Árfolyamsáv: hagyjuk vagy töröljük?

2007-06-21

Miközben a kormány továbbra is igyekszik a kiigazító intézkedéseinek sikeréről beszélni, és „ráfordulni” a reformok és fejlesztések szakaszára, az ellenzék a küszöbön álló újabb megszorításokról, a kormányzati gazdaságpolitika csődjéről és az állami vagyon végkiárusításáról beszél. Orbán Viktor eközben folytatja a gazdasági szereplők megszólítását, ennek jegyében pedig finomított korábbi, piaci logikát és kapitalizmust bíráló nyilatkozatain. Míg Kóka János a héten a forint árfolyamsávjának eltörlése, Király Júlia leendő MNB-alelnök az inflációs célkövetés rendszerének megtartása és a jegybank függetlensége mellett érvelt.

Intézetünk minden héten olyan áttekintést készít, mely összefoglalja a hét legfontosabb, gazdaságpolitikai témájú híreit, eseményeit és nyilatkozatait, továbbá a napvilágot látott adatokat. A nyilatkozatok közül azokat idézzük, melyeket a bejelentő személye, a bejelentés tartalma vagy annak újdonságértéke miatt kiemelkedő jelentőségűnek tartunk.

 

A kormány továbbra sem változtatott gazdaságpolitikai kommunikációjának irányán: makrogazdasági számadatokkal igyekszik alátámasztani a kiigazító intézkedések sikerességét, és költségevetési bizalom erősödéséről beszél. A Fidesz fő célja továbbra is a kormányzati „sikerkommunikáció” hiteltelenítése. Álláspontja szerint a kormány a lakosságra terheli a költségvetési kiigazítás terheit, és az általa fémjelzett politika alkalmatlan arra, hogy az országot kivezesse a „mély válságból”. A párt igyekszik hangsúlyozni, hogy Magyarország lemaradóban van a térség államaihoz képest, és a kormányzati „reformpopulizmusról ” beszél. A költségvetési kiigazításokat az ellenzék igyekszik összekötni a „nemzeti vagyon kiárusításának”, a privatizációnak a kormányzati szándékával. A vállalkozók és az üzleti szféra megszólításának igényével is összefügghet, hogy Orbán Viktor ugyanakkor az utóbbi időszakban érezhetően árnyalta mondanivalóját a piac szerepével kapcsolatban. az egyes nyilatkozatai miatt erős piacellenességgel vádolt politikus az utóbbi időszakban többször is elmondta: a piacgazdaságot szükséges és hasznos folyamatnak tartja, csak „mint Nyugat-Európa több országának vezetője”, inkább a szociális piacgazdaság felé hajlik, és nem támogatja az üzleti logika érvényesítését olyan területeken, mint az egészég-és oktatásügy.

 

A jegybank inflációs célkövető rendszere is politikai téma lett az utóbbi héten. Többen is úgy látják – köztük a gazdasági miniszter – hogy a forint árfolyamsávjának esetleges felszabadítása nyújtana lehetőséget az infláció mérséklésére. A közelmúltban az árfolyameltolás szándékát mind a pénzügyminiszter, mind a jegybank elnöke cáfolta, mondván: a kérdés nincs napirenden.

 

A médiában eközben folytatódott a kormány egy évének gazdasági értékelése. Az elemzők többsége úgy ítélte meg, hogy a kiigazító intézkedések szükségesek voltak, a fiskális politika fegyelmezettebbé vált, és komoly lehetőségek rejlenek az uniós támogatásokban is. Többen kifogásolták viszont a társadalmi egyeztetés hiányosságait, és általános vélemény, hogy a közterhek rendkívül magas szintje mellett túlzottan bonyolult a hazai adórendszer. Gyakori kritika tárgya továbbá, hogy a kormány reformprogramjához nem tudta megszerezni a társadalom támogatását. Az elemzők középtávon továbbra is kamatcsökkentésre számítanak, azonban többségük szerint a hónapban már nem várható módosítás.

 

Legfontosabb gazdasági és pénzügyi mutatók

GDP-növekedés

2,7%

(2007.I-III.)

Ipari termelés növekedése*

10,6%

(2007.IV)

Beruházásnövekedés*

0,8 %

(2007. I-III.)

