Kormányválság és kamatemelés

2008-04-02

A Monetáris Tanács az előzőleg felvázolt forgatókönyvek közül a legszigorúbb döntést hozta, azaz fél százalékkal emelte az alapkamatot. Ebben minden bizonnyal szerepet játszott a koalíciós válság is, mely középtávon minimálisra csökkentette a strukturális átalakítások lehetőségét, és növelte a bizonytalanságot az amúgy is gyenge lábakon álló magyar gazdaság megítélésben. A Fidesz megpróbált távol maradni a kormánypártok vitájától, célja saját kormányzóképességének bizonyítása.


Monetáris politika 

A jegybank az előzetesen várt lehetőségek - helybenhagyás, 25 vagy 50 bázispontos emelés - közül a legszigorúbb döntést hozta hétfőn, és nyolc százalékra emelte az alapkamatot. Bár Simor András sajtótájékoztatóján ezt cáfolta, mégis egyértelműnek tűnik, hogy az instabillá váló belpolitikai helyzet is szerepet játszott a döntésben. Az MNB ezzel újra nyomatékosította, hogy nem enged az inflációs célból, az elmúlt időszakban érezhetően határozottabb politikával kívánja azt elérni. Rövidtávon továbbra is kamatemelésre lehet számítani, melyet alátámaszthat a belpolitikai válság kiéleződése is, az év végéig azonban van esély az alapkamat csökkentésére.

