16 hónap után nőhet a kamat

2008-02-19

A vizsgált hét gazdasági témáit a kedvezőtlen növekedési adat és a látótávolságba került kamatemelés dominálta. A jegybanknak az árfolyamsáv eltörlését is mérlegelnie kell, ami viszont konfliktust generálhat a kormánnyal. Bár elemzők készülnek rá, a Pénzügyminisztérium egyelőre nem változtat növekedési prognózisán, a miniszterelnök pedig bejelentette az Új Tulajdonosi Programot.


Monetáris politika 

A Monetáris Tanácsban 11 hónap után januárban érkezett először szavazat kamatemelésre, elemzők szerint februárban már többségbe is kerülhetnek a szigorításpártiak. Nem minden intézet tartja azonban optimális megoldásnak a kamatemelést, a találgatások a közvetlen piaci beavatkozásra, az árfolyamsáv-paritás eltolására, vagy akár a sáv eltörlésére is kiterjednek.

Nyilatkozó Nyilatkozat
Goldman Sachs - A GS keddi londoni elemzése szerint a forint újkeletű gyengülése miatt a ház módosítja eddigi kamatpálya-előrejelzését, és azt várja, hogy az MNB Monetáris Tanácsa már a február 25-ei ülésen fél százalékponttal 8 százalékra emeli alapkamatát.
- Az új Inflációs Jelentés jó eséllyel meghaladja a tervezett 3 százalékot, és a forintgyengülés miatt valószínűleg átbillenti a mérleget a pénzügypolitikai testületben.
- Mindezek alapján valószínűnek tűnik, hogy az MNB 3,8 százalékra, sőt akár 4 százalékig is emelheti a jövőre szóló inflációs prognózist, attól függően, hogy milyen mértékben veszi figyelembe a globális élelmiszerár-sokk hatását.
- A magyar jegybank most már saját hitelességéért aggódik, mivel 2009 lenne a harmadik olyan év egymás után, amelyben nem teljesül az inflációs cél.
- A hosszabb távú kamatkilátás így bizonytalanná vált. A GS a második félévre, fenntartásokkal, eddig 1,00 százalékpontos kamatcsökkentést szerepeltetett előrejelzéseiben, de ezt arra a feltételezésére építette, hogy a forint ingadozási sávját eltörlik.
A keddi elemzés szerint ez még mindig megtörténhet, sőt a forint gyengesége miatt a kormány is könnyebben belemehet a sáveltörlésbe.
JP Morgan - Valószínű, hogy az MNB kamatot fog emelni, ha a forint nem erősödik vissza "meggyőző módon" a 260-as euróárfolyam alá. Már ebben a hónapban lehetséges egy negyed százalékpontos kamatemelés, jóllehet "még" nem ez a ház alapeseti forgatókönyve.
- Ráadásul a ház azzal számol, hogy az általa várt euróövezeti lassulás a következő negyedévben visszafogja a magyar exportnövekedést is, ami részben semlegesíti a belső kereslet várható élénkülését.
- A JP Morgan előrejelzése szerint a magyarországi növekedés 2008 egészére kétszázalékos lesz, de ezt a prognózist "erősödő, lefelé ható kockázatok" terhelik. Mindeközben az infláció jó eséllyel még 2009 egészében is a cél felett marad.
- Ebben a "kedvezőtlen növekedési és inflációs elegyben" a Magyar Nemzeti Bank (MNB) dilemmája az, hogy kamatemeléssel támogassa-e meg a forintot, megvédve antiinflációs politikájának hitelességét gyenge növekedés közepette is, vagy lazítson a pénzügypolitikán, miközben növekszenek az inflációs kockázatok.
- Az elemzés szerint mindent egybevetve a kamatemelés az "optimálisnál rosszabb" megoldás lenne a jelenlegi környezetben; a ház a lehetséges egyéb eszközök között említi a forint árfolyamsávjának eltörlését.
Merrill Lynch - Ha szükségessé válna a további spekuláció elhárítása, az MNB-nek a kamatemelésen kívül egyéb intézkedések "arzenálja" áll bármikor rendelkezésére: ezek közé tartozik a közvetlen piaci beavatkozás, az árfolyamsáv-paritás eltolása, vagy akár a sáv eltörlése.



