Radikalizálódó gazdaságpolitikai vita

2007-02-08

Fidesz kordonbontását követően háttérbe szorultak, ugyanakkor ki is éleződtek a szakpolitikai viták. A pártpolitikai csatározások radikális hangneme a gazdaságpolitikát érintő területeken is megjelent. A legjelentősebb gazdaságpolitikai esemény az Európai Bizottság konvergenciaprogramot elfogadó állásfoglalása volt.

Intézetünk minden héten olyan áttekintést készít, mely összefoglalja a hét legfontosabb, gazdaságpolitikai témájú híreit, eseményeit és nyilatkozatait, továbbá a napvilágot látott adatokat. A nyilatkozatok közül azokat idézzük, melyeket a bejelentő személye, a bejelentés tartalma vagy annak újdonságértéke miatt kiemelkedő jelentőségűnek tartunk.

Az elmúlt hét radikalizálódó hangneme a gazdaságpolitikai vitákra is rányomta bélyegét. A kormányoldal arra hívta fel a figyelmet, hogy a Fidesz kordonbontása, „zavarkeltése” az ország gazdaságát is fenyegeti. A Fidesz viszont visszatért ahhoz a végletes érveléshez, miszerint a kormány gazdaságpolitikája teljesen megbukott, és éppen ez okozza Magyarország instabiltását, a lakosság bizalmának megrendülését a kormányban.

 

Konkrét események kapcsán azonban alig alakult ki vita. Így például a politikai térben arról sem esett sok szó, hogy az Európai Bizottság tarthatónak találta a decemberben aktualizált konvergenciaprogramot, és a hosszú távú magyar konvergenciacélokat. A Bizottság értékelésében jelentősnek nevezte a három százalékos deficitcsökkentési programot, ugyanakkor felhívta a kormány figyelmét az idei költségvetési célok szigorú betartására, és a kiadások féken tartására, valamint kitért a nyugdíjreform intézkedések szükségességére is.

 

Az eredményt elsősorban Veres János pénzügyminiszter igyekezett pozitívan kommunikálni, aki szerint a bizottság reálisan értékelte a programot, és az ország megtette a megfelelő lépéseket a reformok területén, amit az értékelés is bizonyít. Orbán Viktor szerint azonban egyértelműen bebizonyosodott, hogy a kormány gazdaságpolitikája hibás. Megismételte álláspontját, ami szerint adócsökkentésen, alapuló, a gazdaságot felpörgető lépésekre volna szükség.

 

 

A héten is kritika érte az Új Magyarország Fejlesztési Tervet, amely szerint a pályázati lehetőségekből kizárták a jobboldali vezetésű településeket. A bírálat megfogalmazója Surján László, EP-képviselő volt, aki eddig viszonylag ritkán hallatta szavát a kérdésben. A támadást Bajnai Gordon és Baráth Etele igyekeztek elhárítani. Egyéb gazdasági kérdésekben az ellenzék viszonylagos passzivitást mutatott.

 

Több külföldi elemző cég napvilágot látott elemzése szerint már tapasztalhatóak a kiigazítás első pozitív jelei, és a költségvetés hiánycéljai nagy valószínűséggel tartva lesznek. Az ingatlanpiacokon többen is jelentős áresésre számítanak.

Legfontosabb gazdasági és pénzügyi mutatók

GDP növekedés* 4,2%

 

(2006. I-IX.)

 

Ipari termlés növekedése* 10,8%

 

(2006. XI.)

 

Beruházásnövekedés -0,4%

 

(2006. I-IX.)

 

Munkanélküliség 7,5%

 

(2006. X-XII.

 

Infláció* 3,0%

 

(2006. XII.)

 

Reálkereset-növekedés* 3,6%

 

(2006. I-XI.)

 

Államháztartási hiány 191,1

 

milliárd Ft

(2007. I.)

 

Fizetési mérleg -4062 millió euró

 

(2006. I-IX.)

