Várhatóan nem csökken az alapkamat

2007-05-17

A héten nyilvánosságra került makroadatok - a vártnál nagyobb gazdasági növekedés, az ugyancsak magasabb béremelkedés és az alig csökkenő infláció - következtében az elemzők szerint a Monetáris Tanács minden bizonnyal újfent változatlanul hagyja majd az alapkamatot. A kormány és az ellenzék közötti harc gazdasági kérdésekben nem vett új fordulatot; míg a kormány továbbra is a vártnál kedvezőbb adatokat hangsúlyozza, addig az ellenzék az adócsökkentés és a növekedésközpontú gazdaságpolitika szükségességéről beszél.

Intézetünk minden héten olyan áttekintést készít, mely összefoglalja a hét legfontosabb, gazdaságpolitikai témájú híreit, eseményeit és nyilatkozatait, továbbá a napvilágot látott adatokat. A nyilatkozatok közül azokat idézzük, melyeket a bejelentő személye, a bejelentés tartalma vagy annak újdonságértéke miatt kiemelkedő jelentőségűnek tartunk.

 

Az elmúlt napokban több lényeges makrogazdasági adat is napvilágot látott. Az áprilisi infláció már enyhe - 0,1 százalékpontos - csökkenést mutat az előző havihoz képest: az elemzők szinte biztosra veszik, hogy márciusban volt a tetőzés, mostantól enyhülés várható. A 8,4%-os bruttó éves bérnövekedés viszont magasabb a vártnál, ennek oka, hogy a közszféra mellett a magánszférában is jelentős volt a béremelés. A korábban prognosztizált 2,3 helyett 2,9 százalékkal nőtt a magyar gazdaság az első negyedévben. A kedvező adat oka leginkább a dinamikusan bővülő export – ami nagyrészt az erős német keresletnek köszönhető -, de az enyhe tél, és a reálbérek csökkenésénél kisebb ütemben visszaeső fogyasztás is közrejátszhatott. Ez utóbbi abból a szempontból problémás, hogy a magyar lakosság a kieső jövedelmet nagyrészt hitelfelvétellel pótolta, így tovább növekedett az eladósodás. A fenti adatokból szinte minden elemző arra következtet, hogy a Monetáris Tanács nem fog a következő héten kamatot csökkenteni: az inflációs tendencia még továbbra sem teljesen egyértelmű, a vártnál erősebb bérnövekedés felerősítette a bérinflációs veszélyeket, az export viszont a jelen helyzetben is versenyképesnek mutatkozik, így semmi nem indokolja az azonnali kamatcsökkentést.

 

Továbbra is egyértelműen látszik az a kommunikációs stratégia, hogy a kormány szinte minden makroadatot alábecsült, így folyamatosan a vártnál kedvezőbb adatokról beszélhet, ezzel bizonyítva a kiigazítás hatékonyságát. A héten a miniszterelnök parlamenti felszólalásában is a biztató gazdasági folyamatokról értekezett, a Fideszt pedig „vudu” politikával vádolta (még idősebb George Bush nevezte így a felelőtlenül költekező politikát), míg Navracsics Tibor újfent kiállt az adócsökkentések mellett. Orbán Viktor a Jövőnk sorozat zárókonferenciáján reagált azokra a vádakra, amelyek szerint a Fidesznek nincs gazdasági programja: állítása szerint a párt már "holnap reggel” három pontból álló gyakorlatias választ tud adni a problémákra: a kormányzati kiadásokat be kell fagyasztani, szinten kell tartani a közszolgáltatásokra költött pénz reálértékét és gazdasági növekedést kell produkálni. Egyre élesedik a vita az ingatlanadó körül: az adónem elvileg szerepel a konvergenciaprogramban, ám a szocialista párt sem látszik teljesen elkötelezettnek, míg az SZDSZ csak akkor támogatná, ha az a teljes adóstruktúra átalakításával járna. A Fidesz már többször hangsúlyozta, hogy semmilyen új adónem bevezetését nem támogatja. A héten a parlament elfogadta az elvárt adó módosított változatát: e szerint az adózó, ha adózás előtti eredménye nem éri el a jövedelemminimumot, választhat, hogy ezt tekinti adóalapnak, vagy kitölti a bevallás-kiegészítő nyomtatványt, melyet az APEH megvizsgál, hogy fennáll-e a bevétel eltitkolásának, vagy a szabálytalan költségelszámolásnak a veszélye.

