Háború a Mol körül

2007-06-28

A héten több gazdaságpolitikával összefüggő esemény történt, a legnagyobb figyelmet a kormánypártok megállapodása, illetve a népszavazási kérdések kapták. Így háttérbe szorultak fontos események, mint például a kamatcsökkentés, a parlament által hétfőn elfogadott gazdasági törvények és határozatok, valamint a Mol részvények szárnyalása.

Intézetünk minden héten olyan áttekintést készít, mely összefoglalja a hét legfontosabb, gazdaságpolitikai témájú híreit, eseményeit és nyilatkozatait, továbbá a napvilágot látott adatokat. A nyilatkozatok közül azokat idézzük, melyeket a bejelentő személye, a bejelentés tartalma vagy annak újdonságértéke miatt kiemelkedő jelentőségűnek tartunk


A kormány gazdaságról alkotott pozitív képét igazolta vissza a Monetáris Tanács június 25-i döntése, amely 8 százalékról 7,75 százalékkal csökkentette az alapkamatot. A kamatcsökkentésre ugyan az elemzők többsége nem számított, mégsem okozott megrázkódtatást és nagy meglepetést. Ugyanakkor a döntés indoklása több elemző és az ellenzék kritikáját is kiváltotta. 

A konzisztencia hiányára hivatkozva támadja a legtöbb elemző nem is a döntést, hanem az indoklást, mivel Simor András jegybankelnök elsősorban a javuló inflációs és bérstatisztikai adatokkal magyarázta a kamatvágást, azonban az elemzők szerint ezek már májusban is ismertek voltak, és az MNB az előző - a kamat szinten tartása melletti - elhatározását ugyanezekkel az inflációs adatokkal indokolta. Ugyancsak 25-én a parlament számos gazdasági törvényt, törvénymódosítást, határozatot fogadott el, amelyek közül a legnagyobb érdeklődés az állami vagyonról szóló törvényt övezi. 

A törvény értelmében nem a pénzügyminiszter, hanem egy júliusban felállítandó vagyongazdálkodási tanács fog dönteni a kormányzati negyed építése miatt eladásra kerülő minisztériumi ingatlanok értékesítéséről. A Kincstári Vagyoni Igazgatóság becslése szerint az ingatlanok összértéke körülbelül 100 milliárd forint, amelyekről a kormány által kinevezett tanács fog dönteni.

A legnagyobb vihart a MOL részvények iránti óriásira nőtt kereslet kavarta. Először pénteken a társaság bejelentette, hogy saját részvényvásárlási programba kezd- ehhez az OTP-t hívta segítségül. Azonban az OMV részéről is óriási felvásárlási láz volt megfigyelhető, ennek következtében a tőzsdén szárnyaltak a MOL értékpapírjai. 

A harmadrészben állami tulajdonú osztrák cég részesedése így 18,6 százalékra nőtt a MOL-ban, nemzetközi elemzők már egyesülésről beszéltek. Gyurcsány Ferenc rövid és a nemzetközi kérdésekben szokatlanul éles hangú nyilatkozatában nyíltan támadta az OMV-t, „barátságtalannak” nevezve a lépését, amely szerinte a MOL feletti ellenőrzést célozza meg, és kijelentette, hogy „minden eszközzel azon leszünk, hogy meghiúsítsuk ezt.” Az ügy komolyságát jelzi, hogy az ellenzék egyetért a miniszterelnökkel, és támogatásáról biztosítja a kormány határozott fellépését. 

 

 

 

Legfontosabb gazdasági és pénzügyi mutatók

GDP-növekedés

2,7%

(2007.I-III.)

Ipari termelés növekedése*

10,6%

(2007.IV)

Beruházásnövekedés*

0,8 %
(2007. I-III.)

Munkanélküliség

7,5%

(2007. II.-IV.)

Infláció

8,5%
(2007. V.)

Államháztartási hiány

-753,0

(2007. I-V.)

Fizetési mérleg

-5197,0

(2006. I-XII.)

Reálkereset-növekedés*

-6,8%

(2007. I-III.)