 

Jegybanki alapkamat 8,00%

* az előző év azonos időszakához képest

 

Források: Figyelőnet, HVG, Magyar Nemzeti Bank, Portfolio.hu, Világgazdaság, Origo

Politikai nyilatkozatokKormányoldal

 

 

Bajnai Gordon, fejlesztéspolitikai kormánybiztos

A lehető legnagyobb mértékben föl kell gyorsítani az uniós támogatások célba juttatását, ügyelve arra, hogy a „forráséhség” csillapítása ne okozzon elhamarkodott döntéseket. Magyarország a huszonöt uniós tagállam közül elsőként juttatta el Brüsszelbe a 2007 és 2013 közötti fejlesztések tervét, és elsőként továbbítottuk az operatív programokat is. A következő hét esztendőben a legnagyobb forrás a közlekedésfejlesztésre jut majd, erre 1721 milliárd forint áll rendelkezésre az Új Magyarország Fejlesztési Tervben (ÚMFT). Ennek az összegnek 45 százalékát fordítja hazánk az elképzelések szerint közútfejlesztésre. Nagyon fontos, hogy ne csak gyorsforgalmi utakat és autópályákat építsünk, hanem a kistelepüléseket is bekapcsoljuk az úthálózatba. Az uniós támogatás nem ingyenpénz, nem magánberuházások megvalósítását szolgálja, éppen ezért azt vettük figyelembe a héten megjelent pályázati kiírások elkészítéskor, hogy a vállalkozóknak szánt támogatások minél inkább közcélt is szolgáljanak. (február 2.)

 

Több területen is kulturális váltásra van szükség, hogy Magyarország fejlődjön. Meg kell változtatni az öngondoskodás alacsony szintjét, és normává kell, hogy váljon az egyéni teljesítmény tisztelete, változásra van szükség a normakövetés területén is, mert ennek ma nagyon alacsony a szintje, illetve változásra van szükség a társadalmi szolidaritás területén. Az unióban azok az országok zárkóztak fel sikeresen, amelyek stabil makrogazdasággal és nyitott külgazdasággal rendelkeznek. Magyarország ezen a két területen jól áll, de másik két területen, a korrupciós index, valamint a pénzelosztással foglalkozó intézmények hatékonysága területén kevésbé. A felmérések szerint, amíg egy ország nem éri el az EU fejlettségének 75 százalékát, addig az országon belül a régiók közötti különbség nő. Ma az ország még 15 százalékra van ettől a 75 százaléktól, és ha olyan ütemben gyarapodunk, mint eddig, akkor tíz év múlva érjük el az EU átlagos fejlettségének ezt az emlegetett 75 százalékát (február 3.)

 

Veres János pénzügyminiszter

A szeptemberi-októberi utcai zavargások 200 milliárd forintjába kerültek az országnak. Ennyi többletkamatot kell kifizetnünk, ugyanis 2008-tól 2010-ig az állampapírok hozamszintjének akkori emelkedése miatt. Ebben a helyzetben akár két nap is rendkívül sokba kerülhet, nem beszélve az elhúzódó zavargásokról.(február 2.)

Nem a bevételnövelés, hanem a kiadáscsökkentés finanszírozza a költségvetési hiány mérséklését a 2006-os tervezett 10,1 százalékos GDP-arányos szintről, a 2009-es 3,2 százalékra. A GDP dinamikája viszont valószínűleg meghaladja a költségvetésben betervezett 2,2 százalékos szintet. (február 3.)

 

Meg kell várni az első félévet, s akkor dönthet a kormány a makropálya esetleges korrigálásáról. Most arra kell koncentrálni, hogy betartsuk a 2007-es kereteket. A 2008 utáni időszak még elég távol van, és így érthető, hogy az elemzők, a bizottság is kockázatokat látnak. Ahogy közeledünk ehhez az időszakhoz, a kockázatok csökkenni fognak. Igaza van a bizottságnak abban, hogy a nyugdíjrendszer fenntartható finanszírozása az egyik legsürgősebben megoldásra váró problémája a magyar államháztartásnak. Ez ügyben újabb döntések születnek a következő hónapokban, de a munka fázisa miatt most még ezekről sem nem lehet beszámolni. A költségvetés bevételei a következő hónapokban meghaladhatják a terveket, míg a kiadások márciusig a célok közelében alakulhatnak. (február 8.)

 

Gyurcsány Ferenc miniszterelnök

Ha valami rendkívüli nem történik a világgazdaságban, akkor a magyar gazdaságban a közpénzügyek területén a kiigazítás szándékával, kizárólag egyenlegjavítás szándékával új intézkedéseket nem kell hozni. Már lehet látni a fényt a kiigazítás politikája végén. Mindez azonban távolról sem jelenti a korábbi korlátozó intézkedések visszavonását. Köszönet illeti Magyarország lakosságát, mert annak ellenére sem nyújtanak támogatást a radikális politikához, hogy újabb és újabb szándék van a béke és a nyugalom felborítására. (február 6.)

