Régi-új politikusok a bársonyszékben

2007-04-24

A publicisták a két új SZDSZ-es miniszter jelölését a párt, valamint a kormányzat szintjén is értelmezték. Fodor Gábor kapcsán fő kérdésként az merült fel, hogy a párton belül, vagy inkább a kormány szintjén fog majd alakulni a Fodor Gábor és Kóka János közötti viszony, illetve hogy a kormány szintjére vetíti-e ki az SZDSZ saját belső konfliktusait. Horváth Ágnes esetében sokan felvetik a kérdést, hogy változtat-e az új tárcavezető elődje politikáján, vagy ugyanazon irányelvek mentén folytatódik az egészségügyi reform.

 

Az SZDSZ március 31.-i tisztújító gyűlésén dőlt el, hogy milyen változások következnek be két szabad demokrata vezetésű minisztérium vezetésében. Molnár Lajos egészségügyi minisztert a tárca eddigi államtitkára, Horváth Ágnes váltja posztján, a liberális párt elnökségért sikertelenül pályázó Fodor Gábor pedig a környezetvédelmi minisztérium élére kerül.

A tisztújítás és a két pártelnök közötti szoros küzdelem után fontos tényezőként tűnt fel, hogy a vesztes, tehát Fodor Gábor miként

> Publicisztikák
Magyar Narancs: Fazék alámerül (2007. április 19.)
Zelei Miklós: Ágnes asszony a minisztériumban (Magyar Hírlap, 2007. április 19.)
Losonczi Gergely: Kudarcocska (Népszava, 2007. április 20.)
Ugró Miklós: Kijelöltek (Magyar Nemzet, 2007. április 20.)
Magyar Hírlap: Nagyműtét baltával (2007. április 19.)
Mészáros Tamás: Kádergondok (Népszava, 2007. április 21.)
Pilhál György: Sokoldalú Gábor (Magyar Nemzet, 2007. április 23.)
 

reagál a pártját ért változásokra, illetve milyen politikai döntéseket hoz saját jövőbeli szerepvállalását illetően. A kiélezett párbaj következtében a pártelnök Kóka János számára is jelentőssé vált annak tétje, hogy Fodor Gábor milyen kompromisszumot hajlandó kötni az új vezetéssel. Szóba került olyan forgatókönyv, amely szerint Fodor a párton belül vállal szerepet. E forgatókönyvvel párhuzamosan folytak a találgatások arról, hogy a sikertelen elnökjelöltet esetleg kormányzati pozícióval tudja a párt kompenzálni.

 

Molnár Lajos leköszönése után a minisztérium államtitkára került feljebb az intézmény hierarchiájában. A nyilvánosságot elsősorban az a kérdés foglalkoztatja, hogy Horváth Ágnes Molnár Lajos egészségügyi politikáját folytatja, vagy a személycsere esetleg tartalmi változásokat is von-e maga után.

 

 

Vélemények I.

Magyar Narancs: Fazék alámerül (2007. április 19.)

 

„Az új minisztereknek gratulálunk, és sok sikert kívánunk államigazgatási munkájukhoz. Fodor Gábor, Úgy érezzük, nem veszíthet, és mi sem veszíthetünk Fodor Gáborral. Ha valaki, hát Fodor tud megálljt parancsolni a környezet romlásának, a globális felmelegedésnek. Az Északi-, Déli- és számos más sarkok elolvadásának, a fajok pusztulásának. Még egy jelölt lehet hozzá hasonlóan alkalmas — természetesen a jelenleg miniszter Persányi Miklóson kívül —: az Ismeretlen, aki esetleg helyette kapja meg a tárcát.”

