Ellenzék nélkül nem működik

2008-04-04

A kisebbségi kormányzás az egyik markáns válaszlehetőség a kialakult politikai krízisre. A megoldás azonban korántsem ígér könnyebbséget az MSZP számára, hiszen kisebbségben kormányozni nem azt jelenti, hogy a kormánypárt akarata korlátlanul érvényesül. Ellenkezőleg: ilyen esetben folyamatos az egyeztetési kényszer kormány és ellenzéke között. Az alábbiakban azt tekintjük át röviden, milyen mozgástere maradhat a kisebbségben maradt szocialista kormánynak az Országgyűlésben.

Tisztviselők 

A parlament működése a Házszabály adta keretek között egy politikai megállapodás eredménye, melyre az alakuló ülés előtt szokott sor kerülni. Ez a politikai megállapodás szükséges a bizottsági tagok elosztásához, valamint a Ház tisztviselőinek a megválasztásához. A megállapodás általában konszenzusos jellegű, de nem feltétlenül az (2006-ban az MDF nem írta alá a megállapodást, mert nem kapott alelnöki széket). Jelenleg a tisztségek arányai a pártok képviseleti arányának kisebb kivételekkel megfelelnek, nem valószínű, hogy ehhez a megállapodáshoz a koalíciós pártok hozzányúlnának (főleg miután a szokást a Házszabályban meg is erősítették tavaly). Ugyanakkor az sem okozna fennakadást a parlamenti munkában, ha a politikai megállapodást újratárgyalnák. Ebben az esetben a parlamenti zsákmány másfajta elosztásáról lehetne szó, az aktuális parlamenti és politikai erőviszonyoknak, érdekeknek és megegyezéseknek megfelelően. 


Tárgysorozat

A kormány a Házszabály szerint komoly előjogokkal bír a „mezei” képviselőkkel szemben. A kormány javaslatai például automatikusan tárgysorozatba kerülnek, míg a képviselői indítványok tárgysorozatba vételéről előbb bizottsági döntés születik. Miután a bizottságokban többségi elv működik, a kormánytöbbség normális esetben hatékonyan tudja blokkolni már ebben a szakaszban is az ellenzéki javaslatokat. Ugyanakkor ha a kormánynak nincs automatikus többsége a bizottságokban, akkor jelentősen megnőhet annak az esélye, hogy egy-egy ellenzéki kezdeményezés tárgysorozatba kerül (mint ahogy minden bizottsági határozatra igaz lehet, hogy az ellenzéki akarat érvényesülésének megnő az esélye). 


A napirend kontrollja

Elvben persze a tárgysorozatba-vétel sem garancia arra, hogy a javaslatot a plénum tárgyalni is fogja. Hiába került ugyanis eddig egy-egy nem kívánt javaslat tárgysorozatba, a kormánytöbbségnek megvoltak az eszközei, hogy a napirendre már semmiképpen se kerülhessen fel (azaz ne lehessen a plenáris ülésen tárgyalni róla). Többségi kormányzás esetén a kormány ugyanis a Ház elnökén keresztül képes kontrollálni azt, hogy mikor mi kerüljön napirendre, mikor milyen törvényjavaslatokat tárgyaljon a Ház. A Házbizottságban ugyan konszenzusos alapon hoznak döntéseket (ahol egyébként a kormány képviselője is felszólalhat), ám ha nem sikerül megegyezni, akkor az elnök elnöki jogkörben terjeszti elő a napirendet – amit aztán a többség általában meg is szavaz. A kormánynak kisebbségi kormányzás esetén kisebb mozgástere lenne a parlamenti napirend kontrollálására, hiszen az elnöki jogkörben előterjesztett napirendeket nem szavazná meg automatikusan a plénum. 