 

Kóka János gazdasági és közlekedési miniszter

Magyarországon kettéosztott gazdaság figyelhető meg: a magánszektor jól fejlődik, az export növekszik. Másfelől viszont az állami szektor nem hatékony, túlméretezett a bürokrácia, felesleges struktúrák működnek, és ez a terület az összes tartalékot felemésztette. Ebben a helyzetben össze kellett állítani egy olyan takarékossági csomagot, amely 2009-re az államháztartási hiánynak a GDP három százalékára való csökkentését irányozza elő. A januárban érvénybe lépett takarékossági intézkedések hatására a fogyasztás jelentősen lefékeződik. Az euró bevezetésére nincs rögzített időpont, de valószínű, hogy a 2011 és 2013 közötti időszakban csatlakozik az ország az euróövezethez.(február 6.)

 

Lippényi Tivadar, a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal (NKTH) elnökhelyettese

A kormány hamarosan megtárgyalja az ország innovációs stratégiáját, az elkészült tervezetet a tudomány és a gazdasági élet szereplői is támogatják. Az új innovációs stratégia célrendszerében a társadalmi jólét és a gazdasági versenyképesség növelése kiemelt szerepet játszik. Új intézményi rendszerként létrehoznák a nemzeti innovációs ügynökséget vagy központot az NKTH és a Kutatási és Pályázati Iroda (KPI) bázisán. Az új innovációs intézmény többi között koordinálja a regionális innovációs rendszert és ellátja a hozzárendelt feladatokat. (február 8.)

 

Garamhegyi Ábel, a GKM államtitkára

Amíg a versenyszféra jól teljesít Magyarországon, például az ipari termelés évente 10 százalékkal nő, addig az állam nemcsak a magas államháztartási hiány miatt "húz vissza", hanem az államigazgatás elavult rendszere miatt is. Ebből is következik, hogy az állam által indított strukturális reformok elkerülhetetlenek. A megindult kiigazítási program következtében GDP arányosan az állam kiadásait 5,5-6 százalékkal kell csökkenteni. 2006-2009 között második lépésben, 10 éves időszakban, az állami jövedelem-centralizációt a jelenlegi 51 százalékról 40 százalékra szükséges mérsékelni. A MÁV személyszállítási üzletágának leválasztása például segíthet abban, hogy a vasút jelenlegi 165 milliárd forintos vesztesége csökkenjen, a BKV-nál pedig havi 30 millió forint megtakarítást hozhat az elektronikus jegyellenőrző kapuk beállítása a bliccelők kiszűrésével. (február 2.)

 

 

Ellenzék

 

Orbán Viktor, a Fidesz-MPSZ elnöke

Rendkívül kockázatos az a gazdaságpolitika, amelyet Magyarország ma folytat. Ez egy megbukott gazdaságpolitika már most, tehát nem fogja tudni elérni a maga által kitűzött célokat sem, ráadásul olyan mély válságba sodorja Magyarországot, amelyből hosszú évek kemény munkájával is nehéz lesz kilábalni. A jelentés világosan leszögezi, hogy "a megszorítások eredményeképpen jelentősen csökken a gazdasági növekedés üteme, nő az ország eladósodottsága, és mindezek eredményeképpen nőni fog a munkanélküliség". Én annak vagyok a híve, arra találok érveket ebben a jelentésben, hogy Magyarországnak erőteljes gazdaságpolitikai fordulatra van szüksége. Az adókat növelő gazdaságpolitikát végre a gazdasági növekedést serkentő, munkahelyek létrejöttét segítő, adócsökkentéses gazdaságpolitikára kellene változtatni. Magyarország gyámság alatt van, konvergenciaprogramját úgy fogadták el, hogy időről időre ellenőrizni kell, betartja-e az abban foglaltakat. Ennek az az oka, hogy a kormány elvesztette szavahihetőségét, és a korábban ígérttel ellentétesen haladt. (február 7.)