Nyilatkozó Nyilatkozat
Simor András, az MNB elnöke -A Monetáris Tanács ülésén az 50 bázispontos kamatemelés mellett, 25 bázispontos és kamattartási javaslat is elhangzott, a meggyőző többség az 50 bázispontos kamatemelésre szavazott.
-A politikai feszültségek nem befolyásolták a kamatdöntést. Erre a jövőben akkor kerülhet sor, ha a hosszú távon kialakult helyzet fenyegeti a 2009-es inflációs célt.
-A tanács véleménye, kockázatértékelése változott, hiszen a múltkor nem tartott szükségesnek szigorítást, most pedig igen.
 -A jegybank nem változtatta meg inflációs előrejelzését februárhoz képest, és a tanács továbbra is a 3 százalékos inflációs célt tartja kívánatosnak 2009-re, ez jut kifejezésre abban, hogy februárban nem emelt kamatot, most pedig 50 bázispontos emelésről döntött.
-Az MNB Monetáris Tanácsa az eddig bekövetkezett költségsokkok hatásaira figyelt, a korábbi folyamatokhoz képest azonban a januári béradatok azt mutatták, hogy a garantált bérminimum és a minimálbér emelése a vártnál jobban növelte a versenyszférában az átlagkereseteket. Ez annak ellenére növeli az inflációs nyomást, hogy a foglalkoztatás csökkenése miatt a munkaerőpiaci hatások lazulnak.
Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője -Az indoklás szerint a tanács a 2009-es inflációs cél elérése érdekében a továbbiakban is készen áll a szükséges lépések megtételére. A külső és belső tényezők alapján lehet további kamatemelésekre számítani.
-A döntésben a belpolitikai bizonytalanság is szerepet játszott, a kormánypártok hétfői bejelentései után a forint kockázati prémiuma emelkedett.
-Az alapkamat emelkedése következtében emelkedik a bankközi piaci kamatszint is, aminek elvben a kamatszint általános emelkedéséhez kellene vezetnie, azonban a lakossági hitelezésre kevéssé hat a kamatemelés, mivel a háztartások nagy része devizában adósodott el. Az állampapír-hozamokba a hétfői kamatemelés már beépült, sőt további emeléseket is beáraztak
-A jegybanki döntés elméletileg erősíthetné ugyan a forintot, de mivel a globális hangulat kockázatkerülő, a forint-árfolyam alakulásában egyelőre nem tükröződik a kamatemelés hatása.
Török Zoltán, a Raiffeisen Bank elemzője -Eleve 50 bázispontos kamatemelésre volt szükség, ennek indokoltságát tovább erősítette a belpolitikai feszültség. Bár korábban az elemzők többsége 8 százalékos alapkamat csúccsal számolt 2008-ra, egy elhúzódó belpolitikai bizonytalanság további kamatemelést is szükségessé tehet. Ebbe az irányba hathat a nemzetközi pénzpiacok elhúzódó bizonytalansága is.
-A forint árfolyamát illetően az elemző szerint a kamatemelésnek átmeneti stabilizáló hatása lehet, ám a Raiffeisen további árfolyamgyengülésre, 265 forintos euróárfolyamra számít. Bár az elemzők 25-50 bázispont közötti emeléssel számoltak, a piac ennél nagyobb mértékű kamatemelést árazott be, az állampapírpiacon ennél magasabb a kockázati prémium.
-Az alapkamat-emelés drágíthatja a forint hiteleket, ami a devizahitelek arányának további növekedésével járhat. A magas állampapírpiaci hozamok miatt az államadósság finanszírozási szükséglete várhatóan több tízmilliárd forinttal emelkedik majd meg az idén.
Nyeste Orsolya, az Erste Bank elemzője -A monetáris tanács indoklásában az inflációs cél melletti elkötelezettségét hangsúlyozta, miközben reagált a kockázati prémium emelkedésére.
-A tanács meglehetősen szigorú hangot ütött meg a kamatemelési lépés indoklásában.
-A bankközi kamatok és az állampapírpiaci hozamok már korábban megemelkedtek, így a hétfői kamatemelésnek vélhetően már nem lesz jelentősebb hatása.