Jegybanki alapkamat

7,75%

* Változás az előző év azonos időszakához képest

 

Források: Figyelőnet, HVG, Magyar Nemzeti Bank, Portfolio.hu, Világgazdaság, Origo



Politikai nyilatkozatok

Kormányoldal


Gyurcsány Ferenc miniszterelnök, az MSZP elnöke:

Nem tekintem barátságos lépésnek, hogy egy állami tulajdonban lévő társaság (az OMV), előzetes értesítés nélkül azzal a szándékkal vásárol részesedést egy másik cégben (MOL), hogy megszerezze a kontrollt. Minden eszközzel azon leszünk, hogy meghiúsítsuk ezt. (június 27.) 

Az egészségügyi megállapodás egy olyan megoldás, ahol a két párt számára legfontosabb értékek egymást erősítve jelennek meg. A javaslat szerint az egységes társadalombiztosítási keret fenntartása mellett jönnének létre versengő egészségbiztosítási pénztárak, ezekben kisebbségi részben (49 százalék) megjelenne a magántőke. Várhatóan 5-7 egészségbiztosítási pénztár alakulhat meg, és 6-12 hónapos átmeneti időszakban tehetnek ajánlatot valamennyi biztosítottnak, vagyis ebben az időszakban versenghetnének a betegekért. 

Ezt követően, egy-egy pénztárt, egy-egy a későbbiekben meghatározandó, pontos lehatárolású régióhoz rendelnének (sorsolással). Azok, akik nem választottak biztosítót, automatikusan a régiójukban működő pénztárhoz kerülnének.
Rendkívül sok szakmai kérdést kell még egyeztetni, a jövő héten a két párt vezető testületei és szakértői elé kerül a kompromisszumos javaslat, ahol felhatalmazást kaphatnak a megállapodás megkötésére.A törvényalkotás lezajlik a következő hat hónapban, az új törvény január 1-én hatályba léphet, ezt követően - még nem tudni mennyi időn belül - létrejöhetnek az egészségbiztosítási pénztárak. (június 24.) 

Lendvai Ildikó, az MSZP frakcióvezetője:
Az egészségbiztosítási rendszer átszervezése nincs befolyással a járulékokra. Amikor a regionális egészségbiztosítási pénztárak megalakulnak, akkor egyetlen szereplőnek: sem az államnak, sem a kisebbségben lévő magántőkének nincs joga járulékemelésre. A járulékokat továbbra is törvény szabja meg, mi pedig a gazdaság mai ismeretében nem készülünk járulékemelésre. A megállapodás arról történt, hogy a közös kompromisszumos javaslatot mindkét párt illetékes testületei elé terjeszti. Ha ezek a közös kompromisszumos keretek a testületek által elfogadhatók, akkor kezdődik a szakmai munka.  (június 26.) 

Kóka János gazdasági miniszter, az SZDSZ elnöke:
A pénztárakba a magántulajdon bevonása és a verseny kezdete 2008-ban történhet, a teljes átalakulás befejezése 2008 vége, 2009 eleje. Ez egy kiegyensúlyozott, mindkét párt által képviselhető, a betegek javát szolgáló álláspont. Nagyon jelentős előrelépés a szocialisták oldaláról a közös kompromisszumos javaslat, hiszen megjelenik benne valamennyi olyan elem, a verseny, a szolidaritás, a magántőke szerepvállalása, amelyet a liberálisok az egészségügy rendbetétele érdekében rendkívül fontosnak láttak. A pénztárak régióhoz rendelése után az Országos Egészségbiztosítási Pénztárra nem lesz szükség, hiszen azzal megkettőznék az állami bürokráciát. (június 24.) 

Ha a Nabucco-gázvezeték valóban alternatíva lesz, Magyarország azt fogja választani, mert a Nabucco jelenti az igazi több lábon állást az energiaellátásban. Magyarország az Egyesült Államok szoros szövetségese, emellett azonban intenzív üzleti és politikai kapcsolatai vannak nagyon sok egyéb országgal, közöttük Oroszországgal is.Kétségtelen, hogy az energiafüggőség tekintetében Washington szorgalmazza a teljes energiafüggőség csökkentését Oroszországtól, de mi is érdekeltek vagyunk a függőség csökkentésében. (június 22.) 

