Maradt a rosszkedv

2007-11-08

Romló gazdasági és politikai közhangulat, kiábrándulás a pártokból, megmerevedő frontvonalak a két tábor között, hibahatáron belüli mozgolódás a politikusok népszerűségi listáján, a népszavazástól egyre inkább elidegenedő társadalom. Ez jellemzi négy kutatóintézet felmérése szerint a hazai közvéleményt 2007 októberében.

Az októberben romló gazdasági és politikai közhangulat négyből három közvélemény-kutató szerint fokozta a kiábrándultságot a politikai pártokból, míg a Medián szerint a Fidesz profitált belőle. A vizsgált hónapban 1-5 százalékponttal nőtt a pártot választani nem tudók vagy nem akarók aránya, a két nagypárt közt húzódó frontvonalak pedig újra megmerevedni látszanak. A biztos szavazó pártválasztók körében minden szocialista szavazóra közel két (a Tárki szerint több mint két és fél) Fidesz-támogató jut. Az MSZP augusztus-szeptemberi lassú felzárkózása tehát októberben megtorpant.

A kiábrándultságot mutatja, hogy a Fideszen kívül minden párt szimpatizánsainak csökkent a szavazási hajlandósága. A Medián szerint az éles szembenállását jelzi, hogy mindkét párt táborának egyaránt négyötöde utasítja el kategorikusan a riválist – összességében a biztos szavazók fele szerint kizárt, hogy az MSZP-re szavazzon, míg a Fideszt egyharmaduk utasítja el. 


Elsődleges pártpreferenciák 2007. októberben négy intézet adatai alapján (%, zárójelben az előző hónaphoz képest mutatott változás)

Intézet

Medián

Századvég -Forsense

Szonda-Ipsos

Tárki

Minta

mérete (fő) 

1200 

1000

 1500

 1200

Adatfelvétel

ideje

Október 5-9.

 Október 12-26.

 Október 16-24.

 Október 4-18.

Választókorú lakosság (Teljes népesség)

Fidesz-MPSZ

41 (+2) 29 (-2) 31 (-1) 33 (-1)

MSZP

21 (-4) 15 (-3) 17 (-1) 15 (-1)

SZDSZ

3 (-) 2 (-) 2 (-)

1 (-1)

MDF

4 (-) 4 (-) 3 (-) 2 (-1)

KDNP

0 (-) 0 (-) 0 (-)

0 (-)

MIÉP

0 (-) 0 (-) 1 (-)

0 (-)

Jobbik 0 (-1) 0 (-) 1 (+1) 0 (-)

Egyéb

4 (+2) 2 (-) 2 (-)

3 (+1)

Nem tudja/nem válaszol

27 (+1)

48 (+5)

43 (+1)

 46 (+3)

Biztos szavazó pártválasztók

Fidesz-MPSZ

58 (+4)

58 (+1) 58 (-1) 66 (+2)

MSZP

32 (-3)

31 (+1) 30 (-)

25 (-)

SZDSZ

2 (-1)

4 (-)

4 (+1)

 1 (-1)

MDF

 3 (-)

5 (-)

5 (+1) 4 (-)

KDNP

0 (-) 

0 (-)  

0 (-) 0 (-)  

MIÉP

0 (-) 

0 (-)

1 (-) 0 (-)  

Jobbik

0 (-2)

0 (-)

1 (-1)

 0 (-)

Egyéb 5 (+2) 2 (-2) 2 (-2) 4 (-1)

 

 

A Fidesz és az MSZP közötti támogatásbeli különbség 2007. októberben (%, zárójelben az előző hónaphoz képest mutatott változás)

Intézet

Medián

Századvég-
Forsense

Szonda-Ipsos

Tárki  

Választókorú lakosság (Teljes népesség)

Fidesz-MSZP különbség

19 (+6)

 14 (+1)

 14 (-)

18 (-) 

Biztos szavazó pártválasztók

Fidesz-MSZP különbség

26 (+7)

 27 (-)

28 (-1) 

41 (+2)

 


A kisebb pártok továbbra sem profitálnak a nagyok veszteségeiből, sokkal inkább a politikától való távolságtartás erősödik. Az MDF továbbra is tartja minimális előnyét a (Tárkinál 1 százalékra visszaesett) SZDSZ-szel szemben, a parlamenti küszöb megugrása azonban továbbra is kétséges számára. A szeptemberben mérhetővé vált Jobbik támogatottsága októberben újra visszaesett, a KDNP pedig egyik intézet szerint sem rendelkezik önálló támogatókkal.