Munkanélküliség

7,5%

(2007. II.-IV.)

Infláció

8,5%
(2007. V.)

Államháztartási hiány

-753,0

(2007. I-V.)

Fizetési mérleg

-5197,0

(2006. I-XII.)

Reálkereset-növekedés*

6,8%

(2007. I-III.)

Jegybanki alapkamat

8,00%

* Változás az előző év azonos időszakához képest

 

 

Források: Figyelőnet, HVG, Magyar Nemzeti Bank, Portfolio.hu, Világgazdaság, Origo

 

 

Politikai nyilatkozatok

 

Kormányoldal

 

 

Veres János, pénzügyminiszter

A PM az idén a GDP 6,4 százalékát kitevő ESA szerinti, és a GDP 6 százalékát elérő pénzforgalmi hiánnyal számol. Tavaly májusban a pénzforgalmi hiány 76,8 milliárd forint volt, a múlt év első öt hónapjában felhalmozott deficit 981 milliárd forintot tett ki. Reálisnak tűnnek azok a vélemények, amelyek a kormány által eredetileg tervezett, 2,2 százalékos GDP bővülési ütemnél gyorsabb növekedéssel számolnak az idén, de a prognózis módosítására legkorábban az első féléves adatok ismeretében kerülhet sor. Amennyiben az idén lesz a Fidesz által kezdeményezett népszavazás, az idei költségvetést már nem érinti, amennyiben csak jövőre, és van elfogadott költségvetés 2008-ra úgy a következő évit sem, legkorábban a 2009. évit befolyásolhatja. Nincs ma olyan munka a PM-ben, ami arra irányulna, hogy milyen többlet bevétellel, vagy kiadás lefaragással pótolnák az esetleg kieső összeget. (június 19.)

 

Az államháztartás átalakításában érdemi korrekció történt az elmúlt egy évben: a hiány jelentősen csökkent, és megindultak a strukturális reformok. 2006-ban a kiigazítás mértéke elérte a GDP 2,4 százalékát, az intézkedések áthúzódó hatásának köszönhetően reálisan elérhető, hogy 2007-ben az államháztartás hiánya a GDP 6,4 százaléka legyen, szemben a konvergenciaprogramban prognosztizált 6,8 százalékkal. Az elmúlt egy év legjelentősebb eredménye kormányzati munka hitelességének növekedése, a költségvetési konszolidáció előrehaladása, a strukturális reformok elindítása, illetve az ártámogatási rendszer megváltoztatása. Az ártámogatási rendszer átalakításával az ilyen jellegű 800 milliárd forintos költségvetési kiadás 500-600 milliárd forintra csökken. A költségvetési szabályok változtatásának köszönhetően biztonságosabban tervezhetőbbé válik a költségvetés. Az eredmények közé tartozik, hogy a szürke és feketegazdaság kifehérítésére irányuló szabályoknak köszönhető a járuléktöbblet meghaladja a GDP 0,3 százalékát.

A szigorodó szabályoknak köszönhetően szerint visszaszorult az illegális cigaretta- és üzemanyag-forgalom. Az APEH eddig lezárt mintegy 4600 vagyonosodási vizsgálatából több mint 3200 zárult adómegállapítással, 17 milliárd forint adókülönbözetet, míg a VPOP 24 milliárd forint, illegális tevékenységből származó jövedelmet tárt fel. (június 19.)

 

Kóka János, gazdasági és közlekedési miniszter, az SZDSZ elnöke

Konfliktus jöhet létre a forintsáv adta lehetőség és a jegybank inflációs célkövető rendszere között. Szívesen látnék egy kerekasztal-megbeszélést politikacsinálók részvételével arról, hogy mit is tehetnénk közösen az infláció lassítását biztosító feltételek javításáért. Magyarország 2011 és 2013 között csatlakozhat az euróövezethez, és céldátum megjelölésére 2009-ben lesz mód. (június 20.)

 

Ellenzék

 

Répássy Róbert, a Fidesz frakcióvezető-helyettese

 

Gyurcsány Ferenc és kormánya csak szavakban korrupcióellenes, tetteiben nagyon is korrupciópárti. A korrupciós jelenségek Magyarországon még soha nem voltak olyan elterjedtek, mint a Gyurcsány-kormány időszakában, ugyanis a hatalmon lévő, magát kiváltságosnak tartó elit minden olyan kezdeményezést lesöpör az asztalról, amely a korrupció felszámolását célozza. (június 18.)

