IPOSZ tagságát többszörösen is hátrányosan érinti a kormánynak az a szándéka, hogy szétosztja az Új egyensúly program terheit az állam, a munkáltatók, a munkavállalók, a lakosság között, mivel ezeknél a vállalkozásoknál sokszor egybeesik a munkáltatói és a munkavállalói státusz. A gazdasági növekedés mérséklődése, a csökkenő belső fogyasztás, az infláció emelkedése a vállalkozások piacát visszaveti. Nem kedvez a kiszámíthatóságnak, hogy az Országos Érdekegyeztető Tanácsban 2006 végéig nem született ajánlás a 2007. évi bérekre. Az IPOSZ középtávú programja alapján arra bíztatja tagvállalkozásait, hogy a globalizálódó világhoz alkalmazkodva együttműködő partneri viszonyt alakítsanak ki a gazdaság, a társadalom szereplőivel, illetve a helyi viszonyokhoz igazodva saját településükön kapaszkodjanak meg a versenyben. Nehezíti a vállalkozások helyzetét, hogy a körbetartozások kérdése még mindig nem rendeződött. Némi reményt ad a hazai mikro- és kisvállalkozások talpon maradása szempontjából az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében megnyíló fejlesztési források felhasználása. (2007. január 8.)

 

 

Elemzői vélemények és jelentések

 

 

Járai Zsigmond Magyar Nemzeti Bank elnök

A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsában idén várható személyi változások túlzottan konszenzuskereső pénzügypolitikához vezethetnek, a Gyurcsány-kormányhoz közel állók egyre nagyobb többségbe kerülnek a tanácsban és ez súlyos kockázatot jelent a monetáris politikára, bár a 2005 óta a tanácsba beválasztott négy új tag nem politikai nyomásra hozta meg a döntését, azoban más szemléletet képviselnek. A piac az MNB-től jelenleg az infláció elleni harc folytatását várja, és rövid távon nincs lehetőség a kamatcsökkentésre, arra legfeljebb csak az év második felétől lehet számítani, amikortól az infláció majd várhatóan csökkeni kezd. A forint erősödése az elmúlt hónapokban a fokozott bizalom jele aziránt, hogy a költségvetési hiányt csökkentik ebben és a következő évben, ami pozitív tényezőként értékelhető. A kormány költségvetési kiigazítási programja azonban túlzottan alapoz az adóemelésekre, ahelyett, hogy a kiadásokat csökkentenék, és a versenyképességet növelnék. A gazdasági fejlődés üteme csökkenni fog, ugyanis a gazdaság rossz pályán halad, a költségvetési megszorítás nem lesz fenntartható, és szerkezetileg a magyar gazdaság nem eléggé felkészült egy jóval alacsonyabb kamatszintre. (2007. január 10.)

 

 

Standard & Poor’s: nem nőtt a MOL adóskockázati besorolása

A MOL adóskockázati profiljának gyenge pontja az orosz importtól való "túlfüggőség". A magyar vállalatnak ugyanakkor kellő pénzügyi rugalmassága van ahhoz, hogy átvészeljen egy ideiglenes szállítási fennakadást, és a köztes időben a hozzávetőleg 90 napra elegendő magyarországi stratégiai készletekből lehet pótolni a kiesést. Egy esetleges hosszabb leállás, amely alternatív forrásokból, például az Adria vezetéken történő beszerzést tenne szükségessé, azonban már negatív hatással járna a finomítói tevékenység profitrésére és a jövedelmezőségre, ami negatívan hathat a MOL adósi profiljára. (2007. január 9.)

 

 

Fitch Ratings

A Barátság vezetéken át exportált orosz olaj szállításának fennakadása azt jelzi, hogy Közép-Európa orosz nyersolaj-ellátása megbízhatatlanabbá vált. A magyarországi szállítások leállítása meglepetés, mivel az utóbbi tíz évben nem volt jelentősebb fennakadás a magyarországi Mol és a lengyelországi PKN Orlen kőolaj-ellátásában. A térségi olajipari vállalatokat egyelőre nem fenyegeti negatív minősítési lépés, mivel a közép-európai EU-országok kötelezően tartalékolnak nyersolajat és üzemanyagokat; Lengyelország esetében a tartalék 80 napi üzemanyag-fogyasztásra elegendő. Emellett a közép-európai finomítóknak vannak alternatív beszerzési útvonalaik is; a lengyel finomítók például használhatják a gdanski kikötő olajterminálját. Mindazonáltal ha az ellátás hosszabb távon sem áll helyre, a a térségi finomítók adósosztályzatait felülvizsgálatra szorulnak,, mivel a vezetékes szállítás kiesését az orosz olaj tengeri importjával kellene pótolni, ami pótlólagos szállítási költséget, illetve - északi-tengeri, vagy közel-keleti olaj vásárlása esetén - drágább olajat jelent. Ez pedig jelenősen visszavetheti a közép-európia finomítók profitjait. (2007. január 9.)

