Stabil, de csökkenő Fidesz-előny

2007-03-05

A februári közvélemény-kutatások többsége szerint a Fidesz megőrizte jelentős előnyét, ám a hónap végére a párt támogatottsága csökkent. Az SZDSZ kismértékben növelte saját szavazóinak elkötelezettségét, az MDF pedig a teljes népességen belül is újabb szavazókat szerzett. Ugyanakkor míg a pártpreferenciákat tekintve a Fidesz továbbra is vezet, addig a kormányzóképességet tekintve a két nagy párt megítélése kiegyenlített. Egyre nagyobb azon szavazók aránya, akik mind Orbán Viktort, mind Gyurcsány Ferencet elutasítják.

A pártpreferenciákat tekintve bár a Fidesz támogatottsága némileg visszaesett a hónap végére, a párt megőrizte jelentős előnyét az MSZP előtt. Az egyes közvélemény-kutató intézetek méréseinek átlagolása alapján a Fidesz a választókorú lakosság körében majdnem 37, az MSZP 20 százalékos népszerűséggel bír. A vizitdíj bevezetése, a kórházbezárások és az iskola összevonások nem tettek jót a kormány népszerűségének, így a teljes népesség körében 6 és 19 százalékpont közötti Fidesz előny mutatkozik folyamatosan, míg a biztos szavazók esetében 10 és 31 százalékpont között van a kutatások szerint.

 

A biztos szavazók aránya csökkent, a Századvég-Forsense szerint mindössze 60 százalék, de ami ennél is fontosabb, hogy a pártot választani tudók aránya már csak 47 százalék. Ez 14 százalékpontos esést jelent október óta, ami beleillik a politikától és politikusoktól való elfordulás trendjébe. A Századvég-Forsense kutatása szerint a teljes népesség körében 4 százalékponttal nőtt azok száma, akik „egyéb” pártot választanának, ha most lennének a választások.

 

Elsődleges pártpreferenciák öt intézet adatai alapján

(%, zárójelben az előző hónaphoz képest mutatott változás)

Intézet

Szonda Ipsos

Gallup

Századvég -Forsense

Medián

Tárki

Minta

mérete (fő)

1500

640

1560

1200

1000

Adatfelvétel

ideje

Feb. 7-14

Feb. 9-12.

Feb. 7-14.

Feb. 2-6.

Feb 8-23.

Választókorú lakosság (Teljes népesség)

Fidesz-MPSZ

32 (-2)

33 (-3)

25 (-1)

37

26 (-4)

MSZP

22 (+1)

14 (-4)

17 (-1)

26 (-1)

20 (+3

SZDSZ

3

2

2

3

2

MDF

5 (+1)

2 (-1)

5 (+1)

3

4 (+1)

KDNP

0 (-1)

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

MIÉP

1

n.a.

n.a.

2

n.a.

Egyéb

2

2

2

3

4 (+1)

Nem menne szavazni

 

21 (+4)

9

27

 

Nem tudja/nem válaszol

35*

25 (+5)

40

 

44 (-1)*

Biztos szavazó pártválasztók

Fidesz-MPSZ

51 (-4)

60 (+1)

51 (-2)

57 (+3)

47 (-10)

MSZP

34 (+1)

29 (+1)

35 (+2)

33 (-3)

37 (+7)

SZDSZ

5 (+1)

4

4

3

4 (+1)

MDF

7 (+2)

4

6

3

8

KDNP

0 (-1)

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

MIÉP

3 (+2)

n.a.

n.a.

3

n.a.

Egyéb

1 (-1)

4

4

1 (-3)

5

* A bizonytalan szavazók, a távolmaradók és a válaszmegtagadók együttes aránya.

 

 

 

 

Az SZDSZ – vélhetően a potenciális liberális szavazókat megszólító pártelnöki kampánynak köszönhetően – elmozdult a mélypontról, a teljes népesség körében csak 3 százalékos a támogatottsága, azonban a biztos szavazók körében ez már 5 százalékpont, ami 2 százalékpontos növekedést jelent.

 

Az MDF ennél is jelentősebb mértékben erősödött az utóbbi hónapokban, a biztos szavazók 7 százaléka adná rájuk a voksát a Szonda Ipsos szerint. Az is megnyugtató lehet az MDF számára, hogy minden tizedik választópolgár a második kedvenc pártjaként tartja őket számon.

 

A Fidesz nem lehet megelégedve tetemes előnye ellenére sem, hiszen a választók többsége még mindig Gyurcsány Ferencet tartja alkalmasabbnak a miniszterelnöki posztra. A megkérdezettek 36 százaléka inkább a jelenlegi miniszterelnököt, 33 százaléka inkább Orbánt tartaná alkalmasnak a kormányfői poszt betöltésére. Az MSZP támogatóinak túlnyomó többsége, 95 százalékuk a Gyurcsány Ferencet tekinti a legalkalmasabbnak a posztra, míg a Fidesz szavazói valamivel megosztottabbak a kérdésben: 85 százalékuk tartja Orbánt a legmegfelelőbbnek, 10 százalékuk pedig sem a Fidesz elnökének, sem a jelenlegi miniszterelnöknek a kompetenciájáról nincs meggyőződve. Azon szavazók aránya pedig továbbra is magas, akik egyiküket sem tartják alkalmasnak a kormányfői poszt betöltésére (23%).

 

A Fidesz és az MSZP közti különbségek öt intézet adatai alapján

(%, zárójelben az adott mérés szerint legerősebb párt)

Intézet

Szonda

Gallup

Századvég-

Forsense

Medián

Tárki

Választókorú lakosság (Teljes népesség)

Fidesz-MSZP különbség

10

19

8

11

6

Biztos szavazó pártválasztók

Fidesz-MSZP különbség

17

31

16

24

10

Mélyponton a közérzetMélyponton a közérzet

Továbbra sem elégedettek a magyarok az ország helyzetével. A válaszadóknak csak az 5 százaléka értékelte közepesen stabilnál jobbra az ország állapotát. Az ország általános közérzetét jelző index pedig a nagyon alacsony, 26 ponton áll. A különböző pártpreferenciákkal rendelkező, vagy nem rendelkező rétegek között azonban roppant nagy eltérés mutatkozik. Az ország helyzetének megítélése természetesen a Fidesz szavazók körében a legalacsonyabb és az MSZP szavazók körében a legmagasabb, azonban történtek változások. Az MSZP szavazók körében visszaesett a helyzettel elégedettek száma, így a megítélés náluk is a közepes szint alá csökkent (45 pont), míg ugyanez a Fidesz szavazók körében 16 pont. Az összes megkérdezett esetén ez az érték 27 pont, míg a bizonytalanoknál 25. Azok aránya, akik szerint nagyon rosszul mennek a dolgok január óta 10 százalékkal nőtt 25-ről 35-re.

 

 

Polgári engedetlenség, avagy szabálysértés?

A Fidesz kordonbontó akciójával kapcsolatban igencsak eltérőek a vélemények. A Századvég-Forsense felmérése szerint a megkérdezettek 53 százaléka kevésbé, vagy teljesen, de ellenezte a kordon elbontását, míg csak 38 százalék helyeselte. Sőt, lényegében a biztos Fidesz szavazók táborát leszámítva minden csoportban nagyobb volt az ellenzők tábora. Természetesen ez az arány a Fidesz és az MSZP szavazóinál sokkal nagyobb eltérést mutat. Míg az MSZP szavazótáborának 95 százaléka ellenezte azt, amit a Fidesz frakció tett, addig a Fidesz támogatói 78 százalékban helyeselték Orbán Viktorék akcióját. Azonban egész más a kép, ha az a kérdés, hogy el kéne-e bontani a kordont. Itt már minden csoportban az igenlő választ adók vannak többségben, kivéve az MSZP szimpatizánsait, akik 59 százalékban úgy gondolják, hogy a kordont fent kéne tartani a Kossuth téren. A kialakult helyzettel kapcsolatos felelősség a válaszadók 30 százaléka szerint a kormányt és a Fideszt közösen terheli, 28 százalék szerint csak a kormányt, míg 19 százalék szerint csak a Fideszt, és a rendőrséget csak 7 százalék hibáztatja a helyzetért.

 

 

Kedvezőtlen gazdasági kilátások

Az ország gazdasági helyzetének megítélése továbbra is meglehetősen borús. Azoknak az aránya ugyan nem nőtt január óta, akik szerint a következő egy évben romlani fog a háztartásuk helyzete (68%), azonban nem is csökkent, míg az egész ország gazdasági helyzetének megítélése rohamosan romlik és a pesszimisták aránya 59-ről 64 százalékra nőtt.

 

Eközben nő a politikától elfordulók tábora is: az MSZP szavazóknak csak 10 százaléka elégedetlen a kormány munkájával, a Fidesz szavazók pedig 25 százalékban elégedetlenek az ellenzék tevékenységével, egyre nő a tábora azoknak, akik mind a két párt tevékenységét rossznak tartják, most például 3 százalékponttal és így ismét csúcsot döntött ez a mutató (36%). A bizonytalanok (akik 38% körül vannak a szavazáson bizonyosan résztvevők között) körében a legrosszabb a helyzet, 72 százalékuk tartja rossznak mind a két nagy párt tevékenységét.

 

 

Gyurcsány az elnök

Gyurcsány Ferenc pártelnökké választása még az MSZP szavazótáborát is megosztotta. A teljes népességből Többen gondolják, hogy hátrányokat okoz rövidtávon az MSZP-nek Gyurcsány elnökké választása (41%), mint azt, hogy hasznos lehet (32%). Hosszú távon az emberek 43%-a hátrányosnak, míg csak 27%-a tartja előnyösnek a párt szempontjából. Az MSZP szavazók azonban pont fordítva ítélik ezt meg. Többségük szerint mind rövid, mind hosszútávon hasznos a pártnak Gyurcsány elnöksége, azonban hosszútávon még hasznosabbnak gondolják.

 

Az összes megkérdezett körében nagyon kevesen gondolják hasznosnak a miniszterelnök pártelnökké választását (19%), míg 52 százalékuk szerint ez rossz az országnak. A Fidesz szavazói között ez az arány még nagyobb, 83 százalékuk gondolja, hogy hátrányos az ország szempontjából Gyurcsány pártelnöksége. Az MSZP szavazói pont fordítva látják a kérdést, szerintük hasznos az országnak ez a felállás (52%), míg csak 20 százalék gondolja ennek ellenkezőjét. Erre a kérdéskörre azonban a megkérdezettek 26 százaléka nem tudott, vagy nem akart válaszolni.

 

 

Támogatott egészségügyi reform

Bár a politikával kapcsolatos általános hangulat igen rossz, úgy látszik ez nem hat ki az egészségügyben bevezetett, illetve bevezetendő reformok megítélésére. A reform majd minden szegmensének támogatottsága nőtt a Medián kutatása szerint. Bár arra a kérdésre, hogy szükség van-e az egészségügy gyökeres átalakítására csak 3 százalékpontnyival nőtt az igenek aránya, a tervezett reformok legtöbbjét támogatják az állampolgárok. A legkimagaslóbban azt támogatják az emberek, hogy a „potyázóknak” csak az életmentő beavatkozás legyen ingyenes ezt 81 százalék támogatja, ami 7 százalékpontos emelkedést mutat. Még a vizitdíj megítélése is javult 10 százalékpontnyit 28 százalékra. Egyedül a több biztosítós rendszer bevezetésének csökkent a támogatottsága 36-ról 34 százalékra. Ezen kívül az emberek támogatják a vény nélküli gyógyszerek patikán kívüli árusítását (55%), valamint 50 százalékban támogatják a kevesebb, de jobban felszerelt kórházak létrehozását. A legkisebb támogatottsága a kórházi napidíj bevezetésének van (21%), de még ez is 11 százalékponttal több, mint tavaly novemberben.

 

Sajtókapcsolat:
+36 20 665-0384
Telefon / Fax:
+36 1 430-6699 / +36 1 430-6695