Ambrus Gábor , a 4Cast elemzője -A nemzeti bank kommunikációja mostantól kulcsszerepet játszik majd a piacon a következő hónapokon kamatvárakozásait illetően.
-Kérdéses, hogy a lépés hatására hogyan reagálnak majd a piacok az előttünk álló hetekben - különösen a jelenlegi koalíciós válság mellett.
Trippon Mariann , a CIB Bank elemzője -Alapvetően a növekvő politikai bizonytalanság és az állampapír-piaci folyamatok indokolhatták az 50 bázispontos kamatemelést. A mostani lépést követően előreláthatólag kivár majd a jegybank, de a kormányválság és a befektetői bizalom romlása miatt egy újabb szigorító lépés sem tartható kizártnak.
Bebesy Dániel , a Budapest Alapkezelő portfolio menedzsere -Az 50 bázisponttal 8.00%-ra emelt kamat azt mutatja, hogy radikálisan megváltozott a Monetáris Tanács álláspontja az elmúlt hónapokhoz képest. A várakozásoknál agresszívebb lépés oka vélhetően az, hogy a jegybank érzékelte a piac elmúlt időszaki változását. Az eddigi kivárás, mérlegelés, kiegyensúlyozottabb kockázatok után egy másként gondolkodó MNB-t láthatunk, amely úgy tűnik a piac álláspontját tette magáévá. Az 50 bázispontos emelés a jelenlegi forint árfolyam mellett azt az üzenetet is hordozhatja, hogy a jegybank jóval erősebb forint árfolyamot szeretne látni. A döntésben vélhetően szerepet játszott a szocialisták és a szabaddemokraták között kirobbant koalíciós válság is, amely minden bizonnyal hosszabb távon is meghatározó lesz a jegybank poltikáját illetően.
Kondrát Zsolt , az MKB Bank elemzője -A vártnál magasabb emelés mögött az éleződő hazai politikai feszültség, illetve a kockázati prémium emiatt történő emelkedése áll.
-Az MNB nyitva hagyta a lehetőséget további kamatemelések előtt is. Ezzel együtt a politikai válság lecsillapodásával, és a nemzetközi pénzügyi helyzet javulása esetén az év vége felé továbbra is van kilátás kamatcsökkentésekre. Kedvezőtlen forgatókönyv esetén azonban az alapkamat a korábban vártnál lényegesen magasabb szinten tetőzhet, miközben idén már nem kerül sor kamatcsökkentésre.
Wike Groenenberg, a Citigroup londoni elemzője -A jegybank ezzel azt az aggodalmát jelezte, hogy 2009-ben esetleg megint nem sikerül teljesíteni az inflációs célt. További kamatemelések várhatók, akár már az áprilisi monetáris tanácsi ülésen, vagy nem sokkal utána. A piac, helyesen, mostantól a következő három hónapra fél százalékpontos további emelést áraz.
-A magyarországi belpolitikai fejleményeknek valószínűleg csekély hatása lehetett a hétfői kamatdöntésre. A piac már azelőtt 0,25-0,50 százalékpontos emelést árazott, hogy a legutóbbi politikai eseményekről szóló hírek napvilágot láttak volna, mivel gazdasági szempontból is erős érvek szóltak az emelés mellett.
Michal Dybula, a BNP Paribas közép-európai közgazdásza -A hétfői kamatemelés fő hajtóereje a belpolitikai vita volt; anélkül szerinte kamattartás és legfeljebb 0,25 százalékpontos emelés lett volna várható. A politikai problémák kavarták fel ismét az állampapírpiacot és hajtották a forintot 260 fölé.
-Ha a jelenlegi helyzet koalíciós szakításba torkollik, akkor júniusig akár 10 százalékra is emelkedhet a jegybanki alapkamat. Ha a piac arra következtetésre jut, hogy a költségvetési kilátások zavarosabbá váltak, vagy lazultak a jelenlegi célokhoz képest, a piaci szereplők bizonyosan sokkal magasabb kockázati prémiumot fognak elvárni a magyar befektetési konstrukciók tartásáért.
-Ebben az esetben könnyen elképzelhető, hogy a forint 270 fölé gyengül, és az MNB-nek nem marad más kiút, mint a szigorítási ciklus folytatása, akár további 2,00 százalékpont erejéig is, tekintettel különösen arra, hogy a globális kockázatvállalási hajlam aligha erősödik a következő három hónapban.



