Népszavazás: győzelem vagy vereség?

2007-03-13

A Fidesz-MPSZ által kezdeményezett népszavazásról szóló Alkotmánybírósági határozat kapcsán a publicisták eltérő véleményeket fogalmaztak meg. Sokuk szerint a határozat egyértelműen a Fidesz vereségét jelenti, mivel a legfontosabb kérdések nem bocsáthatók népszavazásra, és könnyen lehet, hogy a részvétel is alacsony marad. Mások szerint viszont a népszavazás így egyértelműen kiírhatóvá válik, és a választópolgárok lehetőséget kapnak arra, hogy beleszólhassanak az őket érintő kérdésekbe.

Orbán Viktor, a Fidesz-MPSZ elnöke a párt 2006. október 23-i rendezvényén jelentette be, hogy népszavazást kívánnak indítani 7 kérdésben: a vizitdíj, a tandíj, a gyógyszerárusítás liberalizálása, a kórházak magánosítása, a

> Publicisztikák
Nagy N. Péter: Bazseválók ideje (Népszabadság, 2007. március 9.)
Kulcsár Anna: Népszavazás előtt (Magyar Nemzet, 2007. március 9.)
Sebes György: Kérdések (Népszava, 2007 március 13.) Szász István: Fel, népszavazni! (Népszava, 2007, március 9.)
Mészáros Tamás: Referendum non coronat (Népszava, 2007. március 10.)
L. Bényei Péter: Újra szól a hatlövetű (Stop.hu, 2007. március 13. )
 
költségvetési hiány miatti felelősség, a családi gazdálkodók termőföld-elővásárlási joga, és a nyugdíjasok munkavállalásának témaköreiben. A kérdések az Országos Választási Bizottsághoz (OVB) kerültek, amely többet is elutasított közülük, ezek után a kezdeményezés az Alkotmánybírósághoz (AB) került. Az AB március 8-án nyilvánosságra hozott határozata szerint három kérdésben - gyógyszer, kórház és a föld ügyében - helybenhagyta az OVB által már korábban is megtörtént hitelesítést, ezekben a kérdésekben a Fidesz tehát hozzákezdhet az aláírásgyűjtéshez. Az alkotmánybírák két kérdéskörben, a vizitdíj és a tandíj ügyében új eljárásra szólították fel az Országos Választási Bizottságot, -tehát e kérdések jogszerűségét az OVB-nek újra meg kell vizsgálnia a nyugdíj és a miniszteri felelősség tárgyában pedig egyetértettek az OVB azon határozatával, hogy e kérdésekben nem lehet népszavazást tartani.

 

A kormány közleményében tudatta: a jogszabályoknak megfelelően biztosítani fogja a népszavazás lebonyolításának feltételeit, ha a népszavazásra javasolt kérdések jogszerűnek bizonyulnak, és ha azokat a választópolgárok megfelelő számú aláírással támogatják. Kóka János, az SZDSZ elnökjelöltje kijelentette: a szabad demokraták felveszik majd a kesztyűt, elmennek szavazni, és meg is nyerik azt. Nyakó István, az MSZP szóvivője kijelentette: a bosszú vezette a népszavazási kérdések megfogalmazásakor a Fidesz elnökét, és a bosszú öt milliárd forintjába kerül a választóknak.

A Fidesz álláspontját Áder János fejtette ki: szerinte négy kérdésben lehet majd népszavazás, meg van a lehetősége annak, hogy a tandíjról is véleményt mondjanak a polgárok, várhatóan az ősszel. Orbán Viktor március 12-én kifejtette: a vizitdíjról és az kórházi napidíjról is szeretnének népszavazást tartani az ősszel, amely kérdések megfogalmazásának felelőse Áder János lesz. Nyakó István szerint ezzel a Fidesz ismét bizonyította, hogy nem képes elfogadni a neki kedvezőtlen kérdéseket, és szembeszáll az Alkotmánybírósággal. Hiller István kijelentette: a népszavazás célja egyértelműen a kormány megbuktatása.

Publicisztikák I.

 

 

Nagy N. Péter: Bazseválók ideje (Népszabadság, 2007. március 9.)

