Középpontban az adócsökkentés

2008-03-04

Az elemzők egy hét távlatából már közel sem látják annyira egyértelműen pozitív döntésnek az árfolyamsáv eltörlését, a közeljövőben mindenki kamatemelésre számít. A miniszterelnök javaslataival sikeresen emelt alternatív témákat a politikai napirendre, az adócsökkentés kapcsán korábban eljátszott szavahihetőségét azonban csak nehezen szerezheti vissza. Szakértők szerint kormányfő által felvázolt adójavaslatok közül a járulékcsökkentés fog megvalósulni, melynek valódi gazdasági hatása kérdéses, ráadásul tovább torzíthatja a magyar adórendszert.


Monetáris politika 

A Monetáris Tanács múltheti meglepő döntése után - eltörölték az árfolyamsávot és változatlanul hagyták a kamatot - ezen a héten jutott idő a következmények részletesebb elemzésére, így a korábbi egyértelmű pozitív fogadtatás is árnyalódott. A legtöbb elemző szerint a múlt hétfői határozattal csupán a kamatemelés időpontját lehetett eltolni, de arra mindenféleképpen szükség lesz. Erre utal az is, hogy inflációs jelentésében a jegybank is emelte idei és jövő évi prognózisát. A forint ugyan erősödött a bejelentés óta, de hosszútávon várhatóan visszatér a korábbi magas szintre. Ráadásul az árfolyamsáv eltörlés egyértelmű jelzés arra vonatkozóan, hogy a kormány nem kívánja 2012-ben bevezetni az eurót, ami bizonyos szempontból hasznos, hiszen addig a fiskális és a monetáris politika is az égetőbb problémákra koncentrálhat.