Ellenzék

Varga Mihály, a Fidesz alelnöke:
A Fidesz támogatja a magyar olajtársaság törekvéseit a regionális szerepvállalás, a hatékonyság, a tisztességes piaci verseny erősítése terén. Nem tartunk elfogadhatónak olyan tranzakciót, mely a régiós verseny kiiktatását, illetve pusztán vállalati növekedést, nagyobb méret elérését célozza egy jelentős állami részesedéssel működő külföldi cég részéről. (Június 27.) 

A Fidesz országgyűlési frakciója:

Meglepetéssel és – egyes gazdasági elemzőkhöz hasonlóan - értetlenséggel fogadjuk a jegybanki alapkamat csökkentését. A döntés következetlen, mert a mérlegelt gazdasági adatokban semmilyen lényegi változás nem következett be az elmúlt egy hónap alatt. A Fidesz szerint a kiszámíthatatlan döntés azt bizonyítja, hogy a szakmai szempontok kerülhetnek veszélybe a kormány és a jegybank közötti – tévesen értelmezett – gazdaságpolitikai összhang miatt. Az új vezetés a hitelesség és a bizalom megteremtését kockáztatja azzal, hogy szakmailag kétségesen alátámasztható döntéseket hoz. (Június 27.) 

Fónagy János, országgyűlési képviselő (Fidesz):
2005-ben kiderült, hogy Kóka János a magyar adófizetők pénzén egy nagyon előnytelen üzletet kötött. Közel 13,5 millió forintnyi állami támogatás jut egy munkahelyre, ami irreálisan magas, olyan, amiről magyar vállalkozások nem is álmodhatnak. A Hankookkal kötött megállapodásban 15 milliárd forintot meghaladó állami támogatással és 4-5 milliárdos adókedvezménnyel mintegy 1500 munkahely létrehozását ígérték. A Hankook befektetéséből különösen jól profitált Dunaújváros szocialista vezetése, a gazdasági tárca és kormányhoz közeli üzletemberek is.  A Hankook azért is részesült 20 milliárd forintos állami támogatásban, mert munkahelyeket ígért a környékbeli magyaroknak. Ehelyett Szlovákiában toboroz munkaerőt. (június 26.) 

Mikola István, az Országgyűlés egészségügyi bizottságának fideszes alelnöke: Ha a kormány végrehajtja a most tervezett privatizációt, akkor a Fidesz ellenállásra szólítja fel az egészségügyi intézményeket, a civil szervezeteket, a beteg szervezeteket, az orvos, a gyógyszerész és az ápolási kamarát, az összes kirúgott, mintegy ezerötszáz orvost és a több ezer ápolónőt.  A parlament szeptember elején kezdi őszi ülésszakát, ám addig is lesz mód arra, hogy szakmai összejöveteleken, nagygyűléseken hangot adjanak követeléseiknek. A demokrácia keretein szeretnénk tartani a civil kurázsiból fakadó lakossági ellenállást is. Ennek érdekében fogunk mindent megtenni. Az emberek számíthatnak a Fideszre, mindent meg fogunk tenni annak érdekében, hogy megakadályozzuk azt a kártételt, amire most, zárt ajtók mögött, a hatalom készül.  A Fidesz szerint az egészségügy megújítása csak úgy lehetséges, ha nemzeti egészségbiztosítás jön létre, amely valódi nemzeti intézményként működik. Ez feltételezi azt, hogy az ágazatot és a biztosítót magát, konszolidálni kell.  (június 24.) 

Érdekképviseleti, egyéb szervek

Bihary Zsigmond, az ÁSZ főigazgatója:
Gazdaságossági számításokat kellene készíteni az autópálya-fejlesztések előtt. A tavaly átadott és az ÁSZ által ellenőrzött mintegy 117,7 kilométer autópálya és 19,5 kilométer főút megépítése több mint 143 milliárd forintba került. Jelenleg nem tudni, miért kerülnek annyiba az autópálya-építések Magyarországon, mint amennyiről a végleges számlák szólnak. A gyorsforgalmi úthálózat fejlesztése során szétaprózott, nehezen átlátható a tervezés, az irányítás, illetve a megvalósítás. A területszerzési feladatok lebonyolítására az NA Zrt.-től két társaság és egy ügyvédi iroda kapott párhuzamosan megbízást. A résztvevők tevékenysége egymástól függött, szétaprózott és nehezen átlátható volt. 

