Hiába várt adó?

2007-03-01

Az Alkotmánybíróság által megsemmisített elvárt adó elmaradása egyes vélemények szerint akár a konvergenciaprogramban megfogalmazott hiánycélt is veszélyeztetheti. A téma azonnal a pártpolitikai küzdelmek középpontjába került, és az ellenzék kormányzati intézkedések sikertelenségét hangsúlyozó kritikájának elemévé vált.

Intézetünk minden héten olyan áttekintést készít, mely összefoglalja a hét legfontosabb, gazdaságpolitikai témájú híreit, eseményeit és nyilatkozatait, továbbá a napvilágot látott adatokat. A nyilatkozatok közül azokat idézzük, melyeket a bejelentő személye, a bejelentés tartalma vagy annak újdonságértéke miatt kiemelkedő jelentőségűnek tartunk.

 

Újabb kisebb akadály gördült a kormányzati egyensúlyteremtő szándék elé, miután – a házipénztáradó elutasítását követően – az Alkotmánybíróság határozatában megsemmisítette az elvárt adó bevezetéséről szóló jogszabályt. Az új adónemből a költségvetés erre az évre 50-55 milliárd forintos bevételt tervezett. A döntést követően jogi-politikai vita bontakozott ki az MSZP és a Fidesz között. Veres János pénzügyminiszter kormányszóvivői sajtótájékoztatón jelentette be: mivel az adó két hónapig hatályban volt, az február és január hónapokra érvényes marad, és azt az érintetteknek be kell fizetnie. A Fidesz válaszreakciójában azt javasolta a vállalkozásoknak, hogy ne fizessék be az elvárt adót, és aki ezt esetleg már megtette, a befizetett összeget kamatostul igényelje vissza. Varga Mihály – a kormányzati intézkedések sikertelenségét hangsúlyozó általános Fidesz-kommunikációval egybehangzó – álláspontja szerint a konvergenciaprogram gyakorlatilag kudarcot vallott. Szakértők szerint amennyiben a kormány szeretné elérni az adó befizetését, úgy azt külön kellene szabályoznia, ami újabb alkotmánybírósági beadványokhoz vezetne. A kormány egyelőre nem nyilatkozott arról, hogy mivel kívánja pótolni a kieső adónemet, azonban a pénzügyminiszter szerint a hiány semmiképpen sem lesz több a bruttó hazai termék 6,8 százalékánál. Az elvárt adó elutasítását követően egyes újságokban újra feltűntek az ingatlanadóval kapcsolatos spekulációk.

 

Az elvárt adó és kormányzati bérbefagyasztási törekvések sikertelensége is szerepet játszhat Gyurcsány Ferenc miniszterelnök kijelentésben, amely szerint 2012-ig Magyarországon nem várható adócsökkentés, mivel továbbra is a költségvetési hiány 3 százalékon való tartása a cél. Mindez összefügghet azzal, hogy a kormányzat több érdekvédelmi szervezettel is kompromisszumot kötött – eltérve a bérbefagyasztási tervektől –, illetve újabb adóbevételtől esett el az elvárt adó elutasításával. Az adócsökkentés 2012-re való kitolásával ugyanakkor a miniszterelnök szembement pár hónappal korábbi nyilatkozataival, amelyekben arról beszélt, hogy a ciklus második felében a kormány enyhíthet a megszorító intézkedéseken. A kijelentés a koalíciós partner egyik hosszú ideje hangoztatott, központi fontosságú programpontjával is ellentmondásban van, így az SZDSZ-szel szemben is konfliktusokat eredményezhet. Az ellenzéki politikusok, kitartva álláspontjuk mellett, továbbra is adócsökkentést sürgetnek.

 

A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség néhány nappal azok meghirdetése előtt több pályázat esetében is módosította a pályázhatósági feltételeit. A hirtelen változtatást a sajtó és az érintettek is kedvezőtlenül értékelték.

 

 

Legfontosabb gazdasági és pénzügyi mutatók

GDP növekedés*

3,9%

(2006.I-XII.)

Ipari termelés növekedése*

8,7%

(2006. XII.)