 

 

Surján László, KDNP

A kormány az unióból érkező támogatásokkal kapcsolatban becsapta az embereket. Az első pályázati kiírások megmutatták, hogy az esetek nagy részében a támogatás mértéke messze elmarad a meghirdetett adatoktól és a lehetségestől is. Túl magas a szükséges, 70 százalékos önrész, amit a tőkeszegény kisvállalkozások nem tudnak teljesíteni. A Gazdasági Versenyképesség Operatív Program (GVOP) mellékleteként közzétett lista, amely meghatározza, hogy mely településen élők pályázhatnak, felveti a politikai diszkrimináció gyanúját a jobboldali vezetésű településekkel szemben, mit amilyenek a listára fel nem került Karcag, Püspökladány és Csurgó. Az sem elfogadható, hogy a pályázati részvételt az árbevétel meghatározott, túl magas éves növekedéséhez köti a kiíró. Most még csak mintegy 30 milliárd forint értékű kiírás jelent meg, ám az év folyamán ezermilliárd forint értékű pályázat megjelenésére lehet számítani. Így van lehetőség a feltételek korrigálására. Semmi sincs még elrontva. Célszerű lenne, ha az önrész a korábban bejelentett 15 százalék, illetve a mikrovállalkozások számára minimális lenne, és a telephely szerinti korlátozásokat kistérségi és nem települési szinten kellene meghatározni, és a hátrányos helyzetű kistérségek bármely településéről lehessen pályázni. A központi régió kizárását is árnyalni kellene. (február 5.)

 

Elemzői vélemények és jelentések

 

 

Járai Zsigmond, az MNB elnöke

Gyurcsányi gazdaságpolitika: egy rossz pályáról átállunk egy másik rosszra - Az államháztartást rendbe kell tenni, csak azt nem értem; ha ilyen fájdalmas lépéseket vállal egy kormány, akkor már jó lépéseket is tehetne. Az elmúlt négy évre az volt a jellemző, hogy hihetetlenül nagy költségvetési deficit mellett próbált gazdálkodni az ország. Az állam sokkal többet osztott el, mint amennyi a bevétele volt, és á különbséget hitelek felvételével fedezte. Nagyon megnőtt az adósságállomány, a kamatteher, és ez az ország eladósodásához vezetett. Most a reformok pozitívuma az, hogy végre fölismerték, fenntarthatatlan a nagy költségvetési deficit, csakhogy ha az a probléma, hogy túl sok a költségvetés kiadása, akkor nem ehhez kell hozzáemelni a bevételeket, hanem a kiadásokat kellett volna lefaragni. Ezután valóban csökkenni fog a költségvetési deficit, és ez számos szempontból pozitív, de a terheket az állampolgárokra, a vállalkozókra rakják, és ettől csökken a gazdaság versenyképessége, növekedési üteme, és újratermelődnek a költségvetési gondok. (február 6.)

 

Bod Péter Ákos, az MNB volt elnöke

Az óvatos brüsszeli támogatást a hazai szakértők többsége is osztja. A siker gyakorlatilag a megvalósítás szigorúságán múlik. Azonban kiigazító lépések túlzottan építenek olyan adóbevételekre, amelyekre csak akkor lehet számítani, ha már tényleg befolytak. Az adótételek sorsa ugyanis mindig bizonytalan, mindaddig, amíg be nem fizették őket. Egyfelől tehát némi kétely vetődik fel a bevételek körül, egyszersmind olyan kiadásokat faragtak le, amelyekre továbbra is igen nagy igény van a társadalomban. A program három évet kér a korrekcióra, s ezzel a határidők egybeesnek ugyan a politikai ciklussal, de más logika alapján. Ennyi idő ugyanis kell ahhoz a kiigazításhoz, amelyet elterveztek. A kormány szerint a programban foglaltaktól a választási kampányévben sem fognak eltérni, de ebben sokan kételkednek. A közös európai fizetőeszköz bevezetését is a választási bizonytalanság miatt teszi a szakemberek többsége 2013–2014-re. Azonban attól tartok, nem állunk tartós növekedési pályára. A programban ugyanis túl sok az adó- és túl kevés a reformkomponens. Ez azt jelenti, hogy tűzoltásra alkalmas, de a 2010 utánra betervezett látványos fejlődés megalapozására nem. Ennek a fejlődésnek az alapjait ugyanis nem rakja le, vagyis az alapozással 2010 után kell foglalkozni, ami újabb időveszteséget jelent a felzárkózásban. (február 8.)

