Gyurcsány Ferenc Davosban

2008-02-04

Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a 2008 januárjában tartott davosi világgazdasági fórumon elmondta: idén már növekedhet a bérek és a nyugdíjak reálértéke, és enyhén nőhet a fogyasztás. Kitért az Európai Unió agrárpolitikájára is, sürgette az Európai Unió agrártámogatási rendszerének felülvizsgálatát és átalakítását. Ez utóbbi kijelentése miatt az ellenzék a hazai érdekek elárulásával vádolta meg a kormányfőt.

A témával legnagyobb terjedelemben a jobboldali lapok publicistái foglalkoztak, akik valamennyien elítélték a kormányfő megnyilatkozásait. Különösen az

> Publicisztikák
Szerkesztőségi vélemény: Davosi beszéd (Magyar Hírlap, 2008. január 26.) 
Szerkesztőségi vélemény: Végtárgyalás (Magyar Hírlap, 2008. január 28.) 
Lovas István: A török (Magyar Nemzet, 2008. január 28.) 
Bihari Tamás: Régi lemez, akadozó tűvel (Népszava, 2008. január 28.)
Szerkesztőségi vélemény: Előremenekülés (Heti Válasz, 2008. január 31.)
Szerkesztőségi vélemény: Nem tudni miért mondta (Figyelő, 2008. január 31.) 
Mészáros Tamás: Vihar a davosi pohárban (168óra, 2008. január 31.)

agrártámogatási rendszer átalakításáról mondottak háborították föl a szerzőket, de a miniszterelnök egyéb, a hazai gazdaságról szóló kijelentésit is kritizálták. Többük is a kormányfő közeli bukását valószínűsítette.

A baloldalinak tartott lapok ugyanakkor több megértéssel kezelték Gyurcsány Ferenc kijelentéseit, és rámutattak arra, hogy az Európai Unió agrárpolitikája valóban reformokra szorul. Mészáros Tamás, a 168 óra publicistája azonban bírálta is a kormányfőt, aki álláspontja szerint egyeztetés és mérlegelés nélkül tett kijelentéseivel hozta nehéz helyzetbe a kormányzatot itthon. 

Publicisztikák I.

Szerkesztőségi vélemény: Davosi beszéd (Magyar Hírlap, 2008. január 26.)

"A köztársaság miniszterelnöke itthon mostanság nem nagyon szerepel, ami érthető, hiszen tapsoló közönséget összebuszozni már rém drága, szponzor egyre kevesebb, és ahol ember van, ott kérdés, netán vélemény is akad. (…)Ám itt volt Davos, a reformista feelinget erősíthette Bill Gates vendégszereplése, ha egy kézfogás is összejön, ha valahonnan, innen aztán tényleg lehetett üzenni egy kiadósat. Sikerült."


(...) A modern kommunikáció szabályainak megfelelően először egy beszélgetést szivárogtattak ki. Ha Gyurcsány két kávé között vall be valamit egy uniós vezérnek, ráadásul Joaquín Almunia EU-biztosnak, aki szemrehányó szemét a magyar konvergencián tartja, akkor az nyilván őszinte és igaz. Tehát "véget ért a kiigazítás megszorító szakasza, az idén már növekedhet a bérek és a nyugdíjak reálértéke és mérsékelten nőhet a fogyasztás", most már a "figyelmet egyre inkább a gazdasági növekedésre lehet fordítani". Ami, ugye, tökéletesen reális terv, szinte csak az euró bevezetési dátuma hiányzik hozzá. Mondjuk, cseh példára: ott a korona százéves szülinapjára, 2019-re realizálta a közös uniós pénzt a pénzügyminiszter, nálunk az 1946-ban született forint évfordulójára talán sikerül is rendbe hozni az elrontottat.

(...) A hazai pénzpiac spekulált, a vállalkozók szívgyógyszerüket keresték, amikor immár közvetlen üzenetként jött: "a magas élelmiszerárak miatt a gazdálkodók kevésbé vannak rászorulva az agrártámogatásokra". S hát tényleg, a fővárosi liberális szavazóra kell építeni, még mindig naponta látja a traktoros tiltótáblát, a gazdagodó, netán megélő gazda most már tényleg boldogan túrhatja a földet, minek neki a jogosan járó uniós segély. Van annak helye máshol is. 

Szerkesztőségi vélemény: Végtárgyalás (Magyar Hírlap, 2008. január 28.) 

"Gyurcsány múlt heti davosi ámokfutása azonban szó szerint minden képzeletet felülmúl. Először azt nyilatkozta, hogy az európai gazdák nem lesznek ráutalva az agrártámogatásokra, majd fordított egyet köpönyegén, és az MTI kérdésére már a magyar mezőgazdaság védelméről szónokolt."