 

Legfontosabb gazdasági és pénzügyi mutatók

GDP-növekedés*

2,9%

(2007.I-III.)

Ipari termelés növekedése*

4,2%

 

 

(2007. III.)

Beruházásnövekedés*

-2,0 %

(2006. I-XII.)

Munkanélküliség

7,5%

 

(2007. I.- III.)

Infláció

8,8%

(2007. IV.)

Államháztartási hiány

 

-745,4

 

(2007. I-IV.)

Fizetési mérleg

-5197,0

(2006. I-XII.)

Reálkereset-növekedés*

-7,2%

 

(2007. I-II.)

Jegybanki alapkamat

8,00%

* Változás az előző év azonos időszakához képest

Források: Figyelőnet, HVG, Magyar Nemzeti Bank, Portfolio.hu, Világgazdaság, Origo

 


Politikai nyilatkozatok
Kormányoldal

 

 

 

Gyurcsány Ferenc miniszterelnök

A Fidesz a vudu gazdaságpolitikát követi, amely szembemegy a közgazdaságtan ismert tételeivel, a racionális megfontolással és pusztán álmokat követ. Ezzel szemben a kormány nem a vudu tanokat követi, az elmúlt kilenc hónap után ugyanis megfelelő pályára kezd állni a magyar gazdaság. 2009-re egyensúlyban lesz a költségvetés, már növekedett a regisztrált foglalkoztatottak száma, az infláció pedig elkezdett csökkenni. A terveknek megfelelően csökkenő hiány, a terveknek megfelelően csökkenő infláció és a terveknek megfelelően fehéredő gazdaság: erre lehet építkezni annak érdekében, hogy később egészséges és jó növekedési potenciállal rendelkező gazdaság legyen Magyarországon. (május 14.)

A reformpolitikát ki kell szélesíteni, sokak közös ügyévé kell tenni és el kell mélyíteni. A változtatásokat úgy kell véghezvinni, hogy csökkenjen a társadalmi igazságtalanság az országban, de közben Magyarország képes legyen arra, hogy együtt haladjon a világgal. Ez nagyon komoly kihívás. Miközben a rendszerváltáskor a magyar gazdaság átalakult, nem változott meg maga az állam, a belső viszonyok, az igazgatás, vagy például az egészségügy. A magyar értelmiség és középosztály jelentős része védte ezt az állapotot, de mára ez a változatlanság az igazságtalanság egyik fő forrása. (május 12.)

 

Kóka János gazdasági és közlekedési miniszter

A kormány elfogadta a villamosenergia-törvény tervezetét, amely értelmében 2008. január 1-jével megvalósul a villamosenergia-piac teljes liberalizációja Magyarországon. A kormány várakozásai szerint a parlament júliusig elfogadja a törvényt, és ezzel megszűnik az a kettős modell, amely a piac részleges megnyitásával, 2003 eleje óta működött. A villamosenergia-piac megnyitása elsősorban versenyképességi kérdés.

A több-biztosítós rendszer nem jelenti az egységes nemzeti kockázatközösség megszüntetését. Az SZDSZ által kidolgozott modell szerint (...) minden egyes járulékfizető egy egységes nemzeti kockázatközösség-alapba fizeti be a járulékát, és ebből (...) az alapból kapnak majd a biztosítók fejkvóta-rendszerben pénzt. Annak, hogy egy-egy biztosított után mennyi pénzt kapnak, semmi összefüggése nincs azzal, hogy mennyi járulékot (...) fizettetnek be. Ugyanakkor törvény tiltja majd, hogy a biztosítók válogassanak a betegek között. Az ingatlanadó bevezetését csak az adóstruktúra rendszerszerű átalakítása mellett támogatja az SZDSZ.(május 11.)

 

Veres János pénzügyminiszter

A fejlődő piacokon terjeszkedő magyar vállalatok gyorsíthatják a magyar gazdasági növekedést. A magyar gazdasági növekedés forrásait 2009-ig nemcsak a költségvetés ezermilliárd forinttal csökkenő igénye, illetve az Új Magyarország Programban felhasználható 700 milliárd forint jelenti, hanem a magyar cégek terjeszkedése is a világ leggyorsabban fejlődő piacain: Indiában, Kínában és Oroszországban. (május 11.)