Nyilatkozó Nyilatkozat
Kovács Mihály András, a jegybank közgazdasági elemzésekért felelős helyettes vezetője -A költségvetési kiigazító csomag negatív konjunkturális hatása elhúzódni látszik, ugyanakkor a külső piacok még mindig dinamikus bővülést mutatnak. A belső kereslet továbbra sem mutatja a konszolidálódás jeleit, a lakossági bizalom történelmi mélypont közelében van és a beruházások sem növekedtek érdemben, főként ha a gumiipar egyszeri hatását kiszűrjük.
Csermely Ágnes, a jegybank közgazdasági elemzésekért felelős vezetője -A reálgazdaság szempontjából kedvezőtlen fejlemény, hogy a vállalatok a romló profitalakuláshoz az alkalmazotti létszámmal is kénytelenek alkalmazkodni. Ez azonban szabad kapacitások kialakulásához vezet, ez pedig a későbbi dezinflációban lehet segítségére a monetáris politikának. Ezzel összefüggésben a potenciális GDP-re vonatkozó becslések is változtak, amelyeket májusban publikál majd az MNB.
Barclays Capital -A sáveltörlés nem változtat a ház azon előrejelzésén, hogy a forint - a kezdeti, és a még várható további "átmeneti" erősödés után - 1-3 havi távlatban megmarad a 265-ös árfolyamszint környékén, mivel a forint gyengeségét okozó alaptényezők - a gyenge gazdasági növekedés és a lanyha globális kockázatvállalási hajlam - változatlanul fennállnak.
-Jóllehet a sáveltörlés valós célja nyilván a forint erősítése volt, a kockázatok inkább a még további gyengülés felé mutatnak, éppen azért, mert a Monetáris Tanács (a sáv felszámolásával) jelezte azon hajlandóságát, hogy kissé leveszi a kezét az árfolyamról.
-A Monetáris Tanács valószínűleg követi a szomszédok példáját abban, hogy az árfolyamgyengülést önmagában költségsokknak tekinti, és csak akkor reagál, ha bizonyítékokat lát az e sokkból eredő másodlagos inflációs hatásokra.
-Még legalább hat év, mire Magyarország csatlakozhat az euróövezethez.
Fitch Ratings -Az árfolyam-lebegtetés bevezetése még meg is erősíti a Fitch azon nézetét, hogy nem valószínű Magyarország 2014 előtti eurócsatlakozása, azzal együtt sem, hogy a konvergencia-program legutóbbi változata akár 2012-re is megteremtheti a feltételeket. Nem sok értelme lenne ugyanis az ERM-II.-vel, vagyis az euróövezet előtti átváltási mechanizmussal gyakorlatilag azonos rendszer feladásának, ha a magyar hatóságok 2012-re terveznék az euróövezeti csatlakozást, ez ugyanis azt jelentené, hogy 2009 első felében be kellene lépni az ERM-II.-be.
Merrill Lynch -A piacnak nem sikerült beleszorítania az MNB-t egy kamatemelésbe, bizonyos értelemben az MNB szorította sarokba a piacot azzal az „értelmes” döntéssel, hogy változatlanul hagyta a kamatot, és törölte a forintsávot.
-az árfolyamsáv eltörléséről szóló döntés meghozatala pozitív szerkezeti jellegű pénzügypolitikai váltás, amelynek célja az euró/forintárfolyam-kamatszint korreláció megtörése vagy gyengítése, és az ebből eredő spekuláció visszaszorítása.
-Jóllehet a forintárfolyam és a kamatpolitika közötti kapcsolat teljes elvágása valószínűtlen – mint ahogy minden nyitott gazdaságban az –, az MNB mégis azt az erőteljes üzenetet küldte a piacnak, hogy ezentúl óvatosabban reagál az euró/forint-piaci dinamikákra
-Az MNB következő lépése kamatcsökkentés lesz, amint a piac stabilizálódik és a dezinfláció folytatódik; ennek legvalószínűbb időpontja a harmadik negyedév.
-2008 végére 6,75 százalékra süllyed a magyar jegybanki alapkamat.
Dresdner Kleinwort -Az MNB új inflációs jelentése, amely határozottan fölfelé módosította az idei és a jövő évi átlagos inflációra szóló jóslatokat, „erőteljes jelzés” arra, hogy a Monetáris Tanács rövid távon emelni fogja a kamatot. A közeljövőben fél százalékpontos kamatemelés várható, de a globális környezet bizonytalanságai miatt megvan a lehetősége ennél nagyobb szigorításnak is.
Standard & Poor’s -Dicséretes döntés volt a forint ingadozási sávjának felszámolása, mert ez jó eséllyel növeli a pénzügypolitika rugalmasságát, azáltal, hogy megszünteti az inflációkövetés és az árfolyampolitika közötti potenciális ellentmondást.
-Ez idő szerint azonban valószínűtlen az olyan jelentős mértékű forinterősödés, amely elősegíthetné a makacsul magas infláció enyhítését.
Financial Times -A forint ingadozási sávjának felszámolása a korai eurócsatlakozási törekvés vereségének elismerése, Budapest azonban helyesen járt el annak elfogadásával, hogy Magyarország nem jár élen az euró felé vezető úton
-A magyar kormánynak komoly gazdasági gyengeségeket kell orvosolnia, mielőtt olyan szépészeti ügyekre összpontosítana, mint az eurócsatlakozási dátumok. A magyar gazdasági növekedés a leggyengébb az EU-ban, és ezt magas infláció kíséri. Ennél is rosszabb azonban, hogy jóllehet az ikerdeficit csökken, a magyar gazdaságra túlméretezett közszféra nehezedik, amely a GDP-nek mintegy a felét lenyeli.



Gazdaságpolitikai vitatémák

Gazdaságpolitikai vitatémák

 

 A hét legfontosabb gazdaságpolitikai témái
Adócsökkentés
Déli Áramlat
Munkanélküliség
Új Tulajdonosi Program