 

Pelczné Gáll Ildikó, a Fidesz alelnöke

A privatizáció új lendülete nem más, mint Magyarország kisemmizése. Ez nem egy új keletű dolog, hanem tartós tendencia, ami mindig akkor kezdődik újra, amikor pénzínség van, és a kormány úgy találja, hogy a rövid távú pénzügyi egyensúlyt helyreállító intézkedések érdekében folytatni kell a privatizációt. A kormány a pénzügyi egyensúly érdekében nem a magyar gazdaság és emberek, hanem saját zsebének a pártján áll, és olyan, "az új arisztokráciához" tartozó embereknek teremt lehetőséget a privatizációs körben való megjelenésre, akik kivételezettek. Az utólagos elemzések szerint az eddigi privatizációs döntések "nagyon rossznak" bizonyultak: a Postabank eladásából származó bevételt nem az M5-ös építésére fordították, botrányos körülmények között privatizálták a tankönyvkiadót, a Mol-részvények eladásakor jelentős bevételtől esett el az állam, az Antenna Hungária esetében nem történtek meg az ígért fejlesztések, míg a Budapest Airport már a harmadik tulajdonosnál van. Nem teljesültek azok az ígéretek sem, melyek szerint a privatizációs bevételt a gazdaságba forgatják vissza. (június 21.)

 

Varga Mihály, a Fidesz alelnöke

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai is azt bizonyítják, hogy még csak most jönnek az emberek mindennapi életét érintő nehézségek. Az adatok azt mutatják, hogy a kormányzat az emberekkel fizetteti meg a kiigazító lépések árát. A kormányzat egy rossz kiigazítási pályán van, négy nagyon fontos dolgot kellene teljesíteni a kormánynak: a hitelesség visszaállítását, a fiskális konszolidációt, versenyképesség-javító lépéseket és az euró bevezetésében a konszenzus megteremtését. A kormányzat azonban továbbra sem ezt teszi, és nincs is programja arra, hogyan lehet ebből a válsághelyzetből kilábalni. Az idei év első négy hónapjában a reálkeresetek 6,8 százalékkal csökkentek. Jól látható, hogy ezen belül is nagyobb mértékben csökkent a költségvetési intézményeknél dolgozók keresete. A versenyszférában megpróbálnak még valahogy kompenzálni, de igazából most a köztisztviselők fizetik meg a Gyurcsány-csomag kiigazítását. (június 19.)

 

Érdekképviseleti szervezetek

 

Demján Sándor a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) ügyvezető elnöke

Ha az elkövetkező években rendelkezésre álló EU-forrásokat nem a szigorúan vett gazdaságfejlesztésre, hanem olyan programokra herdálja majd el a kormány, mint például ravatalozók építése, akkor Magyarország a következő 10-15 évben az EU leggyengébb láncszeme lesz. Nem szabad azt hinni, hogy hazánk megúszta a gazdasági válságot, ugyanis leálltak a reformok. (június 14.)

 

Ángyán József, a Magosz szakértője, fideszes országgyűlési képviselő.

Magyarországnak 10-20 milliárd forint közötti összeget kell visszafizetnie az unió kasszájába, ha az EU illetékesei nem hagyják jóvá a korábbi áfaarányosítást. Az Új Magyarország vidékfejlesztési programmal is gondok vannak, az unió illetékes főigazgatósága számos kérdést tett fel a programmal kapcsolatban az illetékes magyar szakállamtitkárnak. Amíg ezekre a kérdésekre az unió agrárügyekkel foglalkozó főigazgatósága nem kap választ, a magyar vidékfejlesztési program megvitatását – a levél szerint – felfüggeszti. (június 19.)

