Kizökkent vagy új pályára állt a Fidesz népszavazási kampánya?

2008-03-03

Miközben a Fidesz népszavazási kampányában látványos intenzitásváltás figyelhető meg, a legnagyobb ellenzéki párt kommunikációjának tematikája is átrendeződött az elmúlt héten. Orbán Viktor és a Fidesz több szempontból is ellentmondásos reakciókkal szállt vitába a Gyurcsány Ferenc évindító beszéde óta tett kormányzati bejelentésekkel. Az Új Tulajdonosi Program, a Déli Áramlat, az adó- és járulékcsökkentés, illetve a foglalkoztatással kapcsolatos segélyek az utolsó előtti pillanatban árasztották el a népszavazási kampányt.

Az előzetes bejelentéseknek megfelelően Orbán Viktor országjárása határozza meg leginkább a Fidesz népszavazási kampányának utolsó szakaszát. Több olyan esemény is volt az elmúlt időszakban, ahol nem pusztán Orbán Viktor kampányrendezvényére került sor, hanem egy-egy olyan bejelentésre is, ami lendített egyet a fokozódó intenzitású kommunikáción. A volt egészségügyi miniszterek veszprémi "találkozóján" megjelenő volt szocialista tárcavezető, Rácz Jenő, majd ennél is nagyobb visszhangot keltve Orbán Viktor losonci, a "puccs" kifejezésnek új értelmet adó megszólalása voltak az ellenzéki kampány legutóbbi látványos elemei. Utóbbi ügy azonban már nem csupán a népszavazási kampányról szólt, hanem részben az Oroszországgal kötött gázvezeték-szerződésről is, amely azonban csak egy volt az elmúlt hét olyan eseményei közül, amelyek némiképp háttérbe szorították a referendum témáit.

Önpuccs?

A Déli Áramlatról szóló szerződés ügye nem csupán abban az értelemben vitatéma a pártok között, hogy az milyen módon hat Magyarország gázellátására, vagy hogy az orosz gázvezeték milyen hatást gyakorol az Európai Unió által szorgalmazott Nabucco vezetékre. Már az sem egyértelmű - és valójában ezen a ponton van vita a Fidesz és a kormány között -, hogy gazdasági vagy külpolitikai kérdésről van-e szó. Az ellenzék számára az utóbbi, a kormány szempontjából viszont az előbbi tényező jelenti a vita kiindulópontját. Amikor tehát Orbán Viktor arról "tájékoztatja" hallgatóságát, hogy "Magyarországon éppen puccs van", és "a magyar kormány puccsot hajt végre a magyar parlament ellen, a magyar kormány puccsot hajt végre a saját népe ellen", akkor az energiaügyet a "provinciális kormányzatokkal" összekapcsolva nem csupán a népszavazási kampányban fogalmaz meg üzenetet, hanem folytatja azt a kommunikációt, amely a Fidesz uniós és főként tengerentúli elismertségét hivatott növelni.

A puccsról szóló bejelentés azonban a népszavazási kampányra is hatással van, akár törekedett Orbán Viktor erre, akár nem. Ha egyéb tényezők nem, az MSZP reakciója összekapcsolta a kijelentést a népszavazási kampánnyal annak érdekében, hogy emlékeztesse a választókat: Orbán Viktor korábban megfogalmazott célja a kormány távozásra kényszerítése volt a sikeres népszavazás után. A puccs kifejezés használata - még akkor is, ha eredetileg a gázvezeték ügyére vonatkozott - így könnyen visszaterelheti a Fidesz népszavazási kampányát ahhoz a kérdéshez, amitől a párt egyébként Orbán Viktor évértékelő beszéde óta nagyon látványosan távolodni kíván: mi lesz a következménye a párt szempontjából sikeres népszavazásnak. Ebből a szempontból a Fidesz a legutóbbi szakaszban éppúgy tétcsökkentő kommunikációt folytat, ahogyan a kormányfő és az MSZP. De amíg a szocialisták számára az a fontos, hogy magának a népszavazásnak a jelentőségét csökkentsék, felkészítve egyúttal a tagságot és a szimpatizánsokat is a vereségre, addig a Fidesz célja a túlzott elvárások csökkentése, az, hogy a győzelem semmilyen módon ne legyen vereségként beállítható, "még" abban az esetben sem, ha a Gyurcsány-kormány esetleg nem kényszerülne távozásra. Orbán Viktor helyzetértékelése arról, hogy mi zajlik Magyarországon a gázvezetékkel kapcsolatban, akár a kampánnyal szemben elkövetett önpuccsként is értelmezhető.

Felmerül ugyanakkor annak lehetősége is, hogy Orbán Viktor kifejezetten számolt nyilatkozatának ilyen hatásával, és célja éppen az volt, hogy a népszavazást övező politikai helyzet konfliktusosságát növelje, például azoknak a szavazóknak a megszólítása érdekében, akik a népszavazást kevésnek tartják a Gyurcsány-kormánnyal szembeni hatékony fellépéshez. Ugyanakkor amellett, hogy a Fidesz a kampány utolsó időszakában egyre inkább koncentrál saját táborának mozgósítására, Orbán Viktor alapvetően továbbra is középre beszél. Erről tanúskodnak a Fidesz-elnök televíziós gyemekműsorban történő szerepeltetése, amelynek egyértelműen az az üzenete, hogy Orbán Viktortól nem kell félni.