A beruházásokat megrendelő Nemzeti Autópálya Zrt. egyszer sem tudott a késések után kötbért felszámítani, a kivitelezők ugyanis számos esetben be tudták volna bizonyítani, hogy különböző adminisztratív hiányosságok és az autópálya-építések előkészítetlensége miatt nem rajtuk múlottak a késések.  A kivitelezői pályázatokat mindig a legalacsonyabb árat ajánló nyerte meg. Azt viszont nem lehet tudni, hogy tényleg a legkisebb ár jelentette-e a leggazdaságosabb megoldást, az NA Zrt.-nél ugyanis nem készültek erre vonatkozó előzetes számítások. Kérdéses a beruházások minősége is. A kivitelezési és a mérnöki szerződések ugyan tartalmazták a minőségi követelményekre vonatkozó előírásokat, a beruházók viszont több esetben eltértek a tervtől, ami jelentős kockázatokkal jár. (Június 22.) 

Gláser Tamás, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) alelnöke:
A felmérésünk alapján a cégeknél 20 százaléknyi a fehéredés aránya, a valós bérnövekedés 50-60 százalékot tesz ki. A statisztikából kimaradó 20 százaléknyi vállalkozásról viszont semmilyen adatuk nincs. Rendkívül magas a minimálbéren bejelentettek aránya, a gazdasági szereplők pedig továbbra is kényszerű túlóráztatásokat alkalmaznak a munkavállalókkal szemben. (június 22.)

Elemzői vélemények és jelentések
Neue Züricher Zeitung:
Az utóbbi napok két eseménye - az Oroszországból Európába vezető fekete-tengeri gázvezetékről az orosz Gazprom és az olasz ENI által aláírt szándéknyilatkozat, illetve az OMV részvényvásárlása a Molban - fogja befolyásolni az Európai Unió jövőbeni energiabiztonságát. Wolfgang Ruttenstorfert, az OMV vezérigazgatóját, aki stratégiai részesedésről, szövetségről beszélt, amely a nagyprojektek esetében hatékonyan versenyezhetne a nagyobb olaj- és gázkonszernekkel. Az energiamultik eddig marginálisan érdeklődtek a közép-európai piac iránt, ám általános a várakozás, hogy az ágazati konszolidáció befejeződése után - amelyből az OMV-n és a Molon kívül főként a lengyel PKN Orlen profitált - erőteljesen behatolnak a térségbe. Az OMV-részvényvásárlás egyik korai jele lehet annak, hogy elkezdődött a konszolidációs folyamat második szakasza. A Mol és az OMV ugyanis nem csak vetélytársai egymásnak. Mindkettő szoros üzleti kapcsolatokat ápol a többségében a Kreml által közvetlenül ellenőrzött Gazprommal, amely az európai gázszükséglet egynegyedét (az EU keleti tagországaiban 80-100 százalékát) fedezi oroszországi és Kaszpi-tengeri gázból. S a Kreml akarata szerint ennek így is kell maradnia. (Június 27.) 

Financial Times:
Az OMV és a Mol egyesülése esetén a két cég Ausztriától a Fekete-tengerig uralná a finomítói és üzemanyagpiacot. Mindemellett ha az OMV átvenné a Molt, azzal a Nabucco gázvezeték megépítésére tett erőfeszítések is lendületet kapnának. Mindkét cég tagja a Nabucco-konzorciumnak, de az OMV mint főszervező jóval lelkesebb a tervezettel kapcsolatban. Az OMV által az osztrák villamosművekre (Verbund) tett, kudarccal végződött tavalyi ajánlattól eltérően a Mol-részesedésszerzés értelmes hosszú távú befektetésnek látszik, akkor is, ha az átvételi tranzakció végül elmarad. (Június 27.) 

