Észrevétlenül elfogadott költségvetés

2007-12-24

A vizsgált héten az egészségbiztosítási reform árnyékában a parlament elfogadta a 2008. év költségvetését. A hiány várhatóan újabb két százalékponttal csökken, elemzők azonban túlságosan optimistának tartják a kormány 2,8 százalékos GDP-növekedési prognózisát. A 2009-re ígért adóreform első sorvezetőjeként szolgálhat a Gazdasági Versenyképesség Kerekasztal által készített állásfoglalás.

Monetáris politika 

Magyarországon az infláció nem strukturális problémákból fakad – nyilatkozta Simor András a Heti Válasznak. A jegybankelnök szerint jó irányú volt a költségvetés elmozdítása, a kiigazítás szerkezete azonban kérdéses, hogyan hat a gazdasági növekedésre és az inflációra. A miniszterelnök és a jegybankelnök informális találkozón vitatta meg a magyar gazdaság kilátásait. A megbeszélésen áttekintették, hogy miképp lehetne növelni a gazdaság versenyképességét és ösztönözni a gazdasági növekedést anélkül, hogy veszélyeztetnék a költségvetési deficit csökkentését. 

Nyilatkozó Nyilatkozat
Veres János pénzügyminiszter - A költségvetési szigor további pozitív következménye, hogy jövő év végéig akár egy százalékpontos kamatcsökkentés is elképzelhető. Részben a kormány elmúlt háromnegyed évi fiskális szigorának is köszönhető, hogy a jegybanknak lehetősége volt két alkalommal is kamatot csökkenteni.
Simor András, az MNB elnöke - Úgy kell csökkenteni az inflációt, hogy közben a gazdaságot ne tegyük ki túlzottan nagy áldozatoknak. Ezen a téren vannak is, lesznek is véleménykülönbségek a tanács tagjai között.
- Rá kell venni a vállalatokat arra, hogy a szűkülő kereslet mellett kevésbé emeljék az áraikat, és visszafogják költségeiket. Ez a hozzáállás a hatékonyság növelés irányába tolja a többi gazdasági szereplőt is, így tehát áldozatvállalásra késztetheti a piacot a monetáris politika. Ez a stratégia hatékony lehet, ha az árstabilitás beégetődik a piac szereplőinek tudatába, és biztonságot nyújt nekik.
- Ma Magyarországon az infláció nem strukturális problémákból fakad. Az elmúlt években olyan mértékűre duzzadt az államháztartás hiánya, hogy elkerülhetetlen volt a jelentős költségvetési kiigazítás. Az egyensúly szempontjából a költségvetés most lényegesen jobb helyzetben van. Jó irányú volt az elmozdulás, de egyrészt tovább kell haladni a deficit csökkentésében, másrészt gondot okozhat a kiigazítás szerkezete: a gazdasági növekedésre és az inflációra gyakorolt hatása. A megszorítás részben nem az inflációcsökkentés irányába hatott, hanem épp ellenkezőleg. Nem biztos, hogy ilyen mértékű és terjedelmű adóemelésre lett volna szükség. Ha a kiigazításban még nagyobb hangsúlyt fektettek volna az állami kiadások csökkentésére, akkor az kevésbé hajtotta volna fel a fogyasztói árindexet, s talán a gazdasági növekedésre sem lett volna ilyen kedvezőtlen hatással. Az elmúlt évek azt is bizonyították, hogy a költségvetés egyensúlytalansága mellett a monetáris politika bármennyire igyekszik is megfelelni a feladatának, vannak olyan időszakok és helyzetek, amikor átmenetileg nem képes az inflációt kordában tartani. Ebből persze nem következik, hogy a laza fiskális politikát a monetáris politikának nem kellene megpróbálnia ellensúlyozni. Ideális állapotban a fiskális és a monetáris politika összhangban van.