Gazdaságpolitikai vitatémák

 

 A hét legfontosabb gazdaságpolitikai témái
Költségvetés
Adócsökkentés
Gazdaság fehérítése
Új Tulajdonosi Program


A kedvezőtlen növekedési adat nyomán elemzők egy része módosította 2008-as előrejelzését, Veres János azonban továbbra is bízik a költségvetésben elfogadott kritériumok teljesíthetőségében. Varga Mihály nem volt ilyen optimista a Hírszerzőnek adott interjújában, amelyben tüneti kezelésnek nevezte a megszorításokat, gazdaságfejlesztési programot és euró bevezetési céldátumot sürgetett. A miniszterelnök évértékelő beszédében újra megerősítette, hogy kétszázmilliárd forintra tehető az adócsökkentés mozgástere, és meghirdette az Új Tulajdonosi Programot, amelynek részleteiről egyelőre kevés tudható.
 

Nyilatkozó / Nyilatkozat témája  Nyilatkozat
Gyurcsány Ferenc miniszterelnök / adócsökkentés, Új Tulajdonosi Program - A kormány tudatában van annak, hogy csökkenteni kell a munkabérre rakodó járulék- és adóterheket, annak érdekében, hogy könnyebb legyen a foglalkoztatás, hogy kevesebb akadály álljon a legális foglalkoztatás előtt. Elsődleges célunk tehát a munkahelyteremtő tehercsökkentés. Ennek határozottnak, de megfontoltnak kell lennie. Határozottnak az irányokat, és megfontoltnak a mérték tekintetében. Számításaink azt mutatják, hogy az egyensúlyi célok veszélyeztetése nélkül jövőre mintegy kettőszázmilliárd forinttal biztosan csökkenthető az adóterhelés. Ha kiderül, mint ezt néhány szakértő állítja, hogy ennél nagyobb mozgásterünk van, akkor a rendelkezésre álló további forrásokat is elsősorban tehercsökkentésre kívánjuk fordítani.
- A magyar állam tulajdonában több ezer milliárd forintnyi érték van. Azt javasoljuk, hogy a következő hónapokban indítandó Új Tulajdonosi Program keretében valamennyi magyar ember számára teremtsünk esélyt arra, hogy tulajdonos lehessen. Az Új Tulajdonosi Program lehetővé teszi, hogy állami cégekben pár ezer forint induló befizetéssel akár százezer forint értékű tulajdont vásárolhassanak az emberek, hogy családonként pár százezer, akár egy-két millió forintos tulajdon is összejöhessen. Azt javasoljuk, hogy a következő hetekben határozzuk meg az állam tulajdonában lévő azon vállalatok körét, amelyeknek jelentős tulajdonhányadát, nyílt vitában meghatározott, mindenki számára egyaránt érvényes ösztönzőkkel és kedvezményekkel felajánljuk valamennyi magyar, illetve huzamosabb ideje Magyarországon élő európai uniós polgárnak.
Varga Mihály, a Fidesz alelnöke / költségvetés, gazdasági növekedés - Költségvetési fegyelem kell. A megszorítás csak a tüneteket kezelte, a problémák gyökerét nem, s ezért joggal tarthatunk attól, hogy a ciklus második felére a gondok újratermelődnek. Az adó- és járulékemelések alapvetően rontották az ország versenyképességét, jelenleg az Európai Unióban Magyarországon a második legmagasabb az átlagbérre eső adó- és járulékterhelés. Az államháztartás kiadási oldalán kellene végre érdemi intézkedéseket hozni, költségeket lefaragni.