Romló közhangulat

A Századvég-Forsense válaszadóinak mindössze 5 százaléka gondolja úgy, hogy jól, vagy kifejezetten jól mennek a dolgok az országban, ugyanakkor 62 százalékuk közepesnél rosszabb osztályzattal illeti a közállapotokat. A Szonda-Ipsos szerint a lakosság 78, a Medián szerint 75 százaléka véli úgy, hogy rossz irányban haladnak az ország ügyei. A képet árnyalja, hogy ez az attitűd erősen párthovatartozás-függő, a Fidesz-táborban majdhogynem egyöntetű vélekedés (94 százalék), de a szocialista szavazóknak is szembetűnően nagy hányada (44 százalék) pesszimista.

A kormánypárti szavazók borúlátásában közrejátszhatott a Zuschlag-ügy is, amelyet október elején az előző hónap legfontosabbnak témájának tartott a közvélemény. Ezt igazolja, hogy a Medián mérése szerint a szeptemberi 73-ról 77 pontra nőtt az MSZP korrupciós indexe, miközben a Fideszé 63-ról 58 pontra csökkent. A szignifikáns változást a kormánypárti szavazók attitűdváltozása okozta.

Berobbanás a Top4-be

Pozícióját hónapról hónapra erősítve, a köztársasági elnök továbbra is Magyarország legnépszerűbb politikusa. Júliustól októberig az MSZP-szavazók körében is nőtt Sólyom László elfogadottsága (a Medián felmérése szerint 32-ről 42 százalékra). Az MDF elnöke ezzel szemben épp a Fidesz szimpatizánsainak köszönheti erősödő pozícióját, azonos időszakban 45-ről 52 százalékra nőtt a támogatottsága ebben a körben.

A dobogón minden kutatóintézetnél bérelt hellyel rendelkező Szili Katalin mellé új nevek robbantak a Top4-be. A Mediánnál Kósa Lajos (aki a Századvég-Forsense-nél listavezető) előzte meg Orbán Viktort, Pokorni Zoltánt és Fodor Gábort, a Szonda-Ipsos pedig Göncz Kingát mérte még Dávid Ibolyánál is népszerűbbnek. A legelutasítottabb politikusok között továbbra is Horváth Ágnes egészségügyi-, Kóka János gazdasági és közlekedési-, illetve Veres János pénzügyminiszter foglal helyet, őket követi Gyurcsány Ferenc miniszterelnök.

A Századvég-Forsense felmérése szerint a miniszterelnöki pozíció betöltésére Orbán Viktort a jelenlegi miniszterelnökkel szemben többen tartják alkalmasnak (37 százalék, illetve 31 százalék), ugyanakkor a korábbi felmérésekhez hasonlóan a megkérdezettek mintegy negyede szerint egyikük sem alkalmas az ország vezetésére.

A népszavazás elidegenítése

A Medián a népszavazás témájában is végzett felmérést októberben. A júliusi 48 százalék után, októberben a megkérdezettek 39 százaléka mondta csak biztosra részvételét "egy olyan népszavazáson, amelyen a közelmúltban felmerült kérdésekről kell véleményt mondani". Az a tapasztalat, miszerint többen szokták biztosra mondani a részvételüket a népszavazás előtti felmérésekben, mint ahányan valóban el is mennek, továbbá a pártok és a közvélemény megosztottsága, illetve a mozgósítási nehézségek miatt ez a részvételi arány aligha lenne elegendő egy eredményes népszavazáshoz.

A népszavazás értelmére, jelentőségére vonatkozó kérdésekre adott válaszok ugyanis arra engednek következtetni, hogy a népszavazás körüli huzavona elidegenítő hatású. A legtöbben, tíz közül négyen azt mondták, hogy jó dolognak tartják a népszavazást, de úgy érzik, a kezdeményezők lejáratják azzal, hogy szinte hétről-hétre új kérdéseket javasolnak. 27-27 százalék pedig azok aránya, akik szerint a népszavazásnak egy parlamenti demokráciában csak nagyon ritkán, kivételes esetekben van helye, illetve akik szerint "így van jól, és minél több kérdésben döntsön közvetlenül a nép".

Sajtókapcsolat:
+36 20 665-0384
Telefon / Fax:
+36 1 430-6699 / +36 1 430-6695