Fontolva haladó adóreform

2008-02-11

A múlt héten felröppent, hamisnak bizonyult lemondási hírek óta hatványozottan foglalkoztatja a piacot a miniszterelnök pozíciója, amelynek megrendülését "piacmozdító hatású fejleményként" értékelte a Goldman Sachs. A kormány várhatóan csak óvatosan módosít majd az adórendszeren, a jegybank viszont hamarosan kamatemelésre kényszerülhet.


Monetáris politika 

Míg januárban csak kitolódó kamatcsökkentést, februárban már kamatemelést prognosztizálnak elemzők, amit igazolni látszik az MNB alelnökének nyilatkozata is. 2009-re azonban továbbra is 3 százalékos a jegybank inflációs célja.

Nyilatkozó Nyilatkozat
Simor András, az MNB elnöke - Magas a bérekre rakódó adóteher és a szociális kiadások aránya Magyarországon, ezen a gazdasági növekedés élénkítése érdekében mindenképpen változtatni kell. 2007-ben a gazdasági növekedés a vártnál kisebb mértékű volt, nem nőtt a beruházási kedv, és nem bővült a foglalkoztatás sem.
- Szükség volt a költségvetés kiigazítására, ám annak struktúrája nem volt megfelelő. Az adóemelések helyett a költségvetési kiadások csökkentésére kellett volna helyezni a hangsúlyt. A gazdaság fellendítése érdekében a költségvetés kiigazítását tovább kell vinni, csökkenteni kell az adókat, illetve a szociális kiadásokat, az adó- és nyugdíjrendszert pedig úgy kell átalakítani, hogy az munkavállalásra ösztönözze, kényszerítse az embereket. Növelni kell a versenyt a gazdaság több szektorában, valamint olyan képzésekre, szakképzésre van szükség, amely összhangban van a gazdasági igényekkel, elvárásokkal.
- A pénzromlás mértéke a tavalyi 8-ról 2009-re 3 százalékra csökkenhet.
Orbán Gábor, az Aegon portfoliómenedzsere - Az éves átlagos inflációra adott előrejelzésünket 6, illetve 4 százalék fölé emeltük 2008-ra és 2009-re. Mivel az inflációs pálya a monetáris politika számára releváns horizontján is bőven a 3 százalékos cél fölött van, az irányadó kamat emelésének lehetősége mostantól nagyobb, mint a tartásé. A piac – különösen a külföldi szereplők – mindezeket a híreket most emésztgeti, úgyhogy a kötvénypiacon komoly negatív reakciókra kell felkészülni a továbbiakban is.
- Várakozásaink szerint a kamatdöntést alapvetően a 2009 végi infláció határozza majd meg, ami 3.5 százalék körül lehet, egyértelműen és tendenciájában is a 3 százalékos cél fölött... A februári inflációs jelentés megtárgyalása utáni kamatdöntő ülésen az emelés esélye jelentősen nőtt.
Karvalits Ferenc, az MNB alelnöke - A legutóbbi, novemberi inflációs jelentésben vázolthoz képest romlottak az inflációs és gazdasági növekedési folyamatok. Az elmúlt hónapokban mind a teljes, mind a maginfláció magasabb lett, mint azt vártuk.
- A hatósági és az energiaárak terén igazán kedvezőtlen változások következtek be, s ezek befolyásolhatják az infláció további alakulását. A rövid távú árfolyamkilengések helyett azon hosszabb távú folyamatokra koncentrálunk, amelyek már az inflációs várakozásokat is befolyásolhatják. Kész kamatot emelni a Magyar Nemzeti Bank, ha annak szükségét érzi és a felfelé mutató inflációs kockázatok erősödtek.
JP Morgan - A Magyar Nemzeti Bank az első félévben várhatóan nem csökkent kamatot, de nem is emel, bár a monetáris szigorításra egyértelműen nőnek az esélyek a következő hónapokban, ha a forint tovább gyengül. A JP Morgan eddig összesen 75 bázispontos kamatcsökkentést jósolt 2008-ra, amelynek mértékét 50 bázispontosra vette vissza, és az első vágás ideje is időben későbbre (III. negyedév) várható.