 

Kovács Attila, az Egészségügyi Minisztérium államtitkára

Az elképzelt törvényjavaslatban az szerepel, hogy egy biztosítónak legalább 100 ezer, legfeljebb 2 millió biztosítottja lehet. Ez matematikailag első esetben akár 100 biztosítót jelenthet, de ha a biztosítottak száma eléri a milliós nagyságrendet a biztosítóknál, akkor már csak 10 biztosítóval kell számolni. Olyan szigorú feltételrendszert állítanak a biztosítók számára, amellett négy-öt komolyabb biztosító megjelenésére lehet számítani. Nem is biztos, hogy szükség van többre. (május 16.)

 

Bajnai Gordon, fejlesztéspolitikai kormánybiztos

Az Új Magyarország Fejelsztési Terv végrehajtása során az idén mintegy 200 pályázati kiírás lesz nyitva. Az ÚMFT keretében január óta 18 pályázati kiírást tettek közzé 59 milliárd forintos keretre. Ebből 8 pályázati kiírás kifejezetten a mikro- és kivállalkozásoknak szól, a regionális operatív programokból pedig két régióban az ipari parkok fejlesztésére írtak ki pályázatot.

Az ÚMFT operatív programjairól folynak a tárgyalások az Európai Unióval, a nyár első felében lezárulnak az egyeztetések, ezt követően a kormány elfogadja a két évre szóló akcióterveket, és a nyár végén, az ősz elején dömping várható a pályázati kiírásokból. Még a nyáron kiírások jelennek meg az innováció fejlesztésére, köztük az info-kommunikációs technológiák támogatására, hálózati infrastruktúra terjesztésére valamint munkahelyi képzésre. (május 14.)

 

 

Ellenzék

 

Orbán Viktor, a Fidesz elnöke

A mostani megszorításokra alapuló gazdaságpolitika helyett modern, innovatív, növekedésközpontú szemléletre kell váltania Magyarországnak. Magyarország gazdasági válságára a Fidesz három pontból álló világos, gyakorlatias választ tud adni, akár már holnap reggel. A kormányzati kiadásokat be kell fagyasztani, szinten kell tartani a közszolgáltatásokra költött pénz reálértékét és gazdasági növekedést kell produkálni. Ennek érdekében fel kell lépni a kormányzati pazarlás ellen, le kell állítani például a kormányzati negyed vérlázító beruházását, csökkenteni kell az adókat és meg kell változtatni a szpáhi elven működő adórendszert, minden felesleges szabályzót ki kell iktatni a gazdaságból, radikális, gyilkos erővel vissza kell szorítani a korrupciót. (május 12.)

 

Navracsics Tibor, a Fidesz frakcióvezetője

Nem biztos, hogy olyan rossz az a bizonyos vudu gazdaságtan. Ez a tan az adócsökkentésre épül, melyet az SZDSZ is hirdetett, ráadásul az Országgyűlés épp tavaly fogadta el az öt éves adócsökkentési programot. Minden bizonnyal a kormányfő is vudu gazdaságpolitikát folytat, hiszen választási kampányfilmjében az adók csökkentéséről beszél. (május 14.)

 

Boross Péter volt miniszterelnök

A józan emberek manapság azért drukkolnak, hogy a felborult államháztartás helyreálljon. Nem lehet megfeledkezni persze arról, hogy az elmúlt öt esztendőben teremtették a tarthatatlan helyzetet. (május 14.)

 

Varga Mihály, a Fidesz alelnöke

A Fidesz a leghatározottabban ellenzi az ingatlanadó bevezetését, és arra szólítja fel a kormányt, hogy álljon el ennek szándékától. Nem értünk egyet azzal, hogy miközben a kormány mindent megadóztat és egyre nagyobb terheket ró a vállalkozásokra és az emberekre, még egy adófajtát vezetne be. A kormány azzal nem bújhat ki a felelősség alól, hogy azt mondja, azért kell bevezetni az ingatlanadót, mert az szerepel a konvergenciaprogramban, hiszen azt maga a kormány állította össze. (május 11.)

 

Pelczné Gáll Ildikó, a Fidesz alelnöke

A Fidesz szerint gazdaságpolitikai fordulatra lenne szükség, hiszen a megszorításokra alapozott gazdaságpolitika nem segíti, hanem akadályozza a gazdaság növekedését; ezt az idei első negyedéves 2,9 százalékos GDP- növekedés már jelzi. Patrióta gazdaságpolitikára lenne szükség ahhoz, hogy a magyar gazdaság növekedési pályára állhasson. (május 15.)