- Hiányoznak a gazdaságfejlesztési programok, amelyek a kis és közép vállalkozások fejlődését segítenék elő. Nincs euró bevezetési céldátum sem, amely a gazdaság szereplői számára viszonyítási pontot jelentene. A Fidesz-Magyar Polgári Szövetség az euró minél előbbi bevezetését pártolja. Piaci elemzők 2013-as, 2014-es csatlakozási céldátumot említenek, a főbb makrogazdasági folyamatokat látva én azt gondolom, ez már sokáig nem tartható. Gazdaságpolitikai fordulat nélkül a következő évtized második felére tolódhat a közös pénz bevezetése.
- Gazdasági növekedésünk két, két és fél százalék között alakul majd, ezzel hazánké a legrosszabb teljesítmény a velünk csatlakozott országok közül.
Veres János
pénzügyminiszter
/ gazdasági növekedés
- A Pénzügyminisztériumban folyamatosan figyelemmel kísérik a makrogazdasági adatokat és ha szükséges, változtatnak a prognózison, eddig azonban olyan adat nem vált ismertté, amely indokolttá tenné a 2008-as (2,8%-os növekedési) előrejelzések korrekcióját.
- Az állami szektor kibocsátásának alacsony mértéke, illetve a kormányzat fogyasztási és beruházási célú keresletének jelentős visszafogása tükröződik a tavalyi alacsony növekedési adatban, az üzleti szféra növekedése rendben van.
- Mivel az idén már nem lesz szükség az állami kereslet ilyen mértékű visszafogására, az üzleti szféra növekedési eredményei erőteljesebben hatnak majd a GDP adatra így teljesülhet a költségvetésben meghatározott 2,8%-os bővülés.
Pataky Péter,
a gazdaság kifehéredését vizsgáló háromfős bizottság tagja / gazdaság fehéredése
- A 2007-ben a kifehéredés következtében elszámolható nettó államháztartási többletbevétel mintegy 73-93 milliárd forintra tehető.
- A foglalkoztatottság, a bejelentett álláshelyek száma ugyan nem nőtt, ugyanakkor nőtt a legálisan kifizetett jövedelmek mennyisége, nem kis részben a dupla járulék hatásaként. Sok vállalkozás választotta a dupla járulék megfizetését, hogy elkerülje az adóellenőrzést.
- A további fehéredéshez, az újabb többletbevételekhez további intézkedések lennének szükségesek.
Ligeti Csák, a Központi Statisztikai Hivatal főosztályvezetője, a kifehéredést vizsgáló háromfős bizottság tagja /
a gazdaság fehéredése
- Nem tudni, hogy a feketegazdaságban már nem foglalkoztatott embereket képes lesz-e a szabályosan, fehéren működő gazdaság felszívni. A jelenség, a rejtett gazdaság eltűnése nyilvánvaló módon létezik, mérni azonban nehéz.
- Az 2007. év során történt fehéredésből származó személyi jövedelemadó és járulékok bevételi többletét a jelentés az 50 és a 76 milliárd forint közötti tartományban valószínűsíti. A fehérítés érdekében tett intézkedések többletköltsége mintegy 6,7 milliárd forint körül alakulhat.

