Sokrétű érdekek

2007-11-16

Ezen a héten is jellemző volt a különböző érdekcsoportok házbéli egymásnak feszülése: folytatódott a szocialista képviselőcsoport és a kormány vitája az ingatlanadó ügyében, elindult az egészségbiztosítókról szóló parlamenti vita, ezen kívül napirenden maradt a költségtérítések ügye és vitás kérdéssé vált a költségvetési hivatal felállítása. A Házszabály módosításában ellenben megegyeztek a pártok, a javaslatot a héten benyújtották.


Ingatlanadó

Folytatódott az ingatlanadó-ügy, melynek végére a hétfő esti szavazások nagy valószínűséggel időlegesen pontot tettek (a szocialisták nem próbálkoztak koherencia-javaslattal annak házszabály-ellenessége miatt, így kénytelenek voltak igent mondani az egész adócsomagra, beleértve az ingatlanadót is). A szocialista frakció vereséget szenvedett (azaz az ingatlanadó egységesen értékalapú lesz), így az ügy két lehetséges következménnyel is járhat. Az egyik, hogy a frakció nem nyugszik bele az eredménybe, napirenden tartja az ügyet, és jövő év elején újra előszedi. A jelenlegi szabályozás ugyanis 2009-től teszi értékalapúvá az ingatlanadózást, így a döntés nem igényel azonnal fellépést vagy azonnali törvénymódosítási kezdeményezést (mivel a Fidesz arra hivatkozott, hogy a módosítókról való szavazásnál „rossz gombot nyomott”, van annak esélye, hogy egy újabb szocialista indítványt a későbbiekben megszavazzon a Ház). Másodsorban a szocialista frakcióban arról beszéltek, hogy a kormánytagok nem szavazhatnak egységesen a frakcióval szemben, hanem külön-külön kell felmentést kérniük, ha el kívánnak térni a többségi állásponttól. 


 Kiemelt események 

Ügy Megjegyzés
Vita a nyilvánosságra került képviselői tiszteletdíjakról, valamint az MSZP bruttósításos javaslatáról

Az ügy senkinek nem kedvez, és valószínűleg senkinek sem árt hosszú távon.

A kormány benyújtotta a regisztrált élettársi kapcsolatra vonatkozó javaslatát A kezdeményezés a szocialistáknak kedvez, és kellemetlenül érinti az SZDSZ-t, mert kisajátít egy markánsan liberális javaslatot.



Egészségügy – koalíciós szakítópróba?

Az egészségügyi reform kulcskérdés az SZDSZ-nek, hiszen imázsának jelentős eleme, hogy reformpárti, akár a „fontolva haladó szocialistákkal” is dacolva. A héten egyébként ismét elkezdődtek a találgatások, hogy kiléphet-e az SZDSZ a koalícióból, ha a szocialista frakció érdemi pontokon módosítja az egészségügyi javaslatot. Horn Gábor a múlt héten még azt mondta, hogy a liberálisok elmentek a végső határig, ennél többet nem tudnak engedni, a héten viszont már úgy fogalmazott, hogy a koalíciót felmondhatnák ugyan, de az SZDSZ felelősséget érez. Ez az ellentmondásosság nem véletlen, hiszen a liberálisok nem feltétlenül vannak alkupozícióban: a legkevésbé sem érdekük a végsőkig elmenni, azaz borítani a kormánykoalíciót. Egy előrehozott választás jelenleg nagy valószínűséggel az SZDSZ kiesését eredményezné a parlamentből, a szocialista kisebbségi kormányzás pedig nem érné meg a liberális pártnak. Mindenekelőtt azért nem, mert a kisebbségi kormányzás növelné az instabilitás, esetleg az előrehozott választás esélyét, illetve nehezebbé tenné, hogy szakpolitikai ügyekben az SZDSZ érvényesítse akaratát, vagyis bizonyítsa cselekvő-, és kormányzóképességét. Kisebbségi kormányzás esetén viszont komoly problémát jelentene, hogy az SZDSZ egyszerre lépjen fel megvalósításra szánt szakpolitikai programmal, tehát kívülről támogassa a kormányt, de egyúttal láthatóan el is távolodjon a szocialistáktól. Kérdés, hogy az egészségbiztosítás kérdése lesz-e a koalíció legfontosabb kérdése, miközben az SZDSZ-en belüli erőviszonyokról Kóka János utódjának megnevezéséig keveset tudni. Ez amiatt fontos, hogy a koalícióból való kilépés sem egységesen az SZDSZ-en múlik, hanem a párton belül különböző helyzetben lévő, egymással szemben is politizáló politikai csoportokon.

