Szakértői kétségek a Költségvetési Hivatallal kapcsolatban

2007-09-04

A héten a legfontosabb vita továbbra is a Költségvetési Hivatallal kapcsolatban alakult ki, a nyilatkozó szakértők közel sem álltak ki olyan egyértelműen az új szerv ötlete mellett, mint a pártok, a szigorúbb fiskális ellenőrzés szükségességét azonban mindenki hangsúlyozta. Az elemzők továbbra is az alacsony GDP-növekedés okait keresik, a héten napvilágot látott gazdasági adatok - munkanélküliség, külkereskedelmi mérleg - viszont alapvetően pozitív tartalommal bírtak.

Monetáris politika

A héten a Monetáris Tanács nem ülésezett, így a legfontosabb esemény Simor Andrásnak az Amerikai Kereskedelmi Kamara rendezvényén elmondott beszéde volt: itt arról beszélt a jegybank elnöke, hogy áldozatok árán már 2011-ben is lehetőség lenne az euró bevezetésére, de a magyar társadalomnak mindenképpen ki kéne jelölnie egy céldátumot. Ezzel részben kritizálta a kormányt, amely nem nevezett meg konkrét dátumot a közös európai valuta bevezetésére. 

  Név                       Nyilatkozat
Simor András
a MNB elnöke
- a következő 6-12 hónapban az üzleti szférának, illetve a társadalmi szereplőknek meg kellene vitatniuk az euró bevezetésének lehetőségeit és ezt követően céldátumot kellene kijelölni.
- ha felgyorsítjuk a konvergenciaprogram megvalósítását, illetve a felzárkózási folyamatot, akkor akár 2011–2012-ben is be lehetne vezetni az országban az eurót, ez azonban áldozatokat követelne. 
- az Európai Unió fejlett államaihoz való felzárkózás és az ország versenyképességének javítása érdekében sürgős intézményi reformok kellenek, köztük egy olyan intézmény felállítása, amely hosszú távon őrködik az alacsony államháztartási hiánycél megvalósításán.



Gazdaságpolitikai vitatémák
Gazdaságpolitikai vitatémák

A hét legfontosabb gazdaságpolitikai témái
Vita a költségvetési hivatalról
Amerikai másodlagos jelzálogpiac válságának hazai hatásai
Pozitív adatok a külkereskedelmi mérlegről
az FHB-bankcsoport értékesítése
Ingatlanadó
Kínai cégek szerepvállalása Magyarországon


Vita a költségvetési hivatalról

A héten egy konferencián a magyar gazdasági élet vezetői fejtették ki véleményüket a költségvetési hivatal ötletéről: abban minden megszólaló megegyezett, hogy szükség van az állami túlköltekezés szigorúbb szabályozására, annak megvalósítási módjában azonban már közel sem volt egyetértés. Az újonnan létrejövő költségvetési hivatal ötletét a kormány képviseletében felszólalókon kívül kevesen támogatták, többen azt kifogásolták, hogy egy újabb apparátus csak növelné az állami kiadásokat. Nyilván minden pártnak érdeke, hogy bizonyítsa elkötelezettségét a felelős politizálás mellett, azonban amennyiben szakmai körökben a hivatal ötlete ellenkezést vált ki, akkor a különvéleményt megfogalmazó - és az ÁSZ jogköreit bővíteni akaró - MDF járhat jól hosszú távon.

