Rövid távon hiteles deficitterv

2007-05-10

A héten a Nemzetközi Valutaalap és az Európai Bizottság is reálisnak nevezete a magyar kormány rövid távú deficit-terveit. A külső szervezetek jelentései valamint a héten napvilágot látott kedvező makroadatok egyértelmű lépéselőnyt jelentettek a kormánynak, hiszen a rövid távú lépések hitelessége mellett mindkét elemzés a további reformok szükségességét hangsúlyozta. Tovább folyt viszont a vita kormány és ellenzék között az energiapolitikában és az egészségbiztosítási modell területén.

Intézetünk minden héten olyan áttekintést készít, mely összefoglalja a hét legfontosabb, gazdaságpolitikai témájú híreit, eseményeit és nyilatkozatait, továbbá a napvilágot látott adatokat. A nyilatkozatok közül azokat idézzük, melyeket a bejelentő személye, a bejelentés tartalma vagy annak újdonságértéke miatt kiemelkedő jelentőségűnek tartunk.

 

A héten több kedvező értlékelés és adat is napvilágot látott, amelyek segítették a kormányzatot abban, hogy az eddigi kormányzati intézkedések sikeréről beszéljen a nyilvánosságban.

 

A Nemzetközi Valutaalap a napokban értékelte a magyar gazdaság elmúlt időszakának teljesítményét. A szervezet európai főosztályának igazgatóhelyettese üdvözölte a kormány eddigi erőfeszítéseit, és reálisnak tartotta, hogy a hiány 2008-ra 4,8%-ra csökkenjen, azonban több problémára is felhívta a figyelmet. Egyrészt, a deficit csökkenését nagyrészt az adók emelésével érte el a kormányzat, nem a kiadások csökkentésével, másrészt véleménye szerint most még nem láthatóak azok a folyamatok és intézkedések, melyek a konvergenciaprogram folytatását megalapoznák. Nagyjából ugyanezen az állásponton volt az Európai Bizottság, melynek a héten küldte el a kormány a konvergenciaprogram megvalósításáról szóló jelentését. A Bizottság ugyancsak reálisnak nevezet az idei költségvetési hiánytervet, ám kiemelte, hogy a deficit gyors csökkenésének ellenére még jövőre is kiemelkedően nálunk lesz a legmagasabb hiány. A Pénzügyminisztérium a Brüsszelbe küldött jelentéseben újfent lefelé módosította az államháztartás hiányának 2007-re várható értékét. További kedvező adatok is napvilágot láttak: március során pozitív volt a külkereskedelmi mérleg, és áprilisban szufficites volt az államkassza. A nemzetközi szervezetek jelentései valamint a kedvező makroadatok egyértelmű lépéselőnyt jelentettek a kormánynak, hiszen a rövid távú lépések hitelessége mellett mindkét elemzés a további reformok szükségességét hangsúlyozta. Ennek köszönhető, hogy mind a miniszterelnök, mind a pénzügyminiszter többször is utalt ezekre nyilatkozataikban, míg a FIDESZ gyakorlatilag nem reagált az információkra.

 

Nem váltott ki politikai vitát az sem, hogy a héten Kóka János gazdasági és közlekedési miniszter a Magyarországra beáramló tőke 85 százalékát adó nyolc ország nagykövetével tárgyalt. A diplomaták pedig három területen is erős kritikát fogalmaztak meg hazánkkal szemben: a gazdasági adatokkal kapcsolatos titkolózás, a közbeszerzések, illetve a pártfinanszírozás visszásságai miatt. Utóbbi reformjáról egyébiránt a két kormánypárt a hétvégén elvi szinten megállapodott, és a szükségességével az ellenzék is egyetértett, ám a részletekben továbbra is jelentős viták várhatóak.

 

Szerdán ünnepélyes keretek között írta alá az Európai Bizottság és a magyar kormány az Új Magyarország Fejlesztési Tervet. A kormány ezt jelentős sikerként kommunikálta, a FIDESZ azonban továbbra is az NFT II. szerkezetét kritizálta, mert véleményük szerint a nagyobb arányban kellet volna gazdaságfejlesztésre, valamint a versenyképesség növelésére forrásokat fordítani.

 

A pártok továbbra is két területen – az egészségbiztosítás valamint az energiapolitika kérdésében – vitatkoznak a leghevesebben, ám az álláspontok megmerevedtek mindkét fronton. Energiaügyben a kormány most is azt hangsúlyozza, hogy nem szabad sem a Kék áramlatról, sem a Nabucco-ról lemondani, hiszen az országnak a legfontosabb az energiaellátottság biztonsága, míg az ellenzék szerint az országnak nyíltan el kellene köteleznie magát az EU-s vezeték mellett. A két koalíciós partner a hétvégi egyeztetés során hitet tett az egészségbiztosítás vegyes modellje mellett, azonban az ellenzék teljesen egyértelműen kijelentette, hogy hatalomra kerülése estén azonnal megszünteti az üzleti egészségbiztosítását – mely kijelentés nyilván jelentősen növeli az esetlegesen piacra lépő biztosítók üzleti kockázatát.

 

A kormány legutóbbi ülésén elfogadta a jegybanktörvény Simor András által javasolt változtatásait. Ezek értelmében a Monetáris Tanács (MT) létszáma öt-hét főre csökken, az MNB-nek két alelnöke lesz- egyikük a monetáris politikáért, másikuk a pénzügyi stabilitásért lesz felelős. A két új alelnök tagja lesz az MT-nek, és megszűnik az Nemzeti Bank igazgatósága, illetve a Közgyűlés is.

 

 

Legfontosabb gazdasági és pénzügyi mutatók

GDP növekedés*

3,9%

(2006.I-XII.)

Ipari termelés növekedése*

4,2%

 

 

(2007. III.)

Beruházásnövekedés*

-2,0 %

(2006. I-XII.)

Munkanélküliség

7,5%

 

(2007. I.- III.)

Infláció

9%

(2007. III.)

Államháztartási hiány

 

-745,4

 

(2007. I-IV.)

Fizetési mérleg

-5197,0

(2006. I-XII.)

Reálkereset-növekedés*

-7,2%

 

(2007. II.)

Jegybanki alapkamat

8,00%

* Változás az előző év azonos időszakához képest

Források: Figyelőnet, HVG, Magyar Nemzeti Bank, Portfolio.hu, Világgazdaság, Origo

 

Politikai nyilatkozatok

 

 

 

Gyurcsány Ferenc miniszterelnök

Magyarország abban érdekelt, hogy megvalósuljon az EU közös energiapolitikája, de az ország felelőssége az, hogy addig is természetes legyen a gáztűzhely lángjának meggyújtása a háztartásokban. Felelőtlen az az állam, amely a diverzifikáció kötelezettsége mellé nem teszi oda azt a kötelezettséget, hogy elegendő mennyiségű forráshoz jusson. Magyarországnak az a jó, ha egy erős eladóval szemben erős vásárlók vannak, ezért is fontos a közös európai energiapolitika. A kisebb függés nagyobb energiabiztonságot jelent, minél diverzifikáltabb forrásból elegendő mennyiségre van szükség. (május 9.)

 

Ma már senki sem vitatja, hogy ez egy ambiciózus program, amely az idei évre nemcsak hogy teljesül, hanem remélhetőleg a vártnál jobb eredményt hoz. A kiigazítás egy igen hosszú folyamat, de az egyensúlyról a hangsúly egyre inkább áttevődik a növekedésre. Olyan döntésekre van szükség, amelyek meglendítik a beruházási kedvet, amelyek hatékonyságot növelnek. (május 9.)

 

Kóka János gazdasági és közlekedési miniszter

Mi liberálisok azért kötöttünk koalíciót 2006-ban, és azért tekintjük át most a koalíciós szerződést, mert be akarjuk csukni a kiskapukat. A párt álláspontja szerint a költségvetési fegyelem fenntartásáról, a szerkezeti reformok menetrendjéről és a közélet tisztaságának megszilárdítása érdekében végrehajtandó lépésekről kell rövid időn belül dönteni. Ragaszkodunk a versenyképes oktatáshoz, az uniós elvárásokhoz igazodó önkormányzati reformhoz és a közteherviselés átfogó átalakításához. Aki a közvélemény-kutatási adatok szerint kormányoz, az pusztán hangulatjavító intézkedések és megszorítások ciklusaiból él. Még ebben a parlamenti ciklusban meg kell alkotni egy új, őszinte és tisztességes párfinanszírozási törvényt, és 2010-ben már ezek szerint az új szabályok szerint kellene lebonyolítani az országgyűlési kampányt és a választásokat is.(május 8.)

 

Bajnai Gordon fejlesztéspolitikai kormánybiztos

A most aláírt fejlesztési terv egy hét évre szóló szerződés az Európai Unió 490 millió polgára és 10 millió magyar között hazánk uniós segítséggel történő fejlesztésére. Örülök annak, hogy az Európai Bizottság az első tagállamok között, minimális változtatásokkal fogadta el fejlesztési elképzeléseinket. A dokumentum, illetve az ezen keresztül biztosított több ezer milliárd forintnyi forrás egyben a bizalomról is szól, hiszen nem szabad elfelejtenünk: ez az összeg más tagállamok polgárainak adócentjeiből gyűlt össze. Azt gondolom, hogy a most elfogadott tervvel ezt a bizalmat meg tudjuk szolgálni, és nemzeti érdekeinknek megfelelő módon tudjuk elősegíteni az ország gyarapodását és az egész unió előbbre jutását. (május 9.)

 

A pályázati kiírásokban új filozófia jelenik meg, növekszik a régiók szerepe, a regionális fejlesztési tanácsok meghatározó szerepet játszott a témák meghatározásában, és az értékelésben részt vesznek a régiók szakemberei. Új elemként jelenik meg egyes pályázatoknál a kétfordulós rendszer, amelynek lényege, hogy az első fordulóban csak koncepciót kell beadni, és továbbjutás esetén a második fordulóban kell kidolgozni a projekteket. (május 7.)

 

Veress János pénzügyminiszter

A lakástámogatás átalakításában a kormány már megtette azokat a lépéseket, amelyek a programjának részét képezték, más intézkedéseket nem tervez. Az ingatlanadót a konvergenciaprogram értelmében 2008-ban be kell vezetni. A javaslat elkészült, annak most folyik a politikai egyeztetése. A koalíciós pártok részéről nincs olyan javaslat, amely a bevezetés elhalasztására vonatkozna. Az IMF már három éve javasolja az árfolyamsáv megszüntetését, de ez nem történt meg. Úgy gondolom, e javaslatnak ez lesz a sorsa most is, mint eddig. (május 8.)

 

Az első negyedévben és áprilisban sem volt a prognózist meghaladó kiadása a költségvetési fejezeteknek. Nem emlékszem arra, hogy mikor volt utoljára szufficites az április hónap amióta a mostani rendszer működik. Az IMF és az Európai Bizottság nyilvánosságra hozott értékelése is megerősíti, hogy az elmúlt évben meghozott döntések eredményei láthatóak a makrogazdasági egyensúly alakulásában. Mind a két szervezet alapvetően a magyar kormányéhoz hasonló nagyságú egyenleget prognosztizál, noha korábban pesszimistábbak voltak. Brüsszelben is hangsúlyozni fogom, hogy azokat az intézkedéseket, amiket vállaltunk, következetesen végre is hajtjuk.(május 7.)

 

Kiss Péter szociális és munkaügyi miniszter

Ma kétségtelenül nehezebb bizakodni, mert a 2006-tól elindított változások évtizedes szerzett jogokat is sértenek. Ebben a helyzetben a kormánynak azt a fő szabályt kell követnie, hogy a változtatások által mindenképpen a nagy többségnek és nem a hangos kisebbségnek kell jobban járnia. Ehhez pedig minden intézkedést, a célok elérésének módját az emberre szabottság, a finomabban hangoltság jegyében kell megjelölni. A 2008. elejéig lezárandó, a nagy elosztórendszerek átalakításával és a költségvetés szigorításával járó változások nem kormányzati vagy ellenzéki, hanem társadalmi érdekűek. Ennek a szakasznak a lezárultával már az európai felzárkózás, a magyar emberek jobb élethelyzetbe hozása, a gazdaság dinamizálása és az önkormányzati fejlesztéseket szolgáló uniós pénzek okos felhasználása lesz a legnagyobb és egyben közös feladatot adó kihívás.(május 8.)

 

Göncz Kinga külügyminiszter

Felelőtlenség lenne valami olyan mellett elköteleződni, amelyről nem tudjuk, hogy megvalósítható-e, és valóban működik-e. Az Európai Unió energiapolitikájának csak egy nagyon kis része a gázvezetékek kérdése, a közösségben 27 fajta energiapolitika van jelenleg. Magyarországnak is érdeke a források diverzifikálása, kérdéses azonban, hogy milyen készletek és hogyan érhetőek el. A realitás az, hogy Oroszországnak nagyon komoly tartalékai vannak kőolajból és földgázból, és már csak ezért is szükséges egyfajta párbeszéd és kapcsolat.(május 8.)

 

Ellenzék

 

Szijjártó Péter FIDESZ szóvivő

Pontosan Gyurcsány Ferenc volt az, aki korábban az orosz hatalmi érdekek szószólójaként a közös európai energiapolitikával szemben foglalt állást, jelentős károkat okozva ezáltal Magyarország megítélésének, hitelességének és presztízsének. A Fidesz mindig is támogatta a közösség energiapolitikáját, s ezt továbbra is támogatja.

(május 9.)

 

Nagy Kálmán KDNP-s országgyűlési képviselő

Innen üzenem, hogy ha a Fidesz–KDNP a választások következtében hatalomra kerül, üzleti biztosítás nem lesz Magyarországon. Ne reménykedjenek abban, hogy ez a társadalmi megosztottság további eszköze lesz. A több-biztosítós rendszer bevezetésével a társadalmi különbségek végletesen növelhetők. Az üzleti biztosítók célja, hogy kiemeljék a fizetőképesebb rétegeket a biztosítottak közül. Ez a réteg azonban az alacsony jövedelműek közös kockázatvállalásából is pénzt von el, ami növeli az igazságtalanságot.(május 9.)

 

Navracsics Tibor, a FIDESZ frakcióvezetője

A biztosításalapú egészségügy az ellátás kettészakítását eredményezi: az egészséges fiatalok számára lesz egy profitorientált, jó minőségű ellátás, és lesz egy mindenki más számára fenntartott rosszabb, romló szintű állami egészségügy. A kormánypártok ugyan „mantraszerűen" azt ismételgetik, hogy a Fidesznek nincs egészségügyi programja, de a miniszterelnök hétfőn mégis megemlítette a kórházak nonprofit szervezetté alakítását, ami a Fidesz javaslata. Hamarosan elkészül a Fidesz nemzeti egészségbiztosítóról szóló előterjesztése. A Fidesz szerint az sem igaz, hogy Magyarország túl sokat költ az egészségügyre, ugyanis Európában hátulról a harmadik ebben a tekintetben, csak Szlovákiát és a Lengyelországot előzi meg.(május 8.)

 

Nyitrai Zsolt, a FIDESZ országgyűlési képviselője

A Fidesz a párt és a kampányfinanszírozás ügyét sokkal nagyobb horderejűnek annál, minthogy egy hétvégi találkozó után kiadott sajtónyilatkozat alapján alakítsa ki az álláspontját. A Fidesz továbbra is úgy véli, hogy garanciális szabályokat kell alkotni annak érdekében, hogy a mindenkori kormány és a kormánypártok közpénzből ne folytathassanak pártkampányt. (május 7.)

 

Kerék-Bárczy Szabolcs az MDF szóvivője

A kormány ötlete (a kampányfinanszírozásról) figyelemelterelés, amely beleillik az évek óta tartó szemfényvesztések sorába. Az MDF nem híve az ötletelésnek, ha a kormány konkrét javaslattal áll elő, azt megfontolják majd.(május 7.)

 

Hargitai János KDNP-s országgyűlési képviselő

A KDNP egyetért azzal, hogy szükség van egy új pártfinanszírozási és egy új közpénzügyi törvény megalkotására. A törvény módosítása kétharmados többséget igényel a parlamentben, így mindenképpen szükséges az ellenzékkel egyeztetni.(május 7.)

 

Varga Mihály, a FIDESZ alelnöke

Az ország előtt álló egyik legfontosabb feladat a versenyképesség erősítése. Még nincs minden veszve, az országnak kedvező adottságai vannak, és ezek kihasználása a globális versenyben való helytállásunk erősítése érdekében, minél előbb változtatásokat kell elérni a gazdaság néhány fontos területén. Ide tartozik az adórendszer vállalkozásbarát átalakítását, az adóterhek csökkentését, az egyre nagyobb gondot okozó korrupció visszaszorítását, illetve azt, hogy az oktatásban olyan módosításokat kell elérni, amelyek lehetővé teszik, hogy az emberek könnyebben váltsanak munkahelyet, javuljon az elhelyezkedési lehetőségük.(május 7.)

Elemzői vélemények, jelentések

 

Simor András, a Magyar Nemzeti Bank elnöke

A hatékonyabb működés érdekében érdemes karcsúsítani a jegybankot, egy olyan szervezetet kell létrehozni, amelyben a döntések is minőségileg jobbak, hatékonyabbak lesznek. A szervezet átalakítását felül kell kezdeni, a Monetáris Tanács működésének is át kell alakulnia. Az MT jelenlegi tagjainak mandátuma nem sérülhet, azaz az öt-hét tagból álló MT legkorábban 2010-2011-re állhat fel. Az MNB-nek a hatékony működéshez két alelnök is elég, ezek azonban kulcsterületeket felügyelnek majd. Az egyik alelnök a monetáris politikáért lesz felelős, a másik a pénzügyi stabilitásért, a többi feladatot kinevezett ügyvezető igazgató, illetve igazgatók is el tudják látni. A monetáris tanács működésével kapcsolatban két érv ütközött. Az egyik amellett szólt, hogy jó, ha a tanácsnak sok tagja van, így szélesebb információ bázison alapulhatnak a döntések. A kis létszámú testület mellett viszont gyors, határozott döntések születhetnek.(május 9.)

 

Hornok Krisztián, a DTZ ügyvezető igazgatója

A bérlők összköltségeik szinten tartására törekednek, tehát ha a tulajdonos – az ingatlanadót érvényesítendő – megemeli az üzemeltetési költséget, igyekeznek kedvezményeket kiharcolni. Ez különösen az újra történő bérbeadásnál, de az elsőnél is előfordulhat. Közvetve a bérleti díjakra szintén nyomás nehezedik, s ez kihat az ingatlan értékére is.

 

Breznay Attila, az FTB Invest Kft. vezérigazgató-helyettese

A bérlők versenyképességét csökkentheti, hogy újabb teher nehezedhet rájuk, ezt a rövid távon gondolkodó ingatlantulajdonosok, -fejlesztők az adó áthárításával valósítják meg. Előfordulhat, hogy a bérlő saját fedezete terhére számolja el ezt a pluszterhet, de ez nem jellemző, mert nem nagyon vannak tartalékai.

 

Oszkó Péter, Deloitte

Bár pontos értékítélet csak a szabályok ismeretében mondható, általánosságban az jelenthető ki, hogy a vállalkozásokat érintő ingatlanadó azokban az ágazatokban még pozitív hozadékkal is járhat, ahol jelenleg szednek a cégektől építmény-, telek- vagy kommunális adót. Az új rendszer a mostaninál átláthatóbb, kiszámíthatóbb helyzetet eredményezhet az érintettek számára. A mérleg másik serpenyőjében pedig kétségtelenül az van, hogy a kereskedelmi típusú ingatlanok esetében a jövőbeli hozamok mérséklődéséhez, ezen keresztül pedig a beruházások csökkenéséhez vezethet a szóban forgó adónem. Az értékalapú ingatlanadó további hátránya, hogy mind a beruházók, mind pedig az ingatlantulajdonosok ellenérdekeltek lesznek az állagmegóvó vagy értéknövelő beruházások kivitelezésében, s ez a jelenlegi fővárosi épületállományt tekintve komoly veszélyekkel jár.(május 9.)

 

Ashoka Mody, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) európai főosztályának igazgatóhelyettese

Egyelőre „terv szerint” halad a költségvetési deficit lefaragása, remény van rá, hogy a tavalyi 9,2 százalékról az idén 6,25 százalékra, 2008-ban pedig 4,5 százalékra csökken. Igaz, gond, hogy ennek fő oka az adóterhek emelése volt, és kevésbé a kiadási oldalon végrehajtott csökkentések. Egyetértek azokkal, akik 2009-től már komolyabb problémákat látnak, nem biztos, hogy a kormány jelenlegi lendülete folytatódik a választási év közeledtével. Más szóval: egyelőre nem látjuk azokat a jövőbe mutató intézkedéseket, amelyek megalapoznák a konvergenciaprogram folyatódását. Az adóbevételek csökkentését a magyar gazdaság most nem engedheti meg magának, de az adott keretek között egyszerűsíteni lehetne az adószabályokat, egységes áfakulcsot bevezetve, némileg csökkentve az innen származó bevételeket. A munkaerő-költséget növelő adókat is enyhíteni kellene. Szükség volna az ingatlanadó bevezetésére, de kellő és alapos előkészítés után.

Érzékeljük, hogy több szinten is vitatják, mi legyen a hosszú távú reformok természete, illetve a közszolgáltatásoknál hol végződik az állam, és hol kezdődik a magánszféra szerepvállalása. Kérdés, van-e a kormánynak elegendő ideje a költségvetés alapvető kiigazítására. A politikai ablak nem marad sokáig nyitva, lehet, hogy már be is zárult. Folyamatos előrelépésre lenne szükség, többek között az egészségügyi és a nyugdíjrendszer átalakításánál. Mindezt azért, hogy tartós maradhasson a költségvetési egyensúly, és a gazdasági növekedés ismét felgyorsuljon, elérhesse az évi 4,5 százalékot.(május 7.)

 

Sajtókapcsolat:
+36 20 665-0384
Telefon / Fax:
+36 1 430-6699 / +36 1 430-6695