Kamatemelés várható

2008-03-26

A jegybank utóbbi időben nyilatkozó tagjai mind a kamatemelés szükségességét hangsúlyozták, így tett ezúttal Simor András is, valamint - a napvilágot látott kedvező béradatok ellenére - minden megszólaló elemző is. A kormány rontott inflációs és növekedési várakozásán, a jelzett hiánycélt azonban továbbra is elérhetőnek tartják. Gyurcsány Ferenc továbbra is tudatosan új szakaszt próbál nyitni a kormányzásban, azonban elképzelhető, hogy az MVM átszervezése kapcsán máris újabb visszavonulásra kényszerül.


Monetáris politika 

Az elmúlt héten Simor András hosszabb írást publikált a Népszabadságban: a jegybank elnöke ebben többek között kamatemelést helyezett kilátásba, valamint újfent leszögezte, hogy az intézmény célja elsősorban szigorúan az árstabilitás elérése, és nem a kormány politikájának segítése. Simor ezen kívül a magyar gazdaság romló versenyképességéről is kifejtette véleményét, melyet szerinte a szociális juttatások 2000 milliárd forintos lefaragásával, majd a felszabaduló összeg tudatos befektetésével lehetne orvosolni. A drasztikus megoldási javaslat nyilvánvalóan alkalmas volt az üzleti világ szimpátiájának kiváltására, ráadásul elhárította annak veszélyét, hogy bármelyik nagyobb politikai erő a javaslat mögé álljon, így az intézmény függetlenségét segítette elő.

Nyilatkozó Nyilatkozat
Simor András, az MNB elnöke -A múlt év tavaszán még úgy gondoltuk, hogy átvészelve a költségvetési kiigazításból fakadó inflációs sokkokat (pl.: áfaemelés, gázár-, gyógyszerár-támogatás és -csökkentés), megkezdődik az infláció fokozatos csökkenése, és ennek megfelelően a jegybank fokozatosan mérsékelheti az alapkamatot is. Ezzel szemben a gazdaságot a második fél évben újabb és újabb nemzetközi eredetű inflációs sokkok érték, melyek nem állnak meg a határon, hanem belegázolnak a gazdasági szereplők életébe és ezáltal még a legmegalapozottabb előrejelzésekbe is. Ennek következtében a bank saját inflációs előrejelzéseit is fokozatosan emelni kényszerült, a monetáris tanács pedig jelentősen lassítani volt kénytelen a piac által korábban beárazott kamatcsökkentési pályán. Sőt, újabban a tanács tagjai közül számosan, köztük magam is, kénytelenek voltunk felvetni a kamatemelés egyre elkerülhetetlenebbnek látszó lehetőségét is.
-Az infláció vártnál kedvezőtlenebb alakulása mellett, kellemetlen meglepetésként ért bennünket a gazdasági növekedés vártnál nagyobb lassulása is. Ennek okait, véleményem szerint, részben a költségvetési kiigazítás szerkezetében, részben a magyar gazdaság hosszabb távú versenyképességi problémáiban kell keresnünk.
-A monetáris politika feladata az, hogy következetesen az árstabilitás irányába terelje a gazdaságot, így járulva hozzá ahhoz, hogy a gazdasági szereplők nagyobb biztonsággal tudjanak döntéseket hozni jövőbeni üzleti és beruházási terveikről, hozzásegítve ezzel az országot a gyorsabb gazdasági növekedéshez, a jóléthez.
-A 2006-2007. évi költségvetési kiigazítás felszínre hozta a magyar gazdaság hosszabb távú növekedési problémáit. Nevezetesen a jelenlegi adatokból és előrejelzésekből úgy tűnik, a növekedés átmeneti - és a megszorítások miatti elkerülhetetlen - visszaesése után is csak lassan fog a gazdaság visszaállni a tartós növekedési pályára, s ez a pálya alacsonyabb szinten lesz, mint 2000 és 2005 között.
-Mik lehetnek az okai a gazdasági növekedés hosszú távú visszaesésének? A következőket emelném ki: drágán termelünk, kevesen dolgozunk, alacsony a kutatás-fejlesztés és az innováció hatékonysága, túlméretezett és egyúttal kevéssé hatékonyan működő bürokrácia telepszik a gazdaságra, valamint egy álszent és erkölcstelen pártfinanszírozási rendszer és az ezzel párosuló virágzó korrupció drágítja a közbeszerzéseket és torzítja a gazdasági döntéseket.
Csáki Csaba, a Monetáris Tanács tagja -Egy kamatemelés valószínűsége nemhogy halványult, inkább erősödött. Ha cselekszünk, annak kompenzálnia kell a magasabb kockázati prémiumot, amely a kötvényhozamok és az alapkamat szintje közötti különbségben mutatkozik.
-A pénzügyminisztérium inflációs előrejelzésének 5,9 százalékra emelése 4,8 százalékról szintén a kamatemelés esélyét erősíti. "Az árstabilitás mindenképpen elérendő és védendő, mivel ez a legfőbb célunk.