Gazdaságpolitikai vitatémák

Gazdaságpolitikai vitatémák

 

 

 A hét legfontosabb gazdaságpolitikai témái
 Költségvetés, konvergenciaprogram
 Gazdasági növekedés
 Egészségbiztosítási reform
A GVK adóreform-javaslata
Reálbércsökkenés


Elfogadta az Országgyűlés a 2008-as költségvetési törvényt. A tervezett hiány 1118 milliárd forint, ami mintegy két százalékpontos csökkenést jelent a 2007-es költségvetési deficithez képest. Az utolsó módosító javaslatok következtében 9,3 milliárd forintos többlettámogatáshoz jutottak az önkormányzatok, egymilliárd forinttal nőtt az Országos Mentőszolgálat előirányzata. A hitelintézeteknek és a befektetési vállalakozásoknak nem kell céltartalékot képezniük, ami mintegy 15 milliárd forinttal csökkentheti a társaságiadó-bevételt. Ezt ellensúlyozhatja viszont a személyi jövedelemadóból befolyó többlet. 2008-ban 2,8 százalékos GDP-bővülést vár a kormány. 

A Gazdasági Versenyképesség Kerekasztal (GKV) a hét elején nyilvánosságra hozott nyilatkozata kiemelten fontosnak tartja az élőmunka terheinek, azon belül is a munkaadót terhelő járulékok csökkentését, ugyanakkor nem tartja elsődleges követelménynek a személyi jövedelemadó és a munkavállalói járulék csökkentését, sőt az egykulcsos adót sem támogatja. Két kivétellel megszüntetnék az adókedvezményeket, a vállalkozásokat terhelő különadót, a szolidaritási adót, 20 százalékra emelnék viszont a társasági adót. Az iparűzési adóval kapcsolatban óvatosan fogalmaz a GVK: megszüntetése csak abban az esetben javasolt, ha az abból kieső mintegy 400 milliárd forint az önkormányzatoknál más adókból pótolható. Az élőmunkateher-csökkenés fedezeteként differenciálnák az áfakulcsokat: az alapvető élelmiszerek és élőmunka-igényes szolgáltatások áfáját 16-18 százalékosra csökkentenék, az egyéb termékek és szolgáltatások terhelését viszont 22-24 százalékra emelnék. A pénzügyminiszter figyelemreméltónak nevezte az ajánlásokat. 