Gazdaságpolitikai vitatémák

 

 A hét legfontosabb gazdaságpolitikai témái
Államháztartási hiány
Adóreform
Egészségbiztosítási reform


Határozott, de megfontolt adócsökkentésről beszélt a miniszterelnök, mégis egyre valószínűbbnek tűnik, hogy nem lesz radikális adóreform 2009-ben. A PM óvatos, minden áron tartani akarja a bevételi előirányzatokat, miközben az államháztartás kiadásainak csökkentésére kíván koncentrálni. Az euró árfolyama múlt szerdán 264 forint fölé kúszott, miután Londonban híresztelések kaptak lábra Gyurcsány Ferenc és Veres János lemondásáról. Londoni elemzők szerint ugyan nem ez, hanem a dél-afrikai devizapiaci fejlemények okozták a forintgyengülést, a lemondásokra vonatkozó híreket kategorikusan cáfolták. 

Felröppent továbbá, hogy Kékesi Tibor, az MSZP országgyűlési képviselője lépne az év eleje óta a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. vezérigazgatójaként tevékenykedő Tátrai Miklós helyébe, sőt a Világgazdaság értesülései szerint a korábbi közigazgatási államtitkári poszthoz hasonló munkakörrel folytathatja munkáját a PM-nél Várfalvi István, aki jelenleg költségvetési szakállamtitkárként dolgozik a minisztériumban. 
 

Nyilatkozó / Nyilatkozat témája  Nyilatkozat
Gyurcsány Ferenc, miniszterelnök / adócsökkentés - Határozott, de megfontolt adócsökkentést kell végrehajtani. A jövő évtől a GDP 0.8 százalékával, azaz körülbelül 200 milliárd forinttal egészen biztosan csökkenteni lehet az adóterheket. A lehető legnagyobb adócsökkentést kell végrehajtani úgy, hogy ennek ne legyen elfogadhatatlan ára az állam működésére és a szociális biztonságra nézve. Hozzátette: határozott, de megfontolt adócsökkentést kell végigvinni.

Veres János pénzügyminiszter / államháztartási hiány, adóreform
- Az elmúlt másfél évben végrehajtott államháztartási kiigazítás eredményes volt, megadja az esélyt arra, hogy az Európai Unió részéről Magyarországgal szemben indított túlzott deficiteljárás 2009-ben megszüntethető legyen.
- A kormány szeretné elérni, hogy még tavasszal zárószavazásra kerüljön a közpénzügyi törvény. Ez költségvetési gazdálkodást jelentősen át fogja alakítani úgy – részben a költségvetési hivatal felállításával –, hogy a magyar államháztartásban a deficit tartósan a maastrichti előírások által megkövetelt 3 százalék alá kerüljön.
- A strukturális reformok továbbvitelére van szükség, folytatni kell a lépéseket mind a közszféra átalakításában, mind az oktatás, az egészségügy és a nyugdíjrendszer megreformálásában, tovább kell vinni az ártámogatások átalakítását, leépítését és a jövő évtől várhatóan életbe lépnek az adóreform első intézkedései.
- Az államháztartásban a tartós egyensúly megteremtése tovább folytatódik, 2008-ban azonban a hangsúly az államháztartás kiadásainak csökkentésére helyeződik át. Az elmúlt évben az államháztartás jelentős kiadás-visszafogása eredményezte azt, hogy a GDP bővülése alacsony szintű volt. Ezt leszámítva, az üzleti szféra közel 4 százalékkal bővült.
- A tervezett adóreform első lépéseit már várhatóan 2009. január 1-jétől életbe lépteti a kormány, a további lépések bevezetése során azonban kiemelten szem előtt tartja az államháztartás egyensúlyának javítását, későbbi fenntartását.
Török Ádám, a Gazdaság és Versenyképességi Kerekasztal elnöke / adócsökkentés -- 2009 sem lesz az adócsökkentés éve, az általunk december közepén letett adócsomagból legfeljebb néhány elem valósulhat meg. Nem látok megegyezésre utaló jeleket kormányoldalon, de jelentős elbizonytalanodást igen, bár utóbbinak köze lehet az egészségügyi vitákhoz és a népszavazáshoz. Igen jelentős politikai erők viszont a jelenlegi adórendszer fenntartásában érdekeltek.
- A legnagyobb esélye a tb-járulékcsökkentés megvalósulásának van, de az általunk javasolt 8-10 százalékpontosnál csak jóval kisebb mértékben. Már 2-3 százalékpontos mérséklés is sokat lendítene a vállalkozások versenyképességén.
Zara László, az adókamara elnöke / adócsökkentés - A 2-3 százalékpontos járulékmérséklésnek nem lenne érezhető hatása. Nem lehet jelentős változásokra számítani 2009-től az adórendszerben és kérdésessé vált az adócsomag nyári elfogadása is.
Szijjártó Péter, a Fidesz szóvivője / gazdaság helyzete - Az elmúlt másfél évben az emberek élete jelentősen nehezedett. Ha a kormány komolyan gondolja a konszolidációt, akkor egy dolgot kell tennie, visszaadni azt a pénz, amit ebben az időszakban hazugságokkal, adóemelésekkel, különböző sarcokkal elvett az emberektől.
- Veres János ma ismét megpróbálkozott azzal, hogy félrevezesse az embereket. A valóság az, hogy tavaly mélyült a szociális válság. Magyarországon – a régióban egyedülálló módon – csökkentek a reálbérek, ugyanakkor a családok terhei folyamatosan nőnek, hiszen az adóterhek, a megélhetési költségek emelkedtek. 2007-ben a megszorítások újabb lendületet kaptak.

