Elnöki bizonytalanság

2007-01-25

A héten a gazdaságpolitikai történések közül az érdeklődés egyértelműen Járai Zsigmond utódának személyére, és a jelölés körüli találgatásokra irányult, ami akár komoly politikai konfliktust is eredményezhet, különösen az elhúzódó jelölés miatt, és annak pártpolitikai felhangjai miatt.

Intézetünk minden héten olyan áttekintést készít, mely összefoglalja a hét legfontosabb, gazdaságpolitikai témájú híreit, eseményeit és nyilatkozatait, továbbá a napvilágot látott adatokat. A nyilatkozatok közül azokat idézzük, melyeket a bejelentő személye, a bejelentés tartalma vagy annak újdonságértéke miatt kiemelkedő jelentőségűnek tartunk.

 

Az elmúlt héten is folytatódtak a tavalyi év gazdasági eseményeit értékelő elemzések, illetve az idei évre vonatkozó előrejelzések, melyek kapcsán ismételten érzékelhetővé vált a kormányzati és az ellenzéki látásmód különbsége. A leginkább azonban rutinból megoldott értelmezési vita sokkal kevésbé foglalkoztatta a nyilvánosságot, mint a mindig népszerűbb személyi kérdések egyike, az MNB leendő elnöke, és a vele kapcsolatos találgatások.

 

Járai Zsigmond jelenlegi elnök mandátuma 2007. március 2-án lejár. Az ebből adódó bizonytalanságra Auth Henrik, az MNB alelnöke is felhívta a figyelmet, amikor bejelentette, hogy Járai dr. Gerhardt Ferenc, a CIB korábbi vezérigazató-helyettesét, jelenleg az MNB igazgatóját jelöli Szapáry György február 21-én lejáró monetáris tanácsi mandátumára, ám a személyi döntésről nem tudott egyeztetni a leendő jegybankelnökkel, mivel még nem került megnevezésre.

 

Ugyan a jelölés a miniszterelnök hatáskörébe tartozik, a koalíción belül számítani lehet feszültségre. Annak ellenére, hogy hivatalos megszólaló nem jelent meg a nyilvánosság előtt, az eddig ismert információk szerint a kormányfő Simor Andrást, a Deloitte első emberét látná szívesen a poszton, míg a szabaddemokraták Surányi Györgyöt, az Intesa Sanpaolo bankcsoport közép- és kelet-európai regionális elnökét. (A médiában eddig mint potenciális elnökjelölt szerepelt: Karvalits Ferenc, az FHB-elnöke; Hamecz István, az MNB ügyvezető igazgatója; a két jegybanktanácstag, Neményi Judit és Oblath Gábor; Felcsuti Péter a Raiffesien; Erdei Tamás az MKB vezére; Farkas Ádám az Allianz és Erős János, a Magyar Fejlesztési Bank első embere.) A jegybankelnök megválasztása során a kormányfőnek azonban nemcsak a nemzetközi hitelminősítők, elemzők véleményét, de saját pártjának támogatását is figyelembe kell vennie, s ez utóbbi különösen hangsúlyos lehet a közelgő szocialista tisztújítás miatt, ám az elhúzódó jelölés fokozza a bizonytalanságot.

 

A bizonytalanságnak oka lehet az is, hogy az MSZP-n belül is eltérő preferenciák alakulhattak ki a leendő jegybankelnök személyét illetően, ami abban az esetben is bonyolítja a jelölési folyamatot, ha Gyurcsány Ferenc esetleg nem a piaci elvárásokat (független MNB-elnök), hanem a párton belüli politikai stabilitást helyezi előtérbe (az MSZP meghatározó csoportjai által ajánlott MNB-elnök).

