Energiaelosztó központ vagy Oroszország gázrabszolgája leszünk?

2007-03-22

A március 15-i tüntetések körüli politikai viták enyhülésével új lendületet kaptak a gazdaságpolitikai kérdések: a héten a Magyarország területén jövőben áthaladó gázvezetékek kérdése volt a legfontosabb gazdasági téma. Az Fidesz igyekezett kihasználni a miniszterelnök orosz tervek támogatásaként értelmezhető nyilatkozatait, és Putyin elnökkel kötött titkos alkuval vádolta meg.

 

Intézetünk minden héten olyan áttekintést készít, mely összefoglalja a hét legfontosabb, gazdaságpolitikai témájú híreit, eseményeit és nyilatkozatait, továbbá a napvilágot látott adatokat. A nyilatkozatok közül azokat idézzük, melyeket a bejelentő személye, a bejelentés tartalma vagy annak újdonságértéke miatt kiemelkedő jelentőségűnek tartunk.

 

A Fidesz az utóbbi héten folytatta a kormány energiapolitikájának bírálatát. Az ellenzék egyszerre fogalmazott meg kritikát a kormányt egyoldalú, korszerűtlen (megújuló energiahordozók helyett a hagyományos energiaforrásokra összpontosító) energiapolitikája miatt, másrészt felhívta a figyelmet a kormány hibás külpolitikai stratégiájára, mely Magyarországot ismét „Oroszország túszává” teszi, és szembefordítja az Unióval. A „titkos Gyurcsány-Putyin paktum” említése a kormány szavahihetőségét elvitató általános Fidesz-kampányba is illeszkedik.

 

A szélesebb közvéleményt kevésbé, az üzleti világot intenzívebben foglalkoztató vitának kettős előzménye is van. Egyrészt a kormányfő március elején, az EU-tagországok üvegházhatást okozó gázok kibocsátását korlátozó megállapodásával kapcsolatban sürgette, hogy az jogi értelemben ne legyen kötelező a tagországokra nézve. Ennek kapcsán több hazai zöld szervezet bírálatot fogalmazott meg, Brüsszelben tüntetést is szerveztek a kormányfő energiapolitikája ellen.

 

A vita második forrását a nemzetközi sajtóban megjelenő cikkek jelentik. Az International Herald Tribune egy múlt heti cikkében állította, hogy a magyar kormányfő a Nabucco vezeték helyett az orosz tulajdonú Kék Áramlat gázvezeték magyarországi kiépítése mellett kötelezte el magát, és "ennek köszönhetően megszületett egy Mol-Gazprom megállapodás". A cikk állításaira alapozva a Fidesz március 15-i ünnepségén Vytautas Landsbergis litván politikus, egykori elnök és miniszterelnök, beszédében kijelentette: tavaly Putyin felajánlotta Magyarországnak, hogy segédkezzen a Kremlnek jó haszonért, vagyis eurázsiai energiaelosztó központ legyen, azért cserébe, hogy a baloldali kormány a helyén marad. A német Handelsblatt napilap cikkének mindezzel egybecsengő állításai szerint Budapest az uniós gázvezeték tervét "álomnak" minősíti, s ehelyett a Gazprommal kíván együttműködni az orosz gáz Európába történő eljuttatása érdekében, és mindez "keserű csapást" jelent az Európai Unió energiapolitikája számára.

 

A Fidesz mindezekre reagálva szólította fel a miniszterelnököt, hogy hozza nyilvánosságra az, orosz féllel létrejött energiaügyi megállapodásoknak részleteit, és térjen vissza az EU márciusban megerősített közös energiapolitikájához, illetve a Nabucco-tervhez. A kormány részéről a miniszterelnök és a gazdasági miniszter is cáfolta a titkos megállapodás létezését – kijelentve, hogy Magyarország mind a Nabucco, mind a Kék Áramlat gázvezeték megépítésében érdekelt, a két vezeték tervének megvalósulása erősíteni fogja a versenyhelyzetet az európai piacon. Andris Piebalgs, az Európai Bizottság energiaügyekért felelős biztosa inkább a kormányzat kommunikációját erősítette, amikor Kóka János gazdasági miniszterrel folytatott budapesti megbeszélése után, közölte: Magyarország teljes mértékben beleilleszkedik az uniós energiapolitikába, a Nabuccót és a Kék áramlat nem két egymást kizáró beruházások. Leszögezte viszont, az unió kizárólag a Nabucco fejlesztésére koncentrál. A vita várhatóan Gyurcsány Ferenc moszkvai látogatása után is folytatódik majd – erre utal, hogy a Fidesz határozati javaslatot kíván benyújtani az Országgyűlésben, hogy a magyar kormány támogassa egyértelműen a Nabuccót, „nehogy Európa az orosz gáz túszává váljon”.