Elemzői vélemények és jelentések

 

Elemzői vélemények és jelentések

 

Király Júlia, a Magyar Nemzeti Bank alelnökjelöltje

Nem szabad erőltetni az euró bevezetéséét, azt megelőzően széles társadalmi párbeszédre van szükség. Jó esély van arra, hogy az elfogadott konvergenciaprogram mentén az ország eljuthat egy „nyugodt" euróbevezetési lehetőséghez, és a megfelelő időpont megválasztásával egyben az is biztosítható, hogy a közös valuta bevezetésének ne legyen inflációs hatása. A jegybanki függetlenség az egyik feltétele az eurózónához történő zökkenőmentes csatlakozásnak, az MNB egyik feladata, hogy felkészüljön az euró bevezetését követő állapotra. Az az inflációs célkitűzés rendszerét nem kell felülvizsgálni.(június 20.)

 

Chikán Attila, a Corvinus Egyetem tanára

A kormány kiigazító programjára szükség volt, még ha annak egyes intézkedései vitathatóak is. Az adatok pozitív fejleményeket mutatnak, leszámítva a sokszor erőltetett intézkedések által okozott káros hatásokat. A kiigazításnak a költségvetési egyensúly megteremtésére kellett koncentrálnia, ami szükségszerűen komoly növekedési áldozattal jár. Alapvető probléma, hogy a jelenleg folyamatban lévő, a gazdaságot tartósan befolyásoló három kormányzati csomag - a konvergencia-program, az NFT és a társadalmi reformok – között nincs olyan szoros kapcsolat, amellyel egymást erősíthetnék. Bár vannak komoly kockázatai a program végigvitelének, lényegét tekintve azonban maga a konvergencia-program eredményesnek mondható, de a másik két említett hatáscsoporttal együttesen alkalmazva súlyos társadalmi feszültségekkel és gazdasági áldozatokkal jár. A reformok kialakításában és végrehajtásában sok a voluntarista elem, egy sikeres reformpolitikának képesnek kellene lennie, hogy megnyerje a társadalom és ezen belül a szakértelmiség komoly rétegeit. (június 18.)

 

Kis Gergely, a a GKIeNET igazgatója

Az elmúlt egy évben aggasztóan alacsony volt a vállalatok beruházási hajlandósága, s ezen a kormány nem tudott változtatni. Részben ennek folyományaként a foglalkoztatás bővülése is nagyon gyenge volt. A lakosság megtakarítási hajlandósága is igen alacsony szinten maradt, ugyanakkor az eladósodottság mértéke, és különösen az iránya (a valuta alapú hitelek felvétele) nagyon veszélyes, és kiszámíthatatlanságot hoz a gazdaságba. Az EU-pénzek nagyon erős lökést adhatnak ahhoz, hogy a növekedés visszatérjen a régi fejlődési üteméhez. Erre megvannak az esélyek, mert Magyarország hagyományosan jól használja fel az uniós pénzeket. A növekedés azonban még lassú marad az idén, s csak 2008-ban lehet majd érezni ezt a hatást. A beruházások területén sem tudott a kormány fordulatot elérni. Szomorú látni hogy még mindig az állam a legnagyobb innovátor, s szinte teljesen hiányoznak a vállalati K+F beruházások. Ebből az következik, hogy e trend mentén beszállító ország leszünk. Pozitív mindemellett, hogy az áruk és a szolgáltatások exportja együtt nézve gyorsan nő, s ebben jobban állunk, mint a térség többi országa. Komoly hiányossága az elmúlt évnek, hogy nem sikerült az adórendszert egyszerűsíteni, s a marginális adók sűrűjét megritkítani. Az ugyanis teljes tévhit, hogy a hiányok ilyenfajta betömködése fenntartható lenne. A legtöbb vitát kiváltó, s a legmélyebb átalakítást prezentáló egészségügyi reform legnagyobb érdeme pedig, hogy legalább valami megmozdult. Nincsenek pozitív várakozások az átalakítások eredményét illetően így a negatív klíma miatt korántsem biztos, hogy a gazdasági program végül sikeres lesz. A sikerhez a kormánynak ugyanis hitet kellene adnia a hátországában lévő pártoknak és az embereknek is. Ez az elmúlt egy évben nem sikerült. (június 18.)