Gazdaságpolitikai vitatémák

Gazdaságpolitikai vitatémák

 

 A hét legfontosabb gazdaságpolitikai témái
Koalíciós válság
Adóreform
Gazdasági növekedés és infláció


A belpolitikai bizonytalanság kifejezetten ártalmas a gazdaságnak, a kialakulóban lévő nemzetközi válság miatt az amúgy is kockázatkerülő tőke bizalma tovább csökkenhet. A strukturális átalakításokra az elkövetkező két évben minimális esély maradt, inkább az eddig is csak döcögő reformok felhígulására lehet számítani, bár az SZDSZ vélhetően az eddigieknél határozottabb álláspontot képvisel majd.
A Fidesz eközben látványosan megpróbált távol maradni a koalíciós válságtól, leginkább azt hangoztatta, hogy a kormánypártok vitája árt a magyar gazdaságnak. A párt utóbbi időben saját kormányzóképességét kívánja bizonyítani, vélhetően az elkövetkezőkben a rengeteg meg nem valósult tervvel próbálja majd hitelteleníteni a kormányoldalt. A legnagyobb ellenzéki erőnek célja lehet - az eddig inkább Gyurcsány Ferencet támogató - befektetők bizalmának elnyerése, erre utal, hogy Varga Mihály, a párt szakpolitikusa egy nyilatkozatában egyet értett Simor András nemrég felvázolt - a szociális juttatások visszafogását és adócsökkentést sürgető - helyzetképével. 

Nyilatkozó / Nyilatkozat témája  Nyilatkozat

Gyurcsány Ferenc miniszterelnök
/koalíciós válság

- Kóka elnök úr parlamenti hozzászólásából - mely szerint a "politika (...) nem személyi kérdésekről, nem kommunikációs tervekről, hanem programokról szól, [illetve] arról, hogy mit tudunk tenni az ország érdekében" - megértettem, hogy lépésük mögött nem személyi vagy bármely más indok, hanem a reformpolitika haladásával kapcsolatos elégedetlenségük áll.
-Amennyiben ez így van, akkor az ország érdekében, a kormányzás folytatása érdekében, miniszterelnökként arra kérem a koalíciós pártokat, hogy aktívan segítsék a következő évek kormányzati politikájának meghatározását, a kormányprogram megújítását, a koalíció működési feltételeinek helyreállítását, megerősítését.
-A koalíciós pártok szakmai, szakmapolitikai álláspontjának rögzítése és vitája hozzásegíthet minket ahhoz, hogy a kormányprogram megújításával folytassuk a kormányzást, mely egyszerre szolgálja az ország alkalmazkodását, a hétköznapok biztonságának fenntartását, a versenyképesség növelését.