(…) Mindenesetre mielőtt kirúgnák Persányi Miklóst, esetleg szólni kéne, hogy miért teszik vele ezt. Ha másnak nem is, neki mindenképpen. Az új miniszter (bárki lesz is az) a zöld szervezetekkel való fokozott együttműködést Ígéri, és ez Jó, nem is volt helyes, hogy az eddigi környezetvédelmi miniszterek bemutatkozó sajtókommünikéjüket rendszeresen a Zöld szervezetek — egy rakás fos címmel tették közzé. Fodor miniszteriális programja még a tárca alá tartozó különféle hivatali alrendszerek — nemzeti parkok vízügyi és környezetvédelmi igazgatóságok és felügyelőségek — megrendszabályozását helyezi kilátásba, amit lapunk szívből támogat. Valamint az eddig a Gazdasági És Közlekedési Minisztérium fennhatósága alá tartozó pénzalapok, például megújuló energiaforrásokra félretett elszipkázását. Ez utóbbiból Fodor pártbeli támogatói — a Szadi B közép — rögvest arra következtettek, hogy a Kóka-Fodor-meccs majd a kormányban folytatódik, ha már kedvencük hajlandónak mutatkozik a kormányzati szerepvállalással semlegesíteni magát a pártmegújulásért vívott, egyelőre befejezetlen harcban.

 

(…) Az új egészségügyi miniszter minden számítás szerint Horváth Ágnes, a tárca eddigi államtitkára lesz.(…) . Az új miniszter előtt mindenesetre hatalmas feladatok tornyosulnak! A lassan odakozmáló egy biztosító-több biztosító pitét kell majd kirántania a koalíciós sütőből. Szerintünk menni fog: nagyjából marad a nemzeti kockázatközösség, s az alapcsomagra csak a tébénél lehet majd szert tenni; a kiegészítő biztosítások piacára meg be lesznek a magáncégek eresztve. Ez körülbelül az egyetlen olyan megoldás, ami komolyabb koalíciós súrlódások nélkül kijegecesedhet, és így mind a két párt eldicsekedhet avval is, hogy neki lett igaza. És mire eljutunk oda, hogy akkor mi is jár majd az alapcsomaggal, és mit biztosít a több biztosító, az egészre nem figyel majd senki.

 

 

 

Zelei Miklós: Ágnes asszony a minisztériumban (Magyar Hírlap, 2007. április 19.)

„Megkérdezte Horváth Ágnestől, az SZDSZ miniszterjelöltjétől a riporter, hogy kinevezése tartalmi változást is fog hozni, vagy csak stílusváltás következik. A rádiós felelgetősből ítélve se tartalom, se stílus nem változik. Horváth éppen úgy hazudik, ahogy Molnár Lajos tette. Például azt hazudta Molnár, hogy a vizitdíjból havi 150 ezer forint az orvosoknál marad.”

(…) Ha már népi bölcsességek pilléreire íveltük rá glosszánkat, ne feledkezzünk meg egy harmadik közmondásról: a hazugot a föld is, a víz is kiveti. A kormányba ellenben beveszik.(…)

 

A megrögzött hazugság idővel igazság. De legalább próbáljunk meg ellenállni. És mondjuk el, hogy a hosszas sorállásokkal befizetett vizitdíj csak a családorvosoknál marad ott. Tőlük azonban olyan sok dologi elszámolási lehetőséget, eszköztámogatást elvontak, hogy azt nem pótolja a vizitdíj, amely egyébként sem háromszáz forint. Mire akkurátusan leadózzák, olyan 80-90 forintra apad a háromszáz.

 

 

Ha már népi bölcsességek pilléreire íveltük rá glosszánkat, ne feledkezzünk meg egy harmadik közmondásról: a hazugot a föld is, a víz is kiveti. A kormányba ellenben beveszik.

 

 

 

Losonczi Gergely: Kudarcocska (Népszava, 2007. április 20.)

 „Kóka Jánosnak bizony kudarc Horváth Ágnes egészségügyi miniszterré jelölése. Nem olyan nagy persze – meg is tette a szükséges óvintézkedéseket az esetleges károk enyhítésére –, és nyilván még így is ő a nevető új pártelnök, annyira nem lehetett jókedve az ügyvivői testület csütörtök esti döntése után. A gazdasági miniszter ugyanis Erdős Attilát favorizálta, bár mindkét aspiránst sajátjaként vitte a testület elé. Botor dolog is lett volna másként cselekedni: más sem hiányzott neki, mint az, hogy Horváthot valamelyik ügyvivő terjessze fel miniszternek, a pártelnök jelöltje pedig alulmaradjon. Na, az lett volna az oltári nagy bukás, így a sérelem szinte minimális, mégis sokatmondó.”