Beruházásnövekedés*

-0,4%

(2006. I-IX.)

Munkanélküliség

7,5%

(2006. X-XII.)

Infláció

7,8%

(2007. I.)

Államháztartási hiány

 

-196,1 milliárd Ft

 

( 2007. I.)

Fizetési mérleg

-4062,0

(2006. I-IX.)

Reálkereset-növekedés*

3,6%

(2006. I-XII.)

Jegybanki alapkamat

8,00%

* Változás az előző év azonos időszakához képest

Források: Figyelőnet, HVG, Magyar Nemzeti Bank, Portfolio.hu, Világgazdaság, Origo

 

Politikai nyilatkozatok

Kormányoldal

 

Veres János, pénzügyminiszter

Csak az első három hónap tényadatainak megismerése után dönt arról a kormány, hogy szükséges- e módosítani az idei évre szóló 6,2 százalékos inflációs prognózist. Az érvényes kormányhatározatnak megfelelően továbbra sem látjuk célszerűnek az euróbevezetési dátum kitűzését, de a konvergenciaprogram tervezett végrehajtását követően, tehát 2009-ben előreláthatóan teljesítjük a maastrichti követelményeket. (február 23.)

Aki ma a reformok ellen beszél, az a haladás ellen érvel. A strukturális reformokhoz sok erő, energia és politikai támogatás kell, amelyet eddig az MSZP parlamenti frakciója és a párt is alapvetően megadott a kormányzatnak. Ha a reformokat elfogadták a befektetők, az elemzők és az Európai Unió, akkor bátran ki kell állni az intézkedések mellett. A reformoknak meglesz a politikai hozadékuk is a választók szavazataiban. (február 24.)

 

A kormány az elkövetkező egy hétben áttekinti az Alkotmánybíróságnak az elvárt adó kérdésében hozott döntéséből fakadó feladatait. Nagyságrendileg mintegy 50 milliárd forintról lehet szó, de a becslést nehezíti, hogy az ítélet kimondja, hogy az a kihirdetés napjával hatályos, vagyis február 26-ig az adó jogos. A kormány biztosítani fogja a konvergenciaprogram végrehajtását. (február 28.)

 

Az ECOFIN ajánlására fokozni fogjuk az ellenőrzéseket. A leglényegesebb változás már bekerült az államháztartási törvénybe, az első negyedév végén alkalmazzuk majd, azaz valamennyi költségvetési fejezet negyedévente beszámol a kormánynak költségvetési helyzetéről, bevételeinek és kiadásainak alakulásáról. Ha ez az előirányzatoknak megfelel, akkor felhasználhatja az adott fejezet tartalékát. Amennyiben nem, akkor a tartalékból kell fedezni az egyenleg romlását. A 2008-as költségvetés előkészítésében az Országgyűlés elé beterjesztett javaslat elsődleges egyenlege szufficites lesz. (február 28.)

 

Gyurcsány Ferenc, miniszterelnök

A helyes irányba tartunk, és nem tervezünk semmi olyat, amitől puhulna a terv. Továbbra is 3 százalékos GDP-arányos deficit a cél 2009-ben. A 2006 végi és a 2007 eleji államháztartási számok jobbak lettek a vártnál, ezzel együtt a kabinet - ötévi hiánytúllépés után - még csak most kezdi újjáépíteni hitelességét. Nem akarom elvesztegetni az eddig megszerzett hitelességet. Legkorábban 2012-ben lehetséges az adócsökkentés.(február 24.)

 

Ellenzék

 

Orbán Viktor, a Fidesz-MPSZ elnöke

A szocialista kormányzás alatt annyit romlott Magyarország helyzete, hogy 12 év kiemelkedően jó kormányzás szükséges ahhoz, hogy visszajussunk a 2002-es szintre. (február 24.)

 

Varga Mihály, a Fidesz-MPSZ alelnöke

Az elvárt adó alkotmányellenesnek való minősítése már a második rés, amely a magyar konvergenciaprogram hajóján keletkezik. Lassan eljön az ideje, hogy a kormány újraírja a konvergenciaprogramot. (február 28.)