 

Kornai Gábor, az AAM Tanácsadó Zrt. elnöke

A hivatalban lévő kormány első évében a politikai viszonyok szélsőségesen polarizálódtak, ami mindenre visszahat. Nincs konstruktív konzultáció. A kormány képtelen, az ellenzék nem hajlandó az előrelépéshez fontos tárgyalásokra és megegyezésekre. A helybenjárás jól látszik a tanácsadó szakmának adott kormányzati megbízások csökkenő számán. Technikailag egy éves szünet állt be az uniós pályázatok kiírásában. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (egyébként megfelelő eredményt hozó) átszervezése túlságosan hosszan elhúzódott, s ez komoly időveszteséget jelentett. Ha a problémák megoldását külső szakértők bevonásával kezdték volna meg, a pénzek sokkal előbb érkezhettek volna meg az országba. Csak remélni lehet, hogy ez pusztán halasztás és nem végleges veszteség. Vagy 80-100 olyan nagy projekt van, amelynek a finanszírozása már megkezdődhetett volna. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv céljaiból az elmúlt egy évben gyakorlatilag semmi sem realizálódott, miközben a kormányzati kommunikációban állandóan megjelent a lehívható 8000 milliárd forint. Az egészségügyi reform azonban pozitív változásokat hozott, a költségeszkaláció lefékeződött: ilyen alacsony OEP költségvetési hiány a 90-es évek közepe óta nem volt. Ez azt jelenti, hogy ez a reform jó irányba indult el. A kórházi ágyszám csökkentése, a gyógyító kapacitások koncentrálása, a létszámleépítés és az üzleti biztosítók bevonása a finanszírozásba helyes elképzelések. Nem sikerült azonban előrelépni az elmúlt egy évben a szakképzés modernizálásában, a hetvenkét felsőoktatási intézménynek legalább a fele ezerszámra bocsát ki a piacon értéktelen diplomákat, miközben jelentős hiány van különféle szakemberekből. (június 18.)

 

Török Zoltán, Reiffeisen bank elemzője

A kormány kiigazító programját tekintve nagyon vegyes a kép: a fő cél az volt, hogy a magas államháztartási hiányt lefaragják, bár az is igaz, hogy erre nagy külső nyomás is kényszerítette a kormányt, amely leginkább az EU-tól és nem a pénzpiacok felől érkezett. Egy ilyen kiigazítást a kilencvenes években nem lehetett volna megúszni devizaválság nélkül. Megváltozott a globális környezet, most sokkal több pénz van a piacokon és sokkal nagyobb a kockázatvállalás is. Ez a szerencsés klíma nagyban hozzájárult, hogy csak kisebb forintingadozásokat lehetett tapasztalni. a kormány tanult korábbi hibájából, a kincstári optimizmus helyett az óvatos tervezés stratégiáját választotta. Az államháztartási hiány idén jelentősen csökken és a kormány várakozásainak megfelelő 6,4 százalékos hiány könnyen teljesülhet, sőt akár 6 százalék alá is mehet év végére, amennyiben megvan rá a kormányzati akarat és év végén nem puhul fel a program. Minden pozitív gazdasági fordulatot már beáraztak a befektetők a magyar piacon, ezért őket igazából már a 2008 utáni folyamatok érdeklik. Az elemzőknek fogalmuk sincs arról, hogy mi várható 2009-2010-re, ugyanis ezt már a konvergencia-program nem tartalmazza. Adókat már nem lehet emelni, azt pedig irreális lenne gondolni, hogy a magyar gazdaság majd kinövi a hiányt. A nagy elosztórendszereket kellene átalakítani, de ez különféle érdekcsoportok tiltakozásába ütközhet, és könnyen kisiklathatja a kiadási reformokat. Ez komoly bizonytalanságot okozhat az államháztartási hiány 2008 utáni csökkentésében. (június 18.)

 

Nyeste Orsolya, az Erste Bank elemzője

Nem lesz kamatcsökkentés hétfőn, a monetáris tanács ülésén, hiszen az előző hónaphoz képest tovább nőttek a versenyszférában a bérek. (június 19.)

 

Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője

Nem csökkenti az alapkamatot a monetáris tanács. Az előző hónapban a piaci körülmények is jobbak voltak, mint most, erősebb volt a forint árfolyama és alacsonyabbak voltak a hozamok is. A bérek egy évre visszatekintő emelkedése augusztustól várhatóan mérséklődik, amit elsősorban a bázishatás idéz elő, mivel tavaly június-júliusban jelentősen emelkedtek a keresetek. (június 19.)

