Vita a Monetáris Tanácsban

2008-03-12

A hét meghatározó eseménye a tandíjról, vizitdíjról és napidíjról szóló népszavazás volt: az elsöprő eredményt követően csak látszólag szólt a vita a költségvetésről, annak inkább politikai jelentősége volt, az eltörölt díjaknak érdemi hatása valójában nincsen. A jegybank továbbra is az inflációs cél hitelességét kívánja bizonyítani, ebből a szempontból kifejezetten ártalmas volt, hogy a Monetáris Tanács egy tagjának ezt vitató cikke jelent meg a héten. Az elemzők között továbbra sincs konszenzus a helyes kamatpolitikát illetően, abban viszont egyetértettek, hogy a népszavazás gyengítette a miniszterelnök pozícióját, és növelte a fiskális lazítás esélyét.


Monetáris politika 

Korábban több kritikát is kapott a jegybank gyenge kommunikációja miatt, ezen az utóbbi időben látványosan próbált javítani, maga az elnök is többször magyarázta nyilvánosan az elmúlt hetekben az árfolyamsáv eltörlését. Az MNB célja egyértelműen a piac felé bizonyítani az inflációs cél elérése iránti elkötelezettségét, ezért is okozott problémát, hogy Bánfi Károly, a Monetáris Tanács tagja, egy a Népszabadságban megjelent írásában az inflációs célkövető rendszert kritizálta.

Nyilatkozó Nyilatkozat
Simor András, az MNB elnöke -A forint árfolyamsávjának múlt heti eltörlése hosszú távú célja volt a Magyar Nemzeti Banknak, ezzel levertünk egy cöveket, amely jelzi, hogy az MNB–nek az infláció csökkentése a legfontosabb célja, és ennek érdekében képes összes rendelkezésre álló eszközt mozgósítani.
-Van egy félreértés, s ezt célszerű lenne végre eloszlatni. A jegybank és a kormány érdeke nem különbözik egymástól. Az infláció csökkentése, miként az euró bevezetése is, közös érdek.
-Nem azért alacsony a növekedés, mert a jegybanki alapkamat valamennyivel magasabb szinten van, mint máshol. A magyar gazdaság verenyképességi tényezői közül jó néhány korlátozza a gazdasági növekedést régiós versenytársainkhoz képest.
-A versenyképesség egyik legnagyobb problémája, hogy Magyarország túl van adóztatva, az állam gazdasági fejlettségéhez képest túl sok feladatot vállal magára, s ezeket a kiadásokat beszedett adókból kell finanszírozni.
Bánfi Károly, a Monetáris Tanács tagja -Az árstabilitás elérésének célkitűzése indokolt, kérdés, hogy mennyi idő alatt célszerű azt elérni, mikorra szabad az árstabilitási szinttel azonos inflációs célt kitűzni.
-A szokásos kétéves időszakra kitűzött irreális, a külső sokkokhoz nem igazított inflációs célt kamatpolitikai kísérletekkel talán meg lehet közelíteni (véletlenül még el is lehet érni), de a "mellékhatások" igen súlyosak lehetnek.
-A mellékhatások közül az egyik, hogy a külföldi befektetők spekulációs hajlandósága nő. Nem maga a spekuláció a mellékhatás, a spekulációs piaci műveletek a piaci likviditás szükséges feltételei. A probléma a spekuláció elsődlegessé válása, az, hogy igen rövid távon gyors ütemű és gyorsan ellentétes irányba forduló piaci mozgások következnek.
MNB sajtóközlemény -A Népszabadság mai (2008. március 10.) számában A galamb és a héják címmel megjelent írásban foglaltakra a Magyar Nemzeti Bank az alábbiakban reagál: A Magyar Nemzeti Bank - ahogyan azt vezetői többször is hangsúlyozták - változatlanul elkötelezett a jegybank és a kormány által kitűzött 3%-os inflációs cél elérése mellett. A fönt említett írás kizárólag a szerző egyedi véleményét tükrözi.



