Koalíciós szakítás helyett kormányátalakítás

2007-11-22

Bár a sajtó hetek óta az MSZP-SZDSZ koalíció esetleges felbomlásának következményeit taglalja, a szakítás valószínűségét rövid távon csökkenti, hogy a kisebbik kormánypárt ügyvivői testülete egyhangúlag támogatta Kóka János leköszönő gazdasági és közlekedési miniszter-jelöltjének, Kákosy Csabának miniszteri kinevezését. Azzal ugyanis végképp hiteltelenné tenné magát az SZDSZ, ha minisztert küldene abba a kormányba, amelyből éppen kiugrani készül. Mindez persze nem jelenti azt, hogy konfliktusoktól mentesen működne a koalíció, mint ahogy azt sem, hogy a december közepétől főállású pártelnökként dolgozó Kóka János mögött egységesen sorakozna fel a pártja.

Elmaradt – vagy legalábbis nem a nyilvánosság előtt zajlott – a tavaszi egészségügyiminiszter-váltáshoz hasonló belső hatalmi harc a liberális pártban. Míg akkor Molnár Lajos utódjául a frissen megválasztott pártelnök, Kóka János által favorizált Erdős Attila orvos-közgazdász helyett Horváth Ágnest választotta meg az SZDSZ ügyvivői testülete, addig most a saját utódjának kiszemelt Kákosy Csabát Kóka ellenszavazat nélkül vitte keresztül a párt döntéshozó szervén. A miniszteri posztról való lemondását júliusban bejelentő, a jövőben pártja vezetésére koncentrálni kívánó Kóka János azonban jóval óvatosabb is volt, mint az egészségügyi miniszter utódlásakor. Bár az elmúlt négy hónap során több név is forgott a sajtóban, Kóka a nyilvánosság előtt mindaddig visszautasította a találgatásokat, amíg pártjában meg nem teremtette saját jelöltjének támogatottságát. 

Tárcavezetőből miniszter 

Kákosy Csaba 2004. óta a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium kabinetfőnöke, a minisztérium racionalizálásában és működtetésében a kezdetek óta kulcsszereplő, a közigazgatási államtitkári poszt 2006. évi megszűnésével pedig a minisztériumi apparátus irányítója. Főnökének márciusi SZDSZ-elnökké választása óta a tárca informális vezetőjének mondható. 
A 38 éves jogász szavai szerint "unalmas politikus" szeretne lenni, olyan, aki a megoldandó feladatokra koncentrál. Kabinetfőnökségének három éve alatt valóban sikeresen rejtőzködött a média elől, mindössze egy alkalommal vont magára nagyobb figyelmet, akkor sem szakmába vágó nyilatkozattal: szeptemberben azt kérte a MÁV vezérigazgatójától, hogy a vasúti társaság ne adjon bérbe épületet a Magyar Gárdának, mivel az "jelképhasználatában a nemzetiszocialista és hungarista mozgalmak hagyományaira utal". 

Ráadásul a jelenlegi főnökéhez lojális, az üzleti szférában és közlekedési szakmában elismert, ám a politikában gyakorlattal nem rendelkező Kákosy bársonyszékbe ültetése alátámasztani látszik azokat a vélekedéseket, miszerint Kóka János továbbra is meg kívánja őrizni a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium feletti befolyását. Az új miniszternek éppen ezért nehéz lesz – a nyilvánosságban alapvetően bukott politikusnak tartott – Kóka János árnyékától szabadulni, és új arculatot adni minisztériumának. Annál is inkább nehéz lesz, mivel a tárcára számos népszerűtlen ügy menedzselése vár, úgy mint a vasút vagy az energiaszolgáltatás reformja; a közvélemény számára előbbiből egyelőre csak a szárnyvonalak bezárása és a sztrájk, utóbbiból az áremelkedés látszik. Ennek fényében érthető, hogy a Kókával elégedetlen SZDSZ-esek nem ambicionálták a várhatóan konfliktusos miniszteri pozíciót. 

Kóka és az SZDSZ 

Bár a leköszönő Kóka János szerint – a pártonkívüli – Kákosy Csaba kormányba emelésével „eggyel több liberális politikus” dolgozik majd az első vonalban, a tárcavezető-váltással valójában Fodor Gábor környezetvédelmi miniszter állásai erősödhetnek: ő lesz a kormány egyetlen, a liberális pártban igazán beágyazott tagja, aki ráadásul – a jelenleg népszerűtlen döntéseket végrehajtó gazdasági és egészségügyi tárcával szemben – a nyilvánosság által alapvetően pozitív ügynek tekintett környezetvédelem terén szerezhet magának politikai tőkét. 

Ez pedig az SZDSZ jövője szempontjából is fontos lehet, hiszen Kóka János bő féléves elnöklése alatt az SZDSZ népszerűsége alig mérhető mélységekbe zuhant, a párt zászlóshajójának számító egészségügyireform-tervezetet mind az ellenzék, mind a szocialista frakció felpuhítani igyekszik. A koalíciós szakítást is lebegtető, belső megosztottsággal is küzdő pártban januárra rendkívüli küldöttgyűlés összehívását tervezik, amely során, ha nem is valószínű, de nem kizárható a tisztújítás előrehozása sem. 

Kóka János azonban igyekszik kézben tartani az SZDSZ-t; pártelnöksége mellett valószínűleg átveszi a parlamenti frakció vezetését is. Nem kormánytagként, ebben a pozícióban újabb lehetőségek nyílhatnak meg előtte, kérdés azonban, hogy Kóka ki tud-e lépni jelenlegi helyzetéből, képes-e a választók számára hiteles pártvezetőként megszólalni olyan ügyekben is, amelyek kívül esnek a gazdasági liberalizmus témakörén, amelyek nem magyarázhatók "versenyképességgel, magasabb hozzáadott értékkel, tudásalapú társadalommal”. 

Kákosy Csaba egyhangú támogatása tehát azt jelzi, hogy a koalíció egyelőre stabil, de távolról sem jelenti azt, hogy Kóka János fellélegezhet. Nem borítékolható, hogy a kormányból távozó pártelnök további csatáit is könnyedén meg tudja nyerni; Kókának mind az egészségügyi reformot, mind a pártot ki kell mozdítania a holtpontról ahhoz, hogy megszilárdíthassa pozícióit. Mindehhez ugyanakkor nagy valószínűséggel kap némi időt, mivel túl sok a kikerülhetetlen konfliktus a párt előtt, és ilyen helyzetben nem sok sikerrel kecsegtetne a párt vezetésének átvétele. Ezt mérhette fel Fodor Gábor is, aki az erőteljes koalíciós feszültséget generáló egészségügyireform-vitából maximálisan kivonta magát, és nyilatkozataiban gyakran hangsúlyozza, hogy támogatja az SZDSZ megválasztott elnökét. A kormányban súlytalan tárcája ellenére egyre erősödő, és pártjában továbbra is népszerű Fodor ezért inkább középtávon lehet veszélyes Kókára.

Sajtókapcsolat:
+36 20 665-0384
Telefon / Fax:
+36 1 430-6699 / +36 1 430-6695