Költségvetési Hivatal

A kormány a múlt hét végén benyújtotta közpénzügyi javaslatát, mely a költségvetési felelőtlenségnek kíván gátat szabni. A javaslat sok szempontból hitelességjavítást célzó jelzés a piacoknak, hogy a kormány nem kíván lazítani a fiskális szigoron (Gyurcsány Ferenc több külföldi és hazai lapinterjúban is hangsúlyozta, hogy ebben a kérdésben eltökélt). A javaslat ugyanakkor azt az üzenetet küldi a választóknak, hogy egy politikán kívüli kényszer szükséges ahhoz, hogy az általuk választott politikusok felelős döntéseket hozzanak: ez valószínűleg nem javítja a politikai elitről kialakított állampolgári képet. A fiskális szigorról küldött üzenetet egyébként árnyalja, hogy a kormány éppen saját magának hagyott kiskaput, amikor a 2008-2009-es költségvetési javaslatból kiemelte az egyenlegcélra vonatkozó pontot, és átemelte a közpénzügyi csomagba. Utóbbi elbukása esetén semmilyen törvényi előírás nem fogja kötni a kormányt az elsődleges egyenleg tekintetében. Márpedig a közpénzügyi törvényjavaslat elfogadása nem valószínű. A Fidesz nem támogatja a Törvényhozási Költségvetési Hivatal felállítását, hiányolva a vétójogot a jogosítványai közül (Varga Mihály szerint így csak „sóhivatal” jönne létre). A szabályozásban egyébként (annak alkotmányos megalapozása miatt) közvetett módon megjelenne a vétójog, az AB-nek ugyanis alkotmányellenesnek kellene minősítenie az egyenlegcél elérését veszélyeztető jogszabályokat. Ezért valószínű, hogy a Fidesz elutasítása mögött nem tartalmi okok, hanem rövidtávú politikai célok húzódnak meg (ne jöjjön létre „drága hivatal”, a létrehozás támogatása vállalhatatlan lenne a szociális válságról beszélő párt számára). A rövidtávú politikai megalapozottságra utal, hogy Varga Mihály nyilatkozata előtt Tállai András még azt mondta, a Fidesz támogatja a pénzügyminiszter javaslatát, annak ellenére, hogy egyes részletekkel nem ért egyet. A javaslat egyébként középtávon kifejezetten kedvezne a Fidesznek, hiszen jelentősen korlátozná a jelenlegi kormányt abban, hogy választási költségvetést készítsen 2010-re. 

Laborc Sándor és az orosz kérdés

Laborc Sándor és az orosz kérdés 


Komoly vitát kavart az Laborc Sándor jelölése a Nemzetbiztonsági Hivatal élére. Az ellenzék szerint Laborc alkalmatlan, és már megbízottként is sok kárt okozott az NBH-nak, ráadásul Moszkvában végzett, ami a NATO-együttműködést is veszélyeztetheti. Szilvásy György szerint viszont nem emeltek külföldi szolgálatok kifogást, s hozzátette azt is, hogy a másik oldal azért is ellenezheti a jelölést, mert Laborc igyekszik elzárni az információs csapokat. Az ügy felvetése és melegen tartása egyébként kifejezett érdeke a Fidesznek, és illeszkedik is a stratégiájába: az ellenzéki párt hosszú idő óta igyekszik nemzetközi támogatottságot, egyfajta külső hitelességi legitimációt keresni az általa képviselt ügyekhez, a NATO-ra hivatkozás is erre irányul. A tematika ráadásul messzemenően ellenzéki, hiszen áttételesen utal arra, hogy az ellenzék szerint a kormányoldal politikai célokra használja a szolgálatokat, és a felvetés összekapcsolódik az antikommunista-posztkommunista sokat használt szembeállításával is.. A vita ugyanakkor rámutat arra, hogy tágabb kontextusban mennyire különbözik a két nagy párt Oroszország-koncepciója: a Fidesz hosszú évek óta, így kormányon is hűvösen viszonyul Oroszországhoz, míg a szocialisták pragmatikusan oroszbarát álláspontot foglalnak el (igaz ez Medgyessy Péterre és Gyurcsány Ferencre is). A szocialisták belpolitikai pozícióját egyébként ronthatja, ha az SZDSZ – a sajtóhírek szerint – valóban kihátrálni igyekszik Laborc mögül, ebben az esetben ugyanis Szilvásy György egyedül maradhat Laborc támogatásában.