Gazdaságpolitikai vitatémák

Gazdaságpolitikai vitatémák

 

 A hét legfontosabb gazdaságpolitikai témái
Új Tulajdonosi Program
Árampiac
Gazdasági növekedés és infláció
Pályázati pénzek


A pénzügyminiszter bejelentette, hogy a kormány inflációs prognózisát felfelé, növekedési előrejelzéseit lefelé módosította, azonban jelezték, hogy a kitűzött hiánycélt továbbra is reálisnak tartják. Mindez azt jelentheti, hogy a koalíciós pártok kommunikációjának középpontjában továbbra is a sikeres kiigazítás fog állni, hiszen eredményeket szinte csak ezen a téren tudnak felmutatni. A miniszterelnök a népszavazás után láthatóan valóban le akarja zárni a ciklus első szakaszát, a legfontosabb akciónak a következő időszakban az Új tulajdonosi program tűnik, melyet megpróbálnak folyamatosan napirenden tartani. Újabb vereségre számíthat azonban Gyurcsány Ferenc az MVM átszervezése kapcsán, hiszen a Fidesz és az MSZP egységesen elutasította a vállalat jelenlegi szerepének megváltoztatását. 

Nyilatkozó / Nyilatkozat témája  Nyilatkozat

Gyurcsány Ferenc miniszterelnök/Új tulajdonosi program

-A nyilvános tőkepiac, azaz a tőzsde hosszabb távon méri egy-egy vállalkozás teljesítményét, ezért az Új tulajdonosi programba bevont állami vállalatokat is érdemes a tőzsdére vinni. 
-Erős Magyarország nem épülhet anélkül, hogy több százezer befektető ne érezze a tulajdonnal járó felelősséget; a tulajdonszerzés egyben a fogyasztásról való lemondást jelenti a jövő érdekében. 
-Az Új Tulajdonosi Program keretében megvásárolható állami társaságok részvényeit kedvezménnyel kívánja értékesíteni az állami portfoliót kezelő vagyonkezelő, az ingyenességet ki kell zárni.

Bajnai Gordon önkormányzati és területfejlesztési miniszter/pályázati pénzek

-Az elmúlt nyolc évben Magyarország fokozatosan és egyre nagyobb mértékben maradt el attól az (...) optimális esetben befutható fejlődési pályától, amin az ország járhatna is akár, hogyha jobban tennénk mindannyian a dolgunkat.
-Ennek legfőbb oka az, hogy lényeges modernizációs lépések régóta nem tudnak megtörténni intézményi, költségvetési, szervezeti és kulturális értelemben sem.
-A számok szerint ugyanakkor Magyarország Európa legtöbb országánál jobban teljesít eddig a fejlesztésekben. Az első fejlesztési terv adatait nézve elmondható, hogy a velünk egy időben csatlakozott országok közül tavaly év végén első helyen állt Magyarország a kifizetéseket tekintve, a források 87 százalékát kifizették már.

Draskovics Tibor igazságügyi és rendészeti miniszter/korrupció

-A korrupció visszaszorítása nagyon hosszú és komoly feladat, de ennek a három dolognak az együttállása kedvező helyzetet teremt és ilyen körülmények között jó esély van a sikerre. Ebben az esetben a siker azt jelenti, hogy hosszú, következetes erőfeszítések után néhány év múlva Magyarország korrupciós fertőzöttsége lényegesen csökkenhet.