 Nyilatkozó / Nyilatkozat témája  Nyilatkozat
Veres János pénzügyminiszter / gazdasági növekedés, költségvetési hiány - A fiskális szigor és az államháztartási hiány csökkentése teremti meg a gazdasági növekedés, illetve a kamatcsökkenés feltételeit. A gazdaság bővülésének jelenlegi alacsony szintje átmeneti jellegű, ami a nagy ellátórendszerekhez kapcsolódó reformok megkezdésének köszönhető. Az egyensúlyjavulás és a növekedés lassulása olyan párhuzamos folyamatok, amelyek a reformok sikeres megvalósítását tükrözik.
- A negyedéves GDP-növekedés mértéke azért olyan alacsony, mert zsugorodik az állam, és a kisebb állam egyszeri hatásként a gazdasági növekedés lassulásában is érzékelhetővé válik. 2009-től lényegesen nagyobb lehet a GDP-növekedés mértéke. A bővülés egyik motorja az lesz, hogy a hiány csökkenése miatt 2006-hoz képest 2009-re 1300 milliárd forinttal kevesebbet fog kérni az állam önmaga finanszírozására. Ezt a pénzt a cégek, vállalkozások felhasználhatják növekedésükhöz.
- A 2006-2007-es fiskális konszolidációhoz hasonló megszorító intézkedésekre már nem lesz szükség. A lakosság jövedelmi helyzetében beálló javulásnak köszönhetően az idei visszaeséssel szemben növekedni fog majd a háztartások fogyasztása. A felsorolt tényezőknek és a várható exportbővülésnek köszönhetően a GDP-növekedés mértéke 2009-től kezdve tartósan a négy százalékos szint közelében lehet.
Gyurcsány Ferenc, miniszterelnök / euróbevezetés - A kormánynak határozottan az a meggyőződése, hogy az eurót a lehető legkorábban kell bevezetni, amikor ennek a feltételei, a maastrichti kritériumok megvannak. A maastrichti kritériumokat 2009-ben teljesítheti az ország, de figyelembe kell venni a szlovén tapasztalatokat, ahol az euró bevezetése miatt a kormánynak nincs monetáris eszköze az 5-6 százalékos infláció megfékezésére. Ezért megfontoltságra, érdemi elemzésre van szükség. Nem vagyok ahhoz partner, hogy bármiben, akár fiskális, akár monetáris kérdésekben újra illúziógyártás legyen.
Veres János pénzügyminiszter / a GVK adóreform-javaslata - Irányaiban figyelemre méltóak a GVK elképzelései. A kormány is ebben a gondolatkörben fogalmazza meg a saját javaslatait. A mértékekben véleménykülönbség van a PM és a GVK között. A javaslatok összes bekerülési értéke a mostani számításaink szerint több annál, mint amekkora mozgásteret látunk. A járulékok terén 8-10 százalékpontnál csak kisebb csökkentésre látunk lehetőséget, de mérséklés lesz.
- Az áfát illető javaslat reális pálya lehet. A kormánynak komolyan meg kell fontolnia mint lehetőséget, semmiképpen nem kell kapásból elvetni. Ki kell számolni milyen inflációs- és teherátrendező hatással járna a módosítás.
- Az adókedvezmények megszüntetésére vonatkozó javaslatát a PM örömmel tenné a magáévá. A tárca többször tett már indítványt az adókedvezmények körének szűkítésére. Úgy látom, hogy ma egyetlen olyan adókedvezmény van, amelyet folyamatosan fenn kell tartani Magyarországon, ez a beruházási adókedvezmény. A többi adókedvezményt illetően okkal vannak fenntartások és ha egyszer a szükséges lépéseket meg lehet tenni, a jelenleginél sokkal tisztább rendszer alakulhat ki.
Varga Mihály, a Fidesz alelnöke - A kormányváltás óta nem volt olyan ügy, amelyben ennyire egységesen lépett volna fel a társadalom. 76 százalék elutasítja az egészségügy átalakításáról szóló kormányzati elképzeléseket. A civil szervezetek mellett az orvosok, az egészségügyi szakdolgozók, a vasutasok, a pedagógusok és a balliberális értelmiség egy része is kifejezte nemtetszését az egészségügyi reformmal kapcsolatosan. Diadalérzés uralkodott el a kormányoldalon, ám erőszakkal döntötték el a kérdést. Egyszerű üzleti sikernek tartja a kormány ezt a lépést, mert a betegeket vevőknek tekintik, és nem gondolnak azokra, akik ki fognak kerülni majd az egészségügyi ellátásból. A Fidesz el fogja vállalni ezeknek az embereknek a képviseletét, és mindent megtesz azért, hogy állampolgári jog legyen az egészségügyi ellátás. A szociális népszavazáson az emberek a több-biztosítós rendszerről is véleményt alkotnak majd.
Mádi László, a Fidesz országgyűlési képviselője / reálbércsökkenés - A reálbérek több mint 5 százalékos csökkenése azt bizonyítja, hogy az elmúlt időszak rendkívül súlyos károkat okozott Magyarországon. A reálbérek ilyen drasztikus és brutális csökkenése azt vetíti előre, hogy a következő időszakban az emberek terhei még inkább fokozódni fognak.
- Az infláció 2 százalékkal lesz idén magasabb, mint azt a konvergenciaprogramban előre jelezték, a magyar gazdaság pedig Európa leggyengébben fejlődő gazdasága lett.