Goldman Sachs:
A szocialisták "reformfáradtságának" jele Kiss Péternek, "az MSZP erős emberének" kinevezése kancelláriaminiszterré. Gyurcsány helyzete meggyengült az MSZP-n belül, és a kormányfőnek kompromisszumot kell kötnie a "régi" vezetéssel.
Az MSZP az alacsony népszerűségi mutatók miatt is most már ódzkodik a további szerkezeti reformoktól. A kormány már jelezte, hogy a jövőre tervezett ingatlanadót esetleg mégsem vezetik be, és továbbra sincs döntés az egészségügyi ellátó rendszer átalakításának mikéntjéről. Hacsak a kormány népszerűsége nem emelkedik jelentősen - ami rövid távon nem tűnik valószínűnek -, a messze ható szerkezeti reformok bevezetésének lehetősége 2008-ban fokozatosan bezárul, mivel utána már túl közel lesznek a 2010-es választások. 

Az egészségügyi reform várhatóan valamilyen formában megvalósul, és van esély a nyugdíjrendszer "paramétereinek" esetleges módosítására is, az adóreform valószínűsége azonban elenyészett, csakúgy, mint a nyugdíjrendszer és a felsőoktatás mélyebb átalakításáé.  A hosszabb távú költségvetési kilátások továbbra is ködösek; a közelgő választások 2009-2010-ben ismét a költségvetés fellazítására ösztönözhetik a kormányt. Azonban ezúttal korántsem várható olyan mértékű lazítás, mint a 2006-os választások előtt, egyebek mellett azért, mert a piac - sőt a választópolgárság is - most már nagyobb kételyekkel tekint a költségvetési pozícióra, és nagyobb készséggel büntetné a kormányt a lazítás bármilyen jelére is, mint legutóbb. 

A Fidesz által kezdeményezett népszavazás esetleges sikerének sem lenne nagyobb költségvetési kihatása, viszont tovább csökkentheti a kormánypártok reformkészségét. Ugyanakkor nem hisszük, hogy egy sikeres népszavazás előrehozott választásokhoz vezetne, és azzal számolunk, hogy a kormányfő legalább a következő 12 hónapban várhatóan a helyén marad. Bizonytalanabb azonban, hogy utána mi történik, és továbbra is van esély arra, hogy Gyurcsány Ferencet a 2010-es választások előtt mással váltják fel, ha az MSZP népszerűsége nem javul. (június 27) 

Ecostat:
A magyar gazdaság 2007 első negyedévében 2,7 százalékkal nőtt, a növekedést az ipar 9,1 százalékos és az export 17,6 százalékos bővülése táplálja. A háztartások végső fogyasztása 0,8 százalékkal csökkent. Fél éven belül a belföldi kereslet élénkülését a TOP-100 vállalati kör egyötöde valószínűsíti, növekvő kereslettel egyharmaduk számol. A belföldi értékesítés megítélése optimistább, mint a korábbi hónapokban volt. Eladásai bővülését a vállalkozások egynegyede várja.
A külföldi kereslet előrejelzése kedvezőbb a májusinál, bővülő lehetőségekben 80 százalékuk, változatlanban egyötödük bízik.
 
A külföldi értékesítés megítélése javul, piacai bővülését feltételezi a nagyvállalatok 65 százaléka, értékesítési lehetőségeinek elvesztésétől júniusban egy cég sem tartott.  A pénzügyi kiigazítás következményeként az állam és az önkormányzatok több területen visszafogták beruházásaikat. Ezzel párhuzamosan a bizonytalanságot rejtő gazdasági és piaci környezetben a gazdálkodó szervezetek is tartózkodtak az új fejlesztések indításától. 2007 júniusában a hazai nagyvállalatok beruházási aktivitása májushoz képest nem változott, az index értéke 57 százalék. 

A kiigazítással összefüggő „árhullám” márciusban 9,0 százalékon tetőzött és két hónap alatt 8,5 százalékra mérséklődött. A nagyvállalatok hosszabb ideje önmérsékletet tanúsítanak áraik emelésében: az elmúlt néhány hónapban lényegében csak az élelmiszerek és a háztartási energia ára nőtt, 11, illetve 32 százalékkal, illetve a közlekedési díjak. Az önmérséklet hátterében a piacok kínálati jellege áll. 

