Gyurcsány magyarázkodik, Sólyom hiányt csökkentene

2007-08-22

Miközben a kormányzatot az Államreform Bizottság által összeállított "negyedik Gyurcsány-csomagról" megjelent hírek késztették magyarázkodásra, a köztársasági elnök a költségvetés alkotmányos keretek közé szorítása érdekében kezdett konszenzusteremtő akcióba. A már korábban megjelent, minden várakozást alulmúló gazdasági növekedési adat újabb támadásba lendítette az ellenzéket – elemzők azonban ennél nagyobb problémának látják a továbbra is merev intézményi kereteket.

Gazdaságpolitikai vitatémák

A hét legfontosabb gazdaságpolitikai eseményei
Költségvetés, lakástámogatás
Adóreform
Versenyképesség
Egyensúly
Gazdasági növekedés
Kóka János utódlása
Fejlesztéspolitika
Egészségügy


Az utóbbi héten az Államreform Bizottságtól kiszivárgott információk indukálták a legnagyobb gazdaságpolitikai vitát. Egy az Államreform Bizottság által készített tervezetben – melyben többek között céggé alakítandó kórházakról, illetve bezárásra ítélt helyi hivatalokról is szó volt – felmerült, hogy a kormány a lakáshitelek állami támogatásának megszüntetésével jelentősen csökkenthetné a kiadásokat. Az ellenzék részéről tiltakozás, a kormány részéről cáfolat követte a cikk megjelenését. A köztársasági elnök közben tárgyalásra hívta a parlamenti pártokat a költségvetés alkotmányos korlátok közé szorítása érdekében, akik nyitottnak mutatkoztak az elnöki kezdeményezésre. A még az előző héten napvilágot látott alacsony gazdasági növekedési adat felerősítette az ellenzéki kritikákat.