 

KSH

Tavaly decemberben az ipari termelés az előzetes, szezonálisan és munkanaptényezővel kiigazított index szerint 2,2 százalékkal nőtt a novemberi, és – munkanaptényezővel korrigálva – 14 százalékkal emelkedett a 2005. decemberi szinthez képest. Kiigazítatlan számok alapján az ipari termelés a 2005. decemberit 8,7 százalékkal haladta meg. A szezonálisan és munkanaptényezővel is kiigazított havi ipari termelési index 2006. novemberben 0,2 százalékkal emelkedett. Az ipari termelés 2006. novemberben az előző év novemberéhez viszonyítva 10,8 százalékkal nőtt. A termelés volumene 2006 első tizenegy hónapjában 10,3 százalékos növekedést mutatott az előző év azonos időszakához képest. Az ipari termelés 2005-ben 7,3 százalékkal volt magasabb a 2004. évinél. Az ipari termelés 2005 decemberében 7,7 százalékkal, munkanaphatástól megtisztítva 12,9 százalékkal nőtt a 2004. decemberihez viszonyítva.

 

Vámosi-Nagy Szabolcs, az Ernst & Young adószakértője

Időbe telhet, mire az adóhivatal megbirkózik az év elején rázúdított többletteherrel. Összesen tizenhét fajsúlyos feladat került az adóhatósághoz, aminek az időzítése komoly hiba volt. Aki el akarja kerülni az adókat, az akkor is kibújik a fizetésük alól, ha roppant világosak a jogszabályok. Az adókat sehol sem szeretik, de a demokratikus működés két pillérét a politikai pártok és az adózás jelentik. Úgy gondolom, hogy az az öntudatos polgár, aki elvárásokat fogalmaz meg a kormánnyal és az állammal szemben, azzal is tisztában van, hogy a közügyek fedezetének megteremtéséhez neki is hozzá kell járulnia. Ennek a belátása viszont évtizedek kérdése, a társadalmi tudat nagyon lassan változik. Fontos azonban megemlíteni, hogy a komoly cégek mindig a törvényes utakat keresik. A legális kereteken belül azután komoly erőfeszítéseket tesznek a befizetendő adók minimalizálására, de normális gazdálkodó nem akarja magára haragítani az államot, különösen nem a pénzügyek terén (február 5.).

 

GKI Gazdaságkutató, Erste Bank

A magyar gazdaság növekedési ütemét nem elsősorban a hazai fogyasztás és beruházás dinamikája, hanem az európai konjunktúra és ahhoz kapcsolódóan a kivitel és a behozatal dinamikája közötti különbség határozza meg. Ezért a kiigazítási és reformprogram csak kisebb mértékben lassítja a magyar gazdasági növekedést. GDP 2007-ben legalább 3 százalékkal emelkedik. Élénk, 8 százalék körüli növekedés várható az iparban. Az építőipar és az üzleti szolgáltatások jelentős része 4 százalék körüli vagy feletti ütemben emelkedik. A mezőgazdasági termelés kissé bővül. Alig több mint stagnálás várható viszont a kereskedelemben, visszaesés a közszolgáltatások teljesítményében. A foglalkoztatás a költségvetési szférában 3-4 százalékkal, összességében viszont csak kissé csökken, a munkanélküliség 7,8-8 százalék körülire nő. Az üzleti szféra bérmagatartása valószínűleg a 2006. évihez igazodó lesz. Folytatódik a 7 százalék körüli bruttó keresetnövekedés. A nettó keresetek - az egészségbiztosítási járulék emelése, az adókedvezmények szűkítése - következtében éves átlagban 3 százalékponttal kisebb mértékben emelkednek. Az szja-tábla módosítása - az alsó kulcs sávhatárának emelése, illetve a szolidaritási különadó - differenciáltan hat. Az üzleti szférában a reálkeresetek viszont csak 1-2 százalékkal csökkennek. A költségvetési szektorban az összesített bértömeg nem emelkedik, de az egy főre eső bruttó kereset 2 százalékkal nő. Így a költségvetési szektorban számos munkavállaló kézhez kapott nettó keresete éves átlagban csökken, a reálbér mérséklődése 6-8 százalék körüli, de esetenként akár 10 százalékos lesz. Összességében a nemzetgazdasági reálkeresetek mintegy 3,5 százalékkal csökkennek, és ezzel a 2005. évi szintre esnek vissza. A nyugdíjak reálértéke lényegében nem változik, de ezen belül a csak az indexálás miatti nyugdíjemelésben részesülők számára a nyugdíjak vásárlóértéke – a mérséklődő reálbérek hatására – kissé csökken, míg a nyugdíjkorrekciós körbe tartozók reálnyugdíja 3,5 százalékkal emelkedik. A reáljövedelem 2 százalékos mérséklődése ellenére a lakosság fogyasztása várhatóan nem csökken. A nettó megtakarítás az új hitelfelvétel lassulása miatt emelkedik, a GDP 5,5 százaléka lesz. Az államháztartási deficit 2007-ben az előirányzott 6,8 százaléknál kisebb, 6 százalék körüli lehet a feltételezettnél kedvezőbb induló egyensúlyi helyzet és magasabb adóbevételek, továbbá a különböző kiadáscsökkentő intézkedések és a második félévben várható kamatcsökkenés együttes hatására. A bruttó államadósság a konvergencia programban szereplőnél kisebb 2006. és 2007. évi folyó hiány, továbbá a forint erősödése, valamint a privatizációs bevételek révén a 70 százalékot csak kissé meghaladó szinten tetőzhet. (február 5.)