A kormány jogai a napirendi pontok tárgyalása és a szavazások során

Ugyan az MSZP kisebbségbe szorulásával ellenzék és kormány határvonala átrajzolódhat számos ponton (az SZDSZ például ellenzéki pártként több kérdést tehetne fel a kormányhoz), megszólalásban azonban jelentős hátrány gyakorlatilag nem érné a kisebbségbe szorult MSZP-t. Sőt, ha a vitára időkeretben kerül sor, a szabályozás a kisebbségi kormányoldalnak kedvez és az ellenzék számára hátrányos, időkeretben ugyanis a kormányoldalnak és az ellenzéknek külön-külön ugyanannyi ideje van. Ezért arra számíthatunk, hogy az időkeretben történő tárgyalások száma csökkenhet kisebbségi kormányzás esetén (az időkeretben tárgyaláshoz is kell egyébként megállapodás).

A kisebbségi léttől függetlenül ugyanakkor továbbra is fennmaradnak bizonyos kedvezmények, melyeket a kormány élvez a napirendi pontok tárgyalása során. Így például kormánytag napirenden kívüli ügyben bármikor, napirenden lévő ügyben annak tárgyalása idején felszólalhat, ami a „mezei+ képviselőkkel szemben természetesen könnyebbség.

A stabil többség elveszítése azonban már nagyobb hatással van a szavazásokra: a kisebbségi lét nemcsak a törvényjavaslatok és határozati javaslatok tárgyalásait és szavazásait, hanem olyan alapvető mechanizmusokat is érint, mint a sürgősségi javaslatok elfogadása, a sürgős kihirdetés kérése, vagy akár a képviselő által nem elfogadott interpellációk plénum általi véleményezése. A szavazásoknál komoly probléma akkor léphet fel, ha az ellenzék minden tagja jelen van és szavaz is, ellenkező esetben a legtöbb javaslatot a jelenlévő képviselők többsége (akár az MSZP-frakció egyedül) is elfogadhatja. A korábbiakhoz képest változást jelent ugyanakkor, hogy immáron az összes képviselő felének igen szavazatát igénylő javaslatok elfogadása nem automatikus. 


Az ellenzék is kell, évente legalább kétszer

Az Alkotmány alapján két kiemelt, nevesített törvény létezik, melyek nélkül az állam nem működhet: a költségvetés és a zárszámadás. Ez az a két gyakran (azaz évente) menetrendszerűen előforduló jogszabály, amely Alkotmányban nevesített, tehát az Országgyűlésnek minden évben kötelező elfogadnia ezen jogszabályokat. Ez egy kisebbségi kormány számára azt jelenti, hogy a költségvetési törvényhez alkalmi koalíciókat kell kötnie, meg kell egyeznie az ellenzék valamelyik pártjával (legalábbis a többséghez szükséges számú képviselővel). Ha nem sikerül megegyezni, akkor sem kerülhető meg egyébként az ellenzék: az államháztartási törvény szerint költségvetési törvény hiányában el kell fogadni egy szöveget a rendkívüli gazdálkodásról, hogy az előző évi alapokon működhessen tovább az állam az új költségvetés elfogadásáig. A költségvetési törvényen kívül természetesen más jogszabályok módosítása is parlamenti szavazást igényelhet, ugyanis ha a Ház alkotott már valamiről törvényt (törvényhozási tárgykörbe vont egy témát, amelyet esetleg alacsonyabb rendű jogszabályban is lehetett volna elvben tárgyalni), akkor a továbbiakban is csak törvényi úton lehet változtatni rajta. Ez logikusan következik a jogforrási hierarchiából. Ez a helyzet áll most elő az egészségbiztosítási törvény esetében: a kisebbségi kormány csak törvényben változtathatná meg a hatályos szöveg tartalmát, ugyanakkor ehhez partnerekre van szüksége. 


Egyensúlyozás 

Összességében egy kisebbségi kormány parlamenti mozgásteréről elmondható, hogy szinte minden olyan automatizmus, amely elvben a kormányzati többséget segíti és a kormányzóképességet biztosítja megszűnik, azaz minden döntés külön tárgyalást és megegyezést igényel az ellenzék valamelyik pártjával. Ez jelentősen nehezíti a kormányzást, de potenciálisan erősítheti a konszenzusos jelleget is. Ugyanakkor a jelenlegi helyzetben inkább az valószínűsíthető, hogy az intenzív politikai konfliktusok és a kisebbségi kormány „vergődése” jellemzi majd az elkövetkező időszakot, nem pedig a kooperáció. 