Téma Nyilatkozó Fontosabb állítások
Költségvetés, lakástámogatás Gyurcsány Ferenc miniszterelnök (Daróczi Dávid kormányszóvivő tolmácsolásában) - Az egyensúlyteremtés sikeres, nincs szükség megszorításokra, elegendő a fegyelmezett költségvetési gazdálkodás.
- Mivel az egyik napilapban szombaton megjelent szakmai felvetések mögött nincs kormánydöntés, ezeket a miniszterelnök nem tekinti politikai értelemben fajsúlyosaknak. 
- Széles körű egyetértés van Magyarországon abban, hogy az állam szerepét újra kell gondolni. A miniszterelnöknek meggyőződése, hogy a felülvizsgálatot folytatni kell, de a cél nem a költségvetési egyensúly megteremtése, hanem az igazságosság és a hatékonyság növelése. A különböző szakmai javaslatokat ez alapján fogja megvizsgálni a kormány. Gyurcsány Ferenc egyértelművé tette: nincs napirenden a lakáshitelezési rendszer átalakítása, a kormánynak nincs ilyen szándéka.
Költségvetés, lakástámogatás Deutsch-Für Tamás
a Fidesz kabinetfőnöke
- Közgazdaságilag irracionális, jogilag kivitelezhetetlen az Államreform Bizottság javaslatcsomagja. A kormány havi 170 ezer forintot vesz ki 300 ezer család zsebéből. Ilyen embertelen intézkedéssel szemben a Fidesz minden rendelkezésre álló parlamenti, alkotmányos eszközt latba vet, és meg fogja védeni a magyar családokat.
Költségvetés, lakástámogatás
Költségvetés, lakástámogatás
Draskovics Tibor
tárca nélküli miniszter
- A Népszabadság szombati számában megjelent javaslatok nem az Államreform Bizottságé, nem a kormányé, és nem is a sajátjai. Ezek szakértői ötletek, azoknak a lehetőségek gyűjteménye, hogy hova lehet nyúlni, ha ésszerűsíteni akarják az állam működését. Most az a szakasz kezdődik, amelyben a miniszterekkel végignézzük, hogy mely javaslatok megvalósíthatóak, melyeket kell tovább vizsgálni, és mik azok, amelyeket azonnal el kell vetni. Ez utóbbira jó példa a lakástámogatási rendszer megszüntetése.
Költségvetés Sólyom László
köztársasági elnök
- Most lehetne és kellene a költségvetést alkotmányos korlátok közé szorítani. Erre, és a szabályok betartását kikényszerítő szerv felállítására most mind kormány-, mind pedig ellenzéki oldalról van hajlandóság. A születőben lévő, törékeny konszenzust szeretném támogatni és megerősíteni azzal, hogy tárgyalásra hívom a parlamenti pártokat a Sándor-palotába. A szabályozott költségvetés az ország jövője szempontjából alapvető kitörési pont a túlköltekezés és megszorítás ciklusaiból.
Költségvetés
Adóreform
Herényi Károly
az MDF frakcióvezetője
- Áfaemelést és a személyi jövedelemadó csökkentését szeretné elérni az MDF a magyar gazdaság fellendítése érdekében.
- El kell kezdenünk tárgyalni egy egykulcsos szja mielőbbi bevezetéséről, ami 19 vagy akár 15-16 százalékos lehetne.
Versenyképesség Tállai András
az Országgyűlés költségvetési bizottságának fideszes tagja
- Az adó- és járulékterhek azonnali, akár már idén októbertől bevezetendő csökkentésére van szükség annak érdekében, hogy ne omoljon össze a magyar gazdaság, a vállalati körbetartozások ne növekedjenek, és javuljon a vállalkozások versenyképessége.
- A héten közzétett 1,4 százalékos második negyedévi GDP-növekedési adat azt mutatja, hogy Magyarország az Európai Unió leggyengébben teljesítő országa.
Egyensúly Veres János
pénzügyminiszter
- Az első hét hónapban az államháztartás hiánya 913,1 milliárd forint volt, miután júliusban 90,6 milliárd forintos többlet keletkezett az adóbefizetési határidőknek köszönhetően. Augusztusban várhatóan a hiány 87,5 milliárd forint lesz, szeptemberre pedig – az áfa-visszatérítések miatt – 204 milliárd forintos deficitet jósol, így a harmadik negyedév végére a hiány eléri az 1204,2 milliárd forintot. Bár új áfa-törvényt terjesztünk be az Országgyűléshez, nem várható sem az áfánál, sem más adónemeknél az adómérték változása
- Alapvetően eljárási és elszámolási egységesítésről van szó, hogy minél kevesebb legyen az áfával való visszaélés. Nem kívánunk módosítani az infláció tervezett mértékén; a mezőgazdasági árak szolid mértékű emelkedése azonban fékezi majd az inflációcsökkenést.
Gazdasági növekedés Bánki Erik
a Fidesz országgyűlési képviselője
- Katasztrofális helyzetben van a magyar gazdaság, amelyből a jelenlegi kormány képtelen kivezetni az országot. Elszomorító, hogy hónapról-hónapra egyre rosszabb teljesítményt nyújt a magyar gazdaság. Míg az első félév átlagában 2,5 százalékos GDP növekedéssel számolhattunk, mostanra az 1,4 százalékra csökkent. Ez praktikusan azt jelenti, hogy e tekintetben nem csak sereghajtói vagyunk az Európai Uniónak, de egyszerűen kilátástalan állapotban is van gazdaságunk.

Gazdasági mutatók

Gazdasági mutatók 


A keresetek féléves alakulásáról közölt KSH-adatok szerint nincs jelentős inflációs veszély, erőteljes viszont az építőipari termelés visszaesése. Az MNB nyilvánosságra került adatai szerint az államháztartás finanszírozási igénye csökkent, csakúgy, mint a háztartások nettó finanszírozási képessége. A GKI romló gazdasági várakozásokat mért a hazai cégek körében, és megtorpanni látszik a január óta emelkedő fogyasztói bizalmi index is.