 

Központi Statisztikai Hivatal (KSH)

Áprilisban a bruttó átlagkereset 8,4 százalékkal, a nettó 2,1 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi szintet. Ezen belül a versenyszférában a bruttó átlagkereset 12,2 százalékkal, a költségvetésiben 0,6 százalékkal nőtt. A nettó átlagkereset a versenyszférában 4,8 százalékkal haladta meg a 2006. áprilisi szintet, míg a költségvetésiben 3,5 százalékkal estek vissza az előző év azonos időszakához képest. Az építőipari termelés 2007 áprilisában 4,7 százalékkal csökkent 2006 áprilisához képest. A korábbi hónapokban megfigyelt emelkedés után az építőipari termelés áprilisi csökkenését az elsősorban útépítési munkákkal foglalkozó szervezetek termelésének visszaesése okozta. Az építőipar április végi szerződésállománya 36,2 százalékkal volt kisebb, mint egy évvel korábban. Ezen belül az épületek építésére kötött szerződések állománya 7,1 százalékkal csökkent, az egyéb építmények építésére kötötteké a felére esett vissza. 2006 áprilisához képest az építőipari tevékenység költségalapon számított árai a korábbinál kisebb mértékben, 7,5 százalékkal nőttek, ezen belül a szerkezetkész épületek és egyéb építmények építésének árai 7,9 százalékkal emelkedtek. Az építőipari árak az előző haviakhoz képest 0,4 százalékkal nőttek.

(június 19.)

 

Olivier Desbarres, a Crédit Suisse

A Monetáris Tanács valószínűleg további bizonyítékokat szeretne látni a bérnövekedési ütem lassulására, emellett tekintettel lesz a forintárfolyam megingására is. Mindezek alapján a jövő hétfői ülésen nem várható kamatcsökkentés (június 19.)

 

Gillian Edgeworth, a Deutsche Bank

A háznak most már alapeseti forgatókönyve, hogy az MNB 8,0 százalékos kamata ebben a hónapban nem változik. A DB mindazonáltal továbbra is számol a kamatcsökkentés júliusi elkezdésével. (június 19.)

 

Goldman Sachs

„Rosszak" a magánszektorbeli béradatok, ezért a ház az általa eddig érvényben tartott, negyed százalékpontos júniusi kamatcsökkentésről szóló előrejelzést kamattartásra módosítja.

Az esélymegoszlás továbbra is „nagyon szoros", mivel már a májusi ülésen is egyetlen szavazattöbbséggel született döntés a 8,0 százalékos kamat fenntartásáról, és azóta a teljes kosárra számolt infláció csökkent, a szabályozott körön kívüli szolgáltatási szektor fontos inflációs komponense pedig enyhe, ami valamelyest ellensúlyozza a negatív tényezőket. A legutóbbi kötvénypiaci kilengések az óvatosság mellett szólnak.

Továbbra is jó esélyt lát a júliusi kamatcsökkentésre a két legkeményebb álláspontú monetáris tanácsi tag távozásával, és tartható a 12 havi távlatra szóló másfél százalékpontos kamatcsökkentési előrejelzés. (június 19.)

 

Raffaella Tenconi, a Dresdner Kleinwort

A gazdaság „kifehérítési folyamata" miatt nehéz egyértelmű képet alkotni a jelenlegi magyarországi bérfolyamatokról. A belső fogyasztás jelentősen gyengült az első két negyedévben, és a lanyha foglalkoztatás és nettóbér-növekmény még jobban megterheli a fogyasztást az év hátralévő részében. Mindazonáltal a Monetáris Tanács „két héja tagja" júniusban várhatóan még az óvatos álláspontot fogja pártolni, tekintettel arra, hogy a „robusztus" bérnövekedés és szolgáltatási infláció miatt az inflációs várakozások esetleg lassabban enyhülnek a reméltnél. Auth és Adamecz távozása megnyithatja az utat a monetáris enyhítés elkezdéséhez. Mindazonáltal ha nem lesznek a jelenleginél erősebb bizonyítékok az infláció meglehetősen gyors csökkenésére, az MNB még további meglepetéseket okozhat óvatosságával, a piac által beárazottnál lassabb ütemben csökkentve az alapkamatot. (június 19.)

 

Sajtókapcsolat:
+36 20 665-0384
Telefon / Fax:
+36 1 430-6699 / +36 1 430-6695