Gazdaságpolitikai vitatémák

Gazdaságpolitikai vitatémák

 

 A hét legfontosabb gazdaságpolitikai témái
Adócsökkentés
Déli Áramlat
Népszavazás
Új Tulajdonosi Program


A hét legfontosabb belpolitikai eseménye a népszavazás volt, melyet követően éles vita alakult ki kormány és a Fidesz között a most elvetett járulékok miatt kieső összeg pótlásáról, azonban ez a vita inkább politikai jellegű volt. A kormány továbbra is az Új Tulajdonosi Programot és az adócsökkentést helyezi a középpontba, ezek a miniszterelnök által meghirdetett Új politika szimbolikus elemei: ezek felvetésével a kabinet célja  a népszavazási eredménnyel szembeni alternatív téma felmutatása volt. 
 

Nyilatkozó / Nyilatkozat témája  Nyilatkozat

Daróczi Dávid kormányszóvivő
/Déli Áramlat

-Több vezeték, nagyobb biztonság -a legújabb orosz-ukrán gázvita is a kormány álláspontját erősíti meg: Magyarország biztonságát szolgálja a Nabucco gázvezeték és a Déli Áramlat megépítése is, amelyeket egyaránt támogat az Európai Unió.

Veress János pénzügyminiszter
/állampapírpiac

-Aggodalomra nincs ok, a szakemberek foglalkoznak a helyzettel. A piacok elemzése zajlik. Folyik az egyeztetés ez ügyben az érintett szereplők - a Pénzügyminisztérium, a jegybank és az ÁKK – között.
-Nincs tudomásom arról, hogy központi intézkedés készülne az állampapír-piacon.

Kákosy Csaba gazdasági és közlekedési miniszter/adórendszer

-Még az idén elkészülhet az adócsomag-tervezet, amelyet a kabinet jövőre tervez bevezetni. Így lesz idő megvitatni a tervezett változtatásokat
-A szolidaritási adót el kell törölni, az egykulcsos adó bevezetésére nincs lehetőség.
-Versenyképességi problémát jelent az adórendszer Magyarországon. Túl nagyok az adózás terhei. Az alapvető problémát az elmaradt strukturális reformok okozzák, ezeket azonban nem lehet egy-két év alatt megoldani.

Bajnai Gordon önkormányzati és területfejlesztési miniszter/reformok

-Magyarország az elmúlt két évben sokat tett a modernizációért, a következő időszakban a kormány olyan újabb kezdeményezéseket indít, amelyek javítják az ország versenyképességét. Ide tartoznak a tervezett adóváltoztatások, a munkára ösztönző kezdeményezések, a szociális intézkedések, a meghirdetett új tulajdonosi program, valamint az oktatás terén tervezett reformlépések is.
Bernáth Ildikó, az Országgyűlés Foglalkoztatási és munkaügyi bizottságának alelnöke
/jövedelemkülönbségek
-Lassan eléri a félmilliót a munkájukat elveszített emberek száma, tovább nőtt a régiók közötti szakadék. Az Észak-Magyarországon és az Észak-Alföldön élő emberek helyzete egyre súlyosabb, mivel a munkanélküliség ezeken a helyeken a fővárosi munkanélküliségi adatok hétszerese. A Gyurcsány-kormány továbbra sem alkalmas arra, hogy elősegítse a hazai vállalkozások munkahely-teremtését és csökkentse a munkanélküliek számát, viszont alkalmatlan intézkedéseivel a szociális válságot mélyíti.

Navracsics Tibor, a Fidesz frakcióvezetője/gazdasági helyzet

-A gazdasági növekedés beindítására, radikális adó- és járulékcsökkentésre, az uniós források munkahelyteremtés érdekében történő átcsoportosítására van szükség.
-A hatesztendős MSZP-SZDSZ-kormányzás következményeként a jövő kapui úgy tűnik, bezárulnak. A Fidesz programja arra tesz kísérletet, hogy újra kinyissa ezeket a kapukat.
-A beinduló növekedés végeredményben a költségvetés számára többletbevételeket eredményezne, hiszen 1 százaléknyi GDP-bővülés 1.000-1.200 milliárd forint pluszt jelent.
-A stabil növekedéshez javítani kell a magyar lakosság ma igen rossz egészségi és képzettségi állapotán. Olyan egészségügyi ellátórendszerre van szükség, amely nemcsak meggyógyítja az embereket, hanem egészségesen is tartja őket, és olyan oktatásra, amely minőségi, képzett munkaerőt biztosít.