 

 

Goldman Sachs

Szükséges lenne a gyengébb forint a kereslet átegyensúlyozódásához a hazai fogyasztásról az exportkeresletre. Az euró forintárfolyama hat hónapos távlatban 282-ig erősödik vissza, mostantól enyhülni fog az MNB pénzügypolitikai alapállása. Valószínűsíthető egy további, negyed százalékpontos jegybanki kamatemelést, 8,25 százalékra, de az a tény, hogy az MNB már novemberben és decemberben sem emelt, erősíti azt a lehetőséget, hogy a szigorítási ciklus a jelenlegi, 8,00 százalékos központi kamaton tetőzött. A második félévtől, ahogy a gazdasági növekedés lassulni kezd a költségvetési szigorítások hatására, megkezdődik a kamatcsökkentés, amelynek során az MNB 6,5 százalékig fogja visszasüllyeszteni alapkamatát. (2007 január 5.)

 

 

Coface Hungary: romlott a magyar cégek fizetőképessége

Az elmúlt évben több mint 15 százalékkal nőtt annak a valószínűsége, hogy a cégek fizetésképtelenné válnak. 2006-ban a vállalkozások 3,15 százaléka nem tudta teljesíteni kötelezettségeit. Múlt évben a fizetésképtelenségi eljárások száma Magyarországon 17,8 százalékkal ugrott meg, ami háromszorosa a 2005-ben mért 5,8 százalékos emelkedésnek. Eközben a regisztrált cégek száma csupán 2,13 százalékkal emelkedett, így tavaly már nagyjából minden harmincadik hazai cég került válságba. A leginkább kockázatosnak a biztonsági tevékenység, a textil- és építőipar számít. Ebben az is közrejátszik, hogy a Magyarországon működő cégek többsége még a legelemibb lépéseket sem teszi meg annak érdekében, hogy csökkentse a kinnlevőségeivel kapcsolatos kockázatokat. Hosszú távon az importra építő, érdemi versenyelőny nélküli cégek tömeges megszűnésére kell felkészülni, gen nehéz két-három esztendő következik, az egész gazdaságon átívelő kockázatnövekedésre kell felkészülni. (2007. január 9.)

 

 

Világbank: Romlottak az üzleti feltételek Magyarországon

A világ országai között Magyarország a 66. helyet foglalja el azon kritérium alapján, milyen feltételek mellett lehet végezni területükön üzleti tevékenységet, és a régióban is a kilencedik. Igen gyengén áll az engedélyezési eljárásokban, a befektető-védelemben és az adózás terén, ez utóbbi két kritérium alapján a 118. helyre került. Magyarország a hitelszerzési lehetőségekben és a szerződések betartatásában ugyanakkor előkelő pozíciót, a 21. és a 12 helyet tudhatja magáénak. Magyarország pozícióját igen erősen rontja az engedélyezési eljárások hosszadalmassága: az ilyen ügyintézés terén a 146. helyet szerzete meg. (2007. január 9.)

 

 

Ecostat: nőtt a multik hegemóniája

Magyarország első 100 vállalkozása állította elő a bruttó hazai termék (GDP) majd 40 százalékát 2005-ben. A legnagyobb 100 cég által előállított hozzáadott érték 12,7 százalékkal nőtt, míg az előzetes adatok szerint a teljes vállalati szektorban 7,5 százalékkal bővült az új érték előállítása 2005-ben. A kettős könyvvitelt vezető cégek mintegy 10 ezer milliárd forint GDP-jéből a TOP-100-ra 39,8 százalék jutott, míg 2004-ben 37,3 százalék volt a súlyuk. Jellemző ugyanakkor az is, hogy, az élmezőny első 10-11 vállalkozása ugyanannyival járult hozzá az ország GDP-jének növeléséhez, mint a többi 89-90 nagyvállalat. 2005-ben a tízes élmezőny első négy helyén ugyanazokat a vállalkozásokat találjuk, mint egy évvel korábban. Nemzetgazdasági áganként a százak súlya széles sávban szóródott. Az energetika (villamosenergia-, gáz, gőz- és vízellátás) nemzetgazdasági ágban a 18 legnagyobb cég termeli meg a GDP 72 százalékát. Hasonló mértékű a koncentráció (69 százalékos) a közlekedés, raktározás, posta és távközlés ágban. A feldolgozóipar mintegy 37 ezer vállalkozása által előállított új érték megtermeléséből a ranglistán szereplő 47 cég évente egyre nagyobb súllyal részesedik. 2005-ben részarányuk már mintegy 55 százalékot ért el. 2001-ben ennél több vállalat, szám szerint 51, még csak 44 százalékban koncentrálta a feldolgozóiparban megtermelt GDP-t. (2007. január 10.)

Sajtókapcsolat:
+36 20 665-0384
Telefon / Fax:
+36 1 430-6699 / +36 1 430-6695