 

A Heritage Foundation éles kritikát fogalmazott meg Magyarországgal szemben, amikor elemzésében arról írt, hogy a gazdaság még mindig jelentős mértékben függ a kormánytól, magas az állami elvonás aránya, és még mindig nem zárult le a privatizáció. Az elemzés arra is felhívta a figyelmet, hogy még mindig jelentős mértékű a korrupció. Az értékelésre rögtön reagált Kóka János gazdasági miniszter, szorgalmazva az állami szerepvállalás csökkentését a gazdaság szabadabb mozgásának megteremtése érdekében.

 

Eközben az ellenzék változatlanul élesen bírálja a kormányzati reformintézkedéseket. A Fidesz szerint ugyanis a koalíció a választási ígéreteikkel nagyon komolyan becsapa a nyugdíjasokat és az időseket, így szerinte ez a társadalmi csoport a legfőbb vesztese a bevezetett, illetve bevezetendő intézkedéseknek. S az ellenzéki párt nemcsak a nyugdíjasokat érintő intézkedéseket kritizálta, hanem a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium és a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) között, a diákok utazási kedvezmény kapcsán létrejött kompromisszumot is, a párt szóvivője szerint ugyanis ez nem más, mint „újabb sarc”.

 

Legfontosabb gazdasági és pénzügyi mutatók:
GDP növekedés* 4,2%

 

(2006. I-IX.)

 

Ipari termelés

 

növekedése*

10,8%

 

(2006. XI.)

 

Beruházás-növekedés* -0,4%

 

(2006. I-IX.)

 

Munkanélküliség 7,5%

 

(2006. IX-XI.)

 

Infláció* 3,0%

 

(2006. XII.)

 

Reálkereset-növekedés* 3,6%

 

(2006. I-XI.)

 

Államháztartási hiány -2033,8 milliárd Ft

 

(2006. I-XII.)

 

Fizetési mérleg -4062 millió euró

 

(2006. I-IX.)

 

Jegybanki alapkamat 8,00%

* az előző év azonos időszakához képest

Források: Figyelőnet, HVG, Magyar Nemzeti Bank, Portfolio.hu

Politikai nyilatkozatok

Kormányoldal


Kóka János, gazadasági és közlekedési miniszter

Magyarországon szükség van a nemzetközi összehasonlításban is túlzott mértékű állami elosztó rendszerek átalakítására, az állami szerepvállalás csökkentésére a „szabadabb gazdaság” érdekében. Magyarország a mérsékelten szabad gazdaságú országok közé tartozik, a cél, hogy a mérsékelt jelző eltűnjön. A kisebb, hatékonyabb állam jótékony hatással van a gazdaság szabadságára, és ily módon elősegíti az egyén boldogulását, a tehetség és a képességek kibontakoztatását. A versenyképesség javítása érdekében szükség van a vállalkozásokat terhelő járulékrendszer átalakítására, és fel kell számolni a vállalkozások szabadságát akadályozó felesleges adminisztrációs kötöttségeket. Fel kell lépni a teljesítmény elismerését, a verseny szabadságát és a közintézmények működését akadályozó korrupció ellen. A jogbiztonság erősítése érdekében meg kell erősíteni a fogyasztóvédelmi és a verseny-felügyeleti szervezeteket. (január 24.)


Kuncze Gábor, az SZDSZ elnöke

2007 a reformok, illetve a szembenállás mellett a politikai párbeszéd éve lesz, és a törvényhozás talán képes lesz arra, hogy erősebben nyisson a civil társadalom felé. Újra napirendre kívánjuk venni a pártfinanszírozás kérdését, a politika nem kerülheti meg ezt a kérdést, mert a vele szemben megfogalmazott kételyeket csak világos viszonyok megteremtésével lehet eloszlatni. Valószínűleg 2007-ben elfogadják majd az ingatlanadót, amelynek részletein még dolgozik a pénzügyi tárca. A szabaddemokraták szerint ennek az adónemnek mindenre kell vonatkoznia, a vállalkozói és a magáningatlanokra egyaránt. A kis értékű ingatlanok után csak keveset kell majd fizetni. (január 24.)