 

Holzer Péter, nyugdíjszakértő

Áttekinthető, hiteles és finanszírozható nyugdíjrendszerre lenne szükség, hiszen a mai nyugdíjrendszer nem az, leginkább nem áttekinthető. Nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy jelenleg 1,5-2 millió ember van, akinek éves jövedelme nem éri el a minimálbért. Ők járulékot nem, vagy alig fizetnek, így nyugdíjuk is alig, vagy egyáltalán nem lesz. Ez, a szakirodalomban gammának elkeresztelt réteg az 1945-1959 közötti, 2,1 millió embert jelentő generációban közel 21 százalékot képvisel. A folyamatosan munkában lévők és járulékot fizetők aránya, a szakirodalomban alfa névvel illetett csoport aránya 44 százalék. (február 3.)

 

Suppán Gergely, Takarékbank

A gazdaság lelassulásának hátterében a munkabérekre rakódó adóterhek növekedése áll. Az alacsonyabb ütemű növekedés következményeként kevesebb munkahellyel és kevesebb adóbevétellel számolhatunk. Pontosan ezért jogos az EB kételye a hiánycélok tarthatóságával kapcsolatban. Ahogy távolodunk 2009-től, úgy lesz egyre kisebb a valószínűsége, hogy teljesül az államháztartási hiánycél. Ennek oka az alacsony foglalkoztatottságon túl az államháztartás alrendszereit érintő mélyreható reformok elmaradása. Brüsszel teljesen jogosan kéri számon a reformok további kidolgozását: jó példa erre a nyugdíjrendszer megoldatlansága, amely folyamatosan újratermeli a hiányt. A nyugdíjreform terén nagyon keveset lépett előre a kormány, miközben a nyugdíjkassza hiánya évről évre nő. (február 6.)

 

Lányi Bence, Raiffeisen Bank

A legnagyobb kérdés a nagy rendszerek reformja: a deficitcsökkentési pálya erre épül(ne), nem pedig az évről évre való megszorításokra. Eddig csupán az egészségügyben történt bármi is, de messze nem lehet azt mondani, hogy a reformterveket egyetértés kísérné a területen.(február 7.)

 

Barclays Capital

Jóllehet az első havi deficit jóval meghaladta a tavalyi azonos hónapban mértet, összességében már látható, hogy a takarékossági program elkezdett hatni. Mivel a részletes bevételi és kiadási lebontás még nem ismert, a program eddigi hatása sem mérhető fel pontosan, de a fő számok máris valamelyes megkönnyebbülést hozhatnak a piacokra, mivel a kormány saját hiány-előrejelzését is alulteljesítette. Ez növeli az egész évre szóló, 6,8 százalékos (ESA95-ös szabványú) deficitcél hitelességét. (február 7.)