Visszatekintés és előrejelzés

Hír Megjegyzés
Az MSZP frakciója tárgyalta Karsai József ügyét. A képviselő pénzbüntetést és figyelmeztetést kapott. Időközben szimpátiatüntetést tartottak Karsai mellett. (03.31) A képviselő kizárása ellentmondásosan hatott volna, miután a szocialista párt visszalépett a többpénztáras rendszer támogatásától.
Szili Katalin petíciót vett át a kisiskolák megmentésért fellépő civilektől (03.31) Az Országgyűlés elnöke az elmúlt időszakban nem először szólal meg oktatási ügyekben.
Az alkotmányügyi bizottság és a környezetvédelmi bizottság támogatta az általuk meghallgatott ombudsman-jelölteket (04.01) Sólyom László sokadszor jelöl országgyűlési biztosokat.
Ötpárti egyetértés a génmanipulált termékek moratóriuma tekintetében (04.01) -
Majtényi László lett az ORTT elnöke (03.31) A KDNP kivételével minden párt megtartotta delegáltját.
A Ház a kormányzati negyed megvalósításáról szóló határozat hatályon kívül helyezéséről tárgyalt (04.01) A kormány nagy presztízsveszteség árán kénytelen volt a projektet korábban megállítani.
A Fidesz frakcióvezetője bejelentette, hogy az Erős Magyarország című pártprogram alapján törvényjavaslatokat dolgoznak ki (04.02) A Fidesz ezzel a lépésével a kormányzóképességét igyekszik demonstrálni, alternatívát próbál felmutatni a majdani kisebbségi kormányzással szemben.
A Házelnök felkérte az Országgyűlés főtitkárát, hogy készüljön fel arra az esetre, ha felbomlana a koalíció és változásokra lenne szükség a Ház működésében (04.03) A koalíció bomlása esetén elvben szükség lehet bizonyos tisztségek, illetve a bizottsági hely-elosztás átgondolására.
Ötpárti egyetértés van a tekintetben, hogy a zavargások kapcsán törvénymódosításra van szükség (04.03) A témát Rogán Antal vetette fel, ám ő a javaslatát vissza is vonta.
Az MSZP írásos garanciát kérne az SZDSZ-től, arról, hogy a liberálisok milyen jogszabályokat támogatnak a parlamentben (04.03) -



Futárposta (március 31. - április 1.)

  Szám Megjegyzés
Benyújtott önálló indítványok 16 Köztük április 4-i dátummal a kormány (egészségügyi miniszter) egy javaslata egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításáról, valamint egy elektronikus információszabadságról szóló javaslat.
Visszavont önálló indítványok 1 -
Módosító, kapcsolódó módosító javaslatok, sürgősségi, kivételességi indítványok, pontosítások 35 Köztük számos javaslat a pálinka-törvényhez, illetve az energiapolitikai koncepcióhoz.
Visszavont, visszautasított és határidő után érkezett módosító, kapcsolódó módosító javaslatok 6 -
Benyújtott egységes javaslatok - -
Írásbeli kérdésekre benyújtott válaszok 1 -

Forrás: www.mkogy.hu

Fontos javaslatok a parlamenti ügymenetben

Javaslat Állapot Megjegyzés
A 2007-2020 közötti időszakra vonatkozó energiapolitikai koncepcióról szóló országgyűlési határozati javaslat (H/4858.) Április 7-8-án módosító indítványokról szavaznak.  -
A földgázellátásról szóló törvényjavaslat (T/4669.) Április 14-15-én részletes vitára kerül sor. -
A pálinkáról és a Pálinka Nemzeti Tanácsról szóló törvényjavaslat (H/5010) Április 14-15-én szavaznak a módosítókról.
Obudsmanok Várhatóan április 14-15-én szavaznak Sólyom László új jelöltjeiről. -

Sajtókapcsolat:
+36 20 665-0384
Telefon / Fax:
+36 1 430-6699 / +36 1 430-6695