Gyurcsány Ferenc pártpolitikai célját már biztosan elérte az Új Tulajdonosi Program és az adócsökkentés bejelentésével, hiszen alternatív témát tudott felmutatni a népszavazási kampány hajrájában. Ráadásul mindkét program kapcsán széles társadalmi és szakmai egyeztetést kíván végrehajtani, amivel a második ciklusból eddig eltelt két év egyik legfontosabb kritikájára próbál reagálni: bizonyítani akarja, hogy kész meghallgatni mások véleményét is, majd kompromisszumos döntést hozni. Azonban a kormány az adócsökkentés kapcsán súlyos terhet cipel, hiszen a 2005-ben bejelentett, majd egy év múlva eltörölt ötéves adócsökkentési terv a kabinet "hazugságainak"  egyik szimbóluma lett, így az ellenzék könnyen ellentámadásba tudott lendülni. A Déli Áramlatról szerződés aláírása kapcsán az a régóta húzódó vita élénkült fel, melyben a Fidesz a túlzott orosz befolyás veszélyeit hangoztatja, míg a kormány pusztán szakmai kérdésként próbálja kezelni a problémát. 
 

Nyilatkozó / Nyilatkozat témája  Nyilatkozat

Gyurcsány Ferenc miniszterelnök/Új tulajdonosi program

- Magyar Villamos Művek, a Szerencsejáték, a Magyar Posta és az Állami Autópálya-kezelő benne lehet az új tulajdonosi programban.
-A tervek szerint egy ember legfeljebb egymillió forintnyi részvényt jegyezhetne, 10–15 százalékos kedvezménnyel. Jegyzéskor a teljes összeg 5 százakét, 40 ezer forintot kellene befizetni

Gyurcsány Ferenc miniszterelnök/Déli Áramlat

-A csütörtökön aláírni tervezett orosz-magyar megállapodással szemben csak a magyar ellenzéknek van, Washingtonnak és Brüsszelnek nincs kifogása.
-A Déli Áramlat évente több tízmilliárd forintot hozhat Magyarországnak, de ennél is fontosabb szempont az gázellátás biztonságának kérdése.

Tukacs István, az MSZP országgyűlési képviselője
/adócsökkentés

-Négy nagy régióban a kamarák, a vállalkozások, az önkormányzatok, az érdekképviseletek és a civil szervezetek képviselőivel konzultálunk a Gyurcsány Ferenc kormányfő által ismertetett három javaslatról, amelyek közül az MSZP a járulékközpontú adóváltozást támogatja.
-Az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium közzé fogja tenni azt a programot, ami a mikro- és kisvállalkozások számára hatmillió forint értékben nyújt segítséget, vissza nem térítendő támogatás formájában.

Veress János pénzügyminiszter
/konvergencia-program

-Az Európai Unió Bizottsága elismerte a Magyarország gazdasági egyensúlyának javítására tett erőfeszítéseit. A szigorú költségvetési politikát folytatni kell.
-A testület azonban 2009-re az előirányzott 3,2 százalékos GDP-arányos hiánycélnál alacsonyabb mértékű deficit tervezését tartja kívánatosnak. A bizottság ugyanis úgy véli, hogy a várható kockázatok esetleges hiánynövelő hatásait a jelenleginél szigorúbb hiánycél meghatározásával lehetne ellensúlyozni.
-A globális pénzügyi válság nem veszélyezteti az tervezett hiány megvalósulását, annak ugyanis egyensúlyt javító és rontó hatásai nagyjából kiegyenlítik egymást.
Kóka János, az SZDSZ elnöke/adócsökkentés -Az SZDSZ ugyanakkor elveti a célzott adócsökkentés gondolatát, helyette „mindenkire érvényesen csökkenő adóterhekben”, óvatos járulékcsökkentésben, az adórendszer markáns egyszerűsítésében és a különadó megszüntetésében gondolkodik.
- Az SZDSZ szerint először a mozgásteret kell rögzíteni, majd létre kell hozni az adóreformalapot, ebbe a költségvetési többletet és az állami kiadásokból származó megtakarításokat helyeznénk, és kizárólag adó- és deficitcsökkentésre fordítanánk.