A Fidesz azt javasolja, hogy az AB által alkotmánysértőnek ítélt elvárt adót az első két hónapra már ne kelljen befizetnie annak, aki eddig nem fizette be, a többieknek pedig térítse vissza a kormány a befizetett adót – jelentette be Varga Mihály. A Fidesz alelnöke Amennyiben a kormány nem teszi meg a szükséges lépéseket, a Fidesz fogja javasolni az adó kamatos visszatérítését. (március 1.)

 

Matolcsy György, a Fidesz-MPSZ parlamenti képviselője

Az OECD friss felmérése szerint a legfejlettebb gazdaságok klubjában Magyarországon a legmagasabb a közterhek egy főre jutó rátája: a 70 százalékos mérték messze megelőzi a többi klubtársat. Magasabb a magyar adóterhelés, mint a hagyományosan erős jövedelemcentralizációt mutató skandináv államokban, és magasabb, mint a nyugat-európai szociális piacgazdasági modell országaiban. A belgák, svédek, dánok, finnek, franciák, osztrákok és németek mind utánunk következnek, még náluk is kisebb a GDP-arányos adóterhelés, mint nálunk. Ezzel szemben a lengyelek 50, a csehek 40 és a szlovákok 30 százalék körüli rátája azt jelzi, ez nem földrajzi vagy fejlettségi kérdés: ez gazdaságpolitikai döntések következménye. Mi áll a magyar paradoxon hátterében? Először, a magyar államháztartási deficit az elmúlt 5 évben két választási év költekezése miatt is lett magas. Másodszor, az 5 évből négy évben gazdaságpolitikai hibasorozat csökkentette a bevételeket és növelte meg a kiadásokat, mindkettőt óriási mértekben és szükségtelenül. Harmadszor, a potenciális gazdasági növekedésnél 2-3 százalékkal kisebb volt a 2003-2006 közötti magyar bővülés, mert a régiós versenytársak növekedése ennyivel volt magasabb a magyar GDP üteménél. Negyedszer, a magyar növekedés alacsony GDP-tartalmú, mára kizárólag az exporton alapul, amelynek hazai hozzáadottérték-tartalma jellemzően egy számjegyű. Ötödször, a magas adók ellenére relatíve kicsi az adóbevétel, mert magas az adóelkerülés aránya. Hatodszor, az évi 4 százalékos, GDP-arányos külföldi működőtőke-beáramlás az államadósság utáni kamatfizetési kötelezettséggel azonos, így nem segíti az adósságspirálból való kilépést. Hetedszer, a GDP-arányosan 70 százalék körüli államadósság-mértékre való ugrás mögött döntően nem modernizációs beruházások állnak, hanem nagyobb részben a gazdaságpolitikai hibasorozat miatt felduzzadó hiány finanszírozása, ezért az új adósság mögött nincs új tőke, tőkehozadék és adóbevétel. (február 28.)

Elemzői vélemények és jelentések

 

Trippon Mariann, a CIB bank elemzője

A térségbeni összehasonlításban is riasztó makrogazdasági adatok legnagyobb veszélye az a lehetőség, hogy a kiigazításukra hivatott reformok végrehajtása elhúzódik, és ezzel az ország a régiós társaihoz képest lemarad az eurócsatlakozásról. Ha a többséghez képest három-négy évvel később vezetik be nálunk az eurót, az árfolyamkockázat és az alacsony eurókamatok hiánya már jelentős versenyhátrányt jelentene, mind a működőtőke-beáramlás, mind a kereskedelem, mind a szolgáltatások terén. (február 24.)

 

Járai Zsigmond, az MNB távozó elnöke

Az államháztartási hiány az idén kisebb lehet a kormány által tervezettnél, a GDP 6,8 százaléka, s a jövő évi cél is teljesülhet, ha a kormány végigviszi a terveit. Egy jó konvergenciaprogram megszületése után négy-öt évvel be lehetne vezetni az eurót. Még 2001-ben, az új jegybanktörvény elfogadását követően a Magyar Köztársaság kormányával egyetértésben az MNB azt a célt tűzte maga elé, hogy 2006-ra felkészültté teszi a magyar gazdaságot az euró bevezetésére. Azt vélelmeztük, hogy a maastrichti kritériumokat ekkorra teljesíti a magyar gazdaság, s azt reméltük, hogy nemzeti valutánkat, a forintot 60 éves korában nyugdíjazhatjuk. Nem tett jót az országnak a 2001 utáni éles jegybank-kormány küzdelem, de még rosszabb lett volna, ha elvtelen kompromisszumokat kötünk. Az elmúlt évek kamatdöntéseit helyesnek tartom, és alapvetően rendben lévőnek találom a jegybank kommunikációját is, még ha akadtak is kevésbé sikerült nyilatkozataim. A jövőben, de legkésőbb az euró bevezetésekor ajánlatos lenne a jegybankot összevonni a pénzügyi felügyelettel. (március 1.)

 

Barclays Capital feltörekvő piaci elemző csoportja

Pragmatikus, de a jelenleginél egyértelműen enyhébb alapállású Monetáris Tanács (MT) várható a Magyar Nemzeti Bank (MNB) élén bekövetkező személycserék után. A pénzügypolitika enyhülése nem elsősorban az új tagok „galamb” mivoltától, hanem a „fő héják” távozásától várható. Magyarországon számos helyi elemző „szilárd bankszektorbeli tapasztalatokkal bíró, jó menedzsertípusnak” írta le a jegybankelnöki posztra jelölt Simor Andrást. Simornak 1998–2002 között, tőzsdeelnöki korában nem voltak „nagy ütközései” az akkori jobbközép Fidesz-kormánnyal sem, ami arra utalhat, hogy nincsenek erőteljes politikai kötődései, jóllehet, nyilvánvalóan baráti viszonyt ápol majd a jelenlegi kormánnyal, hiszen az jelölte őt a tisztségre. Simor elősegítheti a konszenzus kialakítását a Monetáris Tanácson belül, minimalizálva bármilyen jelentősebb jövőbeni pénzügy-politikai kilengés esélyét. (február 26.)

Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke

Közösségi beruházások helyett gazdaságélénkítésre, a vállalkozások versenyképességének javítására kellene fordítani a rendelkezésre álló európai uniós források nagyobb részét. Ezzel új munkahelyek jönnének létre, és az állami bevételek nemcsak ezen, hanem a megmozduló gazdaságon keresztül is nőnének. (február 26.)

 

Simor András, az MNB következő elnöke

A monetáris politikát a gazdaságpolitika részének tekintem, ezért lényegesnek tartom a jó együttműködést a kormánnyal. Emellett az MNB függetlensége is elsőrendű fontosságú, erre a jegybanktörvény a tervezett módosítást is figyelembe véve lehetőséget ad. Megmarad a középtávú inflációs célkövetés rendszere. Sem az erős, sem a gyenge forint nem cél. Az MNB-nek nincs és nem is lesz forint/euró célára, viszont arra törekszik, hogy az árfolyam ne legyen túlzottan volatilis. A kiszámíthatóságot a célok, az alkalmazott eszközrendszer és a hatásmechanizmus átláthatóságával szeretném biztosítani. A kormányzati gazdaságpolitika támogatását csak addig a pontig tartom szükségesnek, amíg az biztosítja az árstabilitást, amelynek a fenntartása segíteni tudja a gazdasági növekedést, a versenyképesség megteremtését, azonkívül csökkenti a vállalkozók költségeit. A jegybank a piacnak üzen, és fontos, hogy a kormányzati politikának csak azon kérdései kapcsán nyilvánuljon meg, amelyeknek hatása lehet a monetáris politikára. Elnökként csak akkor kívánok megszólalni, ha szükség van rá. A kormányzattal való rendszeres konzultáció egészen addig hasznos lehet, amíg az nem vezet a függetlenség csorbításához. Az EU tagállamai közül Magyarország az egyetlen, amelyik a maastrichti kritériumok egyikét sem teljesíti. Az euró bevezetésének előnye, hogy gyorsulni fog a gazdasági növekedés, megszűnnek a vállalkozók átváltási költségei, és csökkennek a működési kockázatok az árfolyamkockázat megszűnése nyomán. Nemzetközi összehasonlításban szokatlan, hogy a Monetáris Tanácsban a belső, főállású tagok kisebbségben vannak. Ettől függetlenül nem látom akadályát a tagokkal való zökkenőmentes együttműködésnek. (február 27.)

Bár rövid távon az infláció magasabb lesz a korábban vártnál, jövőre kisebb lehet, így nincs ok aggodalomra. Úgy látom, hogy a forint jelenlegi árfolyama nem gátolja az infláció csökkenését. Véleményem szerint a konvergenciaprogram megvalósulása esetén 2009 végén létrejöhet olyan helyzet, amikor az euró bevezetéséről érdemes beszélni. A jegybanknak nincs árfolyamcélja. A forint elleni spekuláció ellen pedig az a legjobb védekezés, ha erősebb lesz a pénzügyi stabilitás, azaz javul az államháztartás egyensúlyi helyzete. (február 28.)

 

Duronelly Péter, a Budapest alapkezelő elemzője

A jegybankelnök mozgásterét befolyásolhatja, mennyire próbálja a kormány korlátozni a jegybank függetlenségét és az inflációs cél elérését. A jegybank függetlensége nem sérült a monetáris tanács 2005-ös bővítésekor, az akkor kinevezett tagok is szakmai alapon hozták meg a döntéseiket. (február 27.)

Forián Szabó Gergely, a Pioneer Alapkezelő Zrt. elemzője

Nem várok jelentős változást a monetáris politika irányvonalát illetően. Simor az eddigi nyilatkozatai alapján feltehetően kimértebb, megfontoltabb kommunikációt folytat, ezáltal megnőhet mondanivalójának súlya. (február 27.)

 

Dwyfor Evans, a Bank of America londoni befektetési részlegének feltörekvő piaci stratégiáért felelős alelnöke

Piaci szempontból igen kedvező az MNB inflációs jelentése, amely megnyitja az utat a pénzügy-politikai enyhítéshez, ám ennek kezdetét csak az év utolsó szakaszára várjuk. Meglehetősen pozitív az inflációs jelentés, és a forintárfolyam-reakcióból ítélve ezt a piac is így értelmezi. Ám nem számítunk tartós és jelentősebb további forinterősödésre. (február 27.)

 

Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője

A jegybank új elnöke a konvergenciaprogram következetes végrehajtásán fog munkálkodni. Az inflációkövetés, továbbra is, mint a következetes monetáris politika alapja hozzájárul majd a maastrichti kritériumok teljesítéséhez. (február 27.)

 

Demetrovics Gergely, a KMPG vezető adómenedzsere

Az Alkotmánybíróság helyt adott a keresetekben foglaltaknak, miszerint a törvényalkotó megdönthetetlen vélelmet állított föl az elvárt adó kapcsán, aminek az ellenbizonyítására nem volt módjuk az adózóknak.

 

Goldman Sachs

Visszavonta az idei magyarországi jegybanki kamatemelésre vonatkozó előrejelzését tegnapi kommentárjában az egyik vezető londoni befektetési csoport, az előző nap közzétett inflációs MNB-jelentés tartalmára hivatkozva. A bejelentés után már nincs olyan mértékadó londoni ház, amely magyarországi kamatemelést jósolna. A Goldman Sachs, amely az európai feltörekvő térséget rendszeresen elemző nagy londoni házak közül az utóbbi hetekben gyakorlatilag egyedül maradt magyarországi kamatemelési jóslatával, tegnapi feltörekvő piaci elemzésében azt írta: az MNB inflációs jelentése enyhébb hangvételű annál, mint amit a ház várt, ezért a cég visszavonja a negyed százalékpontos „utolsó” idei kamatemelésre eddig érvényben tartott előrejelzését. (február 28.)

 

Sajtókapcsolat:
+36 20 665-0384
Telefon / Fax:
+36 1 430-6699 / +36 1 430-6695