 

Dresdner Kleinwort

A közszféra pénzforgalmi szemléletű hiányhelyzetének elsődleges idei becslése is arra enged következtetni, hogy a kormány folytatja a deficit ellenőrzés alá vonására, valamint saját hitelességének újjáépítésére tett erőfeszítéseit. Tekintve a bevételek kedvezőtlen eloszlású szezonalitását, valamint azt, hogy a kiadások jelentős arányban terhelik az év első időszakát, nem valószínű, hogy a költségvetési konszolidáció hatása a második negyedév vége előtt érdemben érezhetővé válik. Mindemellett a kormányra nehezedő nyomás az újabb tiltakozások és a közszférabeli sztrájkok kilátása miatt erős marad a következő néhány hónapban. (február 7.)

 

JP Morgan

A januári költségvetési „meglepetés” mértéke és iránya is beleillik abba a kormányzati stratégiába, amely szerint a kormány „konzervatív” deficitcélt jelöl meg, amelyet aztán alulteljesít. Az év egészére is valószínűsíthető, hogy a tényleges hiány el fog maradni a 6,8 százalékban meghatározott, ESA95-ös szabvánnyal számolt, nyugdíjreform-költségeket is tartalmazó céltól, mivel úgy tűnik, hogy az áfa-bevételeket alulbecsülték. (február 7.)

 

Goldman Sachs

Nemcsak az első havi, de a 895 milliárd forintos első negyedévi hiányról szóló pénzügyminisztériumi előrejelzés is eltúlzott mértékben borúlátó. A magyar kormány el fog maradni saját „konzervatív” költségvetési céljaitól, és valószínű, hogy mind az első negyedévi, mind az év végi hiány alacsonyabb lesz a hivatalos várakozásnál. A kormány jelenleg éppen hitelességét építi újjá a piacokon, és ebből az okból hajlamos inkább óvatos irányban tévedni. 2006-os államháztartási hiány is valószínűleg elmaradt a 10,1 százalékos tervtől, és a cég 2007-re 6,4 százalékos GDP-arányos deficitet jósol a konvergenciaprogramban szereplő 6,8 százalék helyett. A költségvetési előrelépés kedvező a magyarországi hozamgörbe hosszabb végén, az idei első néhány hónap inflációs számainak lehetséges hatása azonban aggodalomra adhat okot. (február 7.)

 

Fitch Ratings

A költségvetési hiány korlátok közé szorítása 2006 második felében „jó startja volt” a kormány takarékossági terveinek. Néhány „testes” egyszeri kiadási tétel kiesése jó eséllyel elősegíti, hogy az idei hiány a kormány által tervezett 6,8 százalék környékére csökkenjen. (február 7.)

 

Binder István, a PSZÁF szóvivője

Idén akár 10-15 százalékot is elérheti az ingatlanok árának visszaesése, jórészt a külső környezeti hatások okozta keresletvisszaesés miatt. A kormány kiigazító csomagja ugyanis olyan időszakban érkezik, amikor az árak már amúgy is stagnálnak, sőt, több területen egyértelmű áresés tapasztalható. A közeljövőben az ingatlanhitelek és ingatlanbefektetési termékek iránti kereslet feltehetőleg csökken, a hitelintézeteknek számolniuk kell hitelezési veszteségeik átmeneti növekedésével is. Az ügyfelek nem fizetése esetén a bank a fedezetek érvényesítésén keresztül tudja mérsékelni veszteségeit, e fedezetek jelentős része pedig ingatlanalapú jelzálog. (február 8.)

 

Duna House

A keresletet visszafogó hatásokról a piaci szereplők már 2006-ban értesülhettek, a lakosság pénztárcáján az idei évben érződnek majd jobban a bekövetkezett folyamatok: az első emelt összegű energiaszámlák kézhezvétele, a jövedelmek csökkenése aligha erősíti majd a valós vásárlóerővel rendelkezők táborát, miközben továbbra is a levegőben lóg a várható ingatlanadó kérdése, melyről az elemzés készítésének pillanatában még nem sok konkrétumot tudni. A jelenlegi információk alapján idén aligha várhatók olyan, a piacot jelentősebben megmozgató és potenciális keresletnövelő intézkedések, mint például az államilag támogatott hitelek kedvezményezetti körének bővítése, vagy a forgalmi és személyi jövedelemadó kulcsok átalakítása, vagy akár a reáljövedelmek növelésének irányába ható bármilyen intézkedés. (február 8.)

 

Sajtókapcsolat:
+36 20 665-0384
Telefon / Fax:
+36 1 430-6699 / +36 1 430-6695