Fónagy János, a Fidesz országgyűlési képviselője/energiapiac

-A Fidesz ellenzi a Magyar Villamos Művek privatizációját, és arra szólítja fel a kormányt, hogy hagyjon fel a nemzeti vagyon elherdálásával.
-A lakossági villamosenergia árak emelése eddig sem az MVM-en és annak vezérigazgatóján múlt, hanem a kormányon, amelynek jóváhagyása, utasítása nélkül a szinte 100 százalékban állami tulajdonú cég üzletpolitikai, stratégiai döntést nem hozhat és eddig sem hozott.
-Gyurcsány Ferenc a tervezett kormányzati intézkedésekkel az MVM és a magyar energetika ipar utolsó megmaradt, nagyon jelentős vagyonelemeinek a privatizálását és az áram árának újabb emelkedését akarja elleplezni, erről akarja a figyelmet elterelni.
Podolák György, az Országgyűlés Gazdasági Bizottságának szocialista alelnöke/energiapiac -A Magyar Villamos Művek sorsa és a hosszútávú áramvásárlási szerződések kérdésében is egyetért a Fidesz és az MSZP. A bizottságban közösen hozták létre a törvényeket, amelyek megalkották azt a feltételrendszert, amelyben a biztonságos energiaellátás működik. Ezekben a kérdésekben hosszú távon gondolkodik a parlament, és soha nem volt éles vita.

Veres János pénzügyminiszter/gazdasági helyzet

-Elsősorban a világgazdasági körülmények romlása, az amerikai és az EU tagországok növekedési kilátásainak romlása, valamint a hitelpiaci zavarok miatt a GDP Magyarországon az idén várhatóan csak 2,4 százalékkal nő, szemben a novemberben prognosztizált 2,8 százalékkal, az infláció pedig 5,9 százalék lesz a korábban várt 4,8 százalék helyett.

 


Elemzői kommentárok

Elemzői kommentárok

A megszólaló elemzők egyetértettek abban, hogy a reálkeresetek csökkenése inflációs szempontból kedvező fejlemény, azonban hangsúlyozták, hogy ez nagyrészt az állami szféra jelentős visszaesésének volt köszönhető, a versenyszférában ugyanis dinamikus növekedés volt megfigyelhető, ami a kamatemelés szükségességét támasztja alá. A Standard & Poor's után a JP Morgan is jelezte, hogy a reformok véghezvitele a jelen helyzetben szinte lehetetlennek tűnik.