 

A hét további eseményei, hogy a Pénzügyminisztérium módosította korábbi, 6,8 százalékos hiánycélját, a hiány 6,7 százalékra várja, a Nemzeti Fejlesztési Terv pályázatait pedig újabb bírálatok érték.

 

 

Legfontosabb gazdasági és pénzügyi mutatók

GDP növekedés*

3,9%

(2006.I-XII.)

Ipari termelés növekedése*

11,0%

 

(2007. I.)

Beruházásnövekedés*

-2,0 %

(2006. I-XII.)

Munkanélküliség

7,5%
(2006. XI.-2007. I.)

Infláció

8,8%

(2007. II.)

Államháztartási hiány

 

-413,1
(2007. I-II.)

Fizetési mérleg

-4062,0

(2006. I-IX.)

Reálkereset-növekedés*

6,4%

 

(2007. I.)

Jegybanki alapkamat

8,00%

* Változás az előző év azonos időszakához képest

Források: Figyelőnet, HVG, Magyar Nemzeti Bank, Portfolio.hu, Világgazdaság, Origo

 

Politikai nyilatkozatok

 

Kormányoldal

 

 

Gyurcsány Ferenc miniszterelnök

Nincsen olyan szóbeli vagy írásbeli megállapodásom Oroszországgal, amelyet a közvélemény ne ismerne. Nagyon pragmatikus az együttműködés Oroszországgal, és ez az együttműködés a kölcsönös érdekekből indul ki. A két országnak ezernyi oka van rá, hogy a magyar és az orosz vezetők rendszeresen találkozzanak. De hogy a legegyszerűbb számot mondjam, a magyar-orosz gazdasági kapcsolatok éveken keresztül stagnáltak; a magyar kivitel 1998 és 2002 között nem hogy nem növekedett, hanem csökkent, 660 millió dollárról 455 millió dollárra. 2002-től a magyar kivitel megnégyszereződött: 455 millió dollárról majdnem kereken 2 milliárd dollárra nőtt, és ebben évi 30-40 százalékos növekedések vannak. 2005-ről 2006-ra pedig 70 százalékkal növekedett. A csütörtöki moszkvai a találkozókon arról lesz szó, hogy miként működjön tovább együtt a két ország. A kormány nem döntött és nem is kell döntenie abban a kérdésben, hogy Magyarország a Nabucco vagy a Kék áramlat gázvezetéket választja-e. Magyarország mindkét gázvezetékben részt vesz. Biztos, hogy van gazdaságpolitikai kockázata annak, ha Oroszország mintegy 80 százalékban részesedik a magyar energiaimportban. De ez kétirányú kockázat,. ugyanis Oroszország gázt máshova nem nagyon tud eladni, mint Törökországon keresztül Európába: másfelé nincsen kapacitása. (március 21.)

 

Veress János pénzügyminiszter

A kormány a 2010-ig tartó gazdaságfejlesztési terveiben egyértelművé tette, hogy a társadalom egészét érintő reformok céljai csak akkor érhetőek el, ha a gazdaságot élénkítő adó- és járulékpolitika valósul meg. Ezt azonban csak a közteherviselésben részt vevők számának növelésével, a szürke- és a feketegazdaság jelentős visszaszorításával oldhatjuk meg. Ez mindannyiunk szempontjából tarthatatlan, szükség van a reálgazdaság szereplői és a társadalmi szükségleteket megjelenítő kormányzati tervek készítői közötti párbeszédre és az ezen az alapon létrejövő konszenzusra. (március 22.)

A kormány döntése alapján cégeknek és egyéni vállalkozóknak a második fél évtől alapvetően a korábbi feltételek szerint kell majd megfizetniük a régi szabályozás alapján alkotmányellenesnek minősített adót, ha veszteségesek vagy nem "elég nyereségesek". A különbség most az lesz, hogy az, aki jogszerű gazdálkodása miatt nem éri el a jogszabályban szereplő minimális adóalapot, illetve nyereséget, bizonyíthatja ezt, s dönthet úgy, hogy nem fizeti meg a régi-új közterhet.(március 19.)