 

 

Érdekvédelmi és szakmai szervezetek

 

 

Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége

A makrogazdaság egyensúlyának helyreállítását szolgáló, a befektetők bizalmát erősítő, célratörő és az állami adminisztráció csökkentését célzó kormányzati intézkedések továbbra is támogatást érdemelnek. Nem ért egyet ugyanakkor a VOSZ semmilyen, a hazai kis- és középvállalkozásokat sújtó új adónem - járulék, illeték - bevezetésével, illetve a meglévő adók emelésével. Olyan gazdaságpolitika érvényesítését szorgalmazzuk, amely élénkíti a keresletet és segíti a hazai kis-és középvállalkozások működését. A szövetség érdekelt egy olyan adóreform előkészítésében és bevezetésében is, amely az adóstruktúra változtatásával - a fogyasztási és vagyoni típusú adók súlyának növelésével - egyszerűvé és átláthatóvá alakítja a jelenlegi adórendszert. (május 11.)

Elemzői vélemények, jelentések

Elemzői vélemények, jelentések

 

Simor András, a Magyar Nemzeti Bank elnöke

A magyar vállalatok külföldi befektetései alapvetően nem hazai beruházások helyett valósulnak meg, hosszabb távon ennek hatására javul a tőkekivitelt lebonyolító magyar cégek jövedelmezősége, így a különböző piaci változásokat jobban tudják majd kiheverni, stabilabb lesz a gazdálkodásuk. Kétségtelen, hogy a Magyarországról külföldre irányuló tőkeexport hatása a nettó nem adóssággeneráló finanszírozásra rövid távon kedvezőtlen is lehet, hiszen ha egy-egy évben megugrik a tőkekivitel Magyarországról, akkor a nem adóssággeneráló finanszírozás egyenlege romolhat. Így ennek alapján rövid távon az ország megítélése a befektetők szempontjából átmenetileg akár kedvezőtlenül is alakulhat, és az adósság-jellegű forrásbevonás is növekedhet egy rövidebb időszakra. Hosszabb távon azonban a tőkekivitel révén előbb-utóbb profit érkezik majd Magyarországra, ami javíthatja a nem adóssággeneráló finanszírozás egyenlegét, azaz egyelőre nehéz megítélni milyen lesz a tényleges hatás rövid-, illetve középtávon. (május 11.)

 

Németh Dávid, az ING elemzője

Részletes adatok még nincsenek, de az ipari termelés alakulásából látszik, hogy a belföldi kereslet a megszorítások nyomán érdemben visszaesett, tehát csak a kivitel élénkítheti a gazdaságot. A trendet alátámasztja a legutóbbi külkereskedelmi adatsor is, ami az import – így a lakossági fogyasztás – meglepő visszaeséséről tanúskodott. A megszorítások növekedésre gyakorolt hatását nehéz megbecsülni: nem tudni, hogy a közszféra fogyasztása és a beruházások hogyan és mikor reagálnak az állami többletelvonásra.

(május 15.)

 

Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője

A lakosság fogyasztás-kisimítása (a reálbérek csökkenési üteménél alacsonyabb fogyasztáscsökkenés) és az enyhe tél is hozzájárult a vártnál jobb növekedési adathoz. Utóbbi nyomán a fűtésszámlák alacsonyak voltak, így több pénz juthatott egyéb célokra, ráadásul a fagymentes időben számos építkezést, beruházást nem kellett szüneteltetni. 2,2 százalékos éves növekedésre számítok, mert az egészségügyi és oktatási reform várhatóan tovább fékezi majd a közszféra fogyasztását, és a beruházások sem bővülnek kellőképpen.

(május 15.)

 

Pozsonyi Pál, a statisztikai hivatal szektorszámlák főosztályának vezetője

A növekedést elsősorban az ipar, a mezőgazdaság és kis mértékben az építőipar húzta. Ugyan még nincs pontos adat a GDP felhasználási oldaláról, úgy tűnik, nem a fogyasztás generálta a növekedést. (május 15.)

 

Nyeste Orsolya, az Erste Bank makroelemzője

A várakozásoknak megfelelően az élelmiszerárak emelkedése, azon belül is a szezonális élelmiszerek drágulása, továbbá az üzemanyagok és a ruházati cikkek árnövekedése hajtotta az áprilisi inflációt. Pozitív fejlemény, hogy ha kis mértékben is, de alacsonyabb az áprilisi index a márciusinál. Továbbra is magas infláció várható szeptemberig, de a tetőzés már elmúlt.(május 11.)