 


Elemzői kommentárok és gazdasági mutatók


Elemzői kommentárok 


A Goldman Sachs szerint stagnálni fog a háztartási fogyasztás, amit súlyosbíthat az euróövezet várható lassulása is, mivel jelenleg a külső kereslet a magyar gazdaság egyetlen motorja. A ház jövőre is két százalék alatti növekedést vár, kamatvágásra pedig év közepéig nem számít. A BNP Paribas négyszázalékos inflációt prognosztizál. Chikán Attila szerint kényszerköltségvetés készült, s továbbra sem láthatóak a gazdasági növekedés beindításának forrásai.

Elemző Legfontosabb állítások
Chikán Attila egyetemi tanár, az Orbán-kormány gazdasági minisztere - Nem növekedésösztönző, hanem adósságtörlesztő költségvetés lesz a jövő évi. A megszorításokra és az államháztartási egyensúly helyreállítására valóban szükség van, de a kormány álláspontjával ellentétben hiányoznak a gazdasági növekedés beindításának forrásai, holott a mostani helyzetből a kiutat csak ennek megvalósítása jelenthetné. Az állam zsugorodása ma még nem érzékelhető, és szinte valamennyi területen egyszerre van jelen az állami túlköltekezés és a szűkösség. A jelenség a reformokat előkészítő átgondolt koncepciók hiányának következménye, az NFT-ben pedig kevés a közvetlenül gazdaságfejlesztésre fordítható források mennyisége.
- Nem láthatóak a jövő évi költségvetés társadalmi céljai sem. A jövő évi költségvetés szerkezete a kormánynak azt a helyzetét tükrözi, miszerint csak rossz megoldások közül volt lehetősége választani. Emiatt nevezhető a 2008-as büdzsé kényszerköltségvetésnek.
BNP Paribas - Négy térségi EU-gazdaságról összeállított 2008-as prognózis magyarországi fejezete szerint a feszes pénzügy- és költségvetési politikai elegy miatt lassan kel csak életre a fogyasztás és a beruházási tevékenység. A keresleti nyomás hiánya ellenére ugyanakkor magas maradt, sőt a negyedik negyedévben gyorsult is az infláció, az élelmiszerek és az üzemanyag drágulásának, valamint a forinterősödés egyidejű lassulásának együttes hatására.
- A BNP Paribas előrejelzése szerint az éves összevetésű inflációs számok 2008 tavaszáig magasak is maradnak; a ház azzal számol, hogy a drágulási ütem a második félévben enyhül éves alapon számolva 4 százalék körüli szintre.
- Jóllehet eddig a magas infláció és a befektetői kör kockázatkerülési hajlamának erősödése késleltette az MNB enyhítési ciklusát, a reálgazdaság jelenlegi és előre jelzett állapota jövőre további kamatcsökkentéseket indokol.
- A cég fenntartja azt a prognózisát, hogy a magyarországi jegybanki alapkamat jövőre 6,50 százalékig csökken, de azt várja, hogy a 2008-as utolsó kamatcsökkentés az általa eddig valószínűsített második negyedév helyett áttolódik a harmadik negyedévre.
Goldman Sachs - A Goldman Sachs prognózisa szerint stagnálni fog a háztartási fogyasztás, mivel a reáljövedelmek idei csökkenésének pótlására idén felhalmozott új lakossági adósságállomány 2008-ban szűkíti a háztartások mozgásterét. Az euróövezet várható lassulása sem fogja segíteni a helyzetet, mivel jelenleg a külső kereslet a magyar gazdaság egyetlen motorja.
- Ezért a Goldman Sachs 1,8 százalékra – a londoni konszenzus alatti szintre – csökkentette 2008-as magyarországi növekedési előrejelzését az eddigi 2,2 százalékról (a cég 2007-re 1,3 százalékot vár), ugyanakkor 2009-ben már 3 százalékos gazdasági növekedéssel számol, mert addigra szerinte megszűnik a költségvetési politika megszorító jellege, és az euróövezetben is gyorsulás várható.
- A GS kitart azon nézete mellett, hogy egészen 2008 első felének végéig 7,50 százalékon marad az MNB alapkamata. A ház 12 havi távlatban 1,00 százalékpontos kamatcsökkentést jósol, de ehhez azt feltételezi, hogy a forint ingadozási sávját valamikor a második félévben eltörlik. Ha ez mégsem történik meg, az elemzés szerint a Goldman Sachs alapeseti forgatókönyve változatlan kamatszintet valószínűsít 2008-ra.
- A ház előrejelzése szerint az euró forintárfolyama fokozatosan közelíteni fog a 245-höz, és az MNB-nek szüksége is van erre, hogy közel kerülhessen a 2009-es inflációs célhoz. A forintot azonban változatlanul a térség kockázatosabb, a befektetői kockázatvállalási hajlam változásaira érzékeny valutái közé sorolják, és ha külső okok miatt jelentősebben gyengülne, az MNB akár kamatemelésre is kényszerülhet.