Megszólaló Legfontosabb állítások
Veress János
Pénzügyminiszter
- Az új, szigorúbb szabályozások három fő eleme a fenntartható adósságszint meghatározása, az önkormányzatok adósságának szabályozása és a középtávú kiadási plafonok rögzítése.
- Az Országgyűlés költségvetési hivatalának létrehozása intézményi biztosíték lehet, de nem ezen van a hangsúly
- Az elsődleges cél az lenne, hogy az Alkotmánynak legyen egy új, a közpénzügyek alkotmányos szabályozására vonatkozó fejezete.
Járai Zsigmond
a MNB volt elnöke
- szükségtelennek tartja egy újabb "sóhivatal" létrehozását. Egy rendes törvényre lenne szükség, amit be kell tartani 
- az új hivatal helyett rendes reformokra, korrupcióellenes programra, bürokráciacsökkentésre, az adók GDP 30 százaléka körüli szintre és az állami kiadások GDP 40 százalékára való lecsökkentésére, közben pedig a jövő generációval foglalkozó, a népesség egészségügyi állapotát javító egészségügyi reformra lenne szükség
Kupa Mihály
volt pénzügyminiszter
- "szemfényvesztés a költségvetési hivatal"
- az Állami Számvevőszék keretein belül megoldható lenne a tervezett költségvetési hivatal feladatköre.
- a jelenleginél jóval több pénzt kellene fordítania az országnak a kutatás-fejlesztésre, hogy a versenyképességünk szinten maradjon, vagy javuljon.
- fontos lenne a gazdálkodási környezet kiszámíthatóságának fokozása és a szabályozó rendszer egyszerűsítése
Draskovics Tibor
a kormányzati igazgatás összehangolásáért felelős tárca nélküli miniszter.
- "Ha egy nagyon fegyelmezett ország lennénk, akkor erre (a hivatalra) valóban nem lenne szükség"
- a kormány éppen amiatt szeretné kétharmaddal elfogadtatni a fegyelmezett költségvetési gazdálkodást lehetővé tevő törvényt és a hivatal felállítását, hogy a korlátozó tényezők tartósak lehessenek, és ne folytatódjon a választási ciklusokhoz igazodó költségvetési kiadásmegugrás.
Kovács Árpád
az ÁSZ elnöke
- szerencsétlen lenne, ha az Országgyűlés égisze alatt költségvetési hivatal címén olyan új fiskális intézményt hoznának létre Magyarországon, amely a költségvetéssel kapcsolatos kormányzati felelősséget részben átvállalná.
-arról kellene valójában politikai alkut kötni, hogy a jövőben a közszolgáltatások vonatkozásában mit vállal magára az állam, és mit az állampolgár, majd ehhez kell az állam szerkezetét igazítani.
Szapáry György
a Magyar Nemzeti Bank volt alelnöke
- szükség van a jelenleginél szigorúbb költségvetési tervezési rendszert felállítására
- a költségvetési hivatal tervezett felállítása helyett egy 5-7 főből álló költségvetési tanács életre hívását szorgalmazná. Ennek tagjai köztiszteletben álló, a pénzügyek, illetve az állami gazdálkodás területén nagy szakértelemmel bíró politikailag független szakemberek lehetnének, és a költségvetési tanács munkáját egy szűk szakértői gárda segíthetné.
Hamecz István
a MNB korábbi ügyvezető igazgatója
- a hivatal vagy a testület felállítása csak akkor jó lépés, ha tevékenysége hozzáadott értéket hoz létre, vagyis hosszú távon hozzájárul a kiszámítható makrogazdasági egyensúlyi célok megvalósításához.
Simor András
a MNB elnöke
- "nemzeti ügy" a fiskális szabályok bevezetése, illetve a betartásukat ellenőrző intézmény létrehozása, viszont mindegy, hogy betartásuk ellenőrzése az Állami Számvevőszéken belül történik meg, esetleg az ellenzéki javaslatnak megfelelően költségvetési tanács, vagy pedig a kormány elképzeléseivel egyezően költségvetési hivatal végzi majd.


Elemzői vélemények és gazdasági mutatók

Fontosabb jelentések és elemzői vélemények

A héten gazdasági szakértők továbbra is a megdöbbentően alacsony gazdasági növekedés okait keresték: a legtöbben a mezőgazdasági termelés visszaesését, az állami beruházások csökkenését és a belső kereslet mérséklődését említették. Fontos, hogy a világ legnagyobb hitelminősítő intézete, a Standard & Poor's közepesen sebezhető gazdaságnak minősítette a magyart. 
 