A Fidesz lehetőséget ad Gyurcsány Ferencnek 

Gyurcsány Ferenc parlamenti beszédével a kormányfő olyan kampányt indított, amely leginkább a 2005-ös 100 lépés programjának kommunikációjához hasonló. Az egymásra épülő bejelentések és egymásból következő szakpolitikai tervek ugyanakkor szakpolitikai és tartalmi szempontból a Fidesz felé is nyitást jelentenek. Egyrészről a foglalkoztatási program (a munkateszt bevezetésének terve, a munkára ösztönzés kiindulópontja) leginkább az 1998 és 2002 közötti kormányzati ciklus munkaügyi programjaira emlékeztet, nem pedig a rendszerváltás óta hivatalban lévő baloldali kormányokéra. Miután ez a program még nem épült be a kormány "hivatalos" szakpolitikái közé, feltehető, hogy a baloldali politikusok, valamint a nagyobb hangsúlyt kapott közmunkák miatt az érintett önkormányzatok reakcióinak teszteléséről van szó. Ilyen módon a program legnagyobb kockázata az, hogy éppen azok nyilatkoznak majd vele szemben, akiknek részvételére pedig a kormánynak a legnagyobb szüksége van.

A kiszivárgott foglalkoztatási és segélyezési programnak azonban - pártpolitikai és stratégiai szempontból - a Fideszhez való már említett közelség a legfontosabb jellemzője, ugyanis ez volt az, ami befolyásolta az ellenzéki párt népszavazási kampányának nyilvánosságbeli megjelenését. Ebből a szempontból azonban a foglalkoztatási tervek elválaszthatatlanok az ezt követően, egy előadás keretében bevezetett adó- és járulékcsökkentési tervektől.

Ahogyan később a gázvezeték témája, úgy az adó- és járulékcsökkenéssel kapcsolatos miniszterelnöki bejelentés is némiképp letérítette pályájáról a Fidesz népszavazási kampányát. A Fidesz jól láthatóan inkább csírájában kísérelte meg elfojtani a kibontakozó miniszterelnöki kampányt - még a népszavazási kampány rovására is - mintsem hogy hagyta volna, hogy Gyurcsány Ferenc megalapozhasson egy olyan kommunikációt, amely a referendumot követően kitörést jelenthet számára az esetleges vereség mellett is.

Az eddig eltelt szakaszban a Fidesz azonban meglehetősen ellentmondásos stratégiát követett, amikor reagálni igyekezett az Új Tulajdonosi Programtól kezdve bejelentett kormányzati programokra. A Fidesz szerint Gyurcsány Ferenc egyszerűen plagizált, amikor szigorúbb feltételekhez kötötte a munkanélküli segélyek kifizetését, valamint bejelentette, hogy a lehetséges közteher-csökkentési alternatívák közül a járulékcsökkentést preferálja. (Gyurcsány Ferenc ugyanakkor az MTA-n tartott előadásában igyekezett kivédeni azt, hogy most a Fidesz korábbi javaslataira adott elutasító reakcióival szembesítsék: a járulékcsökkentés szélesebb gazdaságpolitikai programba burkolva jelent meg.)

Azzal, hogy a Fidesz részben elismerte a bejelentett programok potenciális sikerességét, de legalábbis pozitív törekvéseit, nem pusztán azt a hibát követte el, hogy néhány napra engedte háttérbe szorítani a népszavazás ügyét. Mint látható volt, ennek is meglehet a saját stratégiai célja. Az igazi váltást azonban az jelenti, hogy a Fidesz "megengedte", hogy Gyurcsány Ferenc olyan miniszterelnök legyen, aki olyan pozícióban van, amelyből legitim módon fogalmazhat meg programokat. Így már nem az a kérdés, hogy mi következik Gyurcsány Ferenc miniszterelnöksége után, hogyan lehetséges annak véget vetni, hanem az, hogy a bejelentett programok működhetnek-e, képesek-e stabilizálni a kormányfő pozícióját.

Tétcsökkentés mindenhol

A fordulat összességében értelmezhető a Fidesz népszavazási kampányán belül is. Attól kezdve, hogy Orbán Viktor a részvételtől tette függővé a népszavazás lehetséges következményeit, és a párt kommunikációjában távolodott a népszavazás és a kormánybuktatás azonosításától, a Fidesz éppúgy tétcsökkentő kommunikációba kezdett, ahogyan a kormányoldal. Miközben a kormányoldal, és különösen a miniszterelnök és a szocialisták arról beszélnek, hogy a népszavazás már megbukott, mivel nem vezet kormányváltáshoz, a Fidesz kommunikációja ismét kettévált. Már nem Orbán Viktor beszél a népszavazás lehetséges következményeiről, amivel előre is védi magát abban az értelmezési küzdelemben, ami március 9-én kezdődik majd a politika erők között. Sok szempontból úgy tűnik tehát, hogy a nyilvánvaló látszat ellenére a pártok már mind túlléptek a népszavazáson, hogy az azt követő időszakban stabilizálhassák saját pozícióikat.

Sajtókapcsolat:
+36 20 665-0384
Telefon / Fax:
+36 1 430-6699 / +36 1 430-6695