Kóka János, az SZDSZ elnöke/koalíciós válság

-A szabad demokraták eddig is az ország érdekében, fontos liberális reformok érdekében maradtak a kormányban, és nem a hatalom miatt. A jövőben ugyanezért, a reformok következetes végigviteléért fogunk harcolni a parlamentben. Nem a bársonyosakért, Miniszterelnök úr, mert olyanok nincsenek. Bársonyosak ezek a székek. De még ezeknek a székeknek az érdekében sem vagyunk készek lemondani a reformokról.

Kóka János, az SZDSZ elnöke/adórendszer

-A versenyképesség javítása nélkül az alacsony növekedési ráta és a tartós infláció párosa fenyeget az országban. Ezt csak úgy lehet elkerülni, ha a vállalkozásokra rakódó adóterheket és az élőmunkát sújtó elvonásokat csökkentjük. 
-A konvergenciaprogramot nemcsak megvalósítani kell, hanem ütemét is fel kell gyorsítani, mivel az utóbbi időben a véghezvitelét befolyásoló kockázatok megerősödtek, részben a külső tőke- és pénzpiaci hatások miatt.
-Miközben nagy eredmény az államháztartási hiány jelentős csökkenése, problémát okoz az, hogy az állami beruházások visszafogásával párhuzamosan mérséklődött a magánszféra beruházásainak bővülése is.
-A versenyképesség javítása, az állami kiadások lefaragása érdekében a szociális juttatások rendszerének jelentős átalakítására van szükség.
-Nagy gondot jelent Magyarországon az alacsony foglalkoztatási szint, amely azzal is összefügg, hogy a lakosságnak mindössze egynegyede fizet személyi jövedelemadót, és csupán egyharmada tb-járulékot. Emellett nagy gondot okoz az is, hogy a szakképzetlenek foglalkoztatottsága nem megoldott, emellett az állam nem fordít elég figyelmet a fogyatékkal élő állampolgárok és a roma lakosság foglalkoztatására sem.

Navracsics Tibor, a Fidesz frakcióvezetője
/kormányválság

-Nincs igazából politikai eltérés a két koalíciós párt között, jelen pillanatban a koncon marakodnak, a kormányzati pozíciókon, illetve azok betöltésén.
-Olyan felelőtlen politikusok irányítják jelenleg az országot, akik nem képesek elszámolni tetteikkel, kijelentéseikkel, nem képesek felmérni döntéseik hatását. A gazdaságról, stabilitásról piacgazdaságról, növekedésről nem csak beszélni kell, hanem tenni is kell érte.
-Stabil és kiszámítható körülményeket kell teremteni, amelyek lehetővé teszik a gazdaság szereplőinek, hogy beruházzanak, munkahelyeket teremtsenek, és lássák a jövőt Magyarországon.
-A jelenlegi kormánykoalíció az ország jövőjét veszélyezteti marakodásával. A kormányzati politikusok felelőtlenségükkel, kicsinyességükkel és tehetetlenségükkel a gazdaság egész szerkezetét zilálják szét. A koalíciós marakodás legközvetlenebb vesztese a gazdaság. A szociális és politikai válság után nagyon hamar akár gazdasági válság is következhet.
Kövér László, a Fidesz választmányi elnöke
/kormányválság
-A kormánynak el kellett volna számolni az emberekkel a választási ígéreteivel, ám ezt megspórolták, és az 1980-as évek közepére jellemző reformdiktatorikus mentalitással úgy gondolták, az emberek helyett jobban tudják, mi a helyes, és végrehajtják azt, amire nincs felhatalmazásuk.
-Hiénacsordaként lógatják a nyelvüket és csorgatják a nyálukat különböző pénzügyi tőkés befektetőkörök a még maradt állami vagyoncsoportok környékén.
-Vérlázító az a vélekedés, hogy a gazdaságban abból adódnak a gondok, mert az emberek nem szeretnek dolgozni.

 


Elemzői kommentárok

Elemzői kommentárok

Az elemzők egyetértettek abban, hogy a mostani kormányválság gazdasági szempontból mindenféleképpen káros hatásokkal jár: egyrészt szinte biztossá teszi a reformok lezárást, másrészt az eddig is gyenge lábakon álló magyar gazdaságot még egy plusz bizonytalansági tényezővel terheli. Szinte minden megszólaló a kisebbségi kormányzást tartotta a legvalószínűbb forgatókönyvnek.