 


Elemzői kommentárok

Elemzői kommentárok

A GKI továbbra is 3 százalékot meghaladó növekedést vár 2008-ra, az Erste viszont a 2,5 százalékos prognózisát is valószínűleg csökkenteni fogja, míg a Raiffeisen nem számít 2 százalékot meghaladó bővülésre. Az infláció tekintetében 6% körül szóródnak a várakozások.


Elemző Legfontosabb állítások
Karsai Gábor, a
GKI vezetője
 - Három százalékot meghaladó növekedés várható 2008-ra, de az első negyedév még nem lesz túl fényes az ipari konjunktúra fékeződése és a kiskereskedelem várható teljesítménye miatt.
- A második félévben viszont a beérkező uniós támogatások beindíthatják az építőipart, s hacsak nem lesz katasztrofális az időjárás, a mezőgazdaság is hozzáadhat a növekedéshez a tavalyi rossz termés után. Ellentétben a múlt évvel, a közszolgáltatások sem fogják rontani a GDP-t.
Nyeste Orsolya, az Erste Bank elemzője - A GDP-t illetően hangulatromboló, hogy a korábban mélypontnak tartott harmadik negyedévi, éves 0,9 százalékos bővülésnél is lassabb volt a növekedés év/év alapon az utolsó negyedévben. A negyedévről negyedévre jelzett 0,1 százalékos bővülés gyakorlatilag stagnálás.
- A piac felkészült a várakozásoknál gyengébb gazdasági teljesítményre, így várhatóan már nem okoz akkora sokkot, mint a megelőző negyedévi.
- Valószínű, hogy az Erste csökkenteni kényszerül idei, 2,5 százalékos GDP prognózisát.
- Az inflációt illetően lényegében a várt tételeknél következett be az átlagosnál nagyobb mértékű drágulás. Ide sorolhatók az élelmiszerek, a szolgáltatások, illetve - a jövedéki adó emelése miatt - az alkohol- és dohánytermékek. A dezinfláció szempontjából február még kedvezőtlenül alakulhat, de ezt követően megindul a lassú csökkenés.
- Éves átlagban 6 százalékos, decemberre 4,5 százalékos infláció prognosztizálható év/év alapon, úgy, hogy csak az év második felében csökken a mérték 6 százalék alá.
Ecostat - A kormányzati gazdaságelemző szerint júniusban a fogyasztói árak várhatóan 5,8 százalékkal lesznek magasabbak az egy évvel korábbinál, ugyanebben az időszakban a termelői árak szintje 4,5 százalékkal haladhatja meg az előző év azonos időszakit. Az Ecostat januári havi kiadványában áprilisra 25 bázispontos jegybanki kamatcsökkentést jelez.
Török Zoltán, a Raiffeisen elemzője - Még a Bokros csomag idején sem volt ennyire alacsony a GDP-bővülés, hiszen akkor a mélypontot az 1,5 százalék jelentette.
- Azokra a folyamatokra vezethető vissza, amelyek a múlt többi részét is jellemezték. Így komoly lassulást okozhat a visszaeső belső kereslet, a nem túl jó beruházási tevékenység, ráadásul az export javulási üteme is elkezdett mérséklődni. Ezek az összetevők eredményezhették azt, hogy végül az utolsó negyedév csupán 0,8 százalékot hozott.
- Idén a belső kereslet visszaesése már nem várható, a nettó export javulása is megtorpan majd, ezért 2008-ban sem lehet két százaléknál jobb eredményre számítani.
Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője - Az előző negyedévhez viszonyított további lassulás nem okozhat komolyabb meglepetést, tekintve, hogy az ipari termelés lassult, az építőipar zuhanása fokozódott, míg a lakossági kereslet területén sem lehetett fordulatra számítani a kiskereskedelmi adatok alapján. Így a szolgáltatások hozzáadott értéke az előző negyedévihez hasonlóan alakulhatott.
- A gazdaság gyorsulására idén sem lehet számítani: a külső konjunktúra lassulása a nettó exportot is visszafogja, miközben sem a fogyasztás, sem a beruházások területén nem várható fordulat. A közösségi szolgáltatások várhatóan kisebb mértékű szűkülése és egy esetlegesen közepes mezőgazdasági terméseredmény a bázishatások miatt okozhat statisztikailag magasabb növekedést.
- A magyar gazdaság ilyen szempontból továbbra is leszakadást mutat: a német GDP növekedése 1,6 százalék volt a negyedik negyedévben, míg 2,5 százalék 2007-ben. A szlovák növekedés a negyedik negyedévben 14,1, 2007 egészét véve pedig 10,3 százalékot tett ki.

 

Gazdasági mutatók


Gazdasági mutatók

 

A negyedik negyedéves növekedési adat alulmúlta a korábbi két negyedévet is, így az előzetes adatok szerint éves szinten 1,3 százalékra esett vissza a bővülés. A 7,1%-os januári inflációs adat egy hónappal korábbinál valamivel alacsonyabb szintje valószínűleg csak átmeneti, valódi pozitív fordulat nincs mögötte. Az ipari termelés 8,1 százalékos (lassuló) növekedése viszont nagyban hozzájárulhatott a 2007-es recesszió elkerüléséhez.