Bernáth Ildikó Fideszes országgyűlési képviselő

/Munkanélküliség

-A Gyurcsány-kormány gazdaságpolitikájának teljes csődjét bizonyítja a Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb jelentése, amely a munkanélküliek számának rohamos emelkedéséről számol be.A munkanélküliségi ráta ugyanis áttörte a 8 százalékot, amely már egy évtizede nem érte el ezt a határt. A KSH adatai szerint most 67 ezerrel kevesebb embernek van munkája, mint egy évvel ezelőtt. A gazdasági növekedés leállása, a magas adóterhekkel sújtott kis és közepes vállalkozások működésének ellehetetlenítése következtében rohamosan csökken a munkahelyek száma, amely tovább mélyíti a szociális válságot.
Mádi László, a Fidesz országgyűlési képviselője/adóreform -Az elmúlt években az MSZP-SZDSZ-kormány sokszor beszélt adócsökkentésről, de az eredmény mindig adóemelés és új adófajták bevezetése lett, és az emberek azt vették észre, hogy egyre nehezebben élnek.
-2005-ben Gyurcsány Ferenc egy ötéves adócsökkentési programot jelentett be a parlamentben, amit nem sokkal később az Országgyűlés törvénybe is foglalt. Ám ez a program csak néhány hónapot élt, majd a bejelentettekkel ellentétben a választások után növekedtek az adók, emelkedett a munkavállalókat terhelő járulék. Ha a kormánypárti politikusok az adókról beszélnek, a magyar emberek már azt sem hiszik el nekik, amit kérdeznek.

 


Elemzői kommentárok

Elemzői kommentárok

Az elmúlt héten a szakértők leginkább a miniszterelnök adócsökkentési terveivel foglalkoztak: abban megegyezés volt köztük, hogy vélhetően a járulékcsökkentési javaslat fog megvalósulni, azonban ennek valódi hatásában a legtöbben kételkedtek. A kormány a terv szerint csak tíz foglalkoztatottig vezetné be a csökkentést, ezt viszont elemzők a cégek feldarabolását eredményezheti. További problémát jelenthet, hogy a javaslat elvileg az alacsony bérűeknek kedvezni, miközben a magyar adórendszer legnagyobb problémája az átlag és a fölötti keresetűek kiemelkedően magas adóterhe, ami adóelkerülésre sarkall.