 

Fodor Gábor, az SZDSZ elnökjelöltje

A mai magyar jóléti rendszer áttekinthetetlen és nem hatékony, a támogatási rendszer mögött nem húzódik meg egy egységes és átgondolt koncepció. Magyarországon valamennyi foglalkoztatáspolitikai eszköz fellelhető, amely valaha és valahol is létezett Európában ám arról keveset tudunk, hogy ezek a támogatási eszközök kiknek és mennyiben segítenek ténylegesen állást, munkát találni. Világossá vált, hogy a szociálpolitikának a foglalkoztatáspolitikával együtt integrált módon, aktívan kell részt vállalnia a foglalkoztatás-bővülés elősegítésében. Ez a követelmény nem egyszerűen a szociális helyzetből és az ellátó rendszerek állapotából következik, de ezt diktálja a gazdasági növekedés és versenyképesség javításának szükségessége is. Ma Magyarországon gazdaságpolitikai szempontból talán még a technikai-technológiai fejlődésnél is nagyobb horderejű kérdés, hogy több embernek kellene értéket előállítani, dolgozni, hozzájárulni a nemzet jólétének gyarapításához. A rendszer átalakítása során elsősorban azt kell figyelembe venni, hogy a támogatási rendszer miként szolgálja leghatékonyabban a foglalkoztatás növekedésének céljait. (március 18.)

 

Kóka János gazdasági és közlekedési miniszter, az SZDSZ elnökjelöltje

Magyarország mind a Nabucco, mind a Kék Áramlat gázvezeték megépítésében érdekelt. Az ország számára a legfontosabb az energiaellátás biztonsága. Ebből a szempontból fontos, hogy a meglévő útvonalakon kívül másokon is érkezzen gáz az országba. A kormány szeretné, ha megvalósulna a Horvátországban tervezett cseppfolyós gáz szállítását lehetővé tevő elosztó központ is. Magyarország számára fontos kérdés, hogy amennyiben Oroszország egy Ukrajnát elkerülő gázvezetéket épít ki, akkor az Magyarországot is érintse. A tíz éve született Nabucco-terv megvalósítása nem halad, és bizonytalan, ki építi meg azt, honnan szállítanák a gázt a vezetéken, és ki veszi meg azt. A magyar elképzelések nem veszélyeztetik a uniós közös energiapolitikát. (március 20.)

Várhatóan 2011 és 2013 között kerül sor Magyarországon az euró bevezetésére, ehhez azonban szükség van egyebek mellett monetáris stabilitásra. (március19.)

 

Tátrai Miklós, a Pénzügyminisztérium államtitkára

A Pénzügyminisztérium (PM) a GDP 6,7 százalékára módosította a korábbi 6,8 százalékos 2007. évi eredményszemléletű (ESA’95) hiányprognózisát, a pénzforgalmi hiányt változatlanul a GDP 6,3 százalékára várja. Az elmúlt hónapban a közszférában megszületett bérmegállapodás összességében 75 milliárd forint többletkiadást jelent a költségvetésnek, ami a 35 milliárd forintos adó- és járulékbevételek révén nettó 40 milliárd forint hiánytöbbletet eredményez, de ez csak a pénzforgalmi szemléletben jelentkezik. Jelenleg a PM azzal számol, hogy az államháztartás ez évi eredményszemléletű hiánya 1717 milliárd forint helyett 1697 milliárd forint lesz. Az önkormányzatok nélküli pénzforgalmi hiány pedig 1 581,9 milliárd forint helyett 1600 milliárd forintot tesz ki. A februári végleges hiány megegyezik az előzetes közölttel, összege 216,9 milliárd forint. Az első két hónap összesített hiánya 413 milliárd forint volt, ami a GDP 1,6 százalékával egyenlő. (március 20.)

 

Bajnai Gordon, fejlesztéspolitikai kormánybiztos

A megfelelő fejlesztéspolitika nélkül a következő hét évben Magyarországra irányuló európai uniós források komoly gazdasági és szociális feszültségeket okozhatnak. A források sikeres kezeléséhez szükség van makrogazdasági stabilitásra, nyitott gazdaságra, a korrupció visszaszorítására az államigazgatásban, és hatékony intézményi működésre. A sikeres fejlődés nehezen képzelhető el a szociális, oktatási és az egészségügyi reformok nélkül. A beérkező források megfelelő kezelése érdekében a volt szocialista országokban a korábbiaktól eltérő szemléletre van szükség. Azok az országok lehetnek sikeresek, amelyekben kisebb az újraelosztás aránya. A pénzek hatékony elköltése érdekében pedig a termelékenységet kellene növelni.(március 20.)