(...) Gyurcsány Ferenc ideje azonban kitelt, napjai megszámláltattak. Immár az MSZP-n belül is általános a vélemény, hogy miniszterelnökként és pártelnökként csak addig kell megtartani, amíg fel nem építik az utódját. Mert azt a szocialisták is tudják, hogy a következő országgyűlési választásokon Gyurcsánnyal annyi az esélyük, mint Szálasinak a végtárgyaláson. 

Lovas István: A török (Magyar Nemzet, 2008. január 28.)

"Ha nem lenne Magyarország első embere, a zavart, kusza, a neoliberális világnak folyamatos megfelelési kényszerben dadogó Gyurcsány kijelentéseire már odafigyelni se lenne érdemes. De az általa "kurvának" nevezett ország miniszterelnöke ő, akinek apparátusa olyannyira tehetségtelen, hogy hihető korrekció kiadására is képtelen."


(...) Lapunk részletesen írt arról, hogy miként cáfolta Gyurcsány önmagát, miután Davosban a közös uniós agrárpolitika keretében fizetendő mezőgazdasági támogatások csökkentéséről beszélt. Azután, persze hogy a magyar gazdák felháborodtak, amiért Kassák "államfője" idegen érdekekért állt csatába az alpesi üdülőhelyen. De lapunk arról is írt, hogy Gyurcsány szintén hetet-havat hordott össze az amerikai gazdasági bajok várható magyarországi hatásáról. Összefoglalva: Gyurcsány az amerikai Associated Press hírügynökségnek kijelentette, hogy idén Kelet-Európa gazdasága lelassul, és a magyar gazdaság éves növekedési üteme 1 százalék alá esik. A brit Reutersnek viszont azt nyilatkozta, hogy a növekedés 2,8-3,0 százalékra gyorsul fel. A vezető svájci konzervatív lapnak pedig azt jövendölte, hogy a 2007-es növekedéshez képest az idei növekedés Magyarországon 0,8 százalékkal csökken, ami tehát gyakorlatilag stagnálást jelent.

(...) A Neue Zürcher Zeitung nem a sajtótájékoztatón elhangzottakat idézte, hanem annak főszerkesztője, Markus Spillmann készített vele igen hosszú interjút. A lapban megjelent ominózus mondat: "Für Ungarn rechnen wir mit einem Rückgang des Wachstums um 0,8 Prozentpunkte zu 2007." Vagyis: "Magyarország esetében 2007-hez képest a növekedés 0,8 százalékpontos csökkenésével számolunk." Hihető, hogy Gyurcsány ehelyett azt mondta volna: 2008-ban 2,8-3,0 százalékos növekedésre számítunk? 

Publicisztikák II.

Bihari Tamás: Régi lemez, akadozó tűvel (Népszava, 2008. január 28.)

"Vihar a moslékos dézsában, mondhatnánk arra, amit a Fidesz kavart az elmúlt napokban Gyurcsány Ferenc miniszterelnök davosi beszéde nyomán. A párt a magyar parasztokat félti a miniszterelnöktől, aki úgymond átállt az ellenfél oldalára, és még a hazát is elárulta vagy legalábbis a nemzet mezőgazdaságát. Szakmai érvelés helyett tehát, mint már annyiszor, maradt a demagógia, a csúsztatás, az árulózás."


(...) Ha nem lenne ez az egész olyan kisszerű és látványosan pusztán politikai akció, akkor azon akár mosolyogni is lehetne, hogy némely fideszes képviselő azzal a finoman szólva csacsisággal jött, hogy tavaly egyharmaddal csökkent a magyar agrárium teljesítménye az aszály és fagykár miatt, és akkor most a miniszterelnök abból a kevésből is le akar csípni. Még egyszer lassan írom, hogy még a Fidesz lánglelkű szónokai is megértsék: még legalább öt évig senki nem vehet el uniós támogatást a magyar termelőktől!

(...)  Szomorú és persze már unalmas is a mainál sokkal zordabb időket idéző összeesküvés-elmélet ismételt előráncigálása, jelesül, hogy a magyar miniszterelnök a globális tőkének a kedvében akar járni, mert majd ha megbukik, valami zsíros állásra számít, mint Tony Blair. Ez az éhes disznó makkal álmodik kategória. Olyanok találják ezt ki, akik valóban szívesen elüldögélnének valamelyik világcég jól fizető posztján, de sajna a kutyának sem kellenek. 

Szerkesztőségi vélemény: Előremenekülés (Heti Válasz, 2008. január 31.)

"Feltűnően romos állapotban van a miniszterelenök. Az Indiából, Strasbourgból és Davosból hazaküldött felvételek, tudósítások tanúsága szerint önbizalma és magabiztossága már csak manírban mérhető; mindez Monty Pythonra hajazó mimikával és kézmozdulatokkal. Gyurcsány Ferencet az a kevéske természetessége éppúgy hagyta el, ahogy a hite, hogy a külvilág elfogadására méltó tettre is képes."


