Augusztusban nem változott jelentősen a parlamenti pártok támogatottsága

2007-09-11

Augusztusban a nyári politikai uborkaszezonnak megfelelően nem változott jelentősen a parlamenti pártok támogatottsága, a különbségek inkább stabilizálódni látszódnak. A politikusok alacsony népszerűsége fontos téma volt az elmúlt hetekben, annak ellenére, hogy a politikai elitből való kiábrándulás egyáltalán nem nevezhető új jelenségnek. A Medián kutatása szerint jelenleg mind a Fidesz, mind Kálmán László kérdéseiben eredményes lenne egy esetleges népszavazás. A Magyar Gárda megítélése megosztotta a társadalmat, bár a válaszadók inkább csak a szervezet valódi súlyáról vélekedtek ellentétesen, és nem a radikális eszmék elfogadhatóságát illetően.

Az augusztusi közvélemény-kutatási adatok alapján a két nagy párt támogatottságáról nem lehet új következtetést levonni, a politikai uborkaszezonnak megfelelően a négy intézet mérésének átlagát véve a Fidesz és az MSZP tábora sem változott, ráadásul a minimális elmozdulások is ellentétes irányúak voltak a különböző közvélemény-kutatóknál. Az összes megkérdezettet figyelembe véve az MSZP körülbelül 21, a Fidesz pedig 36 százalékos támogatottsággal rendelkezik. Fontos tendencia azonban, hogy a szavazatukat biztosra ígérő állampolgárok száma lassan, de folyamatosan csökken. Az esetleges most vasárnapi választások eredményét leginkább jelző biztos szavazó pártválasztók körében a legnagyobb ellenzéki pártra a négy mérés átlaga alapján 56 százalék szavazna, míg a szocialistákra a lakosság 32 százaléka adná a voksát.

A pártpreferenciákat illetően fontos azonban, hogy a nyári állóvizet felkavaró Magyar Gárda ügye augusztus második felében volt fontos téma, míg ezen felmérések többségének adatfelvételét a hónap elején végezték. A hónap végén készült Századvég-Forsense felmérés a Fidesz táborának hibahatáron túli - 4 százalékos - csökkenését mérte, de nem biztos, hogy ez a változás a gárda-vita következménye, annak esetleges hatásaira csak a következő hónap adatai alapján lehet majd következtetni.

A két parlamenti kispárt helyzete továbbra is igen bizonytalan: az SZDSZ-t két intézet a bejutási küszöb fölött méri, míg kettő alatta. Az MDF pozíciója árnyalatnyival stabilabbnak tűnik, hiszen három intézet szerint szavazótábora pont elég lenne a parlamentbe jutáshoz, míg a Marketing Centrum mérése alapján ennél valamivel még magasabb támogatottsággal is rendelkezik. A KDNP szavazótábora továbbra is kimutathatatlan, sőt a Marketing Centrum mérése szerint a pártot még a Fidesz táborában is többen érzik ellenszenvesnek, mint ahányan szimpatizálnak vele.

A jelenlegi politikai környezetben a kormányzóképességet illetően fontos adat, hogy a lakosság hogyan ítéli meg a két nagy párt vezetőjének tevékenységét: a Századvég-Frosense adatai alapján ebben a tekintetben teljesen kiegyenlített Orbán Viktor és Gyurcsány Ferenc párharc, miután az ellenzék vezére öt százalékot veszített a korábbi hónaphoz képes, most mindkettőjüket körülbelül a lakosság egyharmada tartja alkalmasnak az ország vezetésére, azonban minden negyedik választó egyiküket sem látná szívesen ebben a pozícióban.

Az utóbbi időben fontos téma volt a politikusok népszerűségének csökkenése: a Szonda-Ipsos mérése szerint már a lista elején szereplő Sólyom Lászlónak is ötven százalék alatti a támogatottsága, de a Medián adatai alapján is csak hárman rendelkeznek ennél magasabb népszerűséggel. Ez a teljes politikai elittől való egységes elfordulással magyarázható, amely azonban nem tekinthető új fejleménynek, mivel a politikusok népszerűsége régóta folyamatosan csökken ellenzéki és kormányoldalon egyaránt. További jelek is egyértelműen megerősítik a lakosság fokozódó bizalomvesztését: a szavazási hajlandóság alacsony mértéke, a saját párt teljesítményével való elégedetlenség, a két pártvezér nagyarányú elutasítottsága mind-mind arra utalnak, hogy a választók jelentős része mérlegelés nélkül utasítja el az összes jelenlegi politikai szereplőt.

Mindez nem kis részben a politikai szereplők politika- és pártellenes kommunikációjára vezethető vissza. Évek óta gyakorlat ugyanis a politikaellenes érvelés, a rendszerváltás megtörténtének kétségbevonása, a népszavazás intézményének kampánycélú felhasználása, a civil társadalom és a politikai szféra szembeállítása.


