Vallásháború a Fideszben

2007-01-19

Egy, a Magyar Nemzetben megjelent, álnéven írt cikk szerint Schmidt Mária új pártot szervez annak érdekében, hogy alternatívát kínáljon Orbán Viktor stratégiájához képest. Napokkal a megjelenés után jól látszik, hogy sokkal kevésbé a cikk tartalma, tételes állításai, mint az általa elindított találgatások váltak fontossá. A Fidesz új, programadó kampánya eközben teljes mértékben háttérbe szorult. Vitaindító

 

A Schmidt Máriáról szóló cikk éppen azt tette, aminek az elkerülése érdekében érvelt: vitát indított el és érdeklődést keltett a Fidesz belső erőviszonyaival, követendő stratégiájával kapcsolatban. Orbán Viktor pozíciója annak ellenére került újra a találgatások középpontjába, hogy a Magyar Nemzetben megjelent cikk a lehető leghatározottabban igyekezett biztosítani és stabilizálni azt. A Fidesz elnökéből így lett a nagytőke által megvehetetlen, „spirituális vezető”, amely egyrészt a párt gazdaságpolitikai szemléletének korlátaira, másrészt a belső verseny és a külső stratégia zavaraira mutat rá.

 

A „spirituális vezető” kategóriájával kezdve, a megállapítás nyilvánvaló célja az, hogy minden olyan kezdeményezés, felvetés hiteltelenné és elutasítottá váljon a Fidesz táborában, amely arról szól, hogy lehetséges Orbán Viktor vagy az általa követett stratégia lecserélése. A cikk logikáját követve, a spirituális vezető leválthatatlan, mert Orbán Viktor esetében a pártelnöki tisztség nem politikai pozíció. Ez egyben magyarázza és rögzíti is a párton belüli nyílt verseny hiányát, ami az elmúlt években egyértelműen hátrányt jelentett a Fidesz számára. A spirituális vezető kategóriája, érezhetően szembeállítva egy „egyszerű pártelnöki” poszttal utal arra a támogatói körre is, amely szélesebb a Fidesz szavazótáboránál, mert kiterjed azokra a radikálisokra, akikért 2006 őszén küzdelem folyt a legnagyobb ellenzéki párt és a szeptemberi-októberi demonstrációkon létrejött, vagy akkor figyelmet kapott szervezetek között.

 

A „spirituális vezető” megnevezés azonban csapdahelyzetet jelez: mivel nem politikai pozíciókért folytatott versenyről van szó, hanem megkérdőjelezhetetlen, szinte vallási tekintélyről, a konfliktusok sem kezelhetőek versengés útján, a „vallásháború” következménye ugyanis – a cikkben felvázolt kívánatos helyzettel pontosan ellentétesen – „egyházszakadás” lehet. Napokkal megjelenése után jól látható, hogy a cikk Orbán Viktor pozícióját valójában nem stabilizálta, sőt, annak megkérdőjelezését, megvitatását tette lehetővé. A Fidesz első reakciója – Szíjjártó Péter a sci-fi irodalomba száműzte az írást – ezt elkerülendő, természetesen nem is vállalta fel az állítások konkrét visszautasítását sem. Kósa Lajos nyilatkozata viszont újabb lendületet adott a cikkről zajló diskurzusnak.

 

A publicisztika tehát korántsem tett pontot egy nyilvánosan el sem kezdődött vita végére, sőt vitaindítóként utat adott újabb találgatásoknak, és lehetővé teszi, hogy mindaz, amit és ahogyan Orbán Viktor a következő Fidesz-kongresszusig mond – például beharangozott évértékelő beszédében – egyúttal a párton belüli viszonyokkal kapcsolatban is értelmezhetővé váljon.

 

Nagytőke-ellenesség és konzervatív fordulat

 

A cikkben, a Fidesz gazdaságpolitikai szemléletével összhangban, negatív kontextusban jelenik meg a nagytőke, amely hiába rendszeresen visszatérő szitokszó a legnagyobb ellenzéki párt retorikájában, most nagyobb hangsúlyt kapott. A Schmidt Máriáról (és Áder Jánosról) szóló cikk által kiváltott vitával, találgatásokkal párhuzamosan kezdődött el a Fidesz új kampánya, mely a következő négy hónapra négy téma felvetését tervezi. A kampányindító (valamint a szintén most indult szórólap-kampány a megszorításokról és az azokat megszavazó kormánypárti képviselőkről) azonban teljesen háttérbe szorult a Fideszről szóló vita mellett. A Jövőnk címet viselő kampány egyben programalkotásról is szól, amelynek témánként a problémafelvetés az első lépése. Az igazságosság témakörével induló kezdeményezés lehetőséget ad arra, hogy a sokat bírált alternatívhiányt ellensúlyozhassa a párt, valamint arra, hogy az egyelőre bizonytalan népszavazási kezdeményezéssel kapcsolatban beígért kampányt is felváltsa ezzel a kezdeményezéssel.