Elemző Legfontosabb állítások
Erdős Gabriella, a PWC tanácsadó cég 
adópartnere
-Első a járulékcsökkentés, második a személyi jövedelemadó (szja) lefaragása, harmadik a szuperbruttósítás – egyelőre így alakul a Gyurcsány Ferenc kormányfő által múlt kedden bemutatott javaslatok helyezése a megvalósulás esélye szerint. Igaz, már a miniszterelnök beszédéből is érezni lehetett, hogy a kabinet az első változat mellett teszi le a voksát. Tény, hogy az eredeti célkitűzést, az élőmunkateher csökkentését a három elképzelés közül a járulékra összpontosító csomag képviseli a legerősebben.
-Még e módosításoknak is kérdéses a versenyélénkítő hatása, hiszen a kormány csak a kicsi, tíz vagy húsz főnél kevesebbet foglalkoztató vállalkozások esetében érvényesítene könnyítéseket. Ha azonban van rá fedezet, a jövőben a kedvezményes járulékokat a nagyobb cégekre is ki lehetne terjeszteni.
Kupa Mihály volt pénzügyminiszter -A szuperbruttósítás egyrészt nagyon drága lenne, másrészt a társadalmi felelősségvállalás szempontjából nem szerencsés, ha az adó- és járulékfizetés kötelezettségének minden felelőssége ráhárulna a munkavállalóra. Mem lehetne ellenőrizni, hogy a munkáltatók valóban végrehajtanák-e a javaslatot. Harmadrészt ezzel a javaslattal érdemes megvárni a 2009-es évet, amikorra tisztázódna az egészségügyi és nyugdíjrendszer finanszírozásának működése.
Oszkó Péter, a Deloitte elnök-vezérigazgatója -A három csomag valójában két alapkoncepciót takar. A szuperbruttósítás pakkja és az szja-központú csomag a foglalkoztatottak szélesebb körét, de azon belül is leginkább az átlagjövedelemet, illetve afelett keresőket hozza kedvezőbb helyzetbe, míg a célzott járulékcsökkentés csomagja látszólag az alacsony jövedelműeknek, valójában inkább a mikro- és kisvállalkozásoknak kedveskedne. Ez az összehasonlítás azonban elfedi azt a problémát, ami miatt igazából ténylegesen szükséges az adórendszer átalakítása, hiszen nem sok szó hangzott el arról, hogy az egyes csomagok hogyan befolyásolják, kezelik a fekete- és szürkegazdaságot.
Vámosi-Nagy Szabolcs, az Ernst & Young adószakértője -A csökkentett mértékű járulék alkalmazotti létszámhoz kötése (ami az egyik csomagnak a központi eleme) azzal a veszéllyel fenyeget, hogy a közepes méretű cégek kisebb vállalkozásokra osztódnak, hogy így maximalizálják a teherkönnyítést maguk számára.
-Vita tárgyát kell, hogy képezze, indokolt-e az, amit a kormány által vélhetően preferált alapkoncepció képvisel, nevezetesen, hogy tovább növeljük az eddig is hatalmas különbséget az alacsonyabb és a magasabb jövedelműek adóterhelése között, ezáltal is serkentve a magasabb jövedelmek eltitkolását.
Csaba László 
közgazdász
-Az adócsökkentés egy üzenet. Demokráciákban fontos, hogy a kormányzat mit üzen a különböző választói csoportoknak. Hogy nemzetgazdasági hatása mi lesz, nem lehet megmondani.
-A közterhek rendszere továbbra is meglehetősen áttekinthetetlen
GKI Gazdaságkutató -Bár az első félévi, de különösen a negyedévi növekedés még minimális lesz, a magyar gazdaság idén kijön a 2007. évi gödörből
-Az iparban a romló európai konjunktúra alapján egyelőre a tavalyi utolsó hónapok 5-6 százalékos növekedéséhez hasonló dinamika feltételezhető, a belföldi, főleg beruházási kereslet növekedése csak részben tudja ellensúlyozni az exportlehetőségek beszűkülését. Így is az ipari export marad a gazdasági fejlődés fő húzóereje.
-A kivitel marad a gazdaság egyik húzóereje, lendülete azonban a romló európai konjunktúra és a tavalyi rossz mezőgazdasági termés miatt lassul.
-Az infláció 2007 utolsó hónapjaiban gyorsult, főleg az emelkedő világpiaci energia-, nyersanyag- és élelmiszerárak következtében, amit a rossz hazai agrártermés csak fokozott. Idén ezek a tendenciák továbbra is érvényesülnek, de a költségvetési konszolidációs lépések egyszeri áremelő hatása már nem jelentkezik. Ennek következtében az infláció a 2007. év végi 7,4 százalékról 2008 elején csak lassan csökken – januárban 7,1 százalék volt –, éves átlagban 6 százalék körül lesz, de a decemberi mérték már 4,5 százalék körül lehet.
-A jövedelmek növekedése 2008-ban nominálisan kissé lassul. A bruttó keresetek a versenyszférában 8 százalékkal, a költségvetési szektorban mintegy 7 százalékkal emelkednek. Így a reálbér a gazdaság egészében kb. 0,5-1 százalékkal emelkedik, de ezen belül a költségvetési szektorban lényegében stagnál.
Trippon Mariann , a CIB Bank elemzője -A ipar belföldi értékesítési árainak jelentős emelkedése az olaj és az árutőzsdei termékek jelentős világpiaci drágulásával és a forint gyengülésével magyarázható.
-A globális tényezők az ipari termelő árak további emelkedését hozhatják, de a gyenge belföldi kereslet mérsékelheti az árnyomást.
Ambrus Gábor , a 4 Cast londoni elemzője -Elsősorban az élelmiszer- és olajárak drágulása áll az ipari árak megugrásának hátterében, de a villamos energia drágulása és a gyenge forint is kedvezőtlenül hatott.
Chikán Attila, a Corvinus Egyetem professzora -A kutatások szerint Magyarországon a vállalatvezetők az adószabályozás minőségét tekintik a legkomolyabb gondnak, ezután az adómértékek, a gazdaságpolitika stabilitása, valamint a túlburjánzó kormányzati bürokrácia következnek.
-A cégek szerint Magyarországon kedvezőtlen a gazdasági környezet, növekvő az agresszív vállalatok aránya, a vezetők ugyanakkor alig vállalnak kockázatokat. A hazai vállalkozások az innováció és a termelékenység terén is lemaradásban vannak
-Hazánk egyszerre része a globális versenynek, valamint egy olyan, homogén ország csoportnak, amelynek nincs világos és tartós versenyelőnye. Magyarország azonban a térségen belül is pozíciót veszít, és ennek oka részben a hibás gazdaságpolitikában keresendő
Német Dávid, az ING bankház elemzője -A kedvezőtlen munkanélküliségi trend egyik oka, hogy a 2006-ban kezdett kiigazító csomag részeként 115 ezer fővel csökkent az állami szférában dolgozók száma. Várhatóan még néhány hónapig tovább nő a munkanélküliség. A külső konjunktúrától, a beruházások alakulásától és a magánszféra kapacitásától is függ, hogy mikor áll meg ez a folyamat, de a legjobb lenne egy drasztikus járulékcsökkentés.