 


Elemzői kommentárok

Elemzői kommentárok

Elemzők szerint a büdzsé kiadásaiból a kormány által tervezettnél többet is le lehetne faragni, egy esetleges áfa-emelés hatásairól azonban már megoszlanak a vélemények. A Goldman Sachs szerint az eddig végrehajtott költségvetési szigorítás és szerkezeti reformok vezérlője Gyurcsány Ferenc volt, ezért ha pártja menesztené, az „piacmozdító hatású fejlemény” lenne.


Elemző Legfontosabb állítások
László Csaba, a KPMG adópartnere, a Medgyessy-kormány pénzügyminisztere  - A tavalyi GDP-növekedéshez képest az idei 1,5–2,0 százalékponttal lesz jobb, ez azonban egyszeri hatás, a tavalyi alacsony bázisból adódik. Nem jelenti tehát azt, hogy a magyar gazdaság ismét tartósan magas növekedési pályára állna, a versenyképességi problémák továbbra is létezőek
- Ha a versenyképességet akarjuk javítani, akkor legalább a GDP 3 százalékának megfelelő, azaz nagyjából 800 milliárd forintnyi tehercsökkentést kéne végrehajtani. Ezt nem lehet a gazdaság kifehéredésére és a növekedési hatásokra alapozni. Ehhez már érdemi adóintézkedések is kellenek, ilyen lehet például az ingatlanadó. Amíg nincs megállapodás arról, hogy mennyit lehet az adóváltoztatásokra költeni, csak árnyékbokszolás az egész. Hozomra életveszélyes adóreformot csinálni.
- Ezermilliárd forintból több mint 10 százalékos munkáltatói járulékcsökkentést lehetne végrehajtani, 1 százalékpontnyi tb-járulékváltoztatás 70–80 milliárd forintnak felel meg. 2 százalékpontos emelést az áfában meg lehetne csinálni anélkül, hogy az komolyabb inflációs nyomást idézne elő.
Palócz Éva, a Kopint–Tárki vezérigazgatója - Abból kell kiindulni, hogy a költségvetési centralizáció túl magas. Szlovénia mellett régiónkban már csak Magyarországra érvényes, hogy a GDP arányos költségvetési kiadás meghaladja az 50 százalékot.
- A legnagyobb megtakarítási lehetőséget az állam működési költségeinél látom. A magyar állam működési kiadásai lényegesen meghaladják az EU átlagát, a szomszédos Szlovákiával összevetve például 2,5 százalékponttal magasabbak a GDP arányában mérve. Ha tehát az állam működési kiadásait sikerülne a szlovák szintre leszorítani, az önmagában 500–600 milliárd forint megtakarítással járna. Látok jeleket arra, hogy ebbe az irányba haladunk, de borzasztó lassan.
- Felvetődött, hogy az áfakulcs megemelése kompenzálhatná egy járulékcsökkentés kieső bevételeit, ám ennek káros hatásai lennének. Növelné az amúgy is magas inflációt, valamint kiadásemelkedést okoz a költségvetésnek, például az inflációval is indexált nyugdíjak területén. Az inflációt emelő hatás ráadásul korlátozza a jegybank kamatcsökkentési mozgásterét, márpedig ez megdrágítja a vállalkozások számára a hiteleket, s hűti a gazdaságot, holott pont annak élénkítésére lenne szükség.