Elemző Legfontosabb állítások
Ambrus Gábor, a 4Cast londoni elemzője -A versenyszférán belüli rendszeres keresetek növekedésének gyorsulása egyértelműen kedvezőtlen fejlemény inflációs szempontból és a kamatemelés szükségességét alátámasztó érv.
-Az első negyedévről most rendelkezésre álló egy adat még nem döntő jelentőségű, de figyelmeztető jelnek mindenképpen elegendő.
Stuart Bennett, a Calyon londoni elemzője -Inflációs szempontból első ránézésre igen kedvező a bruttó bérek éves szintű csökkenése januárban, ugyanakkor aggodalomra ad okot a versenyszféra bérnövekedési dinamikája.
-Ezt a két adatot fogják kiemelni a monetáris tanács tagjai a kamatdöntéskori eszmecserében, amely alátámaszthatja saját érvrendszerüket.
Budapest Economics -Amellett, hogy visszaemelkedett a versenyszférán belül a rendszeres keresetek éves szintű növekedési üteme, a feldolgozóiparra vonatkozó ugyanilyen kimutatás 7.5%-ról 6.9%-ra mérséklődött.
-Nem lesz túlságosan nagy befolyással az e hónap végi kamatdöntésre az, hogy visszaemelkedett a versenyszférán belül a rendszeres keresetek éves szintű növekedési üteme, bár a jegybank bizonyára figyelni fogja, hogy ez csak átmeneti ugrás volt, vagy a bérinflációs nyomás fokozódásának újabb jelei mutatkoznak.
Futó Péter, az MGYOSZ társelnöke -Határozott, bátor és koncentrált adócsökkentésre van szükség 2009-2010-ben a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége javaslata szerint, amely évi 360 milliárd forint költségkihatással számol, ez már jelentősen javíthat a vállalkozások versenyképességén.
-Az adócsökkentésre rendelkezésre álló források mindig kisebbek lesznek, mint amennyire egy hathatós adócsökkentéshez szükség lenne, ennek ellenére a kormány által is javasolt évi 200-250 milliárd forintot kissé megemelve 360 milliárdra, már érezhető javulást lehetne elérni a versenyképesség javításában.
-A következő két évben két lépésben meg kell szüntetni a vállalkozások négy százalékos különadóját, miközben a munkaadókat terhelő tb-járulékot 3-3 százalékponttal szükséges mérsékelni.
JP Morgan -Elkerülhetetlennek tűnik egy olyan döntés, amelynek alapján az egészségbiztosítási pénztárak teljesen állami tulajdonban maradnak, miután a potenciális magánbefektetők visszaléptek az egészségbiztosítási piaci részvételtől, attól tartván, hogy a reformokat egy újabb, ellenzéki kezdeményezésű népszavazás könnyedén visszafordíthatja.
-Ha azonban az egészségügyi reform visszafordításáról születnék döntés, az hatalmas csapást jelentene a kormány reform-erőfeszítéseire, és számos más intézkedés esetében is teljes fordulatot vetíthetne előre.
Kovács Árpád, az Állami Számvevőszék elnöke -Hiba, ha a hatósági ellenőrzések csak az adott év meghatározott költségvetési keretének biztosítására korlátozódnak.
-A számvevőszéki ellenőrzés nem lehet egyenlő a számviteli tevékenységgel, nem csak a jogellenes lépések megelőzésére és büntetésére szorítkozik, hiszen a hatóságoknak választ kell adni a hogyan továbbra is, vagyis előrejelzéseket szükséges készíteniük a gazdasági és társadalmi folyamatokról. Ezt a feladatot különösen égetővé teszi, hogy ma Magyarországon alig létezik társadalmi tervezés.
-A közigazgatásnak nemcsak az a feladata, hogy eldöntse, kifizet-e bizonyos támogatásokat, hanem az is, hogy meghatározza, mindez milyen célokat szolgál. Fontos az is, hogy az ellenőrző szervek időben jelezzék a várható nehézségeket, gazdasági problémákat, ehhez azonban arra van szükség, hogy a pénzügyi ellenőrök tisztességes képzésben részesülhessenek.

 

Gazdasági mutatók


Gazdasági mutatók

 

A KSH adatai szerint a reálkeresetek egy százalékkal csökkentek az elmúlt év januárjához képest, ez azonban leginkább az állami szférában tapasztalt jelentős visszaesésnek volt köszönhető, valamint annak, hogy a tizenharmadik havi bért a tavalyival szemben idén időarányosan fizették ki.

 

Mutató fajtája Adatok
Kiskereskedelmi forgalom, KSH -Az egy hónappal korábbihoz képest januárban nem változott a forgalom a szezonálisan és naptárhatástól korrigált számok szerint. A változatlan áron számított kiskereskedelmi forgalom 2007 egészében 3 százalékkal, a IV. negyedévben 4,2 százalékkal, decemberben 4 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól a naptárhatástól megtisztított adatok alapján.
-Az előző hónaphoz képest a kiskereskedelmi eladások volumene 0,3 százalékkal csökkent a szezonális és naptárhatástól megtisztított adatok szerint tavaly decemberben.
Bérek, KSH -A bruttó átlagkeresetek januárban 1,5 százalékkal, a nettó átlagkeresetek 0,2 százalékkal mérséklődtek, a reálkereset - a fogyasztóiár-index 7,1 százalékos növekedése mellett - 6,8 százalékkal csökkent a tavaly januárihoz képest.
-A költségvetési szférában dolgozók bruttó átlagkeresete januárban a köztisztviselői illetményalap 5 százalékos növelése mellett 14,6 százalékkal csökkent, a versenyszférában dolgozóké viszont 9,7 százalékkal nőtt januárban az egy évvel korábbihoz képest. A januári keresetek a közszférában a 13. havi keresetnek nem a teljes összegét, hanem csak időarányos részét, nyolctizenkettedét tartalmazták, szemben a 2007. évi bázissal.
-A 215,3 ezer forintos nemzetgazdasági szintű átlagos havi munkajövedelem 1 százalékkal volt kevesebb az előző év januárinál. A munkajövedelmen belül az egyéb munkajövedelem aránya átlagosan 4,2 százalékot tett ki.

Sajtókapcsolat:
+36 20 665-0384
Telefon / Fax:
+36 1 430-6699 / +36 1 430-6695