Mutató fajtája Adatok
Átlagkeresetek
KSH
- Az első félévben átlagosan 6,4 százalékkal csökkentek a reálbérek. A bruttó átlagkeresetek a versenyszférában 10,5 százalékkal, ezen belül is az építőiparban közel 20 százalékkal emelkedtek. A közszférában 5 százalékkal csökkent a létszám, a bruttó átlagkeresetek összességében 7,9, a nettó átlagbérek 1,6 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit.
- A keresetek féléves alakulásáról közölt statisztika azt mutatja, hogy az élelmiszerárak – átmenetinek és egyszerinek tartott – növekedésén túl nincs inflációnövelő veszély. A júniusi kereseti adatokból úgy tűnik, hogy megállt a versenyszféra bérnövekedése. A gyors emelkedést ráadásul valószínűleg jórészt az új adózási szigor váltotta ki, és így a statisztika inkább a gazdaság fehéredését, mint a vásárlóerő növekedését jelezte.
- A keresetemelés ott nagyobb, ahol eddig művileg lehetett alacsony az állam előtt el nem titkolt, a statisztikában szereplő jövedelem: az építőiparban, az idegenforgalomban és a vendéglátásban, a szolgáltatások egyes területein és leginkább a kisebb cégeknél.
Építőipari termelés
KSH
- Az építőipari termelés 2007 júniusában 15,8 százalékkal csökkent 2006 júniusához képest, az év első hat hónapjában a termelés 4 százalékkal maradt el az előző év azonos időszakáétól.
- Egy év alatt a szerkezetkész épületek és egyéb építmények építése 21,2 százalékkal esett vissza.
Államháztartás
MNB
- Az államháztartás (áht) finanszírozási igénye a 2007 második negyedévével végződő utolsó négy negyedévben a GDP 6,2 százalékát tette ki, és az első negyedévhez hasonlóan a második három hónapban is jelentősen csökkent.
- . A második negyedévben a szezonálisan nem kiigazított nettó finanszírozási igény a GDP 2,9 százalékát, szezonálisan kiigazítva pedig 4,1 százalékát tette ki. Az áht névértéken számított, konszolidált bruttó – úgynevezett maastrichti típusú – adóssága a második negyedév végén 16.322 milliárd forint volt, ez az utolsó négy negyedév GDP-jének 65,6 százaléka. A központi kormányzat elsősorban rövid lejáratú állampapírok kibocsátásával fedezte a finanszírozási igényét, míg a helyi önkormányzatok a hitelintézeti betéteik csökkentésével, értékpapírok kibocsátásával és a hitelintézetektől felvett hitellel fedezték kiadási többletüket.
Gazdasági várakozások
GKI Gazdaságkutató Zrt.
- Júliusban a cégek várakozásai kissé romlottak júniushoz képest, miközben a fogyasztók kilátásai lényegében nem változtak.
- Az ipari cégek optimizmusa a májusi hatéves csúcspont után júniusban és júliusban is csökkent, ám az ágazati kilátásokat összegző bizalmi index továbbra is kedvező jeleket mutat.
- A fogyasztói bizalmi index az idén januárban érte el mélypontját, majd a júniusi érdemi emelkedés után júliusban csak hibahatáron belül javult. Júliusban a lakosság saját várható pénzügyi helyzetére vonatkozó várakozásai romlottak, ám derűlátóbbak lettek megtakarításaik várható alakulásával kapcsolatban.

Elemzői vélemények
Elemzői vélemények

Bár az 1,4 százalékos GDP-növekedési adatra mérsékelten reagáltak az elemzők, hatására a már korábban is hangsúlyozott szerkezeti reformok szükségességére, illetve az intézményi korlátok lazítására újra felhívták a figyelmet. Jegybanki kamatcsökkentésre nem számítanak az elemzők augusztusban.