Goldman Sachs - Magyarország makro-alapmutatói jelentős mértékben javultak az elmúlt két évben: a 2006-ban elkezdett konszolidációs program révén az akkor már 10 százalék fölé tartó GDP-arányos államháztartási hiány az idén a célként kijelölt 4 százalékra, sőt valószínűleg kissé ez alá csökken. A külkereskedelmi mérleg nemrég többletbe fordult, a folyómérleg-hiány a már kezelhetőbb 5 százalékra süllyedt a GDP-hez mérve.
- A befektetők mindezek ellenére „magas béta”, vagyis nagyobb kockázatú kategóriába sorolják a magyar befektetési konstrukciókat, különösen a többi térségbeli gazdasággal összevetve. Ennek következtében a magyar piacot kockázatleépítési időszakokban rendre nagyobb eladási hullámok sújtják, mint a csehet vagy akár a lengyelt.
- A még mindig lappangó befektetői kételyek fő okai közé tartozik, hogy komoly aggályok állnak fenn a politikai stabilitással, különösen Gyurcsány Ferenc miniszterelnök pozíciójával kapcsolatban. Az okok közé tartozik emellett, hogy a magyar kormányoknak nagyon rossz a költségvetési előtörténete a mindenkori választásokat megelőző két évben, ami kételyeket ébreszt az alacsony államháztartási hiány tarthatósága iránt.
- Az eddig végrehajtott költségvetési szigorítás és szerkezeti reformok vezérlője Gyurcsány Ferenc, ezért ha esetleg saját pártja menesztené a kormányfőt, az piacmozdító hatású fejlemény lenne. Valamelyest ellentmondásos módon így a fenyegető piaci felfordulás az a tényező, amely erősíti a kormányfő pozícióját. Ez sem zárja ki azonban teljes mértékben Gyurcsány Ferenc elmozdítását, és ebből a szempontból a következő 12 hónap döntő lesz.
- A tavalyról becsült 5,7 százalékos államháztartási hiány után a ház azzal számol, hogy a deficit az idén valamivel akár 4 százalék alá is süllyedhet. A költségvetési helyzet drámai javulása arról győzte meg a kormányt, hogy van némi manőverezési tere a deficit növelése nélkül. A ház szerint is van mozgástér adócsökkentésre, jóllehet ez korlátozott. Nem számolunk azzal, hogy a kormány masszívan növelné a költségvetési hiányt a 2010-es választások előtt. Még ha lenne is ilyen szándék, a piac most már éberen figyel, a büntetés viszonylag gyorsan jönne, és ezt a kormány is tudja.

 

Gazdasági mutatók


Gazdasági mutatók

 

A GKI Gazdaságkutató Zrt. által készített felmérés szerint az üzleti szféra minden ágazatában és a fogyasztók körében is romlottak a várakozások. Valószínűleg a 2007-ben 8,1%-kal bővülő ipari termelésnek is köszönhető, hogy a gazdaság nem süllyedt tavaly recesszióba. Az államháztartási folyamatok egyenesen kedvezőbben alakultak januárban az előzetes terveknél: a kalkulált deficit helyett a kormányzati szektor 33 milliárd fölötti többletet halmozott fel. A Napi Gazdaság konszenzusa szerint 2008. januárban havi szinten 0,9 százalék, év/év alapon 7,1 százalék volt az infláció.