 

"Ahogy a nemes célra rendelt polgári engedetlenség nálunk a minap átalakult az ellenzéki politikusok látványdemonstrációjává, ahogy immár nem lehet tüntetést tartani civil célokért, mert zuhanórepülésben ráhúznak a turulmadaras, sávos zászlós csoportok nagy polgári körökben, úgy most a népszavazás is bedarálódik a jó érzéssel már nem használható eszközök konténerébe. "

 

(...) A népszavazás a Fidesz számára az őszi, nem utolsósorban maga által gerjesztett és mindvégig az erőszak eszkalálódásának veszélyével fenyegető demonstrációsorozatból való sajátos kihátrálás eszköze - lett volna. Most talán már írta a barikád emlékhelyére épített szószéken elmondandó beszédét Orbán, amikor azzal kellett szembesülnie, hogy amit október 23-ra kitalált, a népszavazás, egyelőre nem működik. Nem lehet általános előre hozott választásokat tartani a kormányprogramról rendezett népszavazás formájában, hacsak a "ki a gyógyszerekkel a benzinkutakról" ügyet nem emeljük sorskérdéssé. Márpedig Orbán nemrég a népszavazást a kormány elmozdításához vezető utolsó demokratikus eszköznek nevezte. Aztán három pont. Ki-ki gondolja át, mi következhet utána, vagy csak meneküljön. (...)

 

(...) Ha már egyszer a választókkal nem jött össze a nagy találkozás, megpróbálnak a Munkáspárttal, a világszövetségbe szervezett magyarokkal kis kormányprogramokat szavaztatni. Most pedig egyenesen egy nagyot. A vizitdíj és a tandíj kiíratása a kormányprogramból lehet, hogy október 23-i finálénak hatásos, de politikailag képtelenség. A polgári felelősségvállalás ezúttal balról megfogalmazott kormányzati filozófiájának lényegét illeti. Most, ha például a végül szakmai konszenzussal fogadott tandíj rákerül a szavazócédulákra, olyan helyzetbe kerülnénk, mintha arról kellene szavazni, hogy jól van-e úgy, hogy a végén meghal mind a kettő: szegény Rómeó és Júlia is. Jóérzésű ember erre nem mondhat igent. A színház viszont értelmét veszti. Ezen az alapon persze, hogy nem lesz tandíj. Semmi sem lesz, ami kormányzás, és nem bazseválás a nép fülibe. (...)

 

 

Kulcsár Anna: Népszavazás előtt (Magyar Nemzet, 2007. március 9. )

 

"Noha a kormánytöbbség annak idején elmulasztotta, hogy számot adjon az ország helyzetéről és saját terveiről, a kezdeményezés révén a következő hónapokban mód nyílik a közérdekű, sorsdöntő kérdések megvitatására. Arra, hogy a nép élni tudjon demokratikus jogaival: a feltett kérdésekről – az Országgyűlésre kötelező módon – véleményt nyilvánítson."

 

(...) Az aláírásgyűjtő ívek vizsgálatakor a Szigeti Péter és Halmai Gábor által vezetett Országos Választási Bizottság több esetben maga is arra hivatkozott, hogy egyes kérdések ellentétben állnak a kormány programjával. Ez az érvelésük megdőlt. Alaptalannak bizonyult az a felvetésük is, hogy több kérdés összefügg a költségvetéssel. A felsőoktatásban tanuló fiatalok tandíjfizetési kötelezettsége ügyében emiatt új határozatot kell hozniuk. Erről a kérdésről kiírható a referendum. A vizitdíjról nem lesz népszavazás, noha az Alkotmánybíróság ebben az ügyben is új eljárásra utasította a választási bizottságot. Jelenleg ugyanis már hatályban van a 2007. évi költségvetési törvény, amely novemberben csupán tervezet volt. (...)

 

(...) Összességében az állapítható meg: a hét kérdés közül öt a kezdeményezés időpontjában jogszerű és megalapozott volt. Ha a vizitdíj ügyét kiiktatjuk, akkor is elmondható: négy kérdésről kiírható az országos népszavazás. A családi gazdálkodók földvásárlási joga, a patikaszerek árusítása és a tandíj ügye mellett leadhatják voksaikat a választópolgárok arról is: egyetértenek-e azzal, hogy az egészségügyi intézmények, kórházak köztulajdonban maradjanak. (...)