 


Elemzői kommentárok

Elemzői kommentárok

Az elemzők nagyrészt egyetértettek abban, hogy a népszavazás eredményének érdemi költségvetési hatása nem lesz, és bár gyengült a miniszterelnök pozíciója, azonnali távozására senki sem számít. A monetáris politikával kapcsolatban továbbra sincs viszont konszenzus, a héten több intézet is úgy foglalat állást, hogy az inflációs cél eléréshez a mostaninál jóval erősebb forintárfolyamra van szükség, ehhez pedig az agresszív kamatemelés elengedhetetlen, azonban többen továbbra is a kamatvágást tartanák az ideális megoldásnak.


Elemző Legfontosabb állítások
Németh Dávid, az ING Bank elemzője/infláció -Most a 2014 körüli euróbevezetés a reális Magyarország számára, az árfolyamsáv eltörlése pedig hosszabb távon segít ebben.
-Fizikailag a legkorábbi lehetséges csatlakozási dátum 2012 lenne, de figyelembe kell venni, hogy a választási években eddig mindig megugrott az államháztartási hiány. A most létrehozni tervezett költségvetési hivatal is legfeljebb a radikális lazítástól menti meg a 2010-es büdzsét, azt aligha akadályozza meg, hogy az aktuális konvergenciaprogramban tervezett szint fölé emelkedjen a deficit. Az inflációs cél elérése abban hasonlít a hiánykritériumhoz, hogy ennek esetében is könnyebb a referenciaérték elérése, mint a megtartása. -A sorozatosan érkező külső ársokkok mellett a hatósági árak és a szolgáltatások terén látható nagy árkülönbségek is inflációs nyomást jelentenek. A sáveltörlés által lehetővé tett nagyobb reálfelértékelődés mindezek miatt elkerülhetetlennek látszik, de ennek robusztus növekedés a feltétele.
Jaksity György, a Concorde Értékapír Zrt ügyvezető igazgatója/Új tulajdonosi program -Gyurcsány Ferenc kezdeményezése akár sikeres is lehet, ha a kiszemelt állami üzletrészeket nem kizárólag jelentős kedvezményeket kínáló, kisbefektetői program keretében értékesítik, a végrehajtást pedig rábízzák a profikra.
Bartosz Pawlowski, a Toronto Dominion Bank elemzője/infláció -Főként az élelmiszerek közel 13%-os, illetve a piacliberalizálás következtében a villamosenergia 9%-os éves szintű áremelkedése miatt maradt februárban továbbra is magas a pénzromlási ütem Magyarországon.
-Már tetőzött hazánkban az infláció, amely a harmadik negyedévben az éves mutató 6% alá, a negyedik negyedévben 5% alá fog süllyedni
-Nem lenne helyes a jegybank részéről a kamatemelés, ami szöges ellentétben áll a piaci várakozásokkal.
Ambrus Gábor, a 4Cast elemzője -Miközben a piaci szolgáltatások havi szintű áremelkedési üteme felére, 0.7%-ra mérséklődött, addig a feldolgozott élelmiszerek drágulása továbbra is intenzív volt (1.2%) többek között a kenyér, étolaj, és a tejtermékek ármozgása miatt
-Csak idő kérdése, hogy a gyengébb forintárfolyam mikor fejt ki fokozott felfelé mutató árnyomást az iparcikkekre, amelyek ára az év elején még jól viselkedett.
-Továbbra is igen kedvezőtlenek a következő hónapok és negyedéves magyar inflációs kilátásai, ezért elkerülhetetlen a jegybanki kamatemelés, ráadásul a jelek az agresszív monetáris szigorítás felé mutatnak.
Goldman Sachs/infláció -A ház nem számít arra, hogy az MNB módosítja a 3 százalékos középtávú inflációs célt. Ha azonban a jegybank jövőre e cél közelébe akar kerülni, ahhoz a jelenleginél sokkal erősebb, ideális esetben 240 körüli forintárfolyamra lenne szüksége, és ez a mostani állapot szerint csak jóval magasabb kamatszinttel érhető el.
-Az MNB azért vonakodik a kamatemeléstől, mert "tétova jeleket" lát arra, hogy a belső fogyasztás lassulásának dezinflációs hatásai most már kezdenek megmutatkozni.
-Mindezek alapján, ez idő szerint az a legvalószínűbb forgatókönyv, hogy az MNB-nek a következő három kamatdöntő ülésen összesen 1,50 százalékponttal – egyenként fél-fél százalékpontos emelésekkel – 9 százalékra kell emelnie alapkamatát. Az sem kizárt, hogy a bank, hitelességjavító céllal, a március végi következő ülésen fél százalékpontnál nagyobb kezdeti emelésre szánja el magát.