 

Tartalmi szempontból ugyanakkor az igazságosság témakörének vitaindítója legalább olyan mértékű változásra utal a párt politikájában, mint a Fidesz belső erőviszonyaival kapcsolatban kezdődött találgatás. A 14. havi nyugdíj újra megismételt osztogató javaslatához képest az igazságosságról szóló vitaindító elvi megállapítása markáns, gazdasági értelemben hagyományos konzervatív pozíció elfoglalására utal: „Fontos azonban leszögeznünk, hogy míg az igazságosság szükséges és kívánatos jellemzője, eszköze és célja egy jól működő társadalomnak, az egyenlőség nem lehet cél, és hosszú távon nem segíti a társadalom működését. Éppen az igazságosság érdekében kell elfogadni az egyenlőtlenséget: az az igazságos, ha a társadalom elismeri a teljesítmények közötti különbségeket, ha a jobb teljesítmény nagyobb javadalmazással, elismeréssel stb. jár.” Amennyiben a Fidesz ezen az alapon kezd neki egy új program, gazdaság-, és társadalomszemlélet megfogalmazásának, az már önmagában is az Orbán Viktor által eddig képviselt stratégiától való elmozdulást feltételez. A minden eddiginél nagyobb nyilvánosságot kapott találgatások a párt belső erőviszonyaira vonatkozóan és a Jövőnk-kampány alapállításai tehát azonos irányba mutatnak, de kérdés, hogy ebből stratégiaváltás következik, vagy egyelőre a belső pozíciók elfoglalásáról és megerősítéséről van szó az ellentétes elképzelést valló Fidesz-politikusok között.

 

Érdekek és ellentámadás

 

Kósa Lajosnak igaza van abban, hogy Gyurcsány Ferencnek érdekében állt a Schmidt Máriáról szóló cikk megjelenése, de csak rövidtávon. Orbán Viktor pártelnöki pozíciója, egyértelmű vezető szerepe a legnagyobb ellenzéki pártban ugyanis nyilvánvalóan megkönnyíti a kormányoldal feladatát, és nem kényszeríti stratégiaváltásra az MSZP-t. Orbán Viktor stabilizálja Gyurcsány Ferenc helyzetét, és továbbra is használhatóvá teszi a Fidesszel szemben megfogalmazott korábbi érveket. Orbán Viktor esetleges távozása, vagy egy újabb jobboldali párt megjelenése lehet, hogy felszabdalja az egyébként eddig sem egységes, és főleg nem elég nagy szavazótábort, de ez kihívás elé állítja az MSZP-t is, mert egy újrafogalmazott ellenzéki program és stratégia alkalmazkodást és nagyobb hatékonyságú kormányzati munkát is megkövetel.

 

A Fidesz összességében azonban védi Orbán Viktor pozícióját, amit jól mutat az a sajtótájékoztató is, amelyet Szíjjártó Péter tartott egy, a MÁV járatain olvasható kiadvánnyal kapcsolatban. A legnagyobb ellenzéki párt bírálata csak részben szól arról, hogy az állami vállalat szolgáltatása Gyurcsány Ferenc „magasztalásával” kapcsolódik össze. A hangsúly sokkal inkább az ellenpontozáson van: nem Orbán Viktor az egyedüli pártvezér, akivel kapcsolatban elvárt a kritikátlan hangnem. Azzal pedig, hogy a Schmidt Máriáról szóló cikk után a Fidesz azt bírálja, hogy egy másik írás Gyurcsány Ferencet „ajnározza”, világosan látszik, hogy a két vezető egymás pozíciójának stabilitásában érdekelt.

 

Sajtókapcsolat:
+36 20 665-0384
Telefon / Fax:
+36 1 430-6699 / +36 1 430-6695