 

 

Ellenzéki nyilatkozatok

 

Németh Zsolt, a parlament külügyi bizottságának elnöke

Felszólítjuk Gyurcsány Ferencet, hogy hozza nyilvánosságra a megállapodások részleteit, tovább felszólítjuk a miniszterelnököt, hogy térjen vissza az EU március 7-8-ai csúcstalálkozóján megerősített európai uniós közös energiapolitikához, illetőleg a Nabucco-tervhez. Ennek érdekében a Fidesz országgyűlési határozat elfogadását kezdeményezi. Ebben rögzíteni kívánjuk azt, hogy az EU közös energiapolitikájának, valamint a Nabucco-tervnek prioritást ad Magyarország. Körvonalazódik egy Putyin-Gyurcsány paktum, az orosz és a magyar kormány közötti olyan politikai szövetség, amely mélyen ellentétes az EU érdekeivel, mélyen Európa-ellenes. Ha ez a megállapodás megvalósul, akkor a gázellátás területén Európát az oroszok túszává teszi Magyarország. Az orosz érdekek ügynökének képe nagyon súlyosan árt Magyarország nemzetközi megítélésének is. (március 18.)

 

 

Érdekképviseletei szervezetek

 

IPOSZ

Az újonnan kiírt pályázatoknál kirekesztették a családi- és mikrovállalkozásokat, mert nem teljesíthető az elvárt évi 8-15 százalékos árbevétel-növekedés. A humánerőforrás fejlesztésére kiírt pályázatban a minimálisan megpályázható 1 millió forint támogatást számításaik szerint csak a minimum 20 fős létszámú vállalkozások tudják igénybe venni, az ennél kisebbek nem. A pályázati problémák fő oka a kiírások és az elbírálás indokolatlanul komplikált rendszere. Fontos lenne, hogy a támogatás költségei között legyenek elszámolhatóak a pályázat elkészítésének és monitoring tevékenységének a költségei, illetve nyíljon lehetőség részteljesítések elszámolására is és könnyítsék az áfa-finanszírozást.(március 16)

 

Elemzői nyilatkozatok

 

GKI

Februárban az üzleti várakozások januárhoz képest kissé romlottak, a fogyasztóiak pedig egyáltalán nem változtak. Az üzleti szférán belül az ipari és építőipari várakozások változatlanok, a kereskedelmi és főleg szolgáltatói szféra azonban pesszimistább lett a januárinál. Az iparban februárban a termelési helyzet megítélése javult, de a kilátásoké enyhén romlott. A rendelésállományok megítélése nem változott, az exportrendeléseké azonban rosszabb lett. Kedvezően csökkentek a saját termelésű készletek. A foglalkoztatási szándék a januári nagy javulás után kissé visszafogottabb lett. Az építőiparban februárban kissé tovább javult a termelési helyzet megítélése, s erősödött a foglalkoztatási szándék is. Kissé romlott viszont a rendelésállományok értékelése. A kereskedelmi bizalmi index értéke az év végi átmeneti optimizmust követően ismét csökkent. A válaszadók különösen eladási pozíciókat és rendelésállományukat érezték rosszabbnak, de készleteik szintjét is nagyobbnak érezték. Februárban a szolgáltató cégek várakozása romlott a legnagyobb mértékben. Különösen az előző három havi forgalom megítélése lett rosszabb, de kedvezőtlen irányba módosult a következő három hónap várható forgalmának megítélése is. A foglalkoztatás tervezett mértéke viszont nem változott januárhoz képest. (március 19.)

 

GfK Hungária Piackutató Intézet

Negyvenegy százalékot ér el azoknak az aránya, akik inkább csalódtak a rendszerváltásban; ez az eredmény hat százalékponttal kevesebb, mint 2003-ban. Négy év alatt 14-ről 26 százalékra nőtt azok hányada, akik nagyon csalódtak a rendszerváltásban, és érzésük szerint semmi sem teljesült elvárásaik közül, tíz százalék pedig úgy nyilatkozott, hogy eleve nem vártak semmi jót a rendszerváltástól, és feltevéseik be is igazolódtak. Az eredmények szerint 2003-ban még minden negyedik, idén minden ötödik megkérdezett mondta azt, hogy a rendszerváltás nagyjából beváltotta a hozzá fűzött reményeket, és változatlanul egy százalék körül alakul azoknak az aránya, akiknek elvárásait alapvetően felülmúlta a valóság. Nőtt a bizonytalanság a minket körülvevő világgal szemben is: a korábban mért 53 százalékhoz viszonyítva idén már 64 százalék nyilatkozott úgy, hogy az emberek nem értik a körülöttük lévő világot. (március 18.)