Elemző Legfontosabb állítások
Kovács Krisztián, a Concorde  elemzője -A politikai helyzetkép összefoglalásaként elmondható, hogy a magyarországi közjogi keretek és az adott parlamenti erőviszonyok egyaránt lehetővé teszik a tartós kisebbségi kormányzást - persze ennek az állításnak a helytállósága erősen függ attól, hogy mit tekintünk kormányzásnak. Arra ugyanis gyakorlatilag semmi esély nincs, hogy a gazdaság versenyképességét, a nagy rendszerek tartós finanszírozhatóságát elősegítő kormányzati lépésekhez szükséges politikai támogatás kialakuljon - ennek oka az, hogy valójában a népszavazáson elszenvedett kiütéses vereség után a nagyobbik kormánypárt vonta meg a támogatását a jelszavaiban - a múlt hét végéig - ezt célzó kormánytól, és népszerűtlen intézkedések megvalósítására a továbbiakban nem lesz hajlandó.
-A politikai viharok piaci hatásait elemezve a legfontosabb összefüggés ezúttal is az, hogy mind a forint -, mind az állampapír-, mind a részvénypiacon a külföldi befektetők magatartása a meghatározó. Külföldről nézve pedig a koalíció szakadása egyértelműen rossz hír, hiszen a nullához tartó gazdasági növekedés, az államháztartás tartós finanszírozási gondjai, a sérülékeny deviza mellé bekerült az eddig sem rózsás képbe a politikai bizonytalanság is. Mindezt ráadásul egy olyan nemzetközi piaci helyzetben kénytelenek értékelni a külföldi befektetők, amely maga is rendkívül ingatag, komoly turbulenciák jellemzik, tehát a döntéshozók kockázatos befektetési sztorik iránti vonzalma amúgy is mélyponton van.
-A forint árfolyamában a fentiek miatt könnyen elképzelhető egy átmeneti gyengülés, megtörténhet, hogy egyes piaci szereplők az eddiginél is könnyebb prédának tartják a magyar fizetőeszközt, aminek bedöntésével, és erre építő pozíciók felvételével próbálnak profitot kicsiholni a helyzetből.
-Hosszabb távon azonban, ha stabilizálódni tud a sok országban egyébként egyáltalán nem ritka kisebbségi kormányzás, a forint- és az állampapírpiacon egyaránt megnyugvás valószínűsíthető.
David Heslam, a Fitch Ratings elemzője -A miniszterelnök további sorsa kulcsfontosságú Magyarország pénzpiaci megítélése szempontjából. Amennyiben eltávolítanák Gyurcsány Ferencet a kormányfői székből, azt a piacok úgy értelmeznék, hogy kiveszett a reformhajlandóság az MSZP-ből, mivel a reformkísérletek szorosan összefonódtak Gyurcsány nevével.
-Amennyiben az ő vezetése nélkül maradna hatalmon a kormány - esetleg kisebbségi kormányzás keretében -, akkor az nem jelentene garanciát a szükséges átalakítások végrehajtására.
GKI Gazdaságkutató Zrt. -A növekedés 2007-es látványos lefékeződésének oka az állami közszolgáltatások racionalizálása, az állami beruházások csökkentése, a rossz időjárás következtében drasztikusan visszaesett mezőgazdasági termelés, a fogyasztói vásárlóerő csökkenése, valamint az I. félévben még kedvező konjunktúra romlása volt.
-A kormány ugyan deklarálta az eddigi gazdaságpolitika melletti elkötelezettségét, vagyis a konvergencia-program és a reformok továbbvitelét, de a reformfolyamat előrehaladása láthatóan felemás. A népszavazás után kialakult helyzet miatt aligha lehet számítani a belpolitikában a két fő politikai erő közötti normálisabb együttműködésre. Emiatt viszont a gazdaságpolitika rendkívül rossz hitelességi helyzete sem tud javulni.
-2008 végére a magyar gazdaság kijön a tavalyi növekedési gödörből. Az infláció csak az év végén lassul számottevően. Ha addigra a világgazdaság stabilizálódik, a kamatok csökkennek, a forint erősödik.
The Economist -A népszavazáson a részvevők több mint 80 százaléka vetette el a vizitdíjat, a kórházi ápolási díjat és a felsőoktatási hozzájárulást. A szóban forgó összegek csekélyek - egy látogatás az orvosnál hozzávetőleg 2 dollárba került -, mégis olyan dühöt váltottak ki, ami 50 százalék fölé emelte a részvételi arányt. A szegénység és a több évtizedes állami gondoskodás miatt a magyarok nem szívesen fizetnek ismét olyan szolgáltatásokért, amelyeket adójukkal egyszer már finanszíroztak.
-A magyar politikusok azt teszik, amihez a legjobban értenek: rövid távú előnyökért perlekednek, miközben a szerkezeti problémákkal nem foglalkoznak. Mindeközben az egykor hátul kullogó, mára sztárreformerré előlépett Szlovákia akár már jövőre az euróövezet tagja lehet, Magyarország viszont legkorábban 2014-ben csatlakozhat.
Financial Times -Magyarország a kisebbségi kormányzás felé tart, ám az SZDSZ döntése nyomán a Gyurcsány Ferenc vezette szocialista kormány valószínűleg nem tudja keresztülvinni az állami szektor mélységesen népszerűtlen átalakítását.
-Gyenge kisebbségi kormány esetén kérdésessé válna az is, hogy Magyarország képes-e fenntartani az euróövezeti csatlakozáshoz szükséges, az EU-bizottság és a Nemzetközi Valutaalap által előírt reformokat.
-Jóllehet Gyurcsány Ferenc kormánya fájdalmas és népszerűtlen lefaragásokat hajtott végre a közkiadásokban, és emelte az adókat az elmúlt két évben, elemzők szerint azonban csekély haladás történt az alapvető szerkezeti reformokban, és egy kisebbségi kormánynak még kevesebb esélye lenne e reformok keresztülvitelére.
SEB Bank -Az, hogy Gyurcsány Ferenc miniszterelnök menesztette Horváth Ágnest, egyet jelent azzal, hogy a fontos, de népszerűtlen egészségügyi reformokat megállította. Ez az egész kormány reformpolitikájára is kihat, és egyúttal a koalíció bomlásához is vezethet.