 

Gazdasági mutatók


Gazdasági mutatók

 

Két kedvezőtlen gazdasági adat is napvilágot látott az elmúlt héten: a munkanélküliségi ráta tízéves rekordot döntött meg, az ipari termelői árak pedig januárban 3 százalékkal nőttek a decemberihez képest. Az első leginkább a költségvetési szektorban lezajlott leépítéseknek köszönhető, míg utóbbiért az olaj világpiaci árának emelkedése valamint a forint gyengülése okolható. A beruházások ugyanakkor az előzetesnél vártan jobban alakultak decemberben, ennek következtében még az éves adat is pozitívba fordult.

 

Mutató fajtája Adatok
Munkanélküliség, KSH -A friss adatok szerint 8.1 százalékon áll a munkanélküliségi ráta, ennél magasabban utoljára 1998 elején járt a mutató.
-Egy év alatt 0.7 százalékponttal emelkedett a ráta, ez 25 ezer fővel több állástalant jelent. A jelenség mögött elsősorban a költségvetési szféra állományszűkülése áll: itt egy év alatt csaknem 50 ezres leépítés zajlott le.
-A foglalkoztatottság a mintavételes eljárás szerint egy év alatt 66 ezer fővel csökkent, ez hároméves mélypontot jelent.
Ipari termelői árak, KSH -Az ipari termelői árak az idén januárban az előző havihoz mérten 3 százalékkal, a 2007 januári szinthez képest 4,3 százalékkal emelkedtek.
-Az ipar belföldi értékesítési árai egy hónap alatt 5 százalékkal, éves bázison 10,8 százalékkal nőttek. Az exportértékesítés termelői árai az előző havit 1,5 százalékkal haladták meg, míg az egy évvel korábbi szinttől 0,5 százalékkal elmaradtak.
-Az idén januárban az ipar belföldi értékesítési árainak előző hónaphoz viszonyított magas növekedési üteme mögött döntő mértékben a belföldi értékesítésben közel egyharmados súlyarányt képviselő villamosenergia-, gáz-, gőz- és vízellátás ágazatban tapasztalt áremelkedés (12,7 százalék) húzódik meg, amiben meghatározó szerepe van az év elején végrehajtott villamosenergia-piaci liberalizációnak, illetve az emiatt bekövetkezett áramár emelkedésnek.
-A feldolgozóipari ágazatok belföldi értékesítési árai 1,3 százalékkal emelkedtek egy hónap alatt.
Nemzetgazdasági beruházások, KSH -A nemzetgazdasági beruházások volumene 2007-ben 0,3 százalékkal emelkedett az egy évvel korábbihoz viszonyítva.
-Folyó áron a beruházások teljesítményértéke 4788 milliárd forint volt, ezen belül a 2007. IV. negyedévben 1811 milliárd forint.
-Kiemelkedő mértékben, 23,9 százalékkal nőtt a beruházások teljesítményértéke a feldolgozóiparban.

Sajtókapcsolat:
+36 20 665-0384
Telefon / Fax:
+36 1 430-6699 / +36 1 430-6695