 

Hegedűs Miklós, a GKI vezetője

Egyáltalán nem veszélyeztetné, sőt növelné Európa gázellátásának biztonságát, ha Magyarország érintésével megépülne a Kék Áramlat vezeték. De azt is rögtön hozzá kell tenni, hogy a jelenlegi ismeretek szerint az Oroszországból Törökországon keresztül Európába tartó Kék Áramlat vezeték igencsak „embrionális” állapotban van, megvalósításáról nincsenek konkrétumok. Nincsen sokkal jobb előkészítettségben a 10 éve az EU bürokratái által „masszírozott” Nabucco-vezeték ügye sem, ami ugye a tervek szerint Azerbajdzsánból, Kazahsztánból, Iránból, esetleg Irakból származó földgázt szállítana Európába. Az teljesen támogatható törekvés, hogy Európa diverzifikálja beszerzési forrásait, csak azon is el lehetne gondolkodni, hogy például egy iráni szállítás mennyivel biztonságosabb, megbízhatóbb az orosznál .A vélt vagy tényleges készletek kitermelésének előkészítése sem tart abban a stádiumban, hogy bizton lehessen számítani ezekre a forrásokra, s kétséges a befektetők elszántsága is a politikailag inkább bizonytalannak ítélt térségben. Magyarország – szemben a Fidesz álláspontjával – amúgy sem lehet gátja a Nabucco vezeték kiépítésének, mert azt nem államok, hanem befektető cégek valósíthatják meg, ha üzletet látnak az elképzelésben. Egyébként, ha az üzleti, piaci megfontolások indokolják a Kék Áramlatnak és a Nabucconak is lehetne létjogosultsága, de van még egy érv, ami megkérdőjelezi, hogy a két vezeték „megélhet” egymás mellett. Ez arra az uniós törekvésre vezethető vissza, ami szerint 2020-ig a közösség 20 százalékra emeli a megújuló energiák felhasználásának részarányát, másfelől 20 százalékkal javítja az energia-felhasználás hatékonyságát. A két tényező együttesen azt eredményezheti, hogy nem hogy nőni nem fog, de akár még csökkenhet is némileg a földgáz iránti igény. (március 19.)

 

Magyar Ingatlanszövetség

Amennyiben az ingatlan birtoklása úgy válik általánosan adókötelessé, hogy a jelenlegi helyi adók rendszere is fennmarad, úgy az ingatlanfejlesztés lesz a legkedvezőtlenebb befektetési forma Magyarországon. Az ingatlanadót nem kell Magyarországon bevezetni, mert az már be van vezetve. Jelenleg is van ugyanis építmény- és telekadó, valamint kommunális adó, ezek mindegyike valamilyen formában az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni típusú adó, amelyek mellett az ingatlantulajdonost további jövedelemadók terhelik bérbeadás vagy értékesítés esetén. Az ingatlan megszerzése, hasznosítása és eladása tehát már ma is jelentős közteherrel jár. Ha ezután az ingatlan birtoklása nemcsak helyi, hanem központi döntés szerint lesz általánosan adóköteles, akkor az ingatlanfejlesztés lesz a legkedvezőtlenebb befektetés minden más olyan befektetéssel szemben, amelyeket többségükben csak a ténylegesen realizált értéknövekedés esetén terhel adó. (március 20.)

 

KSH

Az idén januárban a bruttó átlagkereset 7,1, a nettó 0,9 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, a januári reálkereset – a fogyasztóiár-index 7,8 százalékos növekedése mellett – 6,4 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához viszonyítva. A reálbéreknél nyár elejéig várható egyfajta ütemesen erősödő csökkenés, utána azonban javulásra, az év végén pedig stagnálásra lehet számítani – így várhatóan összesen 3,5 százalékos lesz az éves reálbér-csökkenés. (március 20.)

 

Pricewaterhouse Coopers

Zömmel már nem aktuális adatokkal igyekezett alátámasztani vidékfejlesztési koncepcióját a kormány az Új Magyarország vidékfejlesztési programjában. A programban szereplő számok nem vagy nem teljesen támaszthatók alá, a helyzetelemzés pedig általában véve nem tartalmaz nemzetközi kitekintést. Utóbbi hiányában nem világos, hogy az adott fő témák terén elmaradásról van-e szó, ennek mi a mértéke, illetve, hogy a feltárt okok és mozgatórugók erősséget vagy gyengeséget jelentenek-e inkább. (március 20.)

 

 

Sajtókapcsolat:
+36 20 665-0384
Telefon / Fax:
+36 1 430-6699 / +36 1 430-6695