Augusztusi pártpreferenciák négy közvélemény-kutató intézet adatainak tükrében

Intézet

Medián

Századvég -Forsense

Szonda-Ipsos

Marketing Centrum

Minta

mérete (fő) 

1200 

1000

 1500

 1200

Adatfelvétel

ideje

 Augusztus 3-7.

Augusztus 22-29.

Augusztus 15-23.

Augusztus 24.-29

Választókorú lakosság (Teljes népesség)

Fidesz-MPSZ

40 (+2) 26 (-4) 34 (+3) 36 (-1)

MSZP

23 (+2) 17 (0) 20 (+1) 22 (-1)

SZDSZ

3 (0) 3 (+1) 2 (0)

4 (-1)

MDF

5 (+1)

4 (0) 3 (0) 5

KDNP

0 0 0 (-1)

-

MIÉP

0 0 1 (0)

-

Egyéb

1 (-2) 1 2 (0)

Nem tudja/nem válaszol

28 (-2)

49

38

 31

Biztos szavazó pártválasztók

Fidesz-MPSZ

 57

54 (-4) 59 (+1) 53

MSZP

 32

33 (+2) 31 (+1)

 32

SZDSZ

4

 5 (+1)

 3 (-1)

 6

MDF

 5

 5 (-1)

5 (+1) 7

KDNP

 0

 0

1 (0)  

MIÉP

 0

 0

1 (-1)  

Egyéb

 2

 3

1 (-1)

 2

 

 

 

A Fidesz és az MSZP közötti támogatásbeli különbség augusztusban

Intézet

Medián

Századvég-
Forsense

Szonda-Ipsos

 Marketing Centrum  

Választókorú lakosság (Teljes népesség)

Fidesz-MSZP különbség

17

9

14

14

Biztos szavazó pártválasztók

Fidesz-MSZP különbség

25

21

18

21

 


Népszavazás: igen minden kérdésre

A Medián kutatása szerint, ha most lenne a népszavazás, akkor a Fidesz mind a hat, de Kálmán László ezeknek részben ellentmondó három kérdésekben is az "igenek" győzedelmeskednének. A Fidesz legtöbb kérdésében még növekedett is az egyetértők aránya, azonban Kálmán László kérdéseire is az eredményességhez elegendő állampolgár voksolna igennel. A földkérdésben például több mint ötven százalék azok aránya, akik mind a két - egymással ellentmondó - felvetéssel egyetértenek, de a kórházak tulajdonlására vonatkozó kérdésnél is egyharmad ezek aránya. A kutatás leginkább arra mutatott rá, hogy egy népszavazáson nem a kérdés tartalma az elsődleges, a feltett kérdés ugyanis maga a politikai üzenet, melyre a megszólítottak politikai szimpátiáikat követve igennel is szavaznak. Ennek megfelelően a rendszerváltás óta minden országos referendumon az igenek kerültek többségbe, ez azonban nem mindig volt elég az eredményességhez.

Vita a Magyar Gárda valódi veszélyéről

A Medián a Magyar Gárda körül kialakult vita kapcsán a szélsőségesek társadalmi megítéléséről készített felmérést. Az adatok szerint a lakosság nyolctizede értesült a Magyar Gárda megalakulásáról, ám annak megítélése elég vegyes képet mutat: körülbelül ugyanannyi emberben kelt félelmet, mint ahányan jelentéktelennek tartják, azonban egy jelentős 13 százalékos réteg szimpatizál a kezdeményezéssel.

Összességében azt lehet mondani, hogy a megkérdezettek túlnyomó többsége a nyilas eszméket, a szélsőjobboldali mozgalmakat elítéli, eltérő nézetek inkább a Magyar Gárda valódi súlyát illetően alakultak ki. Ebben viszont egyáltalán nincs konszenzus a társadalom belül, hiszen közel ugyanannyian vannak, akik betiltanák, akik politikai eszközzel lépnének fel ellene, és akik semmilyen intézkedést nem látnak indokoltnak, de itt is jelentkezik egy tíz százalékos réteg, akik szerint támogatni kellene a kezdeményezést.

A felmérésből az is kiderült, hogy a legtöbben úgy gondolják: a szélsőjobboldal veszélyeiről folytatott vita a kormánypártoknak kedvez. Miközben pedig ennek némileg ellentmond, hogy a teljes lakosság körében valamivel többen vannak azok, akik szerint a kormány "hazug politikájának" köszönhető a Magyar Gárda létrejötte.

 

Sajtókapcsolat:
+36 20 665-0384
Telefon / Fax:
+36 1 430-6699 / +36 1 430-6695