Olivier Desbarres, Crédit Suisse/népszavazás -Nem tartom valószínűnek, hogy Gyurcsány Ferenc a közeljövőben lemondana vagy eltávolítanák, és arra számít, hogy továbbra is fennmarad a költségvetési fegyelem.
-A kormányra és a miniszterelnökre most nyomás nehezedik az idei évre tervezett konszolidációs lépések egyes elemeinek felhígítása vagy elhagyása végett. A népszavazás ezért piaci szempontból nem jó hír, mert kockázatokat teremt, olyan időszakban, amikor a globális kockázatok egyébként is magasak.
Michal Dybula, a BNP Paribas közgazdásza/népszavazás -A kormány nyilván érzékeli, hogy az elmúlt másfél év kiigazító gazdaságpolitikája nem túl népszerű, és a 2010-es választások előtt várhatóan korrekciós lépéseket fog tenni.
-Rövid távon semmilyen lazítás vagy drámai lépés nem valószínű, mert ez összezúzná a piaci szereplők jelenleg egyébként is csekély bizalmát a magyar piac iránt.
-Nem lenne meglepő, ha a következő néhány napban az árfolyam 270-275-ig is elmenne, de hosszabb távon a forintkilátások egész jók. Jóllehet a növekedés gyenge, a folyómérleg azonban javul, és valamelyes javulás várható a nettó működőtőke-beáramlásban is, aminek nyomán a forint kevésbé lesz érzékeny a nemzetközi befektetői hangulatra, mint most.
Wike Groenenberg, Citigroup/népszavazás -Lehetnek olyan befektetők, akik szerint a népszavazás kimenetele aláásta a költségvetés hitelességét, én azonban nem tartok ettől, tekintve, hogy az eltörölt díjak a GDP-érték kevesebb mint 0,2 százalékát teszik ki.
Dresdner Kleinwort/népszavazás -Jóllehet a népszavazás növelte a kormányfő és a reformok jövőjével kapcsolatos bizonytalanságot, és a politikai zaj is erősödni fog rövid távon, Gyurcsány Ferenc távozása azonban ez idő szerint valószínűtlen, és a kormány továbbra is a költségvetési konszolidációra fog összpontosítani.
-Ugyanakkor a bizonytalanság rövid távon megterhelheti a forintot, ami növeli annak valószínűségét, hogy az MNB az e hónap végén esedékes kamatdöntő ülésén fél százalékpontos kamatemelést hajt végre.
Goldman Sachs/népszavazás -A kormány a 2010-es választásokig a helyén marad, ugyanakkor a népszavazás eredménye növeli annak az esélyét, hogy a jövőben lazul a költségvetési politika.
-Az idei GDP-arányos államháztartási deficit jó eséllyel még a tervezett 4 százalék környékén lesz.
-Mindent összevetve az tűnik valószínűbbnek, hogy a kormányfő a helyén marad. Ha mégis eltávolítják, az valószínűleg valamikor még az idén megtörténik, mert utána már túl közel lesznek a választások egy új vezető profiljának kialakításához.
Tóth Gyula, az UniCredit MIB bécsi elemzője/népszavazás -Az említett díjak eltörlése elméletileg nem érinti a büdzsét, a három tétel költségvetési kompenzációja mintegy 30 milliárd forintot tehet ki, ha a kormány valóban kompenzálja a hátrányosan érintett feleket.
-A népszavazás magas részvételi aránya egyértelműen gyengíti a kormányfő és a kormány pozícióját, de nem számítok arra, hogy Gyurcsány Ferenc helyzete most azonnal veszélyben lenne. Hosszabb távon azonban béna kacsává válhat a kabinet.
SEB Bank/népszavazás -Mivel a három kérdés költségvetést érintő hatása csekély, annak van kockázata, hogy az ellenzék számára sikeres népszavazás aláássa a kormány reformelkötelezettségét és felerősíti a populistább irányzatokat, amely fejlemények hosszabb távon kedvezőtlenül hatnának a forintra.
Budapest Economics/népszavazás -A tegnapi népszavazási eredmények egyértelmű győzelmet jelentenek az ellenzéknek, és a reformokra mondott határozott nem-ként értelmezhetők.
-A népszavazás hatásaként van esélye a kormányátalakításnak, de Gyurcsány Ferenc kormányfő várhatóan a helyén marad.
Standard & Poor's/nemzetközi recesszió -A külföldi tőke finanszírozására fokozottan rászoruló Magyarországot is érzékenyen érintheti az Egyesült Államok és ezáltal a világgazdasági növekedés lassulása és a kockázatvállalási hajlandóság mérséklődése.