- A hétvégi politikai események mind a forintra, mind az állampapírokra negatívan hathatnak.
Zsoldos István, a Goldman Sachs elemzője -Nagyon valószínűtlenek a nyilvánvaló koalíciós feszültségek ellenére is, hogy előrehozott választások kiírására kerülne sor.
-Annak mindenesetre nőtt az esélye, hogy az SZDSZ kilép a koalícióból és így a kisebbségi MSZP-s kormányt kívülről támogatja. Egyelőre továbbra sincs érdemi kihívója Gyurcsánynak az MSZP-n belül és a leváltási téma az egész év során elhúzódó lehet.
-Ha mégis időközi miniszterelnök cserére kerülne sor, akkor lazulna a fiskális politika, de a piac kényszerítő ereje korlátot szabhatna ennek. Nagy strukturális reformok megindítására már nem számítok.
Kovács Árpád, az ÁSZ elnöke -A lakosság szempontjából 2009 és 2010 is az idei évhez hasonlóan nehéz lesz, mint a 2008-as.
-Kicsi a mozgástér, és ennek a szűkösségét nem lehet elfogadtatni a lakossággal, mert politikusok éveken át azt hangsúlyozták, hogy csak döntés kérdése a fizetések 50 százalékos emelése.
Dávid Ferenc, a VOSZ főtitkára -A gazdaság szereplői nem szívesen vesznek részt a politikai csatározásokban, nyugalmas időket várnak. Minden olyan politikai forgatókönyvet károsnak gondolunk, amely instabilitást okozhat. A vállalkozások jól felfogott érdeke a kiszámíthatóság, hiszen ez feltétlenül szükséges a nyugodt, biztonságos gazdálkodáshoz. Azt várjuk, hogy folytatódjanak a reformok, s végre megvalósulhasson a közteherviselés átalakításával összekötött adócsökkentés. Inkubátorba kellene tenni a gazdaságot, hogy ne érezze meg a politikai viharokat. Mindenki érdeke, hogy gyors megoldás szülessen.
Szűcs György, az Iposz elnöke -A gazdaság azt szeretné, ha végre megteremtődnének a jogi stabilitás feltételei, megalapozottan hoznák meg a piaci viszonyokat befolyásoló szabályozókat. Olyan rendszerre van szükség, amelyben a döntések előtt hatástanulmányok születnek, s széles szakmai egyeztetések alapján készülnének az előterjesztések. Úgy vélem, a gazdaságpolitikusoknak is szem előtt kellene tartaniuk azt az ácsszakmában közismert bölcsességet: kétszer mérj és egyszer vágj. Akkor nem fordulhatna elő például az, hogy néhány héten belül a gazdasági mozgástér milliárd forintokban mért nagyságát 300-ról 80-ra korrigálja a szaktárca.
Barcza György, a K&H vezető elemzője -A piac gyorsan reagált a válságra: a forint gyengülni kezdett, az állampapírhozamok pedig emelkedtek, csakúgy, mint a 2004-es kormányválság idején. Bár a kisebbségi kormányzás most már valószínű, ennek költségvetési hatásai még nem egyértelműek. A piacon látszik, tart a lazítástól, de akár jól is kijöhet az ország ebből a válságból. Azokban a környező országokban, ahol kisebbségi kormányzás lett, néhány héten belül megnyugodott a piac. Kiderült, ilyen helyzetben is lehet ugyanis szigorú költségvetési politikát folytatni, és nem költekezik annyit a kormány a választások előtt.
Nyeste Orsolya, az Erste Bank elemzője -A forint- és kötvénypiacot láthatóan negatívan érintette a kormányválság. Már pénteken látszottak a globális kockázatkerülés jelei, amelyek tegnap a válság hírére megerősödtek. A külső és a belső környezettől is függ, mikorra nyugodnak meg a piaci kedélyek, de hosszabb távon azt várom, hogy rendeződik a helyzet. A kisebbségi kormányzás az idei költségvetést nem veszélyezteti, mivel a költségvetési törvényt elfogadták, és a tavalyi hiány is jobb lett a vártnál, GDP-arányosan csak 5,5 százalék. Ezt le lehet faragni 4 százalékosra. Költségvetési hatása 2009-től lehet a kialakult politikai helyzetnek.
Török Zoltán, a Raiffeisen vezető elemzője -A bizonytalanság érződik leginkább a pénzpiacokon, és nem hinném, hogy egy-két napon belül megoldódik a helyzet. Abban nem vagyok biztos, hogy kisebbségi kormányzás lesz, szerintem megegyezik a két kormánypárt. A koalíciószakadás üzenete a piacok számára az, hogy ebben az országban nem lehet érdemi kormányzást folytatni. A költségvetésre a válságnak nincs hatása, már korábban is arra számítottam, hogy az idén és jövőre felpuhulhat a büdzsé.
Trippon Mariann, a CIB vezető elemzője -A belpolitikai válság extra bizonytalanságot hozott a piacon, a szereplők többféle kimenetelt fontolgatnak. Lehetséges, hogy marad a koalíció, hogy kisebbségben kormányoz majd az MSZP, de akár kormányváltás is lehet. Amíg ki nem derül, ki kormányoz majd, marad a bizonytalanság, és a forint árfolyama is gyengülhet. Nagy a kockázata annak, hogy a reformfolyamatok megtorpannak, teljesen leállnak, ez pedig komoly következményekkel járhat az alacsony növekedéssel és versenyképességi problémákkal jellemezhető hazai gazdaság számára. Az idei hiánycél nincs veszélyben, de félő, a választások közeledtével felpuhul a költségvetés.
Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke -A tavalyi adatok és a napokban lefelé módosított 2008-as előrejelzések fényében mind fenyegetőbbé válik annak a veszélye, hogy a magyar gazdaság stagnálásközeli pályára kerül, és a növekedés jövőre sem indul meg.
-Amennyiben elmaradnak a valós szerkezeti reformok, a költségvetés hiába ér el egyensúlyközeli állapotot vagy kezelhető mértékű deficitet, a káros folyamatok hatására néhány éven belül ismét nő a hiány, vagyis a semmibe szórjuk az utóbbi évek súlyos áldozatát.