 

Sarkadi Szabó Kornél, a Cashline Értékpapír vezető elemzője

Az áprilisi fogyasztó árindex alapján a piac elsősorban arra várt választ, hogy az infláció tetőzött-e márciusban vagy az emelkedő trend tovább folytatódik. Az április adat ugyan 0,1 százalékponttal alacsonyabb a megelőző havihoz képest, de ez még csak matematikailag tekinthető mérséklődésnek. (május 11.)

 

Juliet Sampson, az HSBC bankcsoport londoni befektetési részlegének európai feltörekvői piaci konzultánsa

A magyarországi infláció a nagyon valószínű márciusi tetőzés után most már jó eséllyel tartósan lefelé hajló pályára került; a kérdés az, hogy ez a pálya mennyire lesz meredek. Ha a csökkenés csak nagyon-nagyon fokozatos, az aggodalomra adhat okot ... de meglehetős esély van arra, hogy már májusban jelentősebb lassulás lesz, valószínűleg kevésbé jelentős júniusban, de az igazán nagy esés szeptembertől várható. Április nagyon fontos hónap volt, mert volt esély arra is, hogy márciusban mégsem tetőzött a fogyasztói infláció. Mindent összevetve szeptemberre az 5-6 százalékos sávba süllyedhet az éves infláció. Az MNB májusban még várhatóan nem mozdul, mert jóllehet viszonylag biztosra lehet venni, hogy a tetőzés márciusban volt, az áprilisi csökkenés mértéke nem feltétlenül elégséges a májusi kamatcsökkentéshez. (május 11.)

 

Raffaella Tenconi, a Dresdner Kleinwort londoni Magyarország-elemzője

A konszenzust jelentősen meghaladó első negyedévi növekedés fő hajtóereje az export volt, mivel a háztartási fogyasztás valószínűleg már második negyedéve folyamatosan lassul. A keddi adatsor alátámasztani látszik a ház azon előrejelzését, hogy az idei egész évi magyar gazdasági növekedés el fogja érni a 2,7 százalékot, vagyis jóval az MNB jelenleg érvényes, 2,5 százalékos előrejelzése, illetve a költségvetésbe beállított 2,2 százalékos várakozás felett lesz. Gyűlnek ugyan a bizonyítékok arra, hogy a magyarországi infláció túljutott a tetőzésen, és a belső eredetű árnyomás enyhül, az infláció lassulási folyamata azonban még csak a kezdeteknél tart, és a kilátás az, hogy a drágulási ütem csak a jövő első felében süllyed vissza a 3 százalékos célszintre. Ennek alapján az MNB még májusban is kivárás mellett dönthet, és esetleg csak a harmadik negyedév elején kezdi el a monetáris enyhítést. (május 15.)

 

Nigel Rendell, a Calyon londoni elemzője

A 8.4%-ra ugró éves bruttó bérnövekedési ütem alapján igencsak nehéz lenne megindokolni egy jövő hétfői kamatcsökkentést. Továbbra is arra számítok, hogy május 21-én még marad a 8%-os kamatszint, és csak 1-2 hónap múlva következik be az első vágás. (május 11.)

 

Bebesy Dániel, a CIB Bank budapesti elemzője

A mai béradatok kellemetlen meglepetésnek számítanak, amelyek a gyengébb forinttal együtt későbbre tolhatják a hétfőre várt első kamatcsökkentést. Miközben a közszféra bérmegugrása várható volt, addig a magánszektorbeli hasonló folyamat aggodalomra ad okot. (május 11.)

 

Tóth Gyula, az UniCredit bécsi elemzője

Nem gondoljuk azt, hogy a mai, vártnál valamivel kedvezőbb első negyedéves GDP-adat rontotta volna a májusi kamatcsökkentés esélyeit. A magyar adat régiós összevetésben még mindig igen gyengének számít, a gazdaság a potenciális alatti, 0.6% körüli negyedéves bővülést produkálhatott és a jelentés export-vezérelt növekedésre utal. Emellett a pénteki, vártnak megfelelő áprilisi inflációs adat is alátámasztja azon várakozásunkat, hogy jövő hétfőn kamatot csökkent a monetáris tanács - teszi hozzá az elemző. (május 15.)