Elemző Legfontosabb állítások
Duronelly Péter
a Budapest Alapkezelő befektetési vezetője
- A vállalkozásoknál Magyarországon hiányzik az előrelátó képesség és az önsegítő hajlam. Többek között ez az oka annak, hogy a magyar növekedési szint elmarad a lehetségestől. Ugyan a hatékonyság kismértékben növekedett a vállalati szektorban, ez egy MNB-tanulmány szerint csak a kevésbé fejlett vállalatok kiesésének köszönhető. A hosszú távú bővüléshez az oktatási rendszer magasabb fokú interakciójára is szükség van.
Bebesy Dániel
a CIB Bank makroelemzője
- A második negyedévi, 1,4 százalékos GDP-növekedés ugyan igen alacsony, azonban ebből elhamarkodott lenne következtetéseket levonni a jövőre nézve. Arról, hogy a magyar GDP a hosszú távon fenntarthatónak vélt 3,5-4 százalékos bővülési ütemet mikor éri el újra, majd a következő negyedévben lehet többet mondani, hiszen a Gyurcsány-csomag is a harmadik negyedévben kezdte el éreztetni hatását.
- Az viszont már most látszik, hogy amíg a beruházásoknál és a termelékenységnél nem történik jelentős változás, addig nem sok jóra lehet számítani. Az exogén növekedési modellek szerint a fejlődő országokban az intézményi korlátok gyakran gátolják a gazdaság bővülését. Jelenleg Magyarországon a bizonytalanság, a stabilitás hiánya, valamint az adórendszer szab gátat a növekedésnek.
Bienerth Gusztáv
az Amerikai Kereskedelmi Kamara (AmCham) elnöke
- Markáns, átfogó adóreformra van szükség. A regionális összehasonlításban igen rosszul szereplő magyar gazdaság most szembesül azzal, hogy a versenyképesség romlása miatt a vállalatok elhalasztják vagy másutt valósítják meg beruházásaikat.
Dirk Wölfer
a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara osztályvezetője
- A GDP mostani szintjének ugyan nincs hatása a beruházásokra, mivel az nem változtatja meg a hosszú távra tervezett projektek alapvető paramétereit, azonban az államháztartás fenntartható konszolidációja elengedhetetlen egy stabil növekedési pálya szempontjából.
Forián Szabó Gergely
a Pioneer Alapkezelő elemzője
- Bár a bérkiáramlás alakulása biztató, és a lakossági fogyasztás is lassult, valamint a KSH és az Ecostat által publikált júliusi előzetes inflációs jelentés is az árak várakozások szerinti alakulását mutatta, az MNB Monetáris Tanácsa augusztus 27-i ülésén valószínűleg változatlanul hagyja a jegybanki alapkamatot. A makrogazdasági adatok ugyan indokolnának egy 25 bázispontos csökkentést, ám az amerikai subprime jelzáloghitelek miatt kialakult pénzpiaci pánik következtében az MNB inkább a kivárást választja majd, és nem nyúl a kamathoz.
- Jelenleg lehetetlen megjósolni, hogy a pénzpiacok mikorra nyugodhatnak meg. Amennyiben egy héten belül normalizálódna a helyzet, úgy még lehet esélye az augusztusi vágásnak. Mindettől függetlenül a jegybanki alapkamat év végéig még elérheti a 7 százalékos szintet.
Vámos György
az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára
- Nem lenne reális a kiskereskedelemre fogni a gazdasági növekedés erőteljes lassulását, tekintettel arra, hogy az első negyedévben a szektorban csak megtorpanás mutatkozott, visszaesés nem, s a második negyedévben is csak 5-6 százalékos visszaesést tapasztaltak, ami átszámolva nagyjából 0,1 százalék erejéig befolyásolhatta a GDP-adatokat.


Források: Figyelőnet, HVG, Magyar Nemzeti Bank, Portfolio, Világgazdaság, Origo

Sajtókapcsolat:
+36 20 665-0384
Telefon / Fax:
+36 1 430-6699 / +36 1 430-6695