( …)Az elnökkel együtt 13 fős testületben ugyanis elméletileg szerény többsége van Kókának és támogatóinak, Erdősre mégis mindössze hárman voksoltak. Eszerint nem néhányan "álltak át” Fodor Gáborékhoz és fúrták meg az eddig a magánszektorban dolgozó menedzser megválasztását, hanem ketten szavaztak Kókával együtt. Ez kevés és jelzésértékű is a pártelnöknek arra nézve, mennyire tudja átverni az ügyvivőkön saját akaratát. Kóka nagyot akart durrantani jelöltjével, de csak egy kicsi – szinte alig hallható – pukkanásra futotta.(…)

 

(…) Kókának és Fodornak is kedvező lehet azonban, hogy utóbbiból végül környezetvédelmi miniszter lesz. A gazdasági miniszter pártelnökként, a választáson legnagyobb riválisa tárcavezetőként teheti a dolgát, egymást nem nagyon kell zavarniuk. A nyilvánosság előtt ráadásul nagy szeretetben és egyetértésben fognak együttműködni a liberális párt sikeréért. A békességnél ugyanis semmi sem fontosabb.(…)

 

 

Ugró Miklós: Kijelöltek (Magyar Nemzet, 2007. április 20.)

„A lelkünk legmélyén mégiscsak kedveljük mi az SZDSZ-t. Igazán különleges, öntörvényű párt, amelyik akkor is képes meglepetést okozni, amikor hozza az országos papírformát. Hiszen napok óta a kétszerkettő bizonyosságával tudtuk, hogy Horváth Ágnest jelölik Molnár Lajos elárvult bársonyszékére, s Fodor Gábort is újra szolgálatra fogják, de amikor a nagy tekintélyű ügyvivő testület meghozta bölcs döntését, mégis valami apró csalódásfélét éreztünk.”

(…) Fodor Gáborra nem érdemes sok szót vesztegetni. Tizenkét éve, kultuszminiszteri bukdácsolása idején már párttársai is megállapították, hogy a „politika szőke hercege” minden jel szerint a történelem leglustább minisztere, akinek szorgalma csak addig terjedt, hogy magasabb tudományos fokozatot adományozott magának. Viszont a honi környezetvédelemben úgysem történik semmi lényeges, így Fodor elszántsága és tettrekészsége ezen a területen elegendőnek látszik.”

 

 

(…) Bezzeg Horváth Ágnes egy gyökeresen más karakter! Dávid Ibolya mellett ő az a szőke nő, akiről rendőrviccek jutnak az ember eszébe. Horváth Ágnes ambíciói kétségkívül összhangban vannak adottságaival és felkészültségével. Már mestere, Molnár Lajos mellett többször tanúságát adta, hogy birtokában van az SZDSZ-es miniszterek legfontosabb készségének: a kiszámíthatatlanságnak. Ugyanis egy szabad demokrata miniszterről, politikusról soha nem lehet tudni, hogy viccel-e, vagy komolyan gondolja azt a sok egetverő marhaságot, amit összehord. Horváthról és főnökéről is először azt hittük, csak jópofáskodnak, amikor előadták reformer rémálmaikat. Eltartott egy ideig, amíg rájöttünk, nemcsak vizionálják, hanem rendre megvalósítják azokat, sőt büszkék rájuk, mert látványos eredménnyel járnak. Ami igaz, az igaz, a patikaliberalizáció nyomán roppant mód fellendült a hamis gyógyszerek csempészete és forgalma, jelentős összeggel növelve a GDP-t.(…)

 

 

 

Vélemények II.

 

Magyar Hírlap: Nagyműtét baltával (2007. április 19.)