 

Gazdasági mutatók


Gazdasági mutatók

 

A héten napvilágot látott adatok szerint a 2007-es költségvetési hiány végeleges értéke 5,5%, az államháztartás bruttó adóssága pedig a GDP 66 százaléka volt. Az Ecostat konjunktúra indexe az elmúlt időszakban nagyjából stagnált: míg a legnagyobb vállalatok bizalmi indexe visszaesett, addig a lakosságé némileg növekedett.

 

Mutató fajtája Adatok
Államháztartás bruttó adóssága, MNB -2007-ben az év egészét tekintve az államháztartás nettó finanszírozási igénye 1 384 milliárd forint volt, ami a GDP 5,5 százalékával egyenlő.
-Az államháztartás bruttó, konszolidált, névértéken számításba vett (maastrichti) adóssága - a túlzott hiány eljárás keretében az Európai Bizottságnak jelentett érték - 2007 végén a GDP 66,0 százalékát tette ki, 16 736 milliárd forintot.
-A hosszú lejáratú állampapírok nettó kibocsátása jelentősen nőtt, ugyanakkor a rövid lejáratú értékpapírokban megtestesülő adósság kismértékben csökkent.
-A pénzügyi számlák adatai szerint a háztartások nettó finanszírozási képessége 2007-ben 437 milliárd forint volt, a GDP 1,7 százaléka.
Konjunktúra index, Ecostat -Az Ecostat 2008 első negyedévi konjunktúra indexe 91 százalék, tavaly a negyedik negyedévben 90,6, egy évvel korábban 82,9 százalék volt .
-A nagyvállalatok, a kis- és középvállalkozások, valamint a lakosság gazdasági várakozásait összegző indexek trendvonala négy negyed éve egyenes vonalú, szinte vízszintes pályát ír le.
-A TOP-100 nagyvállalatok 2008 első negyedévi bizalmi indexe 90,5 százalék, az előző negyedévhez képest visszaesett.
-A kis- és középvállalatok 2008 első negyedévi konjunktúra indexe 90,2 százalék, megegyezik a korábbi három hónap mutatójával, így a komplex index összetevői között hosszabb időtávon ez tekinthető a legstabilabb jelzőszámnak.
-A lakossági bizalmi index 2008 első negyedévében megközelíti a 93 százalékot, 9,4 százalékponttal magasabb, mint három hónappal korábban. A háztartások várakozásai jelentős mértékben javultak, ez a legkedvezőbb érték 2006 májusa óta.
Államháztartási hiány, KSH -A kormányzati szektor 2007. évi hiánya előzetes adatok szerint 1395.1 milliárd Ft (a GDP 5.5%-a). A hiány a 2006. évihez képest 808,5 milliárd Ft-tal, GDP-arányosan 3.8 százalékponttal alacsonyabb.
-A nemzeti számlák rendszere (ESA95) módszertani előírásai alapján összeállított adatok szerint 2007-ben a kormányzati szektor bevétele 11 322 milliárd Ft, kiadása 12 717 milliárd Ft, hiánya 1395 milliárd Ft volt. -A bevételek a 2006. évi 9%-os növekedést meghaladva az előző évhez viszonyítva 11.8%-kal nőttek. A legnagyobb mértékű bevételnövekedés a jövedelemadók (17.1%) és a társadalombiztosítási hozzájárulások (15.3%) területén következett be.
-A költségvetés kiadásainak 2006. évi 12%-os emelkedése után a 2007. évi kiadásnövekedés lényegesen lassúbb, 3.1%-os volt. A kiadások közül a felhalmozási (beruházási) kiadások az előző évhez képest igen jelentős mértékben, mintegy 13%-kal csökkentek.
Termelői árak, KSH -Az ipar belföldi értékesítési árai 2008. februárban az előző hónaphoz képest 0.5%-kal, a 2007. februárival összehasonlítva 10.6 százalékkal emelkedtek
Munkanélküliség, KSH -A december-februári időszak átlagos munkanélküliségi rátája 8 százalék volt, a november-januári 8.1 százalék után.
-Az állástalanok száma közel 6 ezer fővel 337 ezerre csökkent az előző hónaphoz képest, azonban az egy évvel korábbinál jóval többen keresnek munkát. Eközben a foglalkoztatottak száma 3 854 ezerre csökkent, ami azt jelenti, hogy a nyári csúcsszezon lecsengése óta ez a negyedik hónap, amikor nagyjából 20 ezerrel csökken a dolgozók száma. Az egy évvel ezelőttihez képest is közel 70 ezerrel kevesebb a foglalkoztatott.

Sajtókapcsolat:
+36 20 665-0384
Telefon / Fax:
+36 1 430-6699 / +36 1 430-6695