Futárposta - a hét számokban (XI. 9. 17:00 és XI. 16. 14:00 közötti időszak)

  Szám Benyújtó(k)
Benyújtott önálló indítványok 12 Kormány (4), bizottság (1), OVB (1), képviselők (6)
Visszavont önálló indítványok  -  -
Módosító, kapcsolódó módosító javaslatok, sürgősségi, kivételességi indítványok, pontosítások  197  Kormány (11), bizottságok (19), képviselők (167)
Visszavont, visszautasított és határidő után érkezett módosító, kapcsolódó módosító javaslatok  20 Képviselők (a 20-ból 17 a költségvetéshez kapcsolódott, 1 az adótörvényekhez, 1 a költségvetést megalapozó törvényekhez, 1 pedig a közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló törvényekhez)
Benyújtott egységes javaslatok  8  Kormány
Írásbeli kérdésekre benyújtott válaszok  17 ÖTM (2), MEH (1), GKM (6), FVM (2), EÜM (2), SZMM (2), IRM (2)
Bizottsági ajánlások, kiegészítő ajánlások  27 Bizottságok



Kiemelt jogszabályok a parlamenti ügymenetben

Javaslat Állapot A javaslat tartalma, fontos pontjai vagy jelentősége
A Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat. (T/3860. Szám) valamint a Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról sz. tvj. (T/4009. szám) A november 26-27-28-i ülésen szavaznak a főösszegekről, az utána következő ülésen pedig ismét megnyitják az általános vitát. A költségvetést megalapozó salátatörvény zárószavazása 26-27-28-ám várható. Költségvetés.
A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról sz. tvj. (T/3060. szám) valamint Egyes törvények mód. a nemek közötti tényleges esélyegyenlőség megteremtése érd. sz. tvj. (T/3066. szám). A november 26-27-28-i ülésen zárószavazás várható Sándor Klára és Magyar Bálint „kvóta-javaslata”, mely kötelezővé tenné, hogy a pártok listáik minden második helyére női jelölteket állítsanak, valamint kötelezővé tenné, hogy a kormányban és az államtitkárok között mind a férfiak, mind a nők legalább egyharmad arányban kapjanak szerepet. Az előzetes jelzések szerint a Fidesz, az SZDSZ és az MSZP támogatja a javaslatot.
Az állampolgári jogok országgyűlési biztosáról szóló 1993. évi LIX. törvény módosításáról sz. tvj. (T/4055. szám) A 19-20-21-i ülésen módosítókról való szavazás, a 26-27-28-i ülésen zárószavazás várható. A módosítás többek között létrehozza a jövő nemzedékek ombudsmanja pozícióját. A javaslat ötpárti megegyezés eredménye.
Az állami vezetők javadalmazásának átláthatóságához szükséges egyes törvénymódosításokról sz. tvj. (T/4116. szám) A 19-20-21-i ülésen részletes vita várható. Nyilvánossá teszi az állami vezetők szja-bevallását, illetve vagyongyarapodásuk vizsgálatát öt évente előírja.
Egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről sz. tvj. (T/4117. szám) A 19-20-21-i ülésen részletes vita várható. Köztisztviselők vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségét bevezető javaslat.
Az országgyűlési képviselők javadalmazásának átláthatóságához és összeférhetetlenségük szigorításához szükséges egyes törvények módosításáról sz. tvj. (T/4118. szám) A 19-20-21-i ülésen részletes vita várható. A költségtérítés és a tiszteletdíj viszonyát rendezné a javaslat, a Fidesz az általános vita tanúsága szerint nem támogatja.
A pártfinanszírozás átláthatóvá tételéről sz. tvj. (T/4190. szám) A 19-20-21-i ülésen részletes vita várható. Szabályozza az eddig követhetetlen pártfinanszírozást, adomány elfogadását természetes személytől teszi lehetővé.
A közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról sz. tvj. (T/4120. szám) A 19-20-21-i ülésen részletes vita várható.  A törvényjavaslat a Zuschlag-ügy kapcsán kiemelten érdekes.
A miniszterek és az államtitkárok illetményének és juttatásainak nyilvánosságáról sz. tvj. (T/4189.szám) A 19-20-21-i ülésen részletes vita várható. Fideszes kezdeményezésű javaslat. Az Országgyűlés a maga részéről csütörtöktől nyilvánossá tette a képviselőkre vonatkozó adatokat.
A Magyar Köztársaság Országgyűlésének Házszabályáról szóló 46/1994. (IX. 30.) OGY határozat módosításáról szóló országgyűlési határozati javaslat (H/4330. szám) A november 26-27-28-i ülésen általános vita várható. Számos vitás / alkotmányos problémát felvető pontban megegyeztek a pártok, a javaslat ötpárti (pl. frakcióalakítás szabályai)
A költségvetési felelősségről és a Törvényhozási Költségvetési Hivatalról sz. tvj. (T/4319. szám) és A Magyar Közt. Alkotmányáról sz. 1949. évi XX. tv. mód. sz. tvj. (T/4318. szám) A december 3-4-5-i ülésen általános vita megkezdése várható A fiskális felelősséget szabályozná, korlátozná. Költségvetési Hivatalt hoz létre.

Sajtókapcsolat:
+36 20 665-0384
Telefon / Fax:
+36 1 430-6699 / +36 1 430-6695