”A régi időkben univerzális szakemberekből épült a politikai struktúra. A máshonnét kikopott káderek a Hazafias Népfrontnál landoltak. Ha valaki túl gyanús volt, mehetett a SZOT-ba. Ha végképp mindenre alkalmatlannak bizonyult, a sportfőhatóságnál fektették el, ám az átalakult pár évvel a rendszerváltás után. És észre se vettük, hipp-hopp, lett sportminisztérium. Igaz, Gyurcsány után az is megszűnt.”

(….) Hol költ a larus ridibundus, kedves Gábor? A kérdés, ha madártanász vizsgáztatna madártanászjelöltet, bizonyos Gábort, így szólna. De nem gondolnánk, hogy egy miniszternek, még ha neve azonos is a fikcióban szereplő vizsgázóéval, és ha környezetvédelmi tárcát igazgat is, vágnia kell a feleletet. Azt sem fontos tudnia, hogy a dankasirályról van szó, se azt, hogy a parus maior a szépnevű széncinegét takarja. Evvel egy miniszternek egyáltalán nem kell a fejét tömnie. Arra ott van a szakapparátus.

Ha valaki nem volt jó futballista, attól lehet még jó edző. Baj csak akkor van, ha labdát se látott életében. Fodor Gábor biztosan látott labdát. Nyilván arborétumban is járt már. Na, ezután fog csak igazán! Vagy nem. Mert ő politikus. Végre! Kell már végre egy politikus – mondogatták sokan, akik a szakmaiságnál fontosabbnak ítélik a politikába tagozódás készségét. A nagypályás játékot. Fodor Gábor – múltjából és ambícióiból következően – az oktatástól a belügyeken át a környezetvédelemig mindenben otthon van. És főként a politikában. (…)

 

(…) De vajon mi lesz Horváth miniszter asszonnyal? Aki minden, csak nem politikus. Mondhatni, apolitikus. Némely megnyilatkozása legalábbis ezt igazolja: az az örökbecsű mondása például, hogy az asztma gyógyításához nem kell a jó levegő. Nem is sejtette, hogy a szájából könnyedén kibukó szószövet halhatatlanná teszi. Ha valamit, ezt sosem felejti el sem a szakma, sem a laikus közvélemény, hogy az asztmásokról már ne is beszéljünk.

Horváth doktornő tehát idejekorán bizonyította, hogy számára csak a szigorúan vett szakmaiság marad, mínusz pulmonológia, persze. A formállogika szerint ha a politikus karakter Fodornál erény, ennek hiánya Horváthnál hátrány. De mégsem. Ami itt az eminens érték, ott annak épp az ellenkezője. A miniszter asszony nem tud politikusul. Azzal viszont tisztában van, hogy nagyműtétet nem baltával kell végezni. Ilyet tehát ő nem mondana. Nem is tőle származik, hanem egy pszichiáter főorvostól. Igaz, ő metaforának szánta, baltával operáláshoz hasonlítva a kórházleépítést. Ebben pedig Horváth Ágnes verhetetlen. Molnár Lajoshoz járt fejszekezelési szemináriumra. (…)

 

 

 

Mészáros Tamás: Kádergondok (Népszava, 2007. április 21.)

„Döntött az SZDSZ ügyvivőinek testülete: Horváth Ágnes egészségügyi miniszter lesz, Fodor Gábor pedig megkapja a környezetvédelmi tárcát. Ezzel látszólag nyugvópontra jutott két olyan kérdés, amely a korábban lezajlott pártelnökválasztás után még borzolta a szabad demokraták kedélyeit. Ezeknek a játszmáknak azonban korántsem azonos a jelentőségük. Hogy ki lesz Molnár Lajos utóda, annak feltétlenül országos következményei lesznek, míg az a tény, hogy Fodor végre megszerzett magának egy miniszteri széket, lényegében nem más, mint az SZDSZ belső erőviszonyainak leképezése.”

(…) Az effajta káderpolitika kísértetiesen emlékeztet a "létezett szocializmus” idején bevett gyakorlatra; régi emberünk mindig ott állta meg a helyét, ahová a párt állította, és a hozzáértés nem volt szempont, mert csak a politikai erőviszonyok számítottak. De hát ezen túljutottunk, nemdebár? Lehet, hogy Fodornak használ a miniszterség, de vajon profitál-e belőle a koalíció?(…)

 

(…) Némiképp más kategóriába tartozik Horváth Ágnes jelölése az egészségügyi miniszterségre. Az ő előléptetésére nem azért kerül sor, mert személyében fontos a pártnak. Az államtitkárnő miniszterré ütése a reform töretlen folytatásának üzenete akar lenni. Végtére Molnár Lajos fegyverhordozója és kommunikátora volt – ha most továbbviszi a boltot, nem lesz zsákbamacska; tudni lehet, mit képvisel. A baj csak az, hogy mindeme jellemzők nem válnak okvetlenül Horváth Ágnes javára. Mindazok az anomáliák, amelyeket az eddigi reformintézkedések magukkal hoztak, nagymértékben kötődnek hozzá. Beosztásánál fogva felelős volt az átszervezések ésszerű lebonyolításáért, az egész reformcsomag logisztikai irányításáért. És ebben a feladatkörben éppenséggel nem jeleskedett.

 

(…) Az SZDSZ döntési lehetőségeit persze rendkívüli mértékben behatárolta Kóka Jánosnak az a szerencsétlen ötlete, hogy a maga személyes jelöltjeként egy jobbára ismeretlen, bár valóban az egészségügyben érdekelt üzletembert vitt az ügyvivők elé. Ettől az eshetőségtől méltán ijedt meg a grémium, mert azt nem lehetett nem felfogni, hogy az adott helyzetben egy ilyen típusú miniszter felmérhetetlen támadási felületet kínált volna az ellenzék számára. Megint csak a rossz látszat: a szabad demokraták vállalkozók kezére játsszák az egészségügy irányítását. Miért? Hogy így vigyék ki a pénzt a rendszerből.

 

(…) Ebben a helyzetben olyasvalakire lett volna szükség, aki a konszolidáció ígéretét hozza. A szabad demokraták megint egyszer nem veszik figyelembe a politikai realitásokat – nem mellesleg a szakmaiakat sem. (…)

 

 

Pilhál György: Sokoldalú Gábor (Magyar Nemzet, 2007. április 23.)

„Eddig nem tudtam, hogy Fodor Gábor SZDSZ-es képviselő a környezetvédelemhez is ért. Hát most kiderült. Ő lett ugyanis a környezetvédelmi miniszter. Megelőzően volt már oktatási miniszter is."

Sokoldalú a Gábor. (Más kérdés, hogy Horn Gyula exminiszterelnök páros lábbal rúgta ki a kormányából, merthogy állítólag lusta volt, nem sokat dolgozott, de abban a kevésben sem volt köszönet.) Szerintem Fidesz-berkekben sem szeretik, mióta áttette székhelyét - néhány pártütővel együtt - a szabad demokratákhoz. Mert ő úgymond megmaradt liberális. Ez a liberalizmus azonban nem azonos a Kossuth-, Kölcsey-féle szabadelvűséggel; mást ne mondjak, ők még nem a drogot reklámozták.

 

„Nem lennék meglepve, ha Horváth Ágnes kijelölt egészségügyi miniszter holnap a nehézipar tárcavezetője lenne vagy a bányászszakszervezet elnöke. A lényeg, hogy a jó elvtársakat és jó elvtársnőket ne hagyjuk magukra. És Fodor Gábor jó elvtárs. A szabad demokraták szerint a politika hercege. Én Gerébnek mondanám. Pillanatnyilag környezetvédelmi miniszter. Valószínűleg ért a Tisza szabályozásához, meg a Hanságot is lecsapolja, ha úgy alakul. Ébresztő, Magyarország!”

 

Sajtókapcsolat:
+36 20 665-0384
Telefon / Fax:
+36 1 430-6699 / +36 1 430-6695