Zavargások az MSZP-ben?

2007-05-30

Egy évvel ezelőtt, 2006. május 26-án hangzott el Gyurcsány Ferenc miniszterelnök balatonőszödi beszéde. Az évforduló kapcsán újra megszaporodtak a találgatások arról, hogy vajon ki rögzíthette és tehette közzé a beszédet, annál is inkább, mivel sajtóértesülések szerint az azóta pártelnökké is választott miniszterelnök pozíciója már korántsem annyira magától értetődő a párton belül. Bár az MSZP-n belüli konfliktusokat hagyományosan túldimenzionálja a sajtó, az mindenképpen feltűnő, hogy míg ősszel, a külső támadások hatására a szocialisták egyértelműen összezártak Gyurcsány Ferenc mögött, addig jelenleg, a megváltozott politikai környezetben már a miniszterelnök és pártja viszonya vált a legfőbb kérdéssé.Párton belüli riválisok

 

 

A szocialista párton belül hagyományosan több erő- és érdekcsoport létezik, amelyek leginkább akkor válnak a nyilvánosság számára is észrevehetővé, amikor a párt támogatottságának megrendülése teret nyit a belülről érkező kritikák számára. Az utóbbi hónapok közvélemény-kutatási adatai pedig az MSZP tartós mélyrepülését mutatják, így a kormányzat teljesítményével amúgy sem elégedett szocialista vezetők – saját megnyilvánulásaiktól függetlenül – már pusztán emiatt is a sajtó érdeklődésének középpontjába kerültek.

 

Az egyik leggyakrabban említett rivális Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke, aki közvetlenül a párt február végén rendezett tisztújító kongresszusa előtt „Muszáj baloldalinak lennünk!” címmel a jelenlegi kormányzati reformpolitikával szembehelyezkedő cikket publikált. Az írás azonban rövid távon taktikai hibának bizonyult, éles bírálatokat, Szili pártbéli tisztségeiről való leköszönését és meggyengülését vonta maga után. A nyilvánosságban Szekeres Imre honvédelmi minisztert is hagyományosan úgy tartják számon, mint akinek miniszterelnöki ambíciói vannak, de sokan tudni vélik azt is, hogy Gyurcsány Ferenc a kezdetektől fogva rossz viszonyt ápol Puch László pártpénztárnokkal. Az egyik hetilap őszödi beszéd kiszivárogtatásával foglalkozó cikke nyomán azonban legutóbb Kiss Péter szociális és munkaügyi miniszter tűnt fel legfőbb riválisként, aki 2004-ben, Medgyessy Péter megbuktatása után alulmaradt Gyurcsány Ferenccel szemben a miniszterelnöki posztért vívott küzdelemben. A találgatások szerint Kiss Péter állhatott a balatonőszödi beszéd kiszivárogtatásának hátterében. A sajtó által meggyanúsított szocialista politikus természetesen visszautasította a vádakat, de ettől függetlenül az MSZP-n belüli konfliktusok témája a média napirendjén maradt.

 

Miniszterelnöki reakció

 

A miniszterelnök két módon is reagált az MSZP-belüli viszonyokat taglaló sajtóértesülésekre. Egyrészről, Takács Albert miniszteri jelölésével (és az egységes igazságügyi és rendészeti tárca megtartásával) Gyurcsány Ferenc látványosan szembeszállt az MSZP akaratával, hiszen a szocialisták a párton belülről érkező személyt láttak volna szívesebben ezen a poszton, és támogatták volna a két tárca különválasztását. Ezzel a miniszterelnök demonstrálta azt, hogy továbbra is megvan az a befolyása és hatalma, hogy döntéseit függetleníthesse az MSZP akaratától. Másrészről, a miniszterelnök egy interjúban – annak ellenére, hogy elmondta: egyelőre nem tapasztal sem erős riválist, sem valódi alternatív politikai irányvonalat az MSZP-n belül – azt üzente pártja elégedetlenkedő politikusainak, hogy amennyiben úgy érzik, jobban tudják vezetni az országot, „lépjenek elő”, és mérkőzzenek meg a jelenlegi kormányfővel. Mindkét lépés arra utal, hogy a miniszterelnök egyelőre biztonságban érzi pozícióját.

 

Gyurcsány Ferenc emellett több interjúban is a párt egységét igyekezett felmutatni azzal, hogy a legfőbb riválisaiként emlegetett személyeket legfőbb támogatóinak nevezte. Megfogalmazása szerint a pártban többekben is megvan a megfelelő képesség és ambíció a miniszterelnöki poszt betöltéséhez, név szerint is említve Szili Katalint, Szekeres Imrét, Lendvai Ildikót és Kiss Pétert. Hozzátette azonban, hogy belátható időn belül nem számít ilyen helyzetre, és hogy jelenleg nincs alternatívakeresés az MSZP-n belül, legfontosabb támogatói között pedig kiemelten Kiss Pétert nevezte meg. Később azt is kijelentette: „Én tűzbe teszem a kezemet valamennyi vezetőtársamért.”.

 

 

Érdekek és lehetőségek

 

Annak ellenére, hogy mind a párt, mind a kormányfő megítélése mélyponton van, és ez kihat Gyurcsány Ferenc párton belüli megítélésétre is, az MSZP-n belüli rivális személyeknek és csoportoknak sem lehet érdeke a párt és a kormányzat vezetésének megszerzése. A konvergenciaprogram által diktált szűk kormányzati mozgástérben ugyanis még jó ideig nem nyílik lehetőség a népszerű intézkedések meghozatalára, a reformok a kezdeti periódusban pedig más politikusokat is elkoptatnának a kormány és a párt vezetőjeként. A miniszterelnöknek emellett nincs valódi alternatívája, illetve egységes ellenzéke a párton belül. A pártelnök-miniszterelnök lehetséges ellenfeleinek számító szocialista politikusok pedig jelenleg aligha tudnak kellő támogatottságot szerezni a kormány politikájának bírálatával. A reális lehetőségeket számba véve tehát továbbra is stabilnak tűnik Gyurcsány Ferenc pozíciója.

 

Az őszhöz képest konszolidáltabb politikai környezetben azonban (miközben pedig zajlik a vita kormány eddigi teljesítményéről, és az egyéves évforduló kapcsán lépten-nyomon az őszödi beszédet idézik) az MSZP nem kényszerül látványosan összezárni a kormányfő mögött. Gyurcsány Ferenc párton belüli pozíciója – legalábbis a nyilvánosságban – így éppen akkor válik kérdésessé, amikor a kormányfő újra aktívabban politizálva igyekszik visszanyerni korábbi szavazóinak támogatását.

 

Sajtókapcsolat:
+36 20 665-0384
Telefon / Fax:
+36 1 430-6699 / +36 1 430-6695