 

Mutató fajtája Adatok
GDP-növekedés,
KSH és Ecostat közös gyorsbecslés (2007. IV. negyedév, előzetes adat)
 - Magyarország bruttó hazai terméke 0,8%-kal, a naptári hatást figyelembe véve 0,7%-kal nőtt 2007 IV. negyedévében az előző év azonos időszakához viszonyítva. (Korlátozott információs bázisra épül, a becslés megbízhatóságának hibahatára 0,2 százalékpont.)
- A 2007. évi gazdasági növekedés mértéke 1,3% volt.
- A szezonális kiigazított adatok szerint az előző negyedévhez viszonyítva 0,1%-kal emelkedett a bruttó hazai termék.
Fogyasztói árak,
KSH (2008. január)
 - 2008. januárban az egyhavi átlagos fogyasztóiár-emelkedés 1,0% volt, 2007. januárhoz viszonyítva pedig 7,1%-kal növekedtek az árak.
- 1 hónap alatt - 2007. decemberhez viszonyítva - az élelmiszerek árai 1,9%-kal emelkedtek.
- Átlag feletti áremelkedés volt megfigyelhető a szeszes italok, dohányáruk, valamint a szolgáltatások (1,7-1,7%) esetében. Ez utóbbin belül a helyi tömegközlekedés díjtételei 10,0, a postai szolgáltatásoké 9,7, a szemétszállításé 5,2. A háztartási energia (0,1-0,1%) árai átlag alatt drágultak.
- 12 hónap alatt, 2007. januárhoz viszonyítva, az élelmiszerek árai az átlagosnál nagyobb mértékben, 12,6%-kal emelkedtek.
Mezőgazdasági árak,
KSH (2007. december)
- Az agrártermékek termelőiár-szintje 2007. decemberben 38,1%-kal haladta meg a 2006. decemberit. Ezen belül a növényi termékek árszínvonala 62,5%-kal, az élő állatok és állati termékeké 11,8%-kal növekedett.
- Az agrártermékek 2007. évi, az előző évhez viszonyított 22,2%-os termelőiárszint-növekedése a növényi termékek árszínvonalának 40,5%-os, illetve az élő állatok és állati termékek árainak 3,6%-os emelkedéséből adódott.
- 2007. decemberben az előző év azonos hónapjához viszonyítva a növényi termékek 62,5%-os árnövekedési üteme csak csekély mértékben maradt el az októberben mért 63,1%-os csúcsértéktől. Az ipari növények ára átlagosan 28,7%-kal nőtt, ebben döntő szerepet játszott az olajnövények 60,8%-os áremelkedése.
- 2007-ben a mezőgazdasági folyó termelő felhasználás árszínvonala 15,7%-kal növekedett 2006-hoz képest. Az agrárolló mutatója ebben az időszakban 107,0 % volt.
Ipar, KSH (2007) - 2007-ben az ipari termelés volumene 8,1%-kal volt magasabb, mint 2006-ban. 2007 decemberében az ipari termelés az előző év azonos időszakához viszonyítva 5,3%-kal nőtt. Az előző hónaphoz képest a szezonálisan és munkanaptényezővel is kiigazított ipari termelési index decemberben 0,9%-kal emelkedett.
- 2007-ben az ipari termelés 8,1%-os növekedési üteme kismértékben elmaradt az előző évi, 9,9%-os bővüléstől. Az ipari kibocsátásban a negyedik negyedévben a dinamika kissé mérséklődött.
- 2007-ben a villamosenergia-, gáz-, gőz- és vízellátás kibocsátása 3,7%-kal haladta meg az előző év szintjét, ennek több mint kétharmadát a villamosenergia-termelés, elosztás alágazat adja. Az ország villamosenergia-felhasználása 2,1%-kal emelkedett.
- 2007-ben az ipari export 16,2%-kal nőtt, a decemberi növekedés (11,3%) az éves átlag alatt alakult. A teljes ipari értékesítés 54%-a, a feldolgozóipari értékesítés 67%-a került exportra. A feldolgozóipari export 15,6%-kal volt magasabb, mint az előző évben (2006-ban 14,1%-os exportnövekedés volt).
- A feldolgozóipar belföldi értékesítése 2007-ben 3,1%-kal elmaradt az egy évvel korábbitól (2006-ban még 5%-os volumenbővülést regisztráltunk). Az ipar belföldi eladásai 2,7%-kal emelkedtek.

Sajtókapcsolat:
+36 20 665-0384
Telefon / Fax:
+36 1 430-6699 / +36 1 430-6695