 

Gazdasági mutatók


Gazdasági mutatók

 

2007-ben drasztikusan csökkent a külkereskedelmi mérleg hiánya, hiszen míg az export dinamikusan növekedett, addig az import a megszorítások miatt jelentősen visszaesett. Az infláció úgy tűnik jelent pillanatban, hogy túl van csúcspontján, a következőkben csökkenésre lehet számítani. A Pénzügyminisztérium az év első két hónapja során továbbra is tartani tudta magát az előzetes deficittervekhez.

 

Mutató fajtája Adatok
GKI konjunktúra-index -Februárban mínusz 19,7 százalékról mínusz 17,3 százalékra emelkedett a GKI konjunktúra-index szezonális hatásoktól megtisztított értéke.
-Az üzleti várakozások egyértelműen javultak, az index értéke mínusz 9,7 százalékról mínusz 6,7 százalékra nőtt, a fogyasztói várakozások viszont inkább csak stagnáltak, a bizalmi index értéke csak 0,2 ponttal mínusz 47,6 pontra emelkedett.
-A magyar gazdaság következő háromhavi kilátásainak megítélése az iparban, az építőiparban enyhén romlott, a kereskedelemben és a szolgáltatói szektorban javult. A fogyasztók véleménye lényegében nem változott.
Külkereskedelmi mérleg, KSH -2007-ben a nyolcadára zsugorodott előző évi szintjéről a külkereskedelmi mérleg hiánya. A gyors deficitcsökkenés mögött az áll, hogy miközben a kivitel volumene az erős külső konjunktúra következtében 16 százalékkal bővült, addig a behozatal mindössze 11 százalékkal emelkedett.
-Decemberben az export-import olló -0.7 százalékpontra nyílt el, 2007 januárja után először volt negatív a mutató.
Infláció, KSH -A fogyasztói árak az idén februárban 1,1 százalékkal nőttek az egy hónappal korábbihoz képest, és 6,9 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbi szintet.
-A fogyasztói árak 2008 januárjában 7,1 százalékkal voltak magasabbak, mint 2007 januárjában és 1 százalékkal nőttek 2007 decemberéhez képest.
GDP, KSH -Magyarország bruttó hazai terméke 2007 negyedik negyedévében 0,8 százalékkal, a naptári hatás kiszűrésével 0,7 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest.
-Tavaly a harmadik negyedévben a GDP 0,9 százalékkal bővült az előző év azonos időszakához viszonyítva, a naptári hatás kiszűrésével 1 százalékkal nőtt.
-2007-ben a bruttó hazai termék értéke folyó áron 25 374 milliárd forint, egy főre vetítve 2,523 millió forint volt.
Költségvetési hiány, Pénzügyminisztérium -A Pénzügyminisztérium által prognosztizáltnál (219.8 milliárd forint) némileg kisebb hiánnyal (215.9 milliárd forint) zárta februárt az államháztartás
-Februárban az államháztartáson belül a központi költségvetés hiánya 250.5 milliárd forint, a tb alapok többlete 13.7 milliárd forint, az elkülönített állami pénzalapoké 20.9 milliárd forint volt.
-az első negyedév végi összesített deficit 569.2 milliárd forint lehet, ami már az éves hiánycél 51%-a. A márciusi rendkívül magas havi deficitet főként az okozhatja, hogy ekkor kerül sor a 13. havi nyugdíj kétheti részének kifizetésére. Az 569 milliárd forintos eső negyedévi deficit az éves becsült GDP 2.1%-a, ami az időarányosnál jóval magasabb, de normálisnak mondható az éves hiánylefutás tapasztalatai alapján

Sajtókapcsolat:
+36 20 665-0384
Telefon:
+36 20 665-0384