Intézet A jelentés tartalma
ECOSTAT
Kis- és középvállalati konjunktúra index
- a KKV konjunktúra indexe 2007 augusztusában 93,0 százalék volt, július óta alig változott. A júniusi szélsőséges visszaeséstől eltekintve az elmúlt fél évben a mutató értéke kiegyensúlyozottan, mintegy tíz százalékponttal emelkedett.
- az indexben kettős hatás érzékelhető: a mutatót magas szinten tartja a a globális fejlődéssel összefüggő aktív külpiaci forgalom, a konvergencia program sikerei, az államháztartási hiány csökkenése, a strukturális reformok beindítása. Lefelé nyomja viszont a a gazdasági növekedés lassulása, az aszály összefüggésben az inflációt övező bizonytalanság és a lakossági kereslet csökkenése.
- A tevékenységüket bővítő cégek aránya 30 százalék.
- a beruházási hajlandósága 58,1 százalék
GKI Gazdaságkutató Intézet - A gazdasági növekedés üteme a II. negyedévben nagyon lelassult, mindössze 1,4 százalékos volt, melynek oka a mezőgazdasági termelés visszaesése, az állami építések csökkenése, és a belső fogyasztás mérséklődése
- Az infláció túl van a csúcsponton, s szeptembertől erőteljesen mérséklődik. Ugyanakkor a mezőgazdasági termelői árak fékezik ezt a folyamatot. Így az év egészében 7,5 százalékos, az év végén 5,5 százalék közelébe érő infláció várható.
- A nominális bruttó keresetek júniusban jelentősen emelkedtek, az év egészében viszont több mint 4 százalékos reálbércsökkenés várható.
- A munkanélküliség idén eddig kisebb a tavalyinál, az év végére azonban némi emelkedés várható.
- Idén – az infláció esésével párhuzamosan – még mintegy egy százalékpontos kamatcsökkentés várható, így az alapkamat az év végére 7 százalék körül, esetleg ez alatt lehet.
Deloitte - Ötszáz euró bruttó keresetből a legkevesebb pénz a lengyelek, közvetlenül utánuk pedig a magyar munkavállalók zsebében marad az adók és járulékok megfizetését követően, míg ezer eurós bruttó keresetet alapul véve a magyar munkavállalók kapják a legkevesebbet kézhez
- a magyarok az 500 eurós bruttó jövedelem 72,4 százalékát, a lengyelek 70,67 százalékát, a csehek 84,42 százalékát, a szlovákok 85,6 százalékát kapják meg nettóként
-Ezer eurós bruttó keresetet alapul véve Magyarországon a nettó kereset aránya a bruttóhoz képest 57,2 százalék, míg Lengyelországban 68,35 százalék, Szlovákiában 78 százalék, Csehországban 79,79 százalék.
Standard & Poor's - "Köztes" sebezhetőségi osztályzatot adott a Standard & Poor's Magyarországnak az általa kidolgozott "likviditási sebezhetőségi index" alapján
- a térségben a legsebezhetőbb országok közé Lettországot, Izlandot és Bulgáriát sorolta a 15 vizsgált gazdaság közül. A magyar gazdaság a sebezhetőségi lista alsó harmadának határára, a 10. helyre került 0.0 pontjával, Szlovákia (0.1) és Lengyelország (0,0) után
Bartha Attila
a Kopint-Tárki Zrt. kutatási igazgatója
- azokban az ágazatokban figyelhető meg a beruházás-növekedés, amelyek az európai konjunktúrát ki tudták használni.
- Erőteljesen csökkentek a közszféra beruházásai, és csak szerényen nőttek a belföldi lakossági fogyasztást érintő beruházások
- Pozitívum a feldolgozóipari beruházások emelkedése
- az év egészében a beruházások volumenének növekedése elérheti a 2 százalékot
Suppan Gergely
a Takarékbank elemzője
- a költségvetési megszorítások miatt estek vissza az állami beruházások.
- Pozitívum, hogy élénkülőben vannak a feldolgozóipari beruházások
- a nemzetgazdasági beruházások volumene stagnálás közeli lehet az év egészében


Gazdasági mutatók 

A héten napvilágot látott mindkét gazdasági mutató alapvetően pozitív tartalommal bír: a munkanélküliség jelenleg hét százalékos, ami némi csökkenést jelent az előző év azonos időszakához képest. A külkereskedelmi mérleg viszont egyértelműen javult, komoly esély van, hogy az idei év végén a hiány a tavalyinak csupán a fele legyen. 

Mutató fajtája Adatok
Munkanélküliség
KSH
- A foglalkoztatottak létszáma átlagosan 3 millió 949 ezer volt, közel 15 ezerrel több, mint az előző év azonos időszakában
- A munkanélküliek száma a 2007. május–júliusi időszakban 297 ezer, a munkanélküliségi ráta 7 százalék volt, 0,3 százalékponttal alacsonyabb az előző évinél.
- A munkanélküliek 50,8 százaléka egy éve vagy annál régebben keresett állást, a munkanélküliség átlagos időtartama 18,8 hónap.
Külkereskedelmi mérleg - Az export növekedési üteme 18 százalékos volt júniusban, ami kicsivel magasabb, mint az első fél év átlaga.
- Júniusban is folytatódott az előző hónapok trendje: az export dinamikája meghaladja az importét
- Az első fél éves hiány a tavalyi időarányosnak a 40 százalékát sem éri el.
- Egyre valószínűbb, hogy az éves külkereskedelmi hiány egymilliárd euró körül lesz az idén, csak mintegy fele a tavalyinak.

Sajtókapcsolat:
+36 20 665-0384
Telefon:
+36 20 665-0384