Négy-öt alkalmas jelölt van a jegybankelnöki pozícióra, s az egyik Surányi György. (január 25.)


Göndör István, az MSZP frakcióvezetőhelyettese

Az MSZP most azt kezdeményezi, hogy a képviselőknek számlával, vagy érvényes szerződéssel kelljen igazolni az albérlet meglétét. Ezt a jelenlegi is folyó ötpárti egyeztetésen fel is vetjük, a képviselők indokolatlan hiányzásának szankcióival együtt. 2006 nyarán a szocialista frakció kezdeményezésére számos olyan változtatás történt, amely csökkentette a képviselők jövedelmét, átlagosan 35–55 ezer forinttal. Ilyen változás, hogy a képviselők már nem utazhatnak ingyen a tömegközlekedési eszközökön, de kevesebb lett a jövedelmük azért is, mert csökkent az országgyűlési bizottságok száma. (január 23.)

 


Ellenzék

Iván László, a Fidesz szakpolitikusa

Szomorúságra ad okot, hogy mindaz, ami ma a nyugdíjasokat és az idősebbeket a megszorító csomag és az ígéretek kapcsán érinti, ők a legfőbb vesztesei. Brutális mértékű az időseket, a nyugdíjasokat érintő infláció mértéke. Az általános inflációs rátánál ez lényegesen magasabb. Az elmúlt év szeptemberében indult az a folyamat, hogy az átlagos infláció és a nyugdíjasokat érintő, kiszámítható és előre jelezhető infláció mértéke elvált egymástól, s a két görbe közötti különbségek nagyon komoly veszélyeztető tényezővé váltak. A koalíció és pártjai a választási ígéreteikkel nagyon komolyan becsapták a nyugdíjasokat és az időseket. (január 25.)

Szijjártó Péter, a Fidesz kommunikációs vezetője

Ez nem siker, hanem újabb sarc. Az utazási kedvezmények tekintetében az oktatási és a gazdasági tárca azt a játékot játszotta, ami az 1980-as évek tempójára emlékeztet. A kormány először hatalmas és elviselhetetlen áremelés szándékát dobta a köztudatba, majd ebből visszatáncolva egy mégiscsak drasztikus áremelés mellett döntött. Az új árak életbe lépésekor, azaz májusban a nappali tagozatos hallgatók számára a jegyek ára 80 százalékkal nő. A kedvezmény mértéke 67,5 százalékról 50 százalékra csökkent, miközben az alapjegyár 17 százalékkal nőtt. Ez volt az, amiért hatalmas sikerpropagandát folytatott le a kormányzat, pedig a bérlet esetében 90 százalékról 67,5 százalékra mérséklik a támogatást, ez pedig azt jelenti, hogy a háromszorosára nő a bérletek ára. Annak dacára, hogy a kormány nem ezt ígérte, mégis drasztikusan emelte a diákok utazási jegyeinek árát, ami újabb sarc számukra, hiszen jelentősen megnöveli kiadásaikat, és még tovább nehezíti életüket. (január 24.)

 


Érdekképviseleti szervezetek

Gaskó István, a Vasúti Dolgozók Szabad Szakszervezetének elnöke

Leállhatnak a vonatok, ha nem lesz eredményes a vasútegészségügy megmaradásáról szóló tárgyalás a kormánnyal. (január 22.)

 

 

Miskolczi Norbert, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának elnöke
Sikerként könyveljük el, hogy az esti tagozatos tanulók minden utazásukra, valamint a levelező tagozatos tanulók az iskola-lakhely közötti utazásaikra a jegyet 50 százalékos kedvezménnyel vehetik meg, bár ezért cserébe a nappali felsőoktatásban részvevők iskola-lakhely közötti utazásaik bérletére 90 százalék helyett csak 67,5 százalék kedvezményben részesülnek. (január 22.)