(...) Ezért is törődik csak azzal, hogy az aktuális fellépésének helyétől ihletett üzeneteit megértéssel, elismeréssel fogadják. Akkor is, ha közben kioltja vagy nevetségessé teszi a korábbi üzeneteket. Az itt még határozott gazdasági növekedést ígérőt az amott már hanyatlást vizionálóval, a Strasbourgban még csökkenteni javasolt agrártámogatást a saját blogjában már élete árán megvédendővel. A miniszterelnök a kiszámíthatatlanság mértékegységévé vált. Hozzá képest az elalvó buszsofőr okozta tömegszerencsétlenség aránylag biztonsággal előre jelezhető.

(...) Gyurcsánynak nagyon kellene a siker, bármi áron, de az egyik kudarc a másik sarkára lép. A minden ellenálláson, a józan ész érvein is átvert egészségügyi törvényt az államfő dobta vissza. A történelmi attrakcióvá felpumpált s a kormányzóképességet jelképezni hivatott kormányzati negyed terve magától omlott a miniszterelnökre. A közigazgatásban az ígért rend helyett sosem látott a felfordulás. Minden mesebeszéd ellenére az ország versenyképessége súlyosan romlott. A gazdasági növekedés mélyponton, a világgazdaság riasztó jelzései bizakodásra sem adnak okot. Az MSZP támogatottsága megállíthatatlanul süllyed, legutóbb már a húsz százalékot sem érte el. A pártban erősödnek a bíráló hangok, egyre szélesebb mozdulatokat tesznek a "királycsinálásra szakosodott" káderek. 

Szerkesztőségi vélemény: Nem tudni, miért mondta (Figyelő, 2008. január 31.)

"Nem tudni, miért mondta Gyurcsány Ferenc a davosi Világgazdasági Fórumon, hogy a mezőgazdasági termékek iránti kereslet növelése révén csökkenteni szükséges az agrártámogatásokat. Bármi volt is a motiváció, a miniszterelnöknek - még ha gyorsan visszakozott is - tulajdonképpen igaza van, hiszen az uniós költségvetés több mint 40 százalékára rúgó közös agrárpolitika (CAP) támogatási rendszere elavult, hemzseg az ellentmondásoktól, miközben sok fontos területre nem jut elég pénz az EU-büdzséből."


(...) Nem véletlen persze, hogy Gyurcsány szavait mégis felszisszenés fogadta, hiszen azok ellentétesek (!) a kormány és a szaktárca Brüsszelben is képviselt hivatalos álláspontjával. Ennek lényege, hogy a régi és az új tagállamok gazdáinak fizetett közvetlen támogatások kiegyenlítődéséig ne nyúljanak hozzá az első pilléres agrártámogatások 2013-ig egyébként rögzített összegéhez.

(...) Lehet vitatkozni a kormány stratégiáján, de kétségkívül van benne logika. Az egyik mindjárt a pénzügyi megfontolás. Magyarország uniós befizetésénél jóval nagyobb arányban részesül a mezőgazdasági kifizetésekből, így az agrártámogatások hathatósan hozzájárulnak ahhoz, hogy pozitív legyen a pénzügyi egyenleg. Ezzel szemben, ha a teljesen közösségi forrásból folyósított közvetlen kifizetéseket a kor szükségleteinek jobban megfelelő kutatásra és innovációra fordítanák, akkor számolni kellene azzal, hogy utóbbiak esetében kötelező a társfinanszírozás, ráadásul nálunk fejlettebb országokkal kellene versenyezni a forrásokért. 

Mészáros Tamás: Vihar a davosi pohárban (168óra, 2008. január 31.)

Szögezzük le: Gyurcsány Ferenc, noha felszólalása feltűnést keltett, semmi rendkívülit vagy gyökeresen újat nem mondott.


Mindennek ellenére Gyurcsány Ferenc hibázott Davosban. Nem volt elég körültekintő: nem vette tekintetbe, hogy noha előadását politikai értelemben semleges hozzáértők körében tartja, annak természetszerűen lesz hazai visszhangja. Mégpedig - ismerve az abnormális viszonyokat - kiszámíthatóan rosszindulatú. Ezért eleve kétséges, hogy most, 2008-ban feltétlenül szükséges volt-e a magyar miniszterelnöknek arra használnia a davosi alkalmat, hogy a hat év múlva esedékes agrárpolitikai változásokról értekezzen.

Először: a fogalmazásmód félreérthetetlenségéről. Laikusok számára is egyértelművé kellett volna tennie, hogy olyan távlati eshetőségekről beszél, amelyeket aligha kerülhetünk el, viszont részt kell majd vennünk az alakításukban. Ezt a pontosítást csak másnap, a reakciók hallatán tette meg. Másodszor: kormányának és pártjának itthoni szakpolitikusait előre tájékoztatnia kellett volna, mit készül elmondani Davosban. Mert őket bizony lerohanta a média, és érezhetően fogalmuk sem volt róla, mit kell megmagyarázniuk.

Sajtókapcsolat:
+36 20 665-0384
Telefon / Fax:
+36 1 430-6699 / +36 1 430-6695