 

Mutató fajtája Adatok
Államháztartás egyenlege, Pénzügyminisztérium (2008. január)  - A 27,5 milliárd forintos deficit helyett a kormányzati szektor 33,8 milliárdos többletet halmozott fel, vagyis az egyenleg 61,3 milliárd forinttal jobb lett a várakozásoknál.
- A tb-alapok és az elkülönített állami pénzalapok esetében az eltérés minimális, a központi költségvetés esetében azonban a pozitívum 61,7 milliárd forint. Az államháztartás egészében a bevételek kisebb, a kiadások valamivel nagyobb mértékben maradtak el a várakozásoktól. A központi költségvetés kiadási oldala 57,2 milliárd forinttal lett kedvezőbb, a bevételek pedig 4,5 milliárdos többletet eredményeztek.
Előzetes adatok az ipari termelés változásáról, KSH (2007. december)  - Előzetes adatok alapján, 2007-ben az ipari termelés volumene 8,1%-kal volt magasabb, mint 2006-ban. 2007 decemberében az ipari termelés az előző év azonos időszakához viszonyítva 5,3%-kal nőtt, a munkanaphatástól megtisztított index megegyezik a kiigazítatlan index-szel. Az előző hónaphoz képest a szezonálisan és munkanap-tényezővel is kiigazított ipari termelési index decemberben 1,1%-kal emelkedett.
Külkereskedelmi termékforgalom, előzetes adatok, KSH (2007. január–december) - 2007-ben a kivitel értéke 17 138 milliárd, a behozatalé 17 250 milliárd forint volt. Az export értéke 10, az importé 6%-kal nőtt a 2006. évi szinthez képest. Euróban számolva a kivitel értéke 16, a behozatalé 12%-kal bővült. A külkereskedelmi mérleg hiánya 112 milliárd forint (444 millió euró) volt, 522 milliárd forinttal (1936 millió euróval) kevesebb az egy évvel korábbinál.
- 2007. decemberben – első becslés szerint – a kivitel értéke 1330 milliárd forintot, a behozatalé 1368 milliárd forintot ért el; ez az export esetében 6, az importban pedig 7%-os növekedést jelent az egy évvel korábbi szinthez képest. Euróban számítva mind a kivitel, mind a behozatal értéke 7%-kal haladja meg a tizenkét hónappal korábbi értéket. A külkereskedelmi mérleg decemberben 39 milliárd forint (148 millió euró) passzívumot mutatott, ami az egyenleg kismértékű, mintegy 6 milliárd forintos (20 millió eurós) romlását jelenti az előző év azonos hónapjához képest. A decemberi kivitel 73, a behozatal 65%-át az Európai Unió tagállamaival bonyolítottuk le.
GKI konjunktúraindex (2008. január) - Januárban kissé csökkent a GKI konjunktúra-index szezonális hatásoktól megtisztított értéke. Az üzleti szféra minden ágazatában és a fogyasztók körében is romlottak a várakozások Az ipari bizalmi index december után ismét csökkent, de nem érte el a 2007. októberi mélypontot. A gyengülés két fő összetevője az elmúlt időszak termelésének és a készletállományok alakulásának kedvezőtlen megítélése volt.
- A januári építőipari felmérés eredményei lényegében fél éve változatlan, összességében nagyon kedvezőtlen termelési helyzetre utalnak.
- A kereskedelmi bizalmi index értéke a decemberi átmeneti emelkedés után érezhetően visszaesett.
Határozottan nőtt az áremelési szándék mértéke és köre az iparban, az építőiparban valamint a kereskedelemben – részben az év eleji hagyományoknak megfelelően –, ugyanakkor a szolgáltató szektorban nem változott. A fogyasztók inflációs várakozása viszont december után januárban is enyhült.
- A magyar gazdaság kilátásainak megítélése az iparban és a szolgáltató szférában romlott, a kereskedelemben nem változott, az építőiparban javult. A fogyasztók véleménye decemberben jelentősen javult, majd januárban kissé még kedvezőbb lett (bár továbbra is a pesszimisták vannak nagy többségben).
- Januárban, ha minimális mértékben is, de ismét romlott a fogyasztói bizalmi index értéke. Tavaly a januári, több mint tíz éve nem tapasztalt mélyponthoz képest az év közepéig mérsékelten javult, majd ismét az év eleji szintjére romlott az index, amit decemberben jelentős emelkedés követett. Az idei év elején ugyan decemberhez képest kissé romlottak a lakosság saját pénzügyi helyzetére vonatkozó várakozásai, de sokkal kedvezőbbek az egy évvel korábbinál.

Sajtókapcsolat:
+36 20 665-0384
Telefon / Fax:
+36 1 430-6699 / +36 1 430-6695