A nagyvállalatok júniusi előrejelzése szerint 2007-ben a fogyasztói árak átlagos emelkedése 7,1 százalék lehet. A nagyvállalatok eladási árprognózisa 1,7 százalék, jóval alacsonyabb a májusi 2,4 százalékos értéknél. (június 27.) 

Belyó Pál, az Ecostat igazgatója:
A feketefoglalkoztatás, az adóelkerülések, a nem regisztrált áruk forgalma és a pénzmosás a legelterjedtebb megnyilvánulásai a rejtett gazdaságnak. Akár 22-25 százalékot is kitehet az adózás szempontjából rejtve maradó jövedelmek aránya a teljes hazai GDP-ben. Annak ellenére, hogy mindkét érték jelentős csökkenést mutat a kilencvenes évekhez képest, ez az arány még mindig meglehetősen magas a fejlett gazdaságokra jellemző 4-10 százalékhoz viszonyítva. (június 27.) 

Sinkó Eszter egészségügyi közgazdász:
A kormányfő átállt az SZDSZ oldalára, gyakorlatilag az MSZP vereséget szenvedett, a liberálisok első javaslata került ki győztesen, az MSZP kritikái ellenére ugyanis megjelenik a verseny. Kulcskérdés, hogy ki kapja a menedzselési jogot. Mint mondta, ha ezt a biztosítók kiharcolják maguknak, akkor lesznek olyanok, akik megelégszenek a kisebbségi tulajdonosi résszel. Az állammal szemben a magánbiztosítók érdeke a megtakarítás. Ez azt jelenti, hogy igyekeznek beszűkíteni a szolgáltatásokat: a betegek csak felületes ellátást kapnak, mivel a kórházaknak a biztosítók nyomása miatt az lesz az érdekük, hogy minél költséghatékonyabban dolgozzanak. (június 26.) 

Skultéty László, Gazdaságkutató Intézet Egészségügyi Intézetének vezetője:
Az új modell politikai kompromisszumos kényszer alapján született. Az elmúlt fél évben szakmailag indokoltabb javaslatok is napvilágot láttak. Ez egy kicsit hasonlít a magyar narancshoz, nem tudni, mi lesz a vége, mert hasonló rendszert még egy országban sem vezettek be. Ha megkapják a biztosítók a menedzsmentet, akkor nincs szükség állami tőkére, hiszen a magánbiztosító irányítja az intézményt. 

Ebben az esetben az államnak erős felügyeleti szerepet kellene betöltenie, garanciákat kiépíteni, hogy nem él vissza a magánbiztosító a helyzetével. Nemcsak emiatt kérdéses a megvalósíthatóság: az eddigi ismeretek alapján a biztosítók számára is kockázatos a piacra lépés. 2008-ban ugyanis nem tudja felmérni a biztosító, hogy mekkora tőkével melyik egészségpénztára szálljon be. Az elképzelések szerint csak később sorsolják az embereket az intézetekhez, tehát a befektetés beárazása felér a Kenóval. A modell bevezetésével az állampolgárok eleinte kevesebb pénzt fognak költeni az egészségügyre, mivel a magántőke megjelenésével néhány tízmilliárdos többlettel lehet számolni. Az első években fejlesztésekkel lehet büszkélkedni.(június 26.) 

A Monetáris Tanács közleménye:
A Monetáris Tanács megítélése szerint az elmúlt hónap adatai megerősítették, hogy az infláció túljutott a csúcsponton. Az inflációs alapfolyamatot megragadó rövidbázisú szezonálisan kiigazított maginfláció az árstabilitással összhangban álló 3 százalékos szintre csökkent. Ennek alapján mérséklődni látszik az a kockázat, hogy az inflációs várakozások magas szinten rögzülnek. A belföldi kereslet a Tanács által várt mérsékelt ütemben bővül. Az áprilisi bérstatisztikák szerint a versenyszektor nominális béremelkedésének üteme emelkedik, az adatokat azonban torzítja a munkapiaci és adózási szabályok változásának hatása. E hatások – az MNB legutóbbi Inflációs jelentésében ismertetett módszerrel történt – kiszűrése után nem tapasztalható további emelkedés a bérdinamikában. 