Elemzői vélemények és jelentések

 

Coface, francia külkereskedelmi biztosítótársaság
A feltörekvő országok költségvetése megszilárdult, de egyes országokban a vállalatok jobban eladósodtak külföldi valutában, mert úgy kevésbé költséges finanszírozást tudnak elérni. Bizalomvesztés vagy monetáris sokk esetén ez az eladósodás tarthatatlannak bizonyulhat, sorozatos fizetési elmaradásokat eredményezhet, amely növekedési problémákat generálhat. Ez a kockázat leginkább a legsebezhetőbb országokat fenyegeti, mert nekik van a legnagyobb folyó költségvetési hiányuk, ez pedig Magyarország és Törökország. A magyar cégek nemzetközi eladósodása az 1997-es 9,3 milliárd dollárról 2004-re 42,6 milliárd dollárra emelkedett. A megszorító csomag ellenére 2007-re 7,4 százalékos GDP-arányos költségvetési hiány várható és az államadósság elérheti a GDP 82,8 százalékát Magyarországon. (január 22.)


Járai Zsigmond, az MNB elnöke
Akár két számjegyű infláció is lehetséges a következő hónapokban. Nem tudom elképzelni, hogy 2002-től az addig elért gazdasági eredményeket ilyen gyorsan, és ilyen mértékben le lehet rombolni, ahogy az az előző kormányzati ciklusban történt. Az MNB nemcsak megőrizte függetlenségét az elmúlt években, de hitelességét is megerősítette. Az MNB egyedüli célja az infláció leszorítása kell hogy legyen. Míg az eurózónában két százalék alatt, Magyarországon jelenlegi három százalék körüli infláció elérése lehet a követendő cél.

A jegybank alapelve, hogy mindig megmondja az igazat. És ez így is marad mindaddig, amíg az MNB jelenlegi vezetése a helyén van. (január 20.)


Auth Henrik, az MNB alelnöke
Járai Zsigmond jegybankelnök Szapáry György február 21-én lejáró monetáris tanácsi mandátuma miatt új alelnökre tett javaslatot: dr. Gerhardt Ferenc, a CIB korábbi vezérigazgató-helyettese, jelenleg az MNB igazgatója a jelölt. A „körülmények miatt” Járai nem tudott egyeztetni a márciustól belépő új MNB-elnökkel - mondta Auth, célozva arra a bizonytalanságra, amit az új elnök személye ismeretének hiánya okoz. Auth azt is elmondta, hogy 8 jelölttel is tárgyalt Járai Zsigmond, de az adott helyzetben csak egy személy vállalta a jelöltséget. (január 22.)


Monetáris Tanács
Az infláció várható alakulását övező kockázatok jelentősek, és nagy valószínűséggel a következő hónapokban is fennmaradnak. Tekintettel a bizonytalanságokra továbbra is figyelemmel kísérjük az inflációs folyamatok alakulását és törekszünk megakadályozni, hogy az egyszeri árszintnövelő intézkedések a várakozásokon keresztül tovagyűrűző inflációs hatásokkal járjanak. A 2006 decemberi, egy évre visszatekintő infláció 6,5 százalékos értéke meghaladja a 2006 év végére 3,5 százalékban megállapított inflációs célt, és kívül esik a ±1 százalékos toleranciasávon is. Az inflációs cél alapvetően a monetáris politika hatókörén kívül álló tényezők miatt a 2006-os évben nem teljesült. A Monetáris Tanács egyértelművé teszi a középtávú inflációs cél elérése melletti elkötelezettségét, és továbbra is törekedni fog az inflációs várakozások lehorgonyzására és középtávon az infláció 3 százalék körüli stabilizálására. (január 22.)


Belyó Pál, az Ecostat igazgatója
Lassult a magyarországi ingatlanpiac növekedésének dinamikája 2006-ban. A kínálat meghaladja a keresletet, a létesítések volumene kevés ingatlancsoport kivételével csökken. Az értékesítési idők hosszabbodnak, az árak alig emelkednek, a használt ingatlanok körében stagnálnak, helyenként csökkennek. Az Ecostat Ingatlanbarométer index tavaly a III. negyedévben 42,7 százalék volt, mintegy 4 százalékponttal alacsonyabb az előző negyedévinél. A 2006. IV. negyedévi index 43,6 százalék, 0,9 százalékponttal növekedett az előző negyedévihez viszonyítva, de összességében továbbra is az ingatlanpiac stagnálására és egyes szegmenseinek visszaesésére utal. (január 24.)