Gazdasági mutatók

Több mint 5 százalékot esett a reálkereset az év első tíz hónapjában a KSH legfrissebb adatai szerint. Ennél is szembetűnőbb az építőipari termelés csökkenése: októberben az ágazat az egy évvel korábbi eredmény négyötödét produkálta csak. A külkereskedelmi termékforgalom lendülete azonban nem tört be, elemzők részben erre az adatra is alapozzák, hogy az export tartja életben a magyar gazdaságot. 

Mutató fajtája Adatok
Kiskereskedelem, KSH (2007. október) - 2007. októberben folytatódott a kiskereskedelmi forgalom év eleje óta tartó csökkenése. A változatlan áron számított forgalom az első tíz hónapban 2,7%-kal, októberben 4,1%-kal maradt el az egy évvel korábbi szinttől a naptárhatástól megtisztított adatok alapján. Az előző hónaphoz képest a kiskereskedelmi eladások volumene 0,2%-kal mérséklődött a szezonális és naptárhatástól megtisztított adatok szerint.
Létszám és kereset a nemzetgazdaságban, KSH (2007. január–október) - A legalább 5 fős vállalkozásoknál és a költségvetési intézményeknél alkalmazásban állók száma a nemzetgazdaság egészét tekintve 2007. január–októberben átlagosan 2 millió 769 ezer volt. A bruttó átlagkeresetek összességében 8,2, a nettó átlagkeresetek 2,5%-kal haladták meg az egy évvel korábbit. A január–októberi reálkereset (a fogyasztóiár-index 8,1%-os növekedése mellett) 5,2%-kal csökkent az előző év azonos időszakához viszonyítva.
Építőipar, KSH (2007. október) - Az építőipari termelés 2007 októberében kiigazítatlan adatok alapján 20,1%-kal, munkanaptényezővel kiigazítva 21%-kal csökkent 2006 októberéhez képest. Az év első tíz hónapjában a termelés 11,5%-kal maradt el az előző év azonos időszakitól. Szezonálisan és munkanaptényezővel kiigazítva a termelés 3%-kal haladta meg az előző havit.
Külkereskedelmi termékforgalom, KSH (2007. január-október) - 2007. január–októberben a kivitel volumene 17, a behozatalé 12%-kal nőtt 2006 azonos időszakához képest. Folyó áras forintadatokból számítva az export 11, az import 7%-kal bővült, euróban mérve a növekedés üteme 18, illetve 13% volt. A külkereskedelmi mérleg hiánya 90 milliárd forintot (356 millió euró) tett ki, 483 milliárd forinttal (1805 millió euróval) kevesebbet, mint egy évvel korábban.

 

Sajtókapcsolat:
+36 20 665-0384
Telefon / Fax:
+36 1 430-6699 / +36 1 430-6695