Ezen túlmenően a versenyszféra rendszeres bérfizetésein alapuló szezonálisan kiigazított rövidbázisú bérindex is lassulást mutat. A munkaerő-felmérésen alapuló statisztikák azt jelzik, hogy az eddig bekövetkezett béremelkedéshez a szolgáltató szektor a foglalkoztatottság csökkentésével alkalmazkodott. Ez azt vetítheti előre, hogy a fajlagos bérköltségek a korábban feltételezettnél kevésbé emelkednek, ami ugyancsak mérsékelheti az inflációs kockázatokat. Mindezeket visszaigazolja a piaci szolgáltatások árindexének eddigi alakulása. 

Az inflációs kilátásokat övező bizonytalanságok oldódása lehetővé teszi, hogy a jegybank az irányadó kamatot a forintbefektetések kockázati megítélésével összhangban csökkentse. Az inflációs folyamatokat övező bizonytalanság azonban továbbra is óvatosságot indokol. Az irányadó kamat további csökkentése a kedvező befektetői kockázati megítélés fennmaradása esetén is csak akkor lesz lehetséges, ha az inflációs kockázatok tovább mérséklődnek. (június 25.)

Madár István, a portfolio.hu vezető elemzője:

Az érvek egy részéről úgy érezzük, hogy inkább utólagos alátámasztásként szolgálhatnak a kamatcsökkentéshez, ám a monetáris lazítás megkezdésének tényleges motiváló tényezőiként aligha vehetők számításba. Mindez nem azt jelenti, hogy a kamatcsökkentés elhibázott, ám az biztos, hogy a múltkori, inflációs jelentéssel alaposan megtámogatott szinten tartás után nehéz tökéletesen konzisztens sztorit felfedezni a kamatpolitika mögött. Mindenesetre még a jóindulatúbb értelmezés szerint is elmondhatjuk, hogy a monetáris tanács azon deklarált szándéka, hogy közleményeiben a következő időszak kamatdöntéseire is utal, ezúttal nem járt sikerrel. (június 25.)

Barcza György, A K&H Bank vezető elemzője :
Inkonzisztens a mostani döntés, hiszen májusban a versenyszféra hasonló bérnövekedési dinamikája miatt nem változtatta a kamatot a tanács. A hétfői kamatcsökkentés "az MNB első fekete pontja", a testület az erősödő forint miatti félelemtől is vezérelve döntött kamatmérséklésről. Továbbra is arra számítunk, hogy decemberre az alapkamat 7 százalék lesz . (június 25.)

Bedesy Dániel, a CIB Bank elemzője:
Nehéz előre jelezni a jegybank várható döntését, ha nem ismerjük azt a belső bérinflációs modellt, amit az MNB használ.
A Monetáris Tanács mai közleményében megfogalmazott folyamatok - így az inflációs alapfolyamatot megragadó rövidbázisú szezonálisan kiigazított maginfláció az árstabilitással összhangban álló 3 százalékos szintre csökkent - már májusban is érzékelhetők voltak, s az sem számít újdonságnak, miszerint mérséklődni látszik az a kockázat, hogy az inflációs várakozások magas szinten rögzülnek. (június 25.) 

KSH:
Áprilisban az előző hónaphoz képest a kiskereskedelmi eladások volumene 0,5 százalékkal csökkent a szezonális és naptárhatástól megtisztított adatok szerint. A változatlan áron számított kiskereskedelmi forgalom volumene 2007. I. negyedévében 0,3 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakit, ezen belül márciusban 0,5 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól a naptárhatástól megtisztított adatok alapján.A kiskereskedelmi forgalom volumene 2006 első négy hónapjában kiigazítás nélkül 5,6 százalékkal, naptárhatástól megtisztítva 5,7 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. (június 25.)

Sajtókapcsolat:
+36 20 665-0384
Telefon / Fax:
+36 1 430-6699 / +36 1 430-6695