Ecostat
A magyar gazdaság növekedési ütemének lassulását, összességében 2,5 százalékos GDP-növekedés várható 2007-re. A fejlesztések várhatóan a második félévtől kezdődően élénkülnek. A továbbra is kedvező külső feltételek mellett, a csökkenő belső kereslet következtében a magyar gazdaság növekedési üteme 2007-ben lassul. Az infláció átmenetileg emelkedik, miközben a világpiacon az olaj és a nyersanyagok drágulása nem várható.
Az államháztartási hiány jelentősen, a költségvetésben előirányzott mértékben csökkenhet. A beruházások volumene az idén 2,5 százalékkal bővül majd, míg a háztartások végső fogyasztása a tavalyi 1,6 százalékos növekedés után az idén stagnál. Az államháztartási hiány csökkentése érdekében hozott intézkedések következtében visszaesik a lakossági fogyasztás, és a beruházások is mérséklődnek. Ez utóbbit részben ellensúlyozzák az uniós források.
A külkereskedelmi forgalom továbbra is dinamikusan bővül, üteme a múlt évihez képest némileg mérséklődik. Az export bővülése több százalékponttal meghaladja az importét, egyenlege az év második felében pozitívra válthat. Az idei év első felében emelkedő 12 havi árindexre lehet számítani, az év második felében viszont érdemben csökkenhet a fogyasztói árindex. Éves átlagban 6,5 százalék körüli infláció várható. A hiány a GDP 6,2-6,8 százaléka körül lesz. (január 22.)


Fitch Ratings
Az új magyar adósság besorolása „BBB plusz”. Ez megfelel a hosszú futamú szuverén magyar devizaadósság osztályzatának, amelyre a cég leminősítést valószínűsítő negatív kilátást tart érvényben. A magyar adósosztályzat tükrözi, hogy Magyarország egyrészről viszonylag jómódú, sok lábon álló európai uniós gazdaság, erős demokratikus intézményrendszerrel, másrészről a közfinanszírozási helyzet jelentős romlása aggodalmakat keltett a makrogazdasági egyensúllyal kapcsolatban. A költségvetési hiány korlátok közé szorítása 2006 második felében „jó startja volt” a kormány takarékossági terveinek. A hitelminősítő szerint néhány „testes” egyszeri kiadási tétel kiesése jó eséllyel elősegíti, hogy az idei hiány a kormány által tervezett 6,8 százalék (nyugdíjreform-költségek nélkül 5,1 százalék) környékére csökkenjen. A költségvetési konszolidációban elért idei előrelépés kulcstényezője lesz a magyar adósbesorolással kapcsolatos jövőbeni döntéseknek Továbbra is terhelik politikai kockázatok a költségvetési kilátást, és még az idei évre célzott államháztartási hiány is magas az azonos besorolású szuverén adósokéhoz képest. A deficit tovább duzzasztja az államadósságot, amely a 2006-ra becsült GDP-arányos 69 százalékkal szintén magas az azonos besorolású adósok 34 százalékos középértékéhez mérve.

Becslésünk szerint a nettó küladósság a folyó külső bevételek 74 százaléka volt tavaly, vagyis ugyancsak jelentősen meghaladta a „BBB” sávban nyilvántartott szuverén adósok 29 százalékos jellemző középértékét. (január 25.)


Bod Péter Ákos, közgazdász
A tervezettnél nem lesz magasabb, ám sokkal alacsonyabb sem az államháztartás idei hiánya. A költségvetésről és az államháztartás más alrendszereiről szolgáltatott adatok érvényessége ugyan nehezen ellenőrizhető, a kormány kommunikációs gyakorlata azonban már kiismerhetővé vált. A kormány most is tett egy nem túl ambiciózus előrejelzést, amelyet könnyen teljesíthet. Ugyanakkor a növekvő államadósság emelkedő kamatkiadásai miatt sokkal kisebb sem lehet az államháztartás hiánya az előirányzottnál. magyar gazdaság a kedvező világgazdasági konjunktúra hatására idén 2,2-3,0 százalékkal bővülhet, ami tovább csökkentheti az államháztartás idei hiányát és javíthatja a belső egyensúlyt. Magyarország legkorábban, 2010-ben tudja majd teljesíteni az euró bevezetésének előírásait. Azonban az ország már 2010 januárjában, a kritériumok teljesítése előtt beléphet az euró előszobájának számító ERM-II árfolyamrendszerbe. Így szerencsés esetben már 2012 elején bevezethető az unió közös valutája. (január 22.)


International Center for Economic Growth
A kelet-európai új EU-tagok 2006-ban a korábbi években megszokott dinamikus fejlődést mutatták. A gazdasági növekedés üteme a 8 ország átlagában 7,5 százalék volt. Magyarország alig 4 százalékos növekedésével sereghajtó, miközben Észtország és Lettország 11 százalék feletti ütemet produkált. Az egész régióban jellemző volt 2006-ban a hazai kereslet növekvő szerepe. Ezt a jövedelmek emelkedése, a javuló hitelfelvételi lehetőségek és a beáramló EU-s források okozták. 2007-ben Magyarországon kívül mindenhol folytatódik a dübörgés: a régió átlagos növekedési üteme 6,2 százalék lesz, szemben a nálunk várt szerény 2,3 százalékkal. A gazdasági növekedés mindenütt munkahely-teremtéssel jár a régióban. Egyedül Magyarországon növekszik a munkanélküliség aránya 2005-2007 között. (január 25.)


Heritage Foundation

A gazdaság még mindig jelentős mértékben függ a kormánytól, magas az állami elvonás aránya, és még mindig nem zárult le a privatizáció. Magyarország a tavalyihoz képest egy helyet visszacsúszott a „gazdasági szabadságlistán”. A kormány 2006-ban a GDP 49,4 százalékát költötte el, teljes bevételének csaknem 4 százaléka származott állami tulajdonú cégekből és az állami vagyon kezeléséből, ezért mindössze 41,8 százalékosra értékelték a kormánytól való függetlenség szintjét. Az elemzés szerint a korrupció mértéke Magyarországon még mindig jelentős. (január 23.)


Kupa Mihály, volt pénzügyminiszter
Nem értem, mi az oka a kormányzat kapkodásának, amikor állítólag tele voltak reformkoncepciókkal a kormánypártok fiókjai. A „felvilágosult abszolutizmus” ideje régen lejárt, egyeztetésre lett volna szükség az egyes lépések előtt, de ezt a lehetőséget a kormány elmulasztotta. Azt a többezer milliárd forintot, amelyet az EU a felzárkóztatásunkra szán, valóban nem lesz egyszerű racionálisan elkölteni. Brüsszel ugyan rendkívül szigorúan ellenőrzi ezeknek az összegeknek a felhasználását, mégis fennáll a veszélye annak, hogy a támogatások egy részét eltékozoljuk, ugyanis a magyar államigazgatás túlzottan centralizált. Az önkormányzatok le vannak gatyásodva, a kisrégiók vagy működnek, vagy nem, a nagyrégiók pedig csak papíron léteznek. Sehol nincs pénz, pontosabban minden a központi hatalom jóindulatán múlik, mert az alsó szinteken nem végezték el az érdekegyeztetést. Ez óriási veszélyeket rejt magában. (január 23.)

Sajtókapcsolat:
+36 20 665-0384
Telefon / Fax:
+36 1 430-6699 / +36 1 430-6695