 

Papp Zsolt, az ABN Amro londoni szakértője

Az éves szinten 1.9%-os márciusi nettó béremelkedés (ami az első negyedévben 0.9%-ot jelent) jól mutatja, hogy a kormányzati intézkedések főként a lakossági kört sújtják. A fogyasztás valószínűleg továbbra is nyomott marad. Ugyanakkor a 8.4%-ra emelkedő bruttó bérnövekedésre a monetáris politikai döntéshozók is felfigyelnek, és azt vetíti előre, hogy a bérinflációs veszélyek idén és 2008-ban is újra felerősödhetnek. (május 17.)

 

Szentiványi Nóra, a JP Morgan londoni elemzője

A vártnál magasabb bérnövekedési adatok csak részben írhatók a gazdaság fehéredésének számlájára, a mai adatok kényelmetlen helyzetbe hozzák az MNB-t és óvatosságra inthetik a kamatcsökkentéssel kapcsolatban. A hétfőre várt első kamatcsökkentést most már egy hónappal későbbre várja, bár megjegyzi, hogy a fundamentumok felől (kedvező maginflációs folyamatok, javuló külső és belső egyensúly) továbbra is erősen alátámasztott a monetáris enyhítés. (május 17.)

 

Ambrus Gábor, a 4CAST londoni elemzője

Bár a részletes bontás nem elérhető, de kétségtelen, hogy a csökkenő fogyasztás (mind a háztartási, mind a közösségi) volt a GDP-növekedési lassulás fő mozgatórugója, ami az importadatokban már tükröződött.. A fő kérdés az, hogy a háztartások fogyasztási kiadásainak visszaesése elérte-e már a mélypontját, illetve a beruházások, különösen a vállalati beruházások hogyan alakultak. (május 15.)

 

Ed Parker, a Fitch térségi igazgatója

A tavaly szeptemberben és az idén bevezetett megszorító intézkedések lelassították a gazdasági növekedést, felpörgették az inflációt, így a konvergenciaprogramban kitűzött célok elérése is igen nehézzé válik. Az ország előtt további fájdalmas kiadáscsökkentő lépések állnak, és 2010 közeledtével a pénzügyi konszolidáció is letérhet a konvergenciaprogramban előírt pályáról. Erre a közelmúltban már volt példa Magyarországon, az államháztartási hiány alakulása jól mutatja a választási költekezéseket.(május 14.)

 

Olivier Desbarres, a Crédit Suisse bankcsoport londoni befektetési részlegének európai feltörekvő piaci stratégiáért felelős alelnöke

A gazdaság a jelek szerint mutat valamelyes ellenálló képességet a bevezetett takarékossági intézkedésekkel szemben. A majdani részletes adatsorból várakozása szerint az fog kiderülni, hogy az exportszektor erős teljesítménye tette lehetővé a vártnál lassabb lassulást az első negyedévben. A részletesen lebontott GDP-adatok ugyanis jó eséllyel azt fogják mutatni, hogy a beruházások értéke és a háztartási fogyasztás meredeken csökkent. A magyar exportszektor versenyképes, és különösképpen előnyére vált a nagyon erős német kereslet, amit a szintén kedden közzétett, szintén nagyon erős első negyedévi német GDP-növekedés is alátámasztott. A következő időszak érdekes kérdése lesz, hogy a magyar exportágazat túl tudja-e tenni magát a 245 forint körüli euróárfolyamon, és mi történik, ha az európai növekedés valamelyest csökken az euróövezeti kamatemelések hatására. Nem valószínű kamatcsökkentés a Monetáris Tanács hétfőn esedékes májusi ülésén. (május 15.)

 

Oszkó Péter, a Deloitte Magyarország elnöke

Magyarországon jelenleg a munkavállalók 44 százaléka minimálbért kap, amely bizonyára nem fedezi az ingatlanvásárlási költségeket. Mégis igaz, hogy a lakosság több mint kilencven százaléka magántulajdonú otthonokban lakik. Ha az ingatlanadót bevezetik, majd mindenkit érinteni fog, vagyis politikai-szociálpolitikai kérdés annak mértéke és a mentességek köre.(május 11.)

 

 

Sajtókapcsolat:
+36 20 665-0384
Telefon / Fax:
+36 1 430-6699 / +36 1 430-6695