 

 

Sebes György: Kérdések (Népszava, 2007 március 13.)

 

"Hiszen ő csak jót akar a népnek, legfőképpen az új többségnek és igazán nem tehet róla, hogy gúzsba kötve nem tud táncolni, azaz minden igyekezete ellenére még mindig nem ő – ismét – a miniszterelnök. És ha – valami szörnyű tévedés folytán – a következő választást sem ő nyeri, akkor az egész kezdődhet elölről."

 

(…) kettő végképp elbukott, kettőt pedig az Alkotmánybíróság visszautalt az Országos Választási Bizottsághoz. De mindez a Fidesznek és vezérének mit sem számít. Szerinte a múlt heti határozat azt jelenti, hogy "a népszavazás győzött, a népszavazás az első csatát megnyerte”. Hétből három – remek arány. Az első csatában. Arról szó se essék, hogy még újabbak jönnek, amíg a referendum szavazatait összeszámlálhatják és akkor még mindig kérdéses lesz, hogy az az eredmény születik-e, amit a vezető ellenzéki párt politikusai és jogi szakértői remélnek. (...)

 

(...)Orbán Viktor nem adja fel. És most már annyira belelovalta magát abba, hogy népszavazással kell megmentenie az ő népét a gaz elnyomóktól, hogy három nappal meg is előzte saját magát. Nem várta meg az ünnepet, hogy bejelentse az új kérdéseket. Tavaly október 23-án a hét kérdéssel rukkolt elő ünnepi beszédében, március 15-ére a jelek szerint mást tartogat. Vagy azonnal meg akarta osztani örömét a nagyérdeművel, hogy van – lesz – két olyan (új) kérdésük, amely kiállhatja az alkotmányossági próbát. (...)

Publicisztikák II.

 

Szász István: Fel, népszavazni! (Népszava, 2007, március 9.)

 

(...) Az már a Fidesz vezetőinek bölcsességén múlik, hogy a három elfogadott kérdésben megindítják-e az aláírásgyűjtést. Egyáltalában: a miniszterelnök anyagi felelősségre vonásának képtelen ötletétől megfosztott, s egyebekben is megnyirbált népszavazás kielégíti az ellenzéki párt furfangos vezetőit? Mert azt nehezen hiszem, hogy néhány benzinkúttól a patikákba visszautalt aszpirinek képesek megrengetni Gyurcsány Ferenc pozícióját.(...)

 

(...) Március idusára készülve nem sok öröme lehet a Fidesznek az Alkotmánybíróság csütörtöki döntésében. Merthogy Orbán Viktor által múlt év október 23-án az Astoriánál meghirdetett, kormánybuktató szándékú "hétigenes” népszavazás jövője több mint kétséges. Sőt, az egész akció kezd komikumba fulladni. Az Ab döntése után ott tartunk: egyáltalában nem lehet népszavazni a nyugdíjasok munkavállalásával kapcsolatban és a Fidesz szerint az egyik legfőbb ügyben, abban, hogy a miniszterelnököt s a kormány tagjait a költségvetés túllépéséért speciális (értsd: közvetlen anyagi) felelősség terhelje. A vizitdíjat formai, a tandíjfizetést pedig tartalmi okból az Ab visszaküldte újratárgyalásra az Országos Választási Bizottságnak (mely e kérdéseket már egyszer elutasította). (...)

 

(...) Tavaly októberben is az volt a benyomásunk, hogy Orbán pártelnök az Astoriánál összegyülekezett sokaságnak csak szorultságában, igazi kormányt fenyegető fogás híján dobta be a népszavazás átgondolatlan ötletét. De jogállamban élünk, ha nincs alkotmányos akadály, akkor a gazdák földelővételi jogától az aszpirinek patikába utasításáig lehet népszavazni. Hogy a nép kíván-e e jogával élni, az akkor fog kiderülni, ha a beharangozott akcióból egyáltalán lesz valami. (...)

 

Mészáros Tamás: Referendum non coronat (Népszava, 2007. március 10.)

 

"Összességében elmondható, hogy a Fidesz–KDNP politikai akciója komoly léket kapott az Ab döntésével. Ha sor kerül is majd a szavazatgyűjtésre, a fennmaradó kérdések nem fogják lázba hozni még a jobboldal szimpatizánsait sem; könnyen megeshet, hogy a részvételi arány nem éri el az érvényességi küszöböt. Annyi mindenesetre biztos, hogy további ellenzéki offenzíva nem építhető rá erre a csonka referendumra – márpedig Orbán Viktor mindmáig ebbe veti táborának minden reményét."

 

(...) Ha – tegyük fel – az Alkotmánybíróság úgy ítélte volna meg, hogy a Fidesz–KDNP valamennyi kérdése helytálló, vagyis népszavazásra bocsátható, akkor is tökéletesen alaptalan az a következtetés, miszerint hétigenes eredmény esetén a kormánynak mennie kellene. Ezt csak a Fidesz állította, amikor tavaly október 23-án az Astoriától azzal küldte haza tüntetőit, hogy a referendum lesz a kurzusváltás eszköze. De most az ellenzéki pártszövetségnek ráadásul szembe kell néznie azzal a ténnyel, hogy feltehetően csak négy kérdés "maradhat állva”, ha majd az Országos Választási Bizottság újratárgyalja azt a kettőt, amelyet az Ab visszautalt hozzá. (...)

 

(...) Azt a kérdést viszont, amit politikai értelemben a Fidesz bizonyára a legfontosabbnak vélt a saját szempontjából, vagyis a kormánytagok anyagi felelősségének megállapítását költségvetési hiány esetén, nos, azt az alkotmánybírák elvetették. Logikusan: a kormány ugyanis a parlamentnek felel, és nem büntetőjogi, hanem politikai értelemben. A Fidesz ezzel az indítvánnyal arra törekedett, hogy kriminalizálja a költségvetés helyzetéről folyó vitát – tudnivaló, hogy Orbán nyilatkozatai lényegében köztörvényes bűnökkel vádolják azokat, akiknél "a kasszakulcs van”. Ehhez a retorikához illeszkedett volna a népszavazás ominózus kérdése – de erről is pontosan tudták a szakértők, hogy feltevése sérti az alkotmányos berendezkedés szabályait. (…) Orbán Viktor feladata tehát most nem kisebb, mint gyorsan átnyergelni a népszavazás döglött (dakota) lováról. Hogy mire, azon bizonyára már dolgoznak a pártban; de hát már egy szűk hetük sincs.(...)

 

 

L. Bényei Péter: Újra szól a hatlövetű (Stop.hu, 2007. március 13.)

 

"Szerintem gondolkodjunk még és tegyünk fel néhány kérdést a népnek. Akarjuk-e, hogy két, magát spirituális vezetőnek tartott vezér vitájáról szóljon az élet? Szeretnénk-e még több pénzt, hatalmat, bizalmas üzleti és biztonsági információkat adni a képviselők kezébe? Akarunk-e Európában nem alacsonynak számító adókat, járulékokat, illetékeket fizetni azért, hogy néhány év múlva újra azt hallgassuk: az ország nehéz helyzetben van?"

 

(...) Az persze a szociktól alsó hangon is pimasz, hogy a megtakarítás jegyében álljon el a Fidesz a szavazástól. Mondván 5 milliárd forint. Mi mindenre lenne jó. Ezen az alapon az országgyűlési választásokat is el lehetne hagyni. Mert az se két fillér. Ráadásul egy közismerten átláthatatlan és hazug kampány előzi meg.(...)

 

(...) De mi is vezetheti a Fideszt? Mindenképpen bizonyítani akarják, hogy törvényes módon meg lehet buktatni a kormányzatot? Hat kérdéssel? Őszre készülnek vagy tavaszra? Ez utóbbi 15-én kiderül. Most, hogy a MIÉP is bejelentkezett a Fideszhez. (...)

 

 

Sajtókapcsolat:
+36 20 665-0384
Telefon